Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-01 / 242. szám

. A reimsi érsek a székesegyház megrongálásáról Köln, szeptember 00. (Saját tudósítónktól.) A­­Köl­nische Volkszeitung­ jelenti Rómá­ból. A Popp­­­o Romano Lucon bibor­noknak, Reims érsekének, egy levelét közli, amely szerint a reimsi székesegyház tárgyai, homlokzata és orgonája sértetlenek maradtak. A francia hadügyminiszter jelentése A párisi főhadiszállás jelentései, me­lyekből a francia offenzíva teljes csődjét lehet kiolvasni, nagy izgalmakat keltettek Franciaországban, ele főleg Bordeaux­ban és Parisban. Tegnapelőtt Bor­deauxban ismét minisztertanács volt P­o­i­n­c­a­r­é elnöklete alat, s a miniszter-­ tanács ülésén Miller­and hadügyminisz­ter a francia-angol szárny hadműveletei­ről a következő hivatalos felvilágosítást adta : A jobb szárnyon az ütközet von K­r­u­c­k tábornok hadserege ellen pél­dátlanul heves. A szövetséges angol­francia csapatok kezdték meg a támadást a felsleb­tett ellenség ellen és az offenzíva ereje folytonosan növekszik. A francia balszárny a németek külső jobbszárnya ellen irányult és ennek vonalán áthaladt. Kluck seregei tegnapelőttig az Oise előtt e 11 e r­ü­­­ő noyoni m­a­g­a­s­l­a­­tokat foglalták el és az Aisne felett Cr­a­o­linónál n­y­o­multak előre előtért nyer­v­e. A francia bal­szárny ezen a két ,utóbbi napon kinyúlt egészen R­ibercourt nyugati oldaláig és északon P­o­r­o­n­n­o­s­i­g, R­o­y­e­o­n, S­a­i­n­t Qu­en­ti­n­o­is és Noy­on­on át előre­on Kluck egész rendelkezésére álló lo­vasságát, az oisói vonalra vetette,,a somm­ei völgybe, hogy megállítsa a francia elő­nyo­mulást. A találkozás a két csapat kö­zött Xesl­c és Ham között volt Poron­nos és Saint Quentintől északra. A német sereget La Fercig állították meg, s ilyen­formán a francia csapatok fejének sike­rült elérnie Péronnost. Ez idő alatt a fran­cia-angol csapatok folytatják támadásai­kat az Aisnenél fekvő Peru a­u-Rae északi felén. Ez a támadás von Kluck se­regének balszárnyát nyu­gtalanítja, amely a craonnei fensikon elsáncolta magát. A francia-angol csapatok előnyomulásának célja ezen az oldalon, hogy von Kluck­seregét elvágjuk a német jobboldali had­seregtől, amely Reimstől keletre és az Ar­gon­neseken működik. A német jobb­szárny csapatai «U» formájában vannak elhelyezkedve, a­mely U-nak balszára sokkal hosszabb, mint a jobbszára. (P 6 1. H­­­r.) Elemir belga királyi herceg Rotterdam, szeptember 30. Az Antwerpen körüli harcokban elesett Baudouin de 'Ligne belga királyi herceg és egész kísérete. Három páncélos autóval indult útra a herceg kíséretével. Az autók gépfegyverekkel voltak felszerelve. A királyi herceg mellett az első autón foglaltak helyet báró T'Serclaes, gróf de Croiscier, gróf Hen­nequin de Villermont és de Zaalart szárny­segédek. A három autó elhagyva az antwer­peni erődítési öveket, Westerlow községnél egészen váratlanul egy század német lovas­sággal találkozott, mely egy kis erdőségből bukkant elő. Még mielőtt esséretértek volna, az autó előkelő utasai és gépfegyvereiket működésbe hozhatták volna, a német lova­sok tüzelni kezdtek rájuk és néhány perc múlva valamennyiökkel végeztek. Az autó utasai részben meghaltak, részben súlyosan megsebesültek. Baudouin de Ligne királyi herceg testét hat halálos golyó járta át és még a harc színhelyén azonnal meghalt. A herceg tizennyolc éves volt. (Pol. Hir.) Trocaderon esett le, közvetlenül a monakói herceg palotája mellett. Ez a bomba ölte meg azt a két polgárembert is, akikről a lapok már hírt adtak. Egy másik bomba egy osztrák arisztokrata palotájának tetőzetét rombolta szét, egy harmadik bomba pedig a Bois de Boulogne-ban esett le, ahol­ az ott legelésző állatok közül többet elpusztított. A többi bomba a Champs Elysée egyes utcáin hullott le, ahol azonban állítólag kevés kárt okozott. A második repülőgép délután jelent meg Passy fölött, ahol­ heves tüzelést indítottak rája. En­nek a gépnek csak annyi ideje maradt, hogy egyetlenegy bombát dobhasson le, mert idő­közben az Issy les Moulineaux-on levő fran­cia repülő­ osztály neonnal üldözőbe vette. A német repülőgép azonban elmenekült. Páris lakossága természetesen érthető aggodalom­ban van a német repülőgépek ismételt megje­lenése miatt és általános a megbotránkozás a saját aviatikusaik ellen, akik sehogy sem tud­ják a német repülőgépeket távoltartani a fran­cia fővárostól. A kastély egyik tornyát lakható állapotba hozták és Krisztina idevonult társalkodónőjével. A falba épített szekrény fiókjából egy női fűző került elő takarítás­ közben. Krisztina messzire tartva testétől a fűzőt, megvizsgálta. Bécsi firma­ volt a fűzőben és selyemmel gazdagon kivarrva. Talán a régiek közül valaki, talán egy színésznő itt felejtette. Krisztina elgondol­kozott azon, hogy miféle, nő lehet az, aki a fű­zőjét­­elfelejti, aztán vízbe dobálta a talál­mányt. A határszéli kastély­ hamarosan megnépe­sedett. Vezérkari­ tisztek­ mutatkoztak az udva­ron, telefon- és táv­iró­vezetéket építettek, tö­mérdek­ kocsi­ és automobil jött a hegyi utakon és olyan sürgés-forgás keletkezett, mint egy városban. Hatalmas bádogben­gerekben térké­peket száljik­tak, a harmadik napon a torony­ból látható lett egy csomó polgári öltözetű fia­talember, akik azzal­­mulattatták magukat, hogy a Krisztina fehér agarait ugrani tanítot­ták. Krisztina nem merészelt kimozdulni a to­ron­yból és szomorúan dálta, hogy a legkedve­sebb kutyája, egy Evelin nevű nőstény-agár, naphosszant egy kaki-ruhás, macskanadrágos, zöldkalapos fiatalember társaságában csavarog a környéken. A tót szobalányok-énekelve-suly­kolták a ruhát a hegyi patak vizében és az automobilok éjjel-nappal bőgtek a hegyi úton. Í a kastély szinte sarkaiból kifordult, ordonánc­tisztek­­ ugráltak le párolgó lovak nyergéből, az ablakok mögött reggelig égett tömérdek lámpás és hajnalhasadtával füstölni kezdett a kastély mögött a tábori konyha, mint egy lokomotív. Krisztina a nyakig sáros katonákon csupán­­sajnálkozott és nem féltette tőlük szőnyegeit. De a hitelen agarát sajnálta. Ha még legalább­­ egy valódi katonával barátkozott volna a ko­misz. Egy civil bagaria-bakancsa körül szag­lászódott ,S hiven hevert keresztbevetett lábá­nál, mialatt, az írómappáján irogatott a folyo­són. Olykor próbált jelt adni, füttyenteni az agárnak a toronyból, de az ügyet sem vetett rá. Áhítatosan­­ bámulta­­a civil­ uraságot, mintha­­sohasem simogatta volna Krisztina tündöklő feh­érségű keze. A határszéli hegyek, mint megannyi vere­kedésre készülődő óriási vasúti mozdonyok. Olyan bőséggel füstöltek, hogy elbontották a szemhatárt, az égtől­ a földig iázódott a köd és a sötét fenyves alján, mint régen­ meghalt játékos gyermekek szemei, apró gyümölcsök piroslottak. A zöldkalapos civil néha mély alá­zatossággal felköszöni a toronyba Krisztiná­­­nak, ha az úrnő boldogtalan mosolylyal körül­­­nézett a tájon. Az agár ellenben tetten ért tol­vajként a földre sütötte fejét és nem merészelt !',a toronyba nézni. . . Krisztina egy napon lebátorkodott a to­ronyból,, a zöldkalapos, a mesterségesen el­vi­lul­t­ kertben — mint a skót regényekben — bam­élkolom. —­­Nyírfai Oszkár haditudósító vagyok. — Kíváncsi vagyok, mivel babonázta meg Evelint, amely ezelőtt sohasem mozdult el mel­lőlem? — kérdezte a kastély úrnője és hangjában szeretett volna közvetlen és egyszerű len­ni, sajnos, nem sikerült neki a barátságos leeres^ kettest eltitkolni. Nyírtai könnyű szívvel felelt: — A legtöbb kutya titokban szereti a^­­­argókat. Minden kutya a csavargó­kat óhajtana lenni. Mintha annak voln­a regvis élete ,­ világon. , — Ön csavargó? — Körülbelül. Mindig arra csavargó, amerre háború van. Már több háborúban vet­tem részt. « Krisztina, mintha egy gazdátlan medve­házat nézne, (amely még a gavallér-Urak ide­jéből maradt itt), titkon szemügyre vette a csa­vargót. Nyúlánk, harmincesztendős férfi lehe­tett. A szürke szemében gyermekes naivság csillogott és, miután foglalkozását megmondta, a csatamezők felett szállongó lőporfüst. Talán, ha az ellenség elfogná és puskacső­­elé' állítaná* akkor is 'derűlten, késsé szégyenkezve­'és ábrán­dosan nézegetne a szürke szem? Vájjon -mi­ vel lehetne elszomorítani? — Van önnek felesége,­­édesanyja vagy nő­testvére? •­­ A hirlapira nevetett. . .. Tudjany ezt fogja, kérdezni- M van­yt MAGYARORSZÁG Budapest, 1918. csütörtök, október 1. Német repülőgépek Páris felett Berlin, szeptember 30. (Saját tudósítónktól) A német repülőgé­peknek Páris fölött való újabb megjelenéséről a ,,Berliner Tageblatt"-l­g újabban a követke­zőket közlik Turinból szeptember 28-iki kelet­tel: Mint utólag jelentik, vasárnap két Taube­rendszerű repülőgép északról jövet keresztül­haladt Páris fölött. Az egyik körülbelül 11 óra tájban jelent meg és összesen hét fazék­alakú bombát dobott le­­a városra. Néhány bom­itán másfél méter hosszúságú, keskeny zászlócska volt, amelyn­ek felírása igy hang­­­zik: ,,A németek visszatérnek! Üdvözlet a fedélzetről !" A többi bombán csupán a zászló volt egy hozzáfűzött névjegygyel. Az egyik bomba a Szajna jobb partján, az Avenue du A franciák elhallgatják „győzelmeiket" (!) Genf, szeptember 30. (S­a­j­á­t tudósítónktól.)" Különös nyi­latkozat közzétételére érezte magát indíttatva a francia kormány. Értesíti a közönséget, hogy a francia fegyverek sikeréről szóló hivatalos harctéri jelentések kevesebbet monda­nak a teljes igazságnál, nehogy a népben túlzott reményeket ébresz­szenek, s hogy a nép tudatában legyen a még teljesítendő feladatok megoldása előtt álló nehézségeknek. Joffrenak a Marne melletti ütközetről szóló jelentését ebből az okból­ nem fogják a közönség tudomására hozni, mert az egész Franciaország­­ban óriás u­j­j­o n­g­á­s­o k e­ll e n e. (?!) Megerősítik a Páris környékén levő városokat Berlin, szeptember 30. (Saját tudósítónktól.) Parisból jelentik Hollandián át, Franciaországban azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a Páris­­szomszédságában f­ekvő vá­r­o­s­o­k­at megerősítsé­k, nehogy ezek — mint a németek első Páris elleni felvonuló!­

Next