Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-01 / 242. szám

BUDAPEST, 1914. OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK XXI. ÉVFOLYAM 246 SZÁM Előfizetési ár: Negyedévre 8 korona. Egész évre 32 korona. Egyes szám ára helyben és vidéken 12 fillér. Szerkesztő bizottság: KÁROLYI MIHÁLY gróf BECK LAJOS LOVÁSZY MÁRTON Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Teréz-körút 22. szám. Az orosz offenzíva összeomlás előtt! Frigyes főherceg főparancsnok a hadsereghez Hivatalosan a következőket közlik: A cs. és kir.hadsereg-főparancsnokság a következő hadsereg-parancsot bocsátotta ki: — A helyzet ránk és a szövetséges német hadseregre kedvező. Az orosz offenzíva Galíciában az összeomlás előtt áll. A német csapatokkal együtt az ellenséget, amely Kraszniknál, Zamoscnál, Insterburgnál és Tannenbergnél vereséget szenvedett, ismét le fogjuk győzni és meg fogjuk semmisíteni. A Franciaország ellen operáló német főerő feltartóztathatatlanul mélyen benyomult ellenséges területre. Új nagy győzelem ott küszöbön áll. A balkáni harctéren az ellenség országában harcolunk. A szerbek ellenállása bénulni kezd. Belső elégedetlenség, felkelések, nyomor és éhínség ellenségeinket hátbafenyegetik. A monarchia és a "szövetséges német birodalom egységesen és erős bizalommal állanak egymás mellett, hogy a gonoszul reánk kényszerített háborút a győzelmes befejezésig végig küzdjük. Ez az igazság a helyzetről. • Kihirdetendő valamennyi tisztnek, a legénységiek pedig anyanyelvén. Frigyes főherceg, lovassági tábornok. Az oroszok pusitítása az uzsoki szorosban A Magyar Távirati Iroda jelenti Ungvárról . Tegnap délben Uzsokról Ungvárra érkezett egy magasrangú vezérkari tiszt, aki fölkereste gróf Sztávay ungmegyei főispánt és hivatalosan közölte vele, hogy csapatainknak az éj folyamán és tegnap reggel Uzsok körül folytatott harcai eredménynyel jártak és sikerült kiverni az ellenséget, amelyet egészen Siankiig szorítottak vissza. Az egész uzsoki hegyszoros ismét birtokunkban van. Az uzsoki harcokban az oroszok igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Ungmegye területén ma már egyetlen orosz sincs. A határvédő csapatok megerősítése egyre tart. v . i Lapunk, mai szája a. Ifi oldal. „j. Urrry A románs király beszéde a koronatanácsban !A Brailában megjelent ,,Romania" című lap legutóbbi száma érdekes részletet közöl a legutóbb lefolyt bukaresti koronatanácsról, amelyen tudvalevőleg a román kormány újból kimondotta Románia szigorú semlegességét. Take Ionescu fényes beszéde után, amelyben kifejtette, hogy Romániának mindvégig a leglojálisabb módon semlegesnek kell maradnia és Karp fejtegetései után, amelyben azt igyekezett bizonyítani, hogy Romániának erkölcsi és politikai kötelessége azonnal belépni a háborúba és támogatni a két központi hatalom akcióját. Károly román király is felállott és a következőket mondotta: — Közel félszázada, már, hogy először tettem lábamat ennek az országnak a földjére. Higgyék el nekem, hogy e hosszú idő alatt magamévá tettem ennek a népnek, amely fölött uralkodom, minden érdekét és minden szükségletét, amelyeket mind nagyon jól ismerek. És éppen azért, mert ismerem önöket is és mert hosszú uralkodásom alatt számtalan bizonyítékot szereztem arról, hogy önök szívesen követik jótanácsaimat, ezúttal is tartózkodás nélkül fogom elmondani önöknek meggyőződésemet, amelyet különben önök már régen ismernek. Meggyőződésem, amig Isten éltet, megmásíthatatlan, mert a történelem tanúságain nyugszanak s mert a történelem egyik napról a másikrét nem változik. Az én meggyőződésem az, hogy az országnak nagy érdekei és a jövő azt követelik, hogy kölcsönös szolgálatokon áló jóbarátság politikáját kövessük a központi hatalmakkal. Jelért tény — amely számunkra igazi axióma — hogy míg a germán épeknek érdekükben áll bennünket segíteni, hogy ezáltal hatalmas védbástyája legyünk az egyre fenyegetőbb szláv áradattal szemben, Oroszország, amely makacsul követi régi ideálját, hogy egiskgrón az egész európai keletet Konstantínápoljjyal együtt uralma alá sa, — csak ellenséges szemmel nézheti a mi fejlődésünket. — Megengedem önöknek, hogy a két központi hatalom barátsága nem az érzelmekből fakad, hanem a nagyon is könnyen megérthető érdekek követelik azt. Mialatt Oroszország azon fáradozik velünk szemben, hogy ál-barátságát leplezze, az érdeke, amint az hagyományos hódító politikájából nyilvánvaló, ellenkezik és kiengesztelhetetlen konfliktusban van a mi országunk érdekeivel. Oroszországnak ebben a pillanatban szüksége van a mi támogatásunkra. Ajánlatokat nem tett. De lehetséges, hogy fog tenni ilyeneket. De ezt csak arra az esetre, ha győzedelmesen kerül ki. De im tesz, ha a fegyverek sorsa ez ellenkezőt eredményezi és ha mi Oroszország oldalán a balsikernek minden hátrányát végigszenvedjük? Akkor ellenséges viszonyba kerülünk Németországgal, úgyszintén az osztrák és magyar monarchiával s Oroszországot sem fogjuk tudni eltántorítani attól az eszméjétől, hogy ha Konstantinápolyba akar jutni, előbb bennünket kell mint független hatalmat elpusztítania. Bennünket, akik a balkáni túlsúlyért küzdő két hatalom között állunk, az a veszély fenyeget, hogy sohasem fogjuk elnyerni Oroszország barátságát, — mert ez történelmi lehetetlenség, — és mindörökre elveszítjük a monarchia és Németország barátságát is. Kijelentett, hogy határozottan ellene vagyok ennek a kalandorpolitikának, mert mi, ha segítünk szétdarabolni Ausztria és Magyarországot, ezzel a saját végünket is siettetjük. Ausztria és Magyarország szétdarabolása Románia pusztulását jelentené. .... . .. Az ősz uralkodó beszéde, mint a ,,Románia" írja, több mint egy óra hosszat tartott. Beszéde végén a király tollat ragadott és saját kezével irta le, hogy milyen magatartást kell tanúsítania a román népnek a jelenlegi helyzetben. — Azt kívánom, — mondotta, — hogy a történelem ismerje meg, hogy JOH-bm milyen nézeten volt Románia első királya az országi szerepéről. .