Pesti Napló, 1913. december (64. évfolyam, 285-308. szám)

1913-12-11 / 292. szám

SO Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1913. december 11. 292. szám. KÖZGAZDASÁG Pranger nyugalomba vonul. Néhány hónap­pal ezelőtt megírta m­ár a „Pesti Napló“, hogy Pranger József, az Osztrák-Magyar Bank vezér titkára ez év végén okvetlenül vissza fog vo­nulni a 35 éves szolgálata alatt jól kiérdemelt nyugalomba. Pranger már három év előtt sze­retett volna nyugalomba vonulni, de akkor a jegybank vezetőségének igazán impozáns mó­don kifejezésre juttatott kérésére elállott ettől a szándékától. Időközben sok csapás — két csa­ládi gyász is — érte a jegybank vezértitkárát, aki talán hat hónappal ezelőtt újból kijelentette az Osztrák-Magyar Bank vezetőinek, hogy ezen az éven túl semmi körülmények között nem ma­rad meg nagy lekötöttséget és sok munkát igénylő hivatalában. Bár azóta is próbálták tar­tóztatni és rábeszélni, hogy visszavonulását ha­­laszsza el egy későbbi, nyugodtabb időpontra. Pranger József ragaszkodott az elhatározásá­hoz és mint a bécsi lapok most már hivatalosan is megerősítik, lemondását még ebben a hónapban nyilvánosságra fog­ják hozni. A karácsony előtt tartandó főtanácsi ülés fogja ünnepélyesen elbúcsúztatni az Osz­trák-Magyar Bank érdemes vezértitkárát. Utódja valószínűleg Schmidt Frigyes lesz, a mos­tani vezértitkár-helyettes, aki szintén harminc esztendő óta áll a jegybank szolgálatában és akit ugyancsak kiváló szakembernek ismernek. Prangernek hosszú évtizedek eredményes mun­kája közben szerzett tapasztalatait nem fogja azért nélkülözni a jegybank vezetősége, mert lemondásának elfogadásával egyidejűleg be fogják választani a főtanácsba, Hat­­vany-Deutsch Béla helyére, Lánczy Leó beszéde a delegációban. Aki ma gazdaság­politikai kérdésekkel foglalkozik ebben az országban, az tisztá­ban van vele, hogy a magyar gazdasági érdekek zónájának a megnövekedett bal­káni államokra és általában az Orient felé való in­tenzívebb kiterjesztése életbevágóan fontos feladat. Érthető, hogy ehez a nagy problémához forn­ában hozzászóltak már az összes gazdasági érdekeltsé­geink­ és a követendő programmok egész áradatát zúdították az országos közvélemény nyakába. De azért világos képet arról, hogy mi a teendő, mit vár­hatunk egy expanzív balkáni kereskedelmi politiká­tól, az elfogulatlan közvélemény nem tudott magá­nak alkotni. Nem volt módja rá, mert a különböző gazdasági ágak érdekei szerint csoportosított véle­mények legfeljebb összezavarhatták, de semmi­esetre sem tájékoztatták a követendő helyes útirány­ról. Ezt a feladatot azonban elvégezte ma Lánczy Leó a delegációban. Beszéde, — melyet lapunk más helyén talál az olvasó, — rendkívül alapos és pre­cíz összefoglalása az összes kérdéseknek, melyeknek a Balkánnal való kereskedelmi összeköttetésünk jö­vője szempontjából jelentősége van. De ezenkívül olyasm­­j irányokat is mutat külkereskedelmünk terjeszkedési programmjának, melyeket eddig egy- Astatám nem hallottunk emlegetni. Eddig nem is igen gondoltunk másra, mikor a Balkánon való intenzívebb kereskedelmi összeköttetések fontosságáról szó esett, mint Szerbiára, vagy Bulgáriára. De főleg Szer­biára. Lánczy most rámutat arra, hogy nagy té­vedés, ha a szerb piaccal való szoros nexusban látjuk kiviteli kereskedelm tinik egész jövőjét. Sok­kal fontosabbnak látja érmét, ha Romá­niával igyekszünk az eddiginél szorosabb nexuso­kat keresni, mert Románia az ő nagy fogyasztási ké­pességével ránk nézve összehasonlíthatat­lanul nagyobb jelentőségű, mint akár Szerbia, akár Bulgária. Rend­kívül érdekes és merőben új szempont, hogy milyen óriási előnyö­ket jelentene számunkra a Kis-Ázsiával való k­ereskedelmi összeköttetés fokozot­tabb fejlesztése. A távolabbi Orient, melynek meghódítására eddig alig gondoltak, ez volna Lánczy Véleménye szerint a B­alk­án - áll­am­ok­n­á­l is je­lentősebb fogyasztási terület a mi exportunk számára. Ennek a programmnak meleg áeérlése végigvonul az egész beszéden és a mindig »IWPWly,­­ és higgadt tágjcsy. «Bájából szint© megle­pően hangzik, milyen nagy lelkesedéssel hívja fel a magyar kereskedőket és vállalkozókat, hogy értsék meg az idők szavát és „nemzeti missziónak“ te­kintsék külkereskedelemünknek a jelzett irányokban való fejlesztését. A kivándorlási üzlet visszaélései ellen. Bécsi tudósítónk jelenti: Az osztrák kormány ismert át­irata következtében kezdetben írásbeli, most pedig szóbeli tárgyalás kezdődött meg a két kormány kö­zött a kivándorlás egységes szabályozása érdekében. A magyar belügyminisztérium kikül­döttje tegnap óta Bécsben időzik s tárgya­lásokat folytat az osztrák kormány megbízottaival. Megállapították, hogy a magyar kivándorlási törvé­nyek és rendszabályok nagy része teljesen hatásta­lan, mert a kivándorlók jórésze Ausztrián át hagyja el az országot és keresi fel a német kikötőket. Ausz­triában azonban nem állanak a kiván­dorlók olyan szigorú ellenőrzés alatt, mint nálunk. Magyarországnak tehát elsőrangú érdeke, hogy bizonyos befolyást biztosítson magának az Ausztriát át kivándorló utasok felett is és hogy e cél biztosítása végett revízió alá vegye az eddigi kivándorlási rendszabályokat. A német hajóstársasá­gok is most tárgyalgatnak az osztrák kormánynyal, mely különböző óvóintézkedéseket óhajt velük szem­ben életbe léptetni, hogy a Canadian Pacific botrányá­hoz hasonló esetek a jövőben elő ne fordulhassanak. Az Ullmann-bankház türelmetlen hitelezői, Pécs­ről jelentik nekünk. Az Ullmann-család, amely igen nagy összeggel van érdekelve az Ullmann-bankház­­ bukásában, kijelentette, hogy lemond a maga követeléséről a betevők javára, hogy­­ ezzel a felszámolás nyugodt menetét biztosítsa. A betevők egy része azonban türelmetlenkedik és nem elégszik meg e nyilakozattal. Az elégedetlen betevők a család vagyonának zár alá való vé­telét követelik. Az Ullmann-familiának Pé­csett több háza és ingatlana van, amelyek körülbelül félmillió koronát érnek. A bankház bukásával vesz­teséget szenvedett kereskedőknek az OMKB pécsi kerülete fölajánlotta segítségét és közbenjárását. Föloszlik a két kartel. A mészkartel és — mint most halljuk — a gipszgyárak csonka kartelja is föl fog oszlani. A két kartel föl­bomlása a kartelen kívül álló gyárak versenyére és az újabb gyáralakulásokra vezethető vissza. A gipsz­gyárak kartelirodája, a Gipszár­usító rt., már­­ közgyűlést is hívott össze a felszámolás kimondása­­ végett. Közben pedig egyre szaporodik a gipszgyárak­­ száma, így Turócszentmártonból jelentik­­ nekünk, hogy ott a Homok Cementárugyár és Mész­égető rt. gipszgyárat építtet. Az alapító vállalatnak Kralován van a székhelye. Egy viharvert iparvállalat. A szerencsétlen vé­get ért K­a­rá­n­s­e­b­e­s­i Faipar r­t. üzleteinek át­vételére a Központi Hitelbank és a Magyar Érték- és Iparbank Borsóörményesi Faipar rt. cég alatt új vállalatot létesítettek másfél millió korona névleges alaptőkével. Ezt a vállalatot abban a re­ményben napították az érdekelt intézetek, hogy a Karánsebesi Faipar rt.-nál szenvedett óriási veszte­ségükből valami talán megtérül majd az idők folya­mán. Most a Borsóörményesi Faipar rt. rendkívüli közgyűlést hívott­ össze, amelyen az alapító bankok életviszonyaiban beállott nagy változásokra tekintet­tel új igazgatósági tagokat fognak választani. Az igazgatóságba, az­ Értékbank delegátusai helyébe, a Magyar Bank embereit fogják beválasztani. Természetesen továbbra is megmaradnak az igazga­tóságban azok a tagok, akik egyszersmind a Köz­ponti Hitelbank fölszámolói. A vállalat másfél millió korona alaptőkéjéből ez idő szerint egy millió ko­rona van befizetve. A vác—gödöllői vasúttársaság leszállítja alap­tőkéjét. A Budapest—váci és Budapest—gödöllői He­lyiérdekű Villamos vasutak e hónap 30-án rendkívüli közgyűlést tart, melyen az igazgatóság jelentést tesz a társaság a Máv­ részére való bérbeadási szer­ződéséről, továbbá arról a megállapodásról, melyet a társaság az államvasúttal az ügyvitelre és az áramszolgáltatásra nézve kötött. Az igazgatóság fel­hatalmazást fog kérni a közgyűléstől, hogy a bér­összeg terhére kötvénykölcsönt vegyen f­ö­l és ebből a kölcsönbe­ a 7.500.000 korona névér­tékű elsőbbségi részvényeket és élvezeti jegyet b­e­­válthassa. A Magyar Bank részvényeinek áremelkedése. A Koronajáradék kurzusának föltűnő emelkedése mel­lett a Magyar Bank részvényeiben két nap óta mu­tatkozó erős hausse-mozgalom áll a spekuláció ér­deklődésének előterében. Tegnap hat, ma ismét nyolc koronával emelkedett a Magyar Bank részvényeinek árfolyama, minek láttára a leg­változatosabb — de megbízhatóság tekintetében egyáltalán nem ellenőrizhető — kombinációk és hí­resztelések áradata indult meg a tőzsdén. Ma azt­ beszélték, hogy Elek Pál, az intézet volt vezér­­igazgatója, aki különben most is tagja az igazgató­ságnak, ügyvezető alelnöke lesz a banknak és a mostani vezetőséggel karöltve, aktív részt vesz majd az ügyek intézésében. Mások azt mondották, hogy a hausse tulajdonképpen csak a kedvezőbb pénzviszonyok által megerősített visszhangja a S­z­é­­k­e­l­y Ferenc által legutóbb bejelentett kitűnő üzleti eredményeknek. A részvények árfolyama különben 542 koronán zárult. Osztrák és magyar vasútigazgatók értekezlete. Az osztrák és a magyar vasútigazgatók csütörtökön együttes értekezletre gyűlnek össze Bécsben. Az ér­tekezleten az Államvasutak részéről dr. Hegyes­­h­a­l­m­y Lajos miniszteri tanácsos, az Államvasutak igazgatóságának elnökhelyettese és Kotányi Zsig­­mond udvari tanácsos, az Államvasutak forgalmi igazgatója, a Kassa—Oderbergi Vasút részéről P­u­­­s­z­k­y Garibaldi miniszteri tanácsos, vezérigaz­gató és dr. Hol­lán Miklós vezértitkár, a Déli Vasút magyar igazgatósága részéről lovag Brá­m Miksa miniszteri tanácsos, üzletvezérigazgató vesznek részt. Csatorna a Balkánon át, Belgrádból jelen­tik. A „Mali Journal“ azt a tervet fejtegeti, hogy a Moravát és a Vardart csatornával kell összekötni, amivel elérnék azt, hogy a Dunát nemzetközivé teendő vízi útvonallal összekötnék S­z­a­l­o­n­i­k­i­v­e­l. A lap kiemeli, hogy a német ke­reskedelmi körök nagy érdeklődést tanúsítanak e terv iránt. Egy vicinális vasút villamosítása­ Brassóból jelentik: A Brassó-háromszéki helyiérdekű vasút szerződést kötött Brassó városával, hogy vonalainak egy részén a közlekedést, a városi villamosmil fel­­­­állítását követő egy éven belül, villamos Üze­műre alakítja át. A kereskedelemügyi mi­niszter is megadta az erre vonatkozó előmunkálati engedélyt és így a társaság Brassótól Hosszufalu érintésével Zajzonig villamos Üzeműre fogja átalakí­tani vonalát. A Brassó-háromszéki helyiérdekű vas­utak rt. ezért föl fogja emelni az alaptőkéjét. A Hazai bank sörfőzője. A Hazai bank által ala­pított Fővárosi sörfőző rt. kőbányai gyár­telepe — mint halljuk — csaknem teljesen kész. A­ gyárat talán már februárban üzembe fogják helyezni, hogy a szezonra kivihessék termékeit a piacra. A vállalat alaptőkéje hat millió korona, amely teljesen be van fizetve. Miután azonban az építési költségek az alaptőkének nagyobb részét emésztették föl, mint ahogy az eredetileg kontemplálva volt, a társaság valószínűleg még az üzem megindulta előtt föl fogja emelni az alaptőkéjét. Valószínű­leg egy millióval, de nincs kizárva, hogy ennél is nagyobb összeggel szaporítja alaptőkéjét az új ipar­­vállalat. A Fővárosi serfőző rt. — mint ismeretes — a kartelen kívül marad s így érthető, hogy a sörkartel tagjai kevés szimpátiával kísérik az erős versenytárs szárnybontogatását. A balkán piacok gazdasági viszonyai. A Keres­kedelmi Múzeum a Balkán gazdasági viszonyainak ismertetése céljából sorozatos előadásokat rendez. A negyedik előadást december 12-én dr. Schneider Sándor tartja az új görög hódoltság mezőgazdasági helyzetéről. Az Álamvasuttársaság részvényei. Az osztrák­magyar államvasuttársaság részvényei ma a buda­pesti, de főleg a bécsi tőzsdén jelentős árjavulást ér­tek el. A bécsi tőzsdén ezzel kapcsolatban azt be­szélték, hogy a társaság egy konzorciumtól igen ked­vező ajánlatot kapott magyarországi elő­ségeinek megvételére tárgyában. A rész­vények kurzusa a bécsi tőzsdén 709 koronán, a buda­pesti tőzsdén pedig 708,50 koronán zárult. A „Hapag“ osztaléka. Hamburgból távira­tozzék, hogy a Hamburg-Amerikai hajóstársaság — rövidebben a Hapag — erre az üzletévre is 10 s­z­á­­zalékos osztalékot fog fizetni. A német bankkamatláb leszállítása. A mai berlini jelentések szerint tőzsdei körökben még mindig bi­zonyosra veszik, hogy a Reichsbank ezen a héten újabb fél százalékkal le fogja szállítani a bankkamatlábat. A német nagy­bankok nem szívesen látnák ezt az intézkedést, mert attól félnek, hogy ezáltal rendkívül föl fognak szaporodni az év vége felé amúgy is erős hiteligé­nyek. Viszont az ipar és kereskedelem érdekeit nézve, nagyon fontos volna a hitel olcsóbbá tétele. Éppen ezért nincs kizárva, hogy, a Reichsbank vezetősége.

Next