Pesti Napló, 1913. december (64. évfolyam, 285-308. szám)
1913-12-11 / 292. szám
SO Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1913. december 11. 292. szám. KÖZGAZDASÁG Pranger nyugalomba vonul. Néhány hónappal ezelőtt megírta már a „Pesti Napló“, hogy Pranger József, az Osztrák-Magyar Bank vezér titkára ez év végén okvetlenül vissza fog vonulni a 35 éves szolgálata alatt jól kiérdemelt nyugalomba. Pranger már három év előtt szeretett volna nyugalomba vonulni, de akkor a jegybank vezetőségének igazán impozáns módon kifejezésre juttatott kérésére elállott ettől a szándékától. Időközben sok csapás — két családi gyász is — érte a jegybank vezértitkárát, aki talán hat hónappal ezelőtt újból kijelentette az Osztrák-Magyar Bank vezetőinek, hogy ezen az éven túl semmi körülmények között nem marad meg nagy lekötöttséget és sok munkát igénylő hivatalában. Bár azóta is próbálták tartóztatni és rábeszélni, hogy visszavonulását halaszsza el egy későbbi, nyugodtabb időpontra. Pranger József ragaszkodott az elhatározásához és mint a bécsi lapok most már hivatalosan is megerősítik, lemondását még ebben a hónapban nyilvánosságra fogják hozni. A karácsony előtt tartandó főtanácsi ülés fogja ünnepélyesen elbúcsúztatni az Osztrák-Magyar Bank érdemes vezértitkárát. Utódja valószínűleg Schmidt Frigyes lesz, a mostani vezértitkár-helyettes, aki szintén harminc esztendő óta áll a jegybank szolgálatában és akit ugyancsak kiváló szakembernek ismernek. Prangernek hosszú évtizedek eredményes munkája közben szerzett tapasztalatait nem fogja azért nélkülözni a jegybank vezetősége, mert lemondásának elfogadásával egyidejűleg be fogják választani a főtanácsba, Hatvany-Deutsch Béla helyére, Lánczy Leó beszéde a delegációban. Aki ma gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik ebben az országban, az tisztában van vele, hogy a magyar gazdasági érdekek zónájának a megnövekedett balkáni államokra és általában az Orient felé való intenzívebb kiterjesztése életbevágóan fontos feladat. Érthető, hogy ehez a nagy problémához fornában hozzászóltak már az összes gazdasági érdekeltségeink és a követendő programmok egész áradatát zúdították az országos közvélemény nyakába. De azért világos képet arról, hogy mi a teendő, mit várhatunk egy expanzív balkáni kereskedelmi politikától, az elfogulatlan közvélemény nem tudott magának alkotni. Nem volt módja rá, mert a különböző gazdasági ágak érdekei szerint csoportosított vélemények legfeljebb összezavarhatták, de semmiesetre sem tájékoztatták a követendő helyes útirányról. Ezt a feladatot azonban elvégezte ma Lánczy Leó a delegációban. Beszéde, — melyet lapunk más helyén talál az olvasó, — rendkívül alapos és precíz összefoglalása az összes kérdéseknek, melyeknek a Balkánnal való kereskedelmi összeköttetésünk jövője szempontjából jelentősége van. De ezenkívül olyasmj irányokat is mutat külkereskedelmünk terjeszkedési programmjának, melyeket eddig egy- Astatám nem hallottunk emlegetni. Eddig nem is igen gondoltunk másra, mikor a Balkánon való intenzívebb kereskedelmi összeköttetések fontosságáról szó esett, mint Szerbiára, vagy Bulgáriára. De főleg Szerbiára. Lánczy most rámutat arra, hogy nagy tévedés, ha a szerb piaccal való szoros nexusban látjuk kiviteli kereskedelm tinik egész jövőjét. Sokkal fontosabbnak látja érmét, ha Romániával igyekszünk az eddiginél szorosabb nexusokat keresni, mert Románia az ő nagy fogyasztási képességével ránk nézve összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű, mint akár Szerbia, akár Bulgária. Rendkívül érdekes és merőben új szempont, hogy milyen óriási előnyöket jelentene számunkra a Kis-Ázsiával való kereskedelmi összeköttetés fokozottabb fejlesztése. A távolabbi Orient, melynek meghódítására eddig alig gondoltak, ez volna Lánczy Véleménye szerint a Balkán - államoknál is jelentősebb fogyasztási terület a mi exportunk számára. Ennek a programmnak meleg áeérlése végigvonul az egész beszéden és a mindig »IWPWly, és higgadt tágjcsy. «Bájából szint© meglepően hangzik, milyen nagy lelkesedéssel hívja fel a magyar kereskedőket és vállalkozókat, hogy értsék meg az idők szavát és „nemzeti missziónak“ tekintsék külkereskedelemünknek a jelzett irányokban való fejlesztését. A kivándorlási üzlet visszaélései ellen. Bécsi tudósítónk jelenti: Az osztrák kormány ismert átirata következtében kezdetben írásbeli, most pedig szóbeli tárgyalás kezdődött meg a két kormány között a kivándorlás egységes szabályozása érdekében. A magyar belügyminisztérium kiküldöttje tegnap óta Bécsben időzik s tárgyalásokat folytat az osztrák kormány megbízottaival. Megállapították, hogy a magyar kivándorlási törvények és rendszabályok nagy része teljesen hatástalan, mert a kivándorlók jórésze Ausztrián át hagyja el az országot és keresi fel a német kikötőket. Ausztriában azonban nem állanak a kivándorlók olyan szigorú ellenőrzés alatt, mint nálunk. Magyarországnak tehát elsőrangú érdeke, hogy bizonyos befolyást biztosítson magának az Ausztriát át kivándorló utasok felett is és hogy e cél biztosítása végett revízió alá vegye az eddigi kivándorlási rendszabályokat. A német hajóstársaságok is most tárgyalgatnak az osztrák kormánynyal, mely különböző óvóintézkedéseket óhajt velük szemben életbe léptetni, hogy a Canadian Pacific botrányához hasonló esetek a jövőben elő ne fordulhassanak. Az Ullmann-bankház türelmetlen hitelezői, Pécsről jelentik nekünk. Az Ullmann-család, amely igen nagy összeggel van érdekelve az Ullmann-bankház bukásában, kijelentette, hogy lemond a maga követeléséről a betevők javára, hogy ezzel a felszámolás nyugodt menetét biztosítsa. A betevők egy része azonban türelmetlenkedik és nem elégszik meg e nyilakozattal. Az elégedetlen betevők a család vagyonának zár alá való vételét követelik. Az Ullmann-familiának Pécsett több háza és ingatlana van, amelyek körülbelül félmillió koronát érnek. A bankház bukásával veszteséget szenvedett kereskedőknek az OMKB pécsi kerülete fölajánlotta segítségét és közbenjárását. Föloszlik a két kartel. A mészkartel és — mint most halljuk — a gipszgyárak csonka kartelja is föl fog oszlani. A két kartel fölbomlása a kartelen kívül álló gyárak versenyére és az újabb gyáralakulásokra vezethető vissza. A gipszgyárak kartelirodája, a Gipszárusító rt., már közgyűlést is hívott össze a felszámolás kimondása végett. Közben pedig egyre szaporodik a gipszgyárak száma, így Turócszentmártonból jelentik nekünk, hogy ott a Homok Cementárugyár és Mészégető rt. gipszgyárat építtet. Az alapító vállalatnak Kralován van a székhelye. Egy viharvert iparvállalat. A szerencsétlen véget ért Karánsebesi Faipar rt. üzleteinek átvételére a Központi Hitelbank és a Magyar Érték- és Iparbank Borsóörményesi Faipar rt. cég alatt új vállalatot létesítettek másfél millió korona névleges alaptőkével. Ezt a vállalatot abban a reményben napították az érdekelt intézetek, hogy a Karánsebesi Faipar rt.-nál szenvedett óriási veszteségükből valami talán megtérül majd az idők folyamán. Most a Borsóörményesi Faipar rt. rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen az alapító bankok életviszonyaiban beállott nagy változásokra tekintettel új igazgatósági tagokat fognak választani. Az igazgatóságba, az Értékbank delegátusai helyébe, a Magyar Bank embereit fogják beválasztani. Természetesen továbbra is megmaradnak az igazgatóságban azok a tagok, akik egyszersmind a Központi Hitelbank fölszámolói. A vállalat másfél millió korona alaptőkéjéből ez idő szerint egy millió korona van befizetve. A vác—gödöllői vasúttársaság leszállítja alaptőkéjét. A Budapest—váci és Budapest—gödöllői Helyiérdekű Villamos vasutak e hónap 30-án rendkívüli közgyűlést tart, melyen az igazgatóság jelentést tesz a társaság a Máv részére való bérbeadási szerződéséről, továbbá arról a megállapodásról, melyet a társaság az államvasúttal az ügyvitelre és az áramszolgáltatásra nézve kötött. Az igazgatóság felhatalmazást fog kérni a közgyűléstől, hogy a bérösszeg terhére kötvénykölcsönt vegyen föl és ebből a kölcsönbe a 7.500.000 korona névértékű elsőbbségi részvényeket és élvezeti jegyet beválthassa. A Magyar Bank részvényeinek áremelkedése. A Koronajáradék kurzusának föltűnő emelkedése mellett a Magyar Bank részvényeiben két nap óta mutatkozó erős hausse-mozgalom áll a spekuláció érdeklődésének előterében. Tegnap hat, ma ismét nyolc koronával emelkedett a Magyar Bank részvényeinek árfolyama, minek láttára a legváltozatosabb — de megbízhatóság tekintetében egyáltalán nem ellenőrizhető — kombinációk és híresztelések áradata indult meg a tőzsdén. Ma azt beszélték, hogy Elek Pál, az intézet volt vezérigazgatója, aki különben most is tagja az igazgatóságnak, ügyvezető alelnöke lesz a banknak és a mostani vezetőséggel karöltve, aktív részt vesz majd az ügyek intézésében. Mások azt mondották, hogy a hausse tulajdonképpen csak a kedvezőbb pénzviszonyok által megerősített visszhangja a Székely Ferenc által legutóbb bejelentett kitűnő üzleti eredményeknek. A részvények árfolyama különben 542 koronán zárult. Osztrák és magyar vasútigazgatók értekezlete. Az osztrák és a magyar vasútigazgatók csütörtökön együttes értekezletre gyűlnek össze Bécsben. Az értekezleten az Államvasutak részéről dr. Hegyeshalmy Lajos miniszteri tanácsos, az Államvasutak igazgatóságának elnökhelyettese és Kotányi Zsigmond udvari tanácsos, az Államvasutak forgalmi igazgatója, a Kassa—Oderbergi Vasút részéről Puszky Garibaldi miniszteri tanácsos, vezérigazgató és dr. Hollán Miklós vezértitkár, a Déli Vasút magyar igazgatósága részéről lovag Brám Miksa miniszteri tanácsos, üzletvezérigazgató vesznek részt. Csatorna a Balkánon át, Belgrádból jelentik. A „Mali Journal“ azt a tervet fejtegeti, hogy a Moravát és a Vardart csatornával kell összekötni, amivel elérnék azt, hogy a Dunát nemzetközivé teendő vízi útvonallal összekötnék Szalonikivel. A lap kiemeli, hogy a német kereskedelmi körök nagy érdeklődést tanúsítanak e terv iránt. Egy vicinális vasút villamosítása Brassóból jelentik: A Brassó-háromszéki helyiérdekű vasút szerződést kötött Brassó városával, hogy vonalainak egy részén a közlekedést, a városi villamosmil felállítását követő egy éven belül, villamos Üzeműre alakítja át. A kereskedelemügyi miniszter is megadta az erre vonatkozó előmunkálati engedélyt és így a társaság Brassótól Hosszufalu érintésével Zajzonig villamos Üzeműre fogja átalakítani vonalát. A Brassó-háromszéki helyiérdekű vasutak rt. ezért föl fogja emelni az alaptőkéjét. A Hazai bank sörfőzője. A Hazai bank által alapított Fővárosi sörfőző rt. kőbányai gyártelepe — mint halljuk — csaknem teljesen kész. A gyárat talán már februárban üzembe fogják helyezni, hogy a szezonra kivihessék termékeit a piacra. A vállalat alaptőkéje hat millió korona, amely teljesen be van fizetve. Miután azonban az építési költségek az alaptőkének nagyobb részét emésztették föl, mint ahogy az eredetileg kontemplálva volt, a társaság valószínűleg még az üzem megindulta előtt föl fogja emelni az alaptőkéjét. Valószínűleg egy millióval, de nincs kizárva, hogy ennél is nagyobb összeggel szaporítja alaptőkéjét az új iparvállalat. A Fővárosi serfőző rt. — mint ismeretes — a kartelen kívül marad s így érthető, hogy a sörkartel tagjai kevés szimpátiával kísérik az erős versenytárs szárnybontogatását. A balkán piacok gazdasági viszonyai. A Kereskedelmi Múzeum a Balkán gazdasági viszonyainak ismertetése céljából sorozatos előadásokat rendez. A negyedik előadást december 12-én dr. Schneider Sándor tartja az új görög hódoltság mezőgazdasági helyzetéről. Az Álamvasuttársaság részvényei. Az osztrákmagyar államvasuttársaság részvényei ma a budapesti, de főleg a bécsi tőzsdén jelentős árjavulást értek el. A bécsi tőzsdén ezzel kapcsolatban azt beszélték, hogy a társaság egy konzorciumtól igen kedvező ajánlatot kapott magyarországi előségeinek megvételére tárgyában. A részvények kurzusa a bécsi tőzsdén 709 koronán, a budapesti tőzsdén pedig 708,50 koronán zárult. A „Hapag“ osztaléka. Hamburgból táviratozzék, hogy a Hamburg-Amerikai hajóstársaság — rövidebben a Hapag — erre az üzletévre is 10 százalékos osztalékot fog fizetni. A német bankkamatláb leszállítása. A mai berlini jelentések szerint tőzsdei körökben még mindig bizonyosra veszik, hogy a Reichsbank ezen a héten újabb fél százalékkal le fogja szállítani a bankkamatlábat. A német nagybankok nem szívesen látnák ezt az intézkedést, mert attól félnek, hogy ezáltal rendkívül föl fognak szaporodni az év vége felé amúgy is erős hiteligények. Viszont az ipar és kereskedelem érdekeit nézve, nagyon fontos volna a hitel olcsóbbá tétele. Éppen ezért nincs kizárva, hogy, a Reichsbank vezetősége.