Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-26 / 206. szám

4 "Budapest, szerda PESTI NAPLÓ T014. augusztus 26. TSK­ 6. szám.) A szerbek minden eddigit felülmúló állati kegyetlenkedéssel bánnak a fog­lyokkal és sebesültekkel. Halálra kí­nozzák őket, levágják a még élők lábát­­és fejét, a fedezetlen kötözőhelyek felé irányítják golyóikat és rendesen oda tüzelnek, ahol fehér zászlót látnak.­­Ahol sikerült boszniai területekre jut­niok, ott kíméletlenül öldösték le a véd­telen asszonyokat és gyermekeket. Lázár Miklós A drinamenti harcok Grác, augusztus 25. A „Grazer Volksblatt" zágrábi tudósításban közli a d­rinai harcokban megsebesült egyik ön­kéntes elbeszélését, aki előbb a folyón való át­kelést ecseteli, majd így folytatja: E hónap 14-én került a sor az összeüt­közésre az ellenséggel. Célpontunk Obrezs volt, amely Loznicse magasságában van. Mindenek előtt a vasúti töltésen kellett át­jutnunk, melynek mindkét oldalán mocsa­ras a terep. A vasúti töltésért való harc ke­rült mindenek előtt áldozatunkba, mert a szemben álló ellenséges tüzérségnek biztos célpontja volt. Obressel szemben kifejlődött az első rendszeres harc. A helységet öt sánc védte, amelyek mindegyikét szuronytáma­dással kellett elfoglalni. Ebben a harcban sebesültem meg én is. Obressban csa­patainkra a toronyból és a házakból is lö­völdöztek és kézi gránátokat dobtak. Min­den fát és minden házat a szó szoros értel­mében meg kellett ostromolni. A tulajdon­képeni harc délelőtt 11 órától este 9 óráig tartott. A szerbek kétségbeesetten harcoltak. Mint később kiderült, minden ellenséges ka­tonának tarsolyában kézigránát volt, ame­lyet azonban csak utoljára volt szabad hasz­nálnia. Az Obress körüli harcokban a 16. szerb hadosztály vett részt, de harcoltak komitácsik és asszonyok is ellenünk. Anarkia a szerb főhadiszálláson Berlin, augusztus 25. Sebesültek Nisben Szófia, augusztus 25. Nisbe folytonosan sebesült­ vonatok érkeznek, de orvosokban és kötőszerekben nagy a hiány, úgy hogy a sebesültek gyakran nyolc óra hosszat is a vagyonokban hevernek. Sok sebesült beszéli, hogy az osztrák-magyar tüzérség nagy távolságból lő és hogy a szerbek gyakran lövöldöznek, anélkül, hogy az ellenséget látnák. Újabb szerb fogolyszállítmány A Budapesti Tudósító jelenti, hogy Esztergomba körülbelül háromezerötszáz szerb hadifogoly érkezett, akiket a Dunán felfelé tovább fognak szállítani. A muzulmánok a Montenegró ellen Szkutari, augusztus 25. Az itteni montenegrói konzul a mohame­dán lakosságot felkelésre igyekezett rábírni, ígért nekik fegyvereket, muníciót és a Tara­bos megszállásához ágyukat. A mohamedá­nok egy mecsetben gyűlést tartottak, amelyen kimondták, hogy a montenegrói ajánlatot el­utasítják. Konzulkormány­Szkutartban Róma, augusztus 25. Egy ideérkezett olasz kereskedő, Robiani beszéli, hogy a nisi főhadiszálláson kétségbe vannak esve a katonai helyzet miatt. A kata­foglalkozik mással, csak Németországgal, csak a német haza sorsával és mégis hirtelen ott látjuk őket a Pyreneusokban, olyan jelölésre készülve, amelyet Franciaország méltán tekinthet méltósága­i és érdekei elleni vállalkozásnak. Önök Euró­pához fordultak és Európa tiszteletreméltóan sietett jogaink mellé állani; ami tehát ezt a pon­tot illeti, elégtételt adtak nekünk. Hohenzollern herceg jelölését visszavonták. (Jobbról és közé­pen: „De nemi Nem áll!") Az urak elmondhatták Véleményüket; engedjék meg, hogy én is elmond­jam néhány szóval az enyémet. És ha önök nem értik meg, hogy ebben a pillanatban életem leg­kínosabb kötelességét teljesítem, hát sajnálom önöket. („Helyes!" — balról. Élénk zaj jobb­oldalon és középen.) „Igen, a­mi engem illett, nyugodtan beszél­hetek; biztos vagyok, hogy a történelem igazat ad emlékezetemnek azért, amit most teszek, de önök, uraim, önök meg fogják siratni elhamar­kodásuk napjait". (Ugyan! Ugyan menjen!) Marquis de Piré: Maga a szerencsétlenség ha­zafiatlan kürtöse. Menjen Coblentzbe! Thiers: Csak sértegessenek!... Inzultáljanak! Kész vagyok alávetni magam szavaiknak, csakhogy megvédjem polgártársaim vérét, amelyet önök oly oktalanul akarnak kiontani . . . Higgyék el, hogy szenvedek, amikor így beszélek. Marquis de Piré: Mi szenvedünk, amikor sza­vait hallgatjuk. Thiers: Amikor látom, hogy önök, szenvedély­től űzve nem óhajtják fontolóra venni a dolgokat és nem kívánják megismerni a táviratokat, me­lyekre ítéletük támaszkodhatna, akkor kénytelen vagyok kijelenteni, hogy önök nem teljesítik kö­telességüket. A Messagero jelenti San Giovanni di Me­diából tegnapi kelettel. Az olasz szkutari-i különítmény hazatérő tisztjei beszélik, hogy Szkutariban nyugalom van. A várost a konzu­lokból alakult bizottság kormányozza, amely­ben az osztrák-magyar konzul az elnök. A montenegróiak nem lépték át a határt és va-Jerome David: Tartsa meg magának az okta­tásait. Visszautasítjuk azokat. Thiers: Mondjanak, amit akarnak, de nagy hiba az önök részéről, ha azt gyaníttatják az or­szággal, hogy mai elhatározásuk pártérdek szem­pontjából történik. (Élénk és zajos tiltakozás.) Dugué de la Fauconnerie: Maga lehet párt, de mi nemzet vagyunk, kétszázhetvenen vagyunk. Thiers: Kész vagyok minden szükséges eszközt megszavazni a kormánynak, ha a háború végleg elkerülhetetlen, de ismerni óhajtom a táviratokat, melyeken a hadszenet nyugszik. A kamara azt fogja tenni, amit akar: meghajlok akarata előtt, de most tiltakozom egy ily kevéssé igazolt had­üzenet ellen! Az egész baloldal viharos tapsokba tört ki e hazafias és a jövőt előre látó szavakra. Emile Ollivier nyomban felelt, de szavai örökre szomorú emlékezetűek lesznek Fran­ciaországra. Beszédjének utolsó passzusában hihetetlen pökhendiség nyilatkozott meg: „A mai nap nagy felelősséget ró rám és mi­nisztertársaimra. (Balról: „Igen.") De ezt a felelőssé­get könnyű szívvel visel­jük. (Élénk tiltakozás balról) Boduin: Mondja inkább, hogy szomorú .­. . Esquiros: önnek könnyű a szive, amikor a nem­zet vére folyik. Ollivier: Igen, könnyű szivvel, bár nem örömmel. Sőt fájlalom, hogy háborúra vagyunk kárhoztatva. Ha azt mondom, könnyű szivvel, ezalatt bizalommal teli szivet értek, mert a hábo­rút, melyet viselünk, dicsőséggel fogjuk végig har­colni . . ." A képviselőház emlékezetes ülése július 15-én történt, julius 19-én Lesourd berlini kö­vet átadta Vilmos királynak Franciaország hadüzenetét nok mindenben szükséget szenednek és a leg­szívesebben megszöknének. Macedóniából a behívottak közül egyetlen egy ember sem je­lentkezett. A tartalékosok nem csinálnak tit­kot kedvtelenségükből. Szétrombolt vasúti vonalak­ ­ Bécs, augusztus 25. Ideérkezett hírek szerint a Görögország és Szerbia közötti vasútvonalakon a gengheli-i hi­dat is a demir-kapui alagutat teljesen szétrongál­ták, ugy hogy Görögországnak Szerbiával való összeköttetése egészen megszakadt. Jótlan az a hir, hogy megszállták volna a Ta­rabos-hegyet. Francia-angol háborúnk A ,,Zenta" hősi küzdelme | Bécs, augusztus 25. Újabb részletek érkeznek a Zenta hősi küzdelméről, amelyet az angol-francia flotta túlerője ellen folytatott. A cirkáló, amely ti­zenhat nagy és tizenkét kisebb páncélos hajó­val vette föl a kilátás nélküli harcot, a legna­gyobb csodálatra érdemes. Hősi elszántsággal védekezett a Zenta és aviatikus jelentések sze­rint az ellenséges flotta négy hajójában súlyos kárt okozott. Mielőtt a küzdelembe indult volna a Zenta, a hazai partra még egy szikra­táviratot küldött, a legutolsó üzenetet. A szik­ratávirat, amely olyan, mint egy halálba ro­hanó hős utolsó szava, ez volt: „Felveszem a harcot az ellenséges flottá­val". Ezután megkezdődött a halálküzdelem: az ellenséges páncélosok tüzelése. A Zenta minden erejéből viszonozta a tüzelést, még­pe­dig teljes sikerrel. Az óriási túlerővel szemben természetesen nem sokáig tudott a kis hajó ellenállni. Oldalára billent és sülyedni kezdett. A tisztek, a legénység az utolsó pillanatig ki­tartottak s az ellenséges hajók közülük két­százat mentett meg. Ezután elsülyedt a Zenta, amely az osztrák-magyar haditengerészet kró­nikáját gyönyörű hősi tettel szaporította. Bizalom Pólában Bécs, augusztus 25. A pólai kikötő parancsnoka felhívást in­tézett a lakossághoz, amelyben felszólítja, hogy viselkedjék bizalommal azok iránt, akik­nek kezébe most az ország és a lakosság sorsa le van téve. Póla egész helyőrsége becsülettel fogja megállani helyét és hősiesen fogja az or­szág érdekeit védelmezni. Albánia semlegességét a hatalmak garantálták A „Budapesti Tudósító" jelenti. Római távirat szerint a „Corriere d'Italia" kijelenti, hogy Albánia semlegességét a nagyhatalmak az Adria politikai egyensúlya érdekében ga­rantálták. Valonát tehát úgy a francia, mint az angol tengeri operációkból ki kell kap­csolni. Japán ellen A bécsi japán nagykövetnek kiadták útle­velét. Hogy Japán példátlan vakmerőséggel provokálta Németországot, egy pillanatig se le­hetett kétséges, hogy a monarkia rendületlen szövetségi szolidaritással áll itt is Japán mel­lett. Egy hadihajónk, a Kaiserin Elisabeth már parancsot is kapott, hogy­ Csiangtauban részt vegyen harcokban; a fegyverbarátság, amelyné­l jól jbb, hatalmasabb, megdönthetet­lenebb triket valaha, a messze keletázsiai vizeket egg­ filmesen érvényre jut. A nítvál u ultimátum, amelyet „Ázsia Né­metországi Németországhoz intézett, világo­­­kat cibáló tájfunt kavart föl, amely végzetes válságba dönti Japánt. Japán mindent koc­kára tett egy hazug, immorális szövetségi hű­ségért. Kockára teszi nemcsak a presztízsét, ami különben csak addig volt, amíg Európá­ban hinni akartak benne, de kockára teszi­ az ereje javát, az egész hatalmi pozícióját, exisztenciáját. Japánnal nemcsak Németország és a monarkia áll szemben; most már kétség­telen, hogy az Unió sem fogja tűrni K­aocsou megszállását, az egyetlen lépést, amelyet Ja­pán Németország ellen tehet. (Az ellen a Né­metország ellen, amelyet nyomorult alázattal

Next