Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-05 / 185. szám

65-ik évfolyam. 185. szám.r előfizetési Arak« gyisz évre_IS kor. — fül­ötrém--------32 „ — .. Negyedévre-------8 „ — ., Egy bóra—-------2 „ 80 „ Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és pMyaodvarok*«» la fillér.PESTI NAPLÓ Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky­ utca 12. Szerda, augusztus 5. APRÓHIRDETÉSEK ÁRAI Egyes szó 6 fillér, vastagabb betűvel 13 fillér Hirdetések milliméter számítás­sal, díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint. A német hadsereg Párta ellen vonul Belgiumot és Luxemburgot már megszállták a németek A Ka­ncellár M német kancellár a birodalmi gyűlés mai ülésén kijelentette, hogy a német seregek Luxemburgot és Belgiumot megszállták. A kancel­lár azt is kijelentette, hogy az egész világ előtt megígéri, hogy abban az esetben, ha Jungu­a semleges marad, a német flotta kímélni fogja Franciaország északi partjait Edward Grey bejelentette, hogy Anglia mozgósít ..w_,—*■* v—t-—, — --------------------, ' ’ ”• --------­Nyilvánosságra hozták a német császár és az orosz tár táviratváltását Meglepetés — úgy hittük’ — a világkava­­listdlásnak e napjaiban már nem érhet minket. Mi mégis ma a szenzációsnál szenzációsabb ese­­­ményeket kapjuk. Wilton, az észak-amerikai Egyesült­ Álla­mok elnöke a szenátussal egyetértően olyan­­ intézkedést tett, amely amilyen váratlan, ép­­­pen olyan döntő befolyású lehet az európai hatalmak háborújára. Az Unió intézkedéseket fog tenni arra nézve, hogy a hajózás Amerika­­és Európa között meg ne akadjon a háború­s folyamat alatt sem. Hivatalosan ebbe a mon­­idottba burkolja az Unió intézkedését, amely, lé­nyegileg Anglia ellen irányuló hatalmas fenye­getés. Az Unió cselekedetének veleje ugyanis az, hogy meg akarja akadályozni, hogy az an­­­gol flotta adott pillanatban blokk­ozhassa a hármasszövetség hatalmainak partvidékeit,­­ különösen Németországét és ilyen módon az entente javára billentse a mérleget. Amerika­­ kijelentette, hogy, a német és osztrák-magyar­­ kereskedelmi és személyszállító hajókat saját­­zászlaja alatt fogja járatni úgy, hogy ha An­­­glia e hajókat el akarná kobozni, akkor az­­Unióval keveredik fegyveres konfliktusba.­­ Szóval az Unió elhatározásának végén Anglia­­fegyveres megfenyegetése áll, egy példátlan tengeri háború, amely az Egyesült­ Államok­­és az egyesült királyságok között folyna le és­­amelynek vége — Angliában ezt nagyon jól­­tudják — Kanadának az Egyesült­ Államokba­­ való­ bekebelezése volna. Amerika fellépése bi­­­zonyára kényszerítően döntő lesz abban az­­irányban, hogy Anglia semlegességét tartsa­­meg. A német császár kedden nyitotta meg trónbeszéddel a birodalmi gyűlésnek rendkí­vüli ülésszakát, amelyet a háborús hitel meg­szavazása miatt hívták egybe, öt milliárdot követel a császár a háborúra, márkában ugyanannyit, amennyit frankban az 1871-iki háború után Franciaország hadisarcként volt kénytelen fizetni Németországnak. A trónbe­széd, amelylyel Vilmos császár a birodalmi gyűlést megnyitotta, egymagában is gyönyörű esemény. Olyan ez a beszéd, mint egy hatal­mas „pallós. Erős, férfias, határozott, ütni­­vágni kész és mindenek felett becsületes. Gyönyörűk azok a szavak, amelyekkel a csá­szár Ferenc Ferdinándnak, akit barátjának nevez, meggyilkolásáról nyilatkozik és ahogy királyunkról, mint szövetségesről szól, azok a férfi és a baráti hűségnek ércbe vésendő sza­vai. Még Oroszországról szólván is méltatlan­­kodóan nobilis a császár hangja és le nem irhatóan fölényes, amikor Franciaországról beszél. Úgy szól Vilmos császár a francia köz­társaságról, mint egy éretlen sihederről, aki­hez jó volt és elnéző, de akinek öröklött rossz­­hajlamain semmiféle bánásmód nem változtat. A beszéd további részében a német erő hatal­mas virágzással duzzad. Az igazság, becsüle­tesség és a saját erejének tudata beszél ezek­ből a mondatokból, amelyek nem felleng­­zőek, hanem tiszták, az erejében bízó férfi komolyságától áthatottak és szinte vallásosan nemesek és szépek. A beszéd végén Vilmos császár felszólította az összes parlamenti pár­tok vezéreit, hogy lépjenek elő és kézfogással fogadják meg neki, hogy minden pártérdeket beszüntetve, az egységes német haza szolgá­latába szegődnek. Ez megtörtént és e jelenet egyszerű ünnepélyessége szinte em­­­lékeztet arra a nagy történelmi jelenetre, amikor 1871-ben a győzedelmes szövetséges német fejedelmek a császár nagyapjának, Vilmos porosz királynak, ajánlották fel a német császári koronát francia­­területen Ver­­saillesben, a régi Lajos királyok kastélyának tróntermében.­­A birodalmi gyűlés elé fehér könyvet ter­jesztettek, amelyben a német-orosz háború előzményeinek egész dossierja megvan. A. dossierban közölték Vilmos császárnak és Miklós cárnak­ egész táviratváltását. Ez a leg­nagyobb világtörténelmi szenzáció, amit el le­het gondolni. Már egymagában az a tény, hogy uralkodók az ő saját maguk által fogalmazott legszemélyesebb hangon tartott, szinte magán­levélnek megfelelő távirataikat ország-világgal közlik, példátlan a világtörténelemben. Hogy ez megtörténhetett, ahhoz olyan példátlan perfidiára volt szükség, aminővel az orosz csá­szár — hogy a birodalmi kancellár szavaival éljünk — Németország házát fel akarta gyúj­tani. Az első táviratban, amelyet közölnek, Vilmos császár a béke érdekében közvetít. Ocsmány gyilkosságnak nevezi Ferenc Ferd­i­­nánd megöletését és azt kívánja, hogy, mind­azok, akik ebben erkölcsileg felelősek, megér­demelt büntetésben részesüljenek. A császár itt,, ebben a táviratban még megjegyzi, hogy a béke érdekében egész befolyását latba fogja vetni. A táviratot pedig így ír­ja alá : Őszinte és készséges rokonod Vilmos. A cár válaszában bensőségesen kéri a császárt, hogy­ segítsen neki és megjegyzi, hogy szégyenletes hábo­rút üzentek egy gyenge országnak. (Ez Ausz-­ v.v~*wá.vy''Vifó. jíW.~.rV- •• Lapunk mai száma 16 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék