Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-13 / 315. szám
Százezer embert vesztettek az oroszok a lodzi csatában Stockholm, december 12. A Dagblad katonai munkatársának szentpétervári jelentése szerint az oroszok a Lodz körül lefolyt csatákban halottakban, sebesültekben és foglyokban legalább is százezer embert vesztettek. Szentpéterváron is értesültek már a szomorú kimenetelű lodzi ütközetről. A katonai vezetőségek a közönséget azzal akarják megnyugtatni, hogy az oroszok tulajdonképpen csak azt célozzák, hogy a német keleti sereget Orosz-Lengyelországban állandóan foglalkoztassák és ezzel elérjék azt, hogy a franciák a nyugati harctéren döntő eredményeket érhessenek el. Szentpéterváron azonban ez a magyarázat nem csillapította le a kedélyeket, mert tudják, hogy az oroszok fő stratégiai terve Berlin ellen irányult. És ma a helyzet az, hogy a döntő csata nem német területen, hanem mélyen Lengyelország szívében kezdődött meg. A kezdeményezés Hindenburgé volt, továbbra is ő irányítja a csaták sorsát és akaratát valósággal ráerőszakolja az orosz hadseregre. A németek legközelebbi terve — írja a szentpétervári levelező — csak az lehet, hogy mint a varsói visszavonulás alkalmával, úgy most is megkíséreljék Varsó és Lengyelország között a vasúti összeköttetést megszakítani. Ez a komor hangulat, amely most Szentpétervárott uralkodik, a Morningpost szentpétervári levelezője szerint Párisra is átterjedt, ahol már azt várták, hogy a németek nemsokára Berlin előtt hallják meg a kozáklovak patkóinak dübörgését. Franciaországban ,— írja a Morningpost — egyelőre le kell mondani mindenkinek „az orosz gőzhenger" előmeneteléről, mert ez hiú remény. A németek további céljairól a Daily Telegraph tudósítója ezt sürgönyzi lapjának: — A németek eddig két fontos vasútvonalat kerítettek hatalmukba; az egyik a Thorn—Wloclawek—Lovvic, a másik a Kalis— Lodz és Lowic között elterülő vasútvonal. A két vasútvonal birtoka stratégiai szempontból a legértékesebb, mert a németek csapatszállítása most már Orosz-Lengyelország szíve felé is a legkönnyebben mehet végbe. A németek további törekvése "az, hogy a lodz—koljuskij vasutat is megszerezzék, amely Censtrruchovó és Varsó között húzódik. A lodzi csata után Stockholm, december 12. A Times vezércikkben foglalkozik a győzelmes lodzi csata folytán előállott újabb stratégiai helyzettel és élénk kifejezést ad a szövetségesek elégedetlenségének. A kis város, amely körül a nagy harc folyik, nagy textilgyárakkal van tele. (Jellemző, hogy Lodz, amelynek félmillió lakosa van, most, hogy a németek kezébe került, egyszerre „kicsiny" város lett az angol lap szemében.) „Lengyelország, — folytatja a lap — gazdag bányákkal, különösen kőszénbányákkal rendelkezik. Ha Oroszország ezt a Lengyelországot ellenséges betöréssel szemben megvédelmezhette volna, úgy ezt, meg lehetünk róla győződve, bizonyára meg is tette volna." A Times emlékeztet a Morningpost cikkére, amely a szentpétervári mértékadó körök nagy csalódását jellemezte és azt mondja, hogy sokan vannak már az orosz fővárosban, akik azt hiszik, hogy az oroszok nem is akarják visszaszorítani a németeket. A Times szerint ez képtelen föltevés. Az oroszok nem így gondolkoznak. Az akarat megvan, csak, úgy látszik, a tehetség hiányzik. Egy hónap előtt azt jelentették az oroszok, hogy ki fogják kergetni a németeket Lengyelországból és minden okuk magvan ahhoz, hogy ezt meg is tegyék. Nem lehet nagy nemzet az, amely csak egy pillanatig is eltűri, hogy egy gazdag és dolgos tartományból akár csak egy talpalatnyi föld is ellenséges kezekben legyen. Az oroszok elhatározták, hogy a németek első betörését a Visztulavonalon fogják megtörni, abból az egyszerű okból, mert főseregeik egyesítését nem tudták kellő időben keresztülvinni. Kezdetben szerencsével operáltak az oroszok, de Hindenburg marsall nagyon hamar végrehajtotta saját seregeinek koncentrációját és újból megkezdte előnyomulását Varsó felé. Ez oly gyorsan történt, hogy az oroszoknak megint sok idő kellett ahhoz, hogy szembeszállhassanak Hindenburggal. Az orosz főerő különben is Szilézia és Krakó felé volt irányítva, de Hindenburg fellépése folytán irányt kellett változtatnia és alkalmazkodnia kellett a német támadáshoz. — Ne álltassuk magunkat, — fejezi be cikkét a Times, — ha az oroszokban meg lett volna az erő és a bátorság, hogy a németeket a Bzura mentén, vagy saját földjükön verjék meg, vagy kössék le, akkor ezt meg is tehették volna. Nem kellene most azzal vesződniök, hogy a betört ellenséget kiszorítsák az országból. A cikk annál feltűnőbb, mert köztudomású az a viszony, amely a Times az orosz kormány között már évek óta fennáll. Úgy látszik, az orosz politika az, amely Londonon át igyekszik az orosz közvéleményt már előre elkészíteni arra, hogy a németeket egyhamar nem lehet majd kiszorítani Lengyelországból. Amsterdam, december 12. A Reuter-ügynökség pétervári jelentése szerint Lodz kiürítése alkalmával az oroszok minden élelmiszert megsemmisítettek, amelyet nem tudtak magukkal vinni. A lakosság nagy tömegekben menekül Lodzból és ezrekre menő csoportokban gyalogolnak Varsó felé. Berlin, december 12. Stockholmból jelentik . A Sydswenska Dagbladet közli azt a leírást, amelyet a párisi Journal orosz munkatársa ír a lengyelországi harcokról . A világtörténelem legvéresebb csatája folyik még mindig Lodz környékén. A német hadtestek egy nagy részének csodálatraméltó módon sikerült abból a zárból, amelyet körülöttük a szibériai csapatok alkottak, ismét kijutni és az orosz nyomás alól felszabadulva, ismét harcképes állást elfoglalni. A németek most rendkívül megerősített hadállásokat foglaltak el, amelyek centruma Lodztól északra van. Lodztól délnek további német seregek állanak, amelyeknek sikerült az orosz körülkerítésű mozdulatot meghiúsítani. A németek mindjárt kezdetben rettenetes erejű rohammal törték keresztül az orosz centrumot, amely nem tudott nekik ellentállani, de azután ismét visszavonultak, hogy a saját centrumukkal egyesüljenek és mindkét szárnyukkal az orosz sereget igyekezzenek bekeríteni. Most jelentékeny megerősítést kaptak Kalisból és ezek a friss csapatok döntő jelentőséggel fognak a küzdelembe beleavatkozni. E gyilkos csatának, a jelek szerint, az lesz a vége, hogy a német csapatok rendkívül megerősített állásokat fognak a Visztulától Krakóig elfoglalni, hogy itt töltsék a telet és feltartsák az orosz előnyomulást. Krisztián!», december 12. A „Morgenbladet" írja : Az egész szláv világ csapásként fogja érezni, hogy az oroszoknak Lodzot fel kellett adniok, csapásnak annál is inkább, mert a lodzi hadállások körül az északlengyelországi nagy ütközetnek legborzalmasabb harcait vívták meg. A két ellenfél itt legerősebb csapataival küzdött és legvégső energiáját feszítette meg. Ebben az erőpróbában tehát a németek maradtak nyertesek. Hasonló értelemben is az „Aftenposten" és a többi esti lap. Berlin, december 12. (Wolff-ügynökség.) Lodz városa a birtokáért folyt legutóbbi harcokban aránylag nem sokat szenvedett. A város egyes külvárosai, valamint a városon kívül fekvő néhány gyár az ágyúzás folytán szenvedett, a város belseje azonban úgyszólván sértetlen. A Grand Hotel, amelyben most igen élénk a forgalom. Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1914. december in 1315. szám.T 5 Győzelmes előnyomulás Varsó felé Berlin, december 12. Pétervári lapok írják, hogy a német csapatok félelmes erővel támadták meg a Lodztól keletre levő Koluzkit, amely a Varsó felé vivő úton van. Az oroszok kénytelenek voltak a Petrikautól északra levő Tuszynt kiüríteni.Az orosz vezérkar, amely Petrikauban tartózkodott, kénytelen volt a hadiszállást hátrább elhelyezni. (Koluzki a Varsó felé vivő úton húsz kilométernyire keletre, Tuszyn ugyanannyira délkeletre fekszik Lodztól,) teljes épségben van. A villamos közúti vasút fennakadás nélkül közlekedik, mint béke idejében. (M. T. I.) Miért győztek a németek Lodznál? Orosz magyarázat Genf, december 12. A párisi sajtó a varsói főhadiszállásról érkezett jelentés alapján igen sajátságos okokat hoz fel Lodz elfoglalásáról. Ezek szerint a németek azért győztek, mert étert adtak nekik. Az orvosok állítólag sok sebesültet operáltak, akik étertől kábultak voltak. A kábítás azért is szükséges volt, mert a lodzi csata rémítő volt. A krakói harcok Berlin, december 12. ) Az osztrák-magyar hadisajtószállásról jelentik a Berliner Tageblatt-nak, hogy a csaták Dél-Lengyelországban kedvezően folynak le. Az orosz frontot, amely eleinte félkörszerűleg vette körül Krakót, újabban hátrább nyomták. A városban mindig erősen hallatszik az ágyúdörej. Egyes orosz repülőgépek is merészkednek a várövek fölé. Egy aviatikus bombát dobott a városra, de emberek nem sebesültek meg. A környék falusi lakossága utánozza katonáink példáját és földalatti üregekbe ássa be magát, hogy az ágyúzás végét ott várja meg. Krakó körülzárásáról vagy megostromlásáról szó sem lehet. A bajor király üdvözlete Frigyes főherceghez München, december 12. Lajos király táviratban szívélyes üdvözletét küldötte Frigyes főherceg hadseregfőparancsnokinak tábornagggyá történt kinevezése alkalmából* Spandau városa és Conrad vezérkari főnök Spandau, december 12. Hötzendorfi báró Konrád gyalogsági tábornok, az osztrák-magyar haderő vezérkari főnökének, a spandaui ötödik gárdaezred tulajdonosává történt kinevezése alkalmával Spandau városa a következő táviratot intézte báró Konrádhoz. Spandau válrost büszkeséggel és örömmel tölti el, hogy őfelsége szeretett császárunk és kiirályunk kegyes volt excellenciádat, a velünk, vállvetve hősiesen küzdő hadsereg vezérkari főnökét, az ötödik gyalogos gárda-ezred tulajdonosává kinevezni. Excellenciádnak legszívélyesebb üdvözletünket küldjük és reméljük, hogy excellenciádat rövidesen, a győzelmes békekötés után, Spandauban köszönthetjük. Dicsőség és győzelem a vitéz osztrák-magyar hadseregnek, szívélyes üdvözlet már most is a kiváló ezredtulajdonosnak. Költze spandaui főpolgármesterhez a következő választávirat érkezett: Fogadja a városi képviselőtestületlegszívélyesebb és legmelegebb üdvözletemet. Büszke vagyok, hogy a kitűnő spandaui ezred tulajdonosává neveztettem ki és előre is örvendek, hogy e szép ezredet dicső győzelmek után híres székvárosában meglátogathatom. Hötzendorfi Konrád, tábornok: A kárpáti harcok Visszaverve az orosz betörés Kárpáti harctér, december 12. Az oroszok mindenütt visszavonulnak a Kárpátokból. Sárosmegye egészen meg van tisztumia az orosztól. Bártfára már kezd visszatérni a lakosság, egyik-másik hivatal már működik és megkezdték az oroszok által okozott károk megbecsülését is. A város tényleg semmit sem szenvedett, az épületek nincsenek megrongálva és csak egyes lakásokban történtek fosztogatások. Az oroszok azonban sehol sem kegyetlenkedtek, az asszonyokat nem bántották és általában nagyon fegyelmezetten viselkedtek. Eperjesen tegnap hirdették ki, hogy hivatalos értesítés szerint Bártfa szabad, az oroszok kitakarodtak Sárosból.