Pesti Napló, 1914. február (65. évfolyam, 28-51. szám)
1914-02-01 / 28. szám
Magyarság veszedelme A Tisza-kormány ma benyújtotta a választókerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslatot. Tegnap még a legkomolyabb politikai körök információja azt mondta, hogy a felség bizonyos korrektívumokat kíván a javaslaton és ez információnak mi is helyet adtunk. A kellemetlen titok szellőztetése felbuzdította a kormányt és hetedhét országra szóló sietséggel már ma délelőtt a Ház asztalára csapta a javaslatot. Valóban kár volt ennyire sietniök és amikor ezt mondjuk, igenis, fejünkben jár a példabeszéd, amely szerint a rossz sosem jön elég későn. A közszabadságaiban megfojtott ez a nemzet várhatott volna bízvást erre a javaslatra, amely nemzeti létében készül őt megsemmisíteni. Erre a javaslatra a legenyhébb jellemzés: hadjárat a magyarság ellen, irtó, pusztító hadjárat. Régi magyar ellenzéki kerületeknek a földabroszból való kitörlése, mások megcsonkítása, a nemzetiségi és jelesen az oláh törekvéseknek elismerése, e törekvések előtt való megjuhászkodó behódolás, a régi magyar vármegyei jognak kinullázása, a nemzetiségeken kívül a horvátok simogató cirógatása, a városi intelligenciának, a szabadelvű és természettel demokratikus értelmiségi elemnek praefereálása, az ország földje természetes földrajzi elhelyezkedésének bürokratikus, suta módon való megregulázása és mindennek tetejébe a miniszteri önkénynek a római diktátorok és a kínai mandarinok egyesített teljes hatalmára való felfokozása — ez az új törvényjavaslat. Bízvást mondhatjuk róla, hogy törvény. Mert e javaslatból biztosan törvény lesz mihamarább. Még ha a házszabályok engednék, még ha a Ház pulpitusán szabályokat és törvényeket tisztelő elnökség is ülne, még akkor sem lehetne e nemzetrontó javaslatnak törvénynyé válását megakadályozni sem normális, sem abnormális parlamenti eszközökkel. Hiszen e vitális törvénynek magvát alkotó javaslat egyetlen szakasz csupán és a munkapárt ezt minden erővel keresztülkorbácsolja Tavaly megcsinálták a jogfosztó választójogi törvényt, a törvénygyár most ugyanolyan sebtiben meg fogja alkotni a törzsökös magyarságot megsemmisítő másik törvényt. Melyik a veszedelmesebb? Bár a mostani javaslat csak kiegészítő függvénye a Tisza-féle 1913-as választójogi törvénynek, azért mégis ez a mostani a csúnyább merénylet, a nagyobb veszedelem. Mert míg amaz a demokráciát támadta meg, ez a nemzeti és a faji létbe vág. A demokrácia minden ellene intézett csapás súlya alatt százszorosan megdühösödött erővel feltámad, megerősödik, megizmosodik. Mentől sötétebb a reakció, annál forradalmibb vehemenciával demokratizálódik a közvélemény és a legfeketébb elnyomásokat követik a legszabadságpirosabb hajnalok. Ám ez a javaslat, ez a mostani, ez a középkori kínzókamarák ércmenyaszszonya módjára halál-hideg fojtogatásban öleli körül a nemzetet. Ez a javaslat a rossz szándékaival nem teremthet új életet, még önkéntelenül, még tudatlanul, még a saját rosszakarata ellenére sem, mert ez a javaslat tudatosan öli ki a szerveket, a vármegyéket, a régi kuruc városokat és a városi polgárságot, amelyekből új élet fakadhatna. Az elnyomott magyarság minden elnyomatáson túl, új szabadságokra és új jogokra tudott ébredni még mindannyiszor, de amit az új törvényjavaslat akar, az nem sokkal más annál mint amikor Heródes parancsára a Júdeában született összes fiúgyermekeket megölték. Hogyan, miből fejlődhessék majd új életre a magyarság, ha ez a javaslat megcsonkítja a magyar kerületeket, román és tót kerületeket kreál a helyükbe és a budapesti országházát megteszi egy új verstaerkter Reichsrathnak. Batu kán hordái, Szulejmannak, a győzedelmesnek janicsárjai vért ontván, maguk is vérezve pusztítottak ez országban. Ez a javaslat — etikailag veszedelmesebb ama pusztítóknál — megmutatja a magyarságirtásnak kényelmesebb módját. Mert azok idegen gyujtogatókat és idegen nyakazókat, idegen perzselőket és idegen hóhérokat hoztak nyakunkra, ez a javaslat azonban a nép it kiváncsi kérni írta: Színi Gyula A kiváncsi hercegnek volt egy különös jegyzőkönyve, mályvaszínű bőrkötésben, aranyszegélyü lapokkal, amelyekre várainak, földbirtokainak, erdeinek, házainak, iparvállalatainak kimeríthetetlen leltára volt följegyezve, közönséges emnesi emlékezőtehetséggel különben számon sem tudta volna tartani földi javainak összeségét. A herceg kezében tartotta a jegyzőkönyvet. Előtte kényelmes borszéken meglehetősen kényelmetlenül feszengett egy fiatalember. — Szóval ön azt állítja — mondta a herceg — hogy füredi birtokomon egy szélmalom áll. Különös, hogy ennek semmi nyomát nem találom a jegyzőkönyvemben. — Lehet, hogy az ócska, köpött vitorlájú szélmalmot és a mellette lévő rozoga kis molnárházat nem is tartották érdemesnek a följegyzésre — felelte a fiatalember. — Úgy is lesz — szólt a herceg. — Én magam pedig oly keveset járok azon a vidéken, hogy nem is emlékszem reá. De azért hiszek az ön szavának. És mit akar azzal a szélmalommal ? — Ha kegyelmességed átengedné nekem azt bérbe ... használatra ... kölcsönbe — dadogott a fiatalember — hihetetlenül nagy jót tenne velem. A malom gyönyörű vidéken fekszik, hol a festő szeme minduntalan megakad egy-egy elragadó részleten. De ahhoz, hogy át is érezze a vidék lelkét, szükséges, hogy, hoszszabb ideig ott lakjék. így jutott eszembe, hogy kegyelmességedhez forduljak és engedélyét kérjem arra, hogy a malmot csekély változtatással átalakíthassam műtermemmé, a mellette lévő régi molnárházat pedig lakásommá. Szegény ember vagyok, kegyelmes uram ... — Nőtlen? — Nős vagyok. Egy kis három éves fiacskám is van. Nagy anyagi gondoktól szabadítana meg hercegséged, ha olcsón.... nagyon olcsón megkaphatnám a malom és a ház bérletét ... Nagyon szegény ember vagyok ... — Csak az a különös — töprengett a herceg — hogy én arra a malomra egyáltalán nem emlékezem, pedig jártam azon a vidéken. Mondja, csakugyan olyan szép? — Szebb nem is lehetne, kegyelmes uram. — És mondja — kérdezte a herceg — csakugyan boldoggá tenném önt, ha a malmot és a kis molnárházat átengedném önnek használatra? Természetesen ingyen, mert pénzt nem fogadhatok el érte. — A világ legboldogabb emberévé tenne engem hercegséged — áradozott a fiatalember — és egy kis család mindig hálás szívvel gondolna önre. A herceg váratlanul ezt kérdezte : — Hisz ön a boldogságban? — Nem tudom, mit feleljek erre, kegyelmes uram — szólt őszinte zavarral a fiatalember. — A boldogság mindig összehasonlítás eredménye. — Gyalázatos szó a boldogság ! — vetette közbe ingerülten a herceg. — Minden boldogság mélyén ott lappang és vigyorog a káröröm, az „összehasonlítás“. Becstelen szó a boldogság és bolond az, aki a boldogságot komolyan keresi. Nincs boldogság. Káröröm van csak a világon ! A herceg olyan dühös plebejusi mozdulatokkal kisérte a szavait, hogy a fiatal festő elámult. Csak ennyit gondolt magában : ezt a különös, bolond herceget bántja valami. — Szereti ön a feleségét? — kérdezte hirtelen a herceg. — Szeretem. — Mert a nyakába varrták önnek ! — Nem, kegyelmes uram — tiltakozott a festő — én küzdöttem a feleségemért, hiszen a szülei nem akarták hozzám engedni, mert szegény ember vagyok és azt hitték rólam, hogy nem tudok eltartani egy családot. Három évig harcoltam a feleségemért és mikor láttam, hogy a szülei hajthatatlanok, azt mondtam neki : „Méta ! Így tovább nem élhetünk Gyere hozzám a szüleid akarata ellenére. A pap nincsket bennünket, a többivel ne törődjünk.“ És ez igy is történt. — Mondja kérem — szólt a herceg — tud ön olyan nőt szeretni, aki semmibe sem vette a szüleit? — De hiszen épp ezzel mutatta meg, hogy szeret — szólt a festő. — Hisz ön a szerelemben? —– faggatta a herceg. — Egyébben sem hiszek, kegyelmes uram és ez a hit tartja bennem a lelket. Ha nem volnék meggyőződve a feleségem szerelméről, elveszteném a hitemet a művészetben is. — Nem értem az összefüggést — tűnődött a herceg — általában nem értem maguknak egy szavát sem. Azt kell hinnem, hogy ne- 65-ik évfolyam. 28. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre _ _ 28 kor — fill. Félévre _ _ 14 , — m Negyedévre _ _ 7 , — . Egy hóra---------2 : 40 . Egyes szám___ — 10 HU. NAPLÓ Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podswaniczky utca 12. Vasárnap, február 1. APRÓHIRDETÉSEK ÁRAI Egyes szó 5 fillér, vastagabb betűvel 10 filér. fürdetések milliméter számítással. díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint, ünnep után is. Mai számunk S1 oldal