Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-26 / 206. szám
4 "Budapest, szerda PESTI NAPLÓ T014. augusztus 26. TSK 6. szám.) A szerbek minden eddigit felülmúló állati kegyetlenkedéssel bánnak a foglyokkal és sebesültekkel. Halálra kínozzák őket, levágják a még élők lábátés fejét, a fedezetlen kötözőhelyek felé irányítják golyóikat és rendesen oda tüzelnek, ahol fehér zászlót látnak.Ahol sikerült boszniai területekre jutniok, ott kíméletlenül öldösték le a védtelen asszonyokat és gyermekeket. Lázár Miklós A drinamenti harcok Grác, augusztus 25. A „Grazer Volksblatt" zágrábi tudósításban közli a drinai harcokban megsebesült egyik önkéntes elbeszélését, aki előbb a folyón való átkelést ecseteli, majd így folytatja: E hónap 14-én került a sor az összeütközésre az ellenséggel. Célpontunk Obrezs volt, amely Loznicse magasságában van. Mindenek előtt a vasúti töltésen kellett átjutnunk, melynek mindkét oldalán mocsaras a terep. A vasúti töltésért való harc került mindenek előtt áldozatunkba, mert a szemben álló ellenséges tüzérségnek biztos célpontja volt. Obressel szemben kifejlődött az első rendszeres harc. A helységet öt sánc védte, amelyek mindegyikét szuronytámadással kellett elfoglalni. Ebben a harcban sebesültem meg én is. Obressban csapatainkra a toronyból és a házakból is lövöldöztek és kézi gránátokat dobtak. Minden fát és minden házat a szó szoros értelmében meg kellett ostromolni. A tulajdonképeni harc délelőtt 11 órától este 9 óráig tartott. A szerbek kétségbeesetten harcoltak. Mint később kiderült, minden ellenséges katonának tarsolyában kézigránát volt, amelyet azonban csak utoljára volt szabad használnia. Az Obress körüli harcokban a 16. szerb hadosztály vett részt, de harcoltak komitácsik és asszonyok is ellenünk. Anarkia a szerb főhadiszálláson Berlin, augusztus 25. Sebesültek Nisben Szófia, augusztus 25. Nisbe folytonosan sebesült vonatok érkeznek, de orvosokban és kötőszerekben nagy a hiány, úgy hogy a sebesültek gyakran nyolc óra hosszat is a vagyonokban hevernek. Sok sebesült beszéli, hogy az osztrák-magyar tüzérség nagy távolságból lő és hogy a szerbek gyakran lövöldöznek, anélkül, hogy az ellenséget látnák. Újabb szerb fogolyszállítmány A Budapesti Tudósító jelenti, hogy Esztergomba körülbelül háromezerötszáz szerb hadifogoly érkezett, akiket a Dunán felfelé tovább fognak szállítani. A muzulmánok a Montenegró ellen Szkutari, augusztus 25. Az itteni montenegrói konzul a mohamedán lakosságot felkelésre igyekezett rábírni, ígért nekik fegyvereket, muníciót és a Tarabos megszállásához ágyukat. A mohamedánok egy mecsetben gyűlést tartottak, amelyen kimondták, hogy a montenegrói ajánlatot elutasítják. KonzulkormánySzkutartban Róma, augusztus 25. Egy ideérkezett olasz kereskedő, Robiani beszéli, hogy a nisi főhadiszálláson kétségbe vannak esve a katonai helyzet miatt. A katafoglalkozik mással, csak Németországgal, csak a német haza sorsával és mégis hirtelen ott látjuk őket a Pyreneusokban, olyan jelölésre készülve, amelyet Franciaország méltán tekinthet méltóságai és érdekei elleni vállalkozásnak. Önök Európához fordultak és Európa tiszteletreméltóan sietett jogaink mellé állani; ami tehát ezt a pontot illeti, elégtételt adtak nekünk. Hohenzollern herceg jelölését visszavonták. (Jobbról és középen: „De nemi Nem áll!") Az urak elmondhatták Véleményüket; engedjék meg, hogy én is elmondjam néhány szóval az enyémet. És ha önök nem értik meg, hogy ebben a pillanatban életem legkínosabb kötelességét teljesítem, hát sajnálom önöket. („Helyes!" — balról. Élénk zaj jobboldalon és középen.) „Igen, ami engem illett, nyugodtan beszélhetek; biztos vagyok, hogy a történelem igazat ad emlékezetemnek azért, amit most teszek, de önök, uraim, önök meg fogják siratni elhamarkodásuk napjait". (Ugyan! Ugyan menjen!) Marquis de Piré: Maga a szerencsétlenség hazafiatlan kürtöse. Menjen Coblentzbe! Thiers: Csak sértegessenek!... Inzultáljanak! Kész vagyok alávetni magam szavaiknak, csakhogy megvédjem polgártársaim vérét, amelyet önök oly oktalanul akarnak kiontani . . . Higgyék el, hogy szenvedek, amikor így beszélek. Marquis de Piré: Mi szenvedünk, amikor szavait hallgatjuk. Thiers: Amikor látom, hogy önök, szenvedélytől űzve nem óhajtják fontolóra venni a dolgokat és nem kívánják megismerni a táviratokat, melyekre ítéletük támaszkodhatna, akkor kénytelen vagyok kijelenteni, hogy önök nem teljesítik kötelességüket. A Messagero jelenti San Giovanni di Mediából tegnapi kelettel. Az olasz szkutari-i különítmény hazatérő tisztjei beszélik, hogy Szkutariban nyugalom van. A várost a konzulokból alakult bizottság kormányozza, amelyben az osztrák-magyar konzul az elnök. A montenegróiak nem lépték át a határt és va-Jerome David: Tartsa meg magának az oktatásait. Visszautasítjuk azokat. Thiers: Mondjanak, amit akarnak, de nagy hiba az önök részéről, ha azt gyaníttatják az országgal, hogy mai elhatározásuk pártérdek szempontjából történik. (Élénk és zajos tiltakozás.) Dugué de la Fauconnerie: Maga lehet párt, de mi nemzet vagyunk, kétszázhetvenen vagyunk. Thiers: Kész vagyok minden szükséges eszközt megszavazni a kormánynak, ha a háború végleg elkerülhetetlen, de ismerni óhajtom a táviratokat, melyeken a hadszenet nyugszik. A kamara azt fogja tenni, amit akar: meghajlok akarata előtt, de most tiltakozom egy ily kevéssé igazolt hadüzenet ellen! Az egész baloldal viharos tapsokba tört ki e hazafias és a jövőt előre látó szavakra. Emile Ollivier nyomban felelt, de szavai örökre szomorú emlékezetűek lesznek Franciaországra. Beszédjének utolsó passzusában hihetetlen pökhendiség nyilatkozott meg: „A mai nap nagy felelősséget ró rám és minisztertársaimra. (Balról: „Igen.") De ezt a felelősséget könnyű szívvel viseljük. (Élénk tiltakozás balról) Boduin: Mondja inkább, hogy szomorú .. . Esquiros: önnek könnyű a szive, amikor a nemzet vére folyik. Ollivier: Igen, könnyű szivvel, bár nem örömmel. Sőt fájlalom, hogy háborúra vagyunk kárhoztatva. Ha azt mondom, könnyű szivvel, ezalatt bizalommal teli szivet értek, mert a háborút, melyet viselünk, dicsőséggel fogjuk végig harcolni . . ." A képviselőház emlékezetes ülése július 15-én történt, julius 19-én Lesourd berlini követ átadta Vilmos királynak Franciaország hadüzenetét nok mindenben szükséget szenednek és a legszívesebben megszöknének. Macedóniából a behívottak közül egyetlen egy ember sem jelentkezett. A tartalékosok nem csinálnak titkot kedvtelenségükből. Szétrombolt vasúti vonalak Bécs, augusztus 25. Ideérkezett hírek szerint a Görögország és Szerbia közötti vasútvonalakon a gengheli-i hidat is a demir-kapui alagutat teljesen szétrongálták, ugy hogy Görögországnak Szerbiával való összeköttetése egészen megszakadt. Jótlan az a hir, hogy megszállták volna a Tarabos-hegyet. Francia-angol háborúnk A ,,Zenta" hősi küzdelme | Bécs, augusztus 25. Újabb részletek érkeznek a Zenta hősi küzdelméről, amelyet az angol-francia flotta túlerője ellen folytatott. A cirkáló, amely tizenhat nagy és tizenkét kisebb páncélos hajóval vette föl a kilátás nélküli harcot, a legnagyobb csodálatra érdemes. Hősi elszántsággal védekezett a Zenta és aviatikus jelentések szerint az ellenséges flotta négy hajójában súlyos kárt okozott. Mielőtt a küzdelembe indult volna a Zenta, a hazai partra még egy szikratáviratot küldött, a legutolsó üzenetet. A szikratávirat, amely olyan, mint egy halálba rohanó hős utolsó szava, ez volt: „Felveszem a harcot az ellenséges flottával". Ezután megkezdődött a halálküzdelem: az ellenséges páncélosok tüzelése. A Zenta minden erejéből viszonozta a tüzelést, mégpedig teljes sikerrel. Az óriási túlerővel szemben természetesen nem sokáig tudott a kis hajó ellenállni. Oldalára billent és sülyedni kezdett. A tisztek, a legénység az utolsó pillanatig kitartottak s az ellenséges hajók közülük kétszázat mentett meg. Ezután elsülyedt a Zenta, amely az osztrák-magyar haditengerészet krónikáját gyönyörű hősi tettel szaporította. Bizalom Pólában Bécs, augusztus 25. A pólai kikötő parancsnoka felhívást intézett a lakossághoz, amelyben felszólítja, hogy viselkedjék bizalommal azok iránt, akiknek kezébe most az ország és a lakosság sorsa le van téve. Póla egész helyőrsége becsülettel fogja megállani helyét és hősiesen fogja az ország érdekeit védelmezni. Albánia semlegességét a hatalmak garantálták A „Budapesti Tudósító" jelenti. Római távirat szerint a „Corriere d'Italia" kijelenti, hogy Albánia semlegességét a nagyhatalmak az Adria politikai egyensúlya érdekében garantálták. Valonát tehát úgy a francia, mint az angol tengeri operációkból ki kell kapcsolni. Japán ellen A bécsi japán nagykövetnek kiadták útlevelét. Hogy Japán példátlan vakmerőséggel provokálta Németországot, egy pillanatig se lehetett kétséges, hogy a monarkia rendületlen szövetségi szolidaritással áll itt is Japán mellett. Egy hadihajónk, a Kaiserin Elisabeth már parancsot is kapott, hogy Csiangtauban részt vegyen harcokban; a fegyverbarátság, amelynél jól jbb, hatalmasabb, megdönthetetlenebb triket valaha, a messze keletázsiai vizeket egg filmesen érvényre jut. A nítvál u ultimátum, amelyet „Ázsia Németországi Németországhoz intézett, világokat cibáló tájfunt kavart föl, amely végzetes válságba dönti Japánt. Japán mindent kockára tett egy hazug, immorális szövetségi hűségért. Kockára teszi nemcsak a presztízsét, ami különben csak addig volt, amíg Európában hinni akartak benne, de kockára teszi az ereje javát, az egész hatalmi pozícióját, exisztenciáját. Japánnal nemcsak Németország és a monarkia áll szemben; most már kétségtelen, hogy az Unió sem fogja tűrni Kaocsou megszállását, az egyetlen lépést, amelyet Japán Németország ellen tehet. (Az ellen a Németország ellen, amelyet nyomorult alázattal