Pesti Napló, 1914. június (65. évfolyam, 128–152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1914. június 3. (128. szám.) Kormányválság Szerbiában Péter király elfogadta Pasics lemondását A világlapok képes lepedőjén még egyszer — talán utoljára — feltűnik egy arc: a Balkán Bismarckja, Szerbia agyveleje: Pasics. A kombattáns ostromban, ami ellene a parla mentben és a hadseregben folyt, megsebesült és — ki tudja elszámolni, hányadszor — beadta lemondását. A király, Péter király — ki tudja hányadszor — tudomásul vette a le-mondást. Amióta hazája kormánykereke mellett áll, szüntelenül golyózáporban állt; a háború ágyadörgésében elcsittultak a parla menti szajkók, Pasics szava, Szerbia szava, Pasics akarata, Szerbia akarata volt s a tipikkusan balkáni (ami itt nem mértéket, sőt nem is fejlődési fokot jelent, hanem egyszerűen specialitást, diplomata kezében futottak öszsze a háború és béke szálai. A diadalmas háborúk után azonban újból megindult ellene a harc.. Igaz, hogy hozzá, a nevéhez fűződtek a nagy sikerek, ő volt a Reichsvenwehrer , de végre, Diont és Thukidideszt is azért száműzték a honfitársai, mert különbek voltak, mint ők. Az első nagyobb válság a tisztikar elégedetlensége miatt tört ki, néhány tiszt érdemtelen mellőzése miatt; akkor Pasics kiejtette a kormányból a hadügyminisztert és a kormány hajója tovább hajózott a skupstina zátonyai közt. Néhány hét előtt azonban súlyosabb összeütközés támadt a katonai és a polgári társadalom közt, Pasicsnak egy rendelete szerint ugyanis az új területeken a katonatisztek alá voltak rendelve a civil hatóságok impériumának. A skupstinában viharos viták során támadták Pasicsot, aki interpellációs válaszaiban is a civil hatóságok mellé állt. A harc során minden régi elégületlenség fölszabadult s Pasics, aki különben görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, beadta lemondását. A király, mint jeleztük, ezt elfogadta, de egyáltalán nincs kizárva, hogy a nóta vége az lesz, hogy a választások vezetésével Péter király újra csak őt bízza meg. * Távirati tudósításaink a következők: Belgrád, junius 2. Ma délután a következő félhivatalos kommüniké jelent meg: A király a Pasics-kabinet lemondását sajnálattal tudomásul vette és fenntartotta magának további elhatározását. Belgrád, junius 2. Minthogy a kabinet lemondását a király tudomásul vette, azt várják, hogy mindenekelőtt a szkupstina elnökségével fog a király magának jelentést tétetni a politikai helyzetről s azután a pártok vezéreit fogja meghívni. Csak mindezek után fog arról dönteni, hogy a választások vezetésével megint Pasicsot fogja-e megbízni, vagy pedig az ellenzéki pártok képviselőiből alakítandó új kabinetet. Belgrád, június 2. A skivina mai ülésén e tényleges katonai szolgálat tartamának meghosszabbítására, valamint a 122 millió dinárnyi rendkívüli hadügyi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatok második olvasása állott napirenden. A kormány határozata alapján azonban május 31-én Pasics miniszterelnök azt a kívánságot terjesztette az uralkodó elé, hogy még a két hadügyi javaslat elintézése előtt adjon mandátumot a kormánynak a skupsztina feloszla- tására és az új választások kiírására. Abban a föltevésben, hogy a korona e kívánságot teljesíteni fogja, az a radikális kormánypárt úgy tervezte, hogy a skupsztina mai ülésén a két törvényjavaslatot végleg megszavazza, mire azonnal feloszlathatják a skupsztinát és kiírhatják az új választáisokat. Minthogy azonban a király tegnap este tiz óráig a kormány kívánságát nem teljesítette, azt elhatározta, hogy ma délelőtt tiz óráig vár. Minthogy pedig ez a határidő is letelt anélkül, hogy a kormány a kivánt mandátumot megkapta volna, a skupsztina ülését azzal az indokolással napolták péntekig, hogy a kormány akadályozva van a skupsztina mai ülésén való részvételben. Parlamenti körökben kijelentik, hogy a Pasks I V.tv a határidő eltelte után beadja lemondását, minthogy abban, hogy az uralkodó hallgatólag megtagadta kívánságának teljesítését, a koronának iránta való bizalmatlanságának kifejezését látja. Az önálló vámterületért Iparosok Országos Szövetsége (Saját tudósítónktól.) Az Országos Iparegyesület legutóbbi közgyűlésén Matlekovits Sándor, az egyesülés elnöke beszédet mondott a közös vámterület mellett. Ez a beszéd adta meg a lökést ahhoz a mozgalomhoz, amely a magyar iparosok új és nagyjelentőségű politikai szövetségét, az Iparosok Országos Szervezetét megteremtette. Hétfőn alakult meg az új egyesület és gyűlésén az ellenzéki pártok képviselői is kifejtették álláspontjukat az iráok legfőbb törekvése — az önálló vámterület ■— mellett. De küzdenek az iparosok a demokratikus választójog és a becsületes gazdasági politika mellett éppúgy, mint az istápolt kartelek ellen. Különösen az iparosok legfontosabb életérdekeit, — az adórendszer javítását, az iparos-nyugdíj megteremtését — tekinti a szervezet feladatának. A hétfőn szervezkedő gyűlés minden tekintetben nagyarányú állásfoglalás volt az önálló vámterület és a magyar ipar érdekeit szolgáló gazdasági politika mellett, vagyis a mai kormányzati rendszer ellen. A gyűlésen Vázsonyi Vilmos mondott nagy beszédet, amelyben az új polgári szervezkedés nagy jelentőségét méltatta. A Magyar Iparosok Országos Szervezete első rendes közgyűlésén Vázsonyi Vilmos, Springer Ferenc, Sümegi Vilmos, Bródy Ernő és Székely Aladár országgyűlési képviselők, a budapesti és vidéki szakegyesületek kiküldöttei jelentek meg. Bálint Menyhért nyitotta meg a nagygyűlést, amely — úgymond — az ipari középosztály gazdaságpolitikai zászlóbontását jelenti. Kovács Lajos és Szilágyi Antal az új szervezet feladatait ismertették, különösen kiemelték az önálló vámterületért, a demokratikus választójogért, az iparos nyugdíjért és a kartelek ellen vívandó harcot. Sümegi Vilmos a függetlenségi párt nevében, dr. Springer Ferenc pedig az alkotmánypárt nevében üdvözölte a szövetséget. . . Vázsonyi Vilmos beszélt ezután. Azért van itt, — úgymond — hogy újra dokumentálja együttérzését azzal a polgári munkával, amelynek, ez a szervezkedés is egyak része és tényezője. Hangsúlyozza, hogy az állam kötelessége a szociális terheket a kisipar vállairól levenni, mert a kisiparosság is ama társadalmi rétegek közé tartozik, amelyekről gondoskodni a szociális politika feladata. Az általános, egyenlő és titkos választójog a szabadságot jelenti a kisiparosságra nézve, az önálló vámterület pedig a kenyeret. A szociális politikának ez a két fő feladata. A kartelek ellen beszél. Nálunk a kartel azt a paktumot jelenti, hogy az országnak egy kis maroknyi rétege lefoglalja a maga számára a politikai uralmat és ez a maroknyi réteg, úgy amint II. Endre idejében, kiadja a sóárusoknak és a vámszedéstnek az országot. Már az aranybullában panaszkodtak a sóárusok a vámszedők ellen és azoknak eltávolítását, követelték, íme ez a paktum. A bankok pénzt adnak a nép megrontására, a kormány pedig kiszolgáltatja a magyar népet a bankok és kartelek garázdálkodásának. Beszéde végén általános helyeslés és lelkes taps között küzdésre és szervezkedésre hívja fel a kisiparosságot. Szende Pál az OMKE, Vértes Emil pedig a belvárosi iparosok és kereskedők üdvözletét tolmácsolta, majd a vidéki kiküldöttek beszéltek. Végül egyhangúlag a tisztikart választották meg. Díszelnökök lettek: gr. Károlyi Mihály, Springer Ferenc, Vázsonyi Vilmos, elnök : Bányai Viktor, alelnökök (budapestek): Hubay Károly (Kolozsvár), Korányi Sándor Kovács Lajos, Menyhért Miklós, vidéki alelnökök : Droppa József (Erzsébetfalva), Füleky János (Szolnok), Hubay Károly (Kolozsvár), Korányi Sándor (Újpest), Légár Lajos (Kaposvár), Oribhel György (Kispest), Herger Nándor (Bonyhiád), főtitkár : Szirtes Artúr, pénztárnok : Vukovich Vladimir, ellenőr : Hosszú István. Budapest, juniiis 2. A ceglédi mandátum. Ceglédről jelentik: A ceglédi függetlenségi és 48-as párt vezető emberei tegnap bizalmas értekezletet tartottak, hogy a Kossuth Ferenc halálával megüresedett képviselőjelöltségre vonatkozólag az előkészületeket megtegyék. A bizalmas értekezleten szóba kerültek mindazok a jelöltek, akikről Cegléden szó lehet. Elhatározták, hogy minden körülmények között csak függetlenségi és 48 -as párti jelöltet támogatnak és a párt intézőbizottságának, valamint a nagybizottságnak,amelyek e héten fognak jelölőgyűlést tartani, ilyenirányú javaslatot tesznek. Hír szerint a ceglédiek pártolőküket, Takács József református lelkészt*■ % ... Albánia veszedelme ' ", ■ - V.T* A miniszterelnök segítséget kér. -r— Skatariba menekül a fejedelem. — Tovább tárgyalnak a fölkelőkkel Turkhan pasa segítséget kér a hatalmaktól .. . A mohamedánok Tirana előtt állanak és a szultánt érlelik ... Vilmos fejedelem menekülni készül Skutariba ... A felkelők tábora egyre nő, az utolsó két nap zajos, mozgalmas zűrzavara riasztó hírekben csapódik le s e hírek mögött a maga egész komorságában komponálódik ki az a vad, véres, kormos, félig még befejezetlen, félig már pusztuló valami, amit az uj Albániának neveznek. A legriasztóbb híreket, azt, hogy a fejedelem Skutariba menekül s a fölkelők mindent elfoglaltak, ami Durazzó előtt az útjukban állt, nem erősítették meg, az azonban bizonyos, hogy a helyzet csak súlyosodott és minden, ami az új Albániához hozzátartozik: trón, kormány, csendőrség, az az egész kis darab Európa, ami most Durazzóban a hadihajók oltalma alatt van veszélyben van s Berchtold csattanó kudarcai mind nyilvánvalóbbak. Távirati jelentéseink a következők: Tovább tárgyalnak a fölkelőkkel Daruzzo. június 2. A nemzetközi ellenőrző bizottság tagjai ma mennek Sirákba, hogy a fölkelők követeléseit meghallgassák. A fölkelők vezérei holnap ülnek össze, hogy az ellenőrző bizottság elé terjesztendő követelésekről tanácskozzanak. A Vettore Pisani és Iride olasz, valamint a St. Georg osztrák-magyar hadihajók őrzik a fejedelmi palotát és a két követséget. Az olasz és az osztrák-magyar tisztek és matrózok közt teljes, barátságos egyetértés van. A miniszterelnök segítséget kér Durazzó, június 2. Turkhan pasa albán miniszterelnök a következő táviratot küldte gróf Berchtold közös külügyminiszternek: . . . „Miután acsendőrség nagy része a déli tartományokban van, az albán kormányokon a hatalmakat, hogy haladéktalanul utasítsák Philips ezredest, hogy Durazzó biztonságának érdekében az általa Skutariban parancsnokolt európai csapatkontingens 500 főnyi különítményét Durazzóba küldje... Miután ezzel az 500 emberrel a főváros biztonsága teljesen biztosítva van, a kormány eredményesebben dolgozhatik majd a lakosság megnyugtatásán, melyet, tudatlanságát és hiszékenységét fölhasználva, néhány idegen agitátor félrevezetett. Európa ily módon lényegesen meg fogja könnyíteni Albániában a rend és nyugalom fentartását, melyre az országnak oly nagy mértékben szüksége van.** Skutariba! Pária, június 2. A „Le Journalénak jelentik Durazzóból: Vilmos fejedelem menekülni készül Durazzóból. Kilencezer főnyi katolikus malisszorral, akik vakon követik vezérüket, Bib Dodát, a fejedelem Skutariba akar menni, ahol állítólag a kaszárnya biztos védelmet nyújt neki és családjának. Tény az, hogy Durazzóban a fejedelmi koriakban lázas sietséggel csomagolnak, ládákat szegeznek le és minden jel arra vall, hogy a fejedelmi család utazni készül. Két leghívebb tanácsadója, Castaldi olasz kapitány és Buchberger osztrák-magyar konzul már elhagyta a fejedelmet, mind a ketten visszatértek hazájukba. A mohamedánok már Tirana előtt állnak és harci jelszavuk az, hogy: — Éljen a szultán! Éljen Mohamed vallása! A fölkelők a fejedelem ellen . Dmmi, június 2. A fölkelők vasárnap délután elfoglalták Siak helységet. Ezenállsra nem akadtak. A kormány épületén török zászló van és az épületben Dervis Ali lakik, a fölkelők egyik vezére, aki a következőket mondta a fölkelők szándékáról : — Nem akarunk vérontást, csak akkor támadunk, ha minket is megtámadnak. De meg akar-J** tetett* X#mM éti