Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-13 / 315. szám

­ Százezer embert vesztettek az oroszok a lodzi csatában Stockholm, december 12. A Dagblad katonai munkatársának szent­pétervári jelentése szerint az oroszok a Lodz körül lefolyt csatákban halottakban, sebesül­tekben és foglyokban legalább is százezer em­bert vesztettek. Szentpéterváron is értesültek már a szomorú kimenetelű lodzi ütközetről. A katonai vezetőségek a közönséget azzal akarják megnyugtatni, hogy az oroszok tu­lajdonképpen csak azt célozzák, hogy a német keleti sereget Orosz-Lengyelországban állan­dóan foglalkoztassák és ezzel elérjék azt, hogy a franciák a nyugati harctéren döntő eredmé­nyeket érhessenek el. Szentpéterváron azon­ban ez a magyarázat nem csillapította le a kedélyeket, mert tudják, hogy az oroszok fő stratégiai terve Berlin ellen irányult. És ma a helyzet az, hogy a döntő csata nem német te­rületen, hanem mélyen Lengyelország szívé­ben kezdődött meg. A kezdeményezés Hinden­burgé volt, továbbra is ő irányítja a csaták sorsát és akaratát valósággal ráerőszakolja az orosz hadseregre. A németek legközelebbi terve — írja a szentpétervári levelező — csak az le­het, hogy mint a varsói visszavonulás alkalmá­val, úgy most is megkíséreljék Varsó és Len­gyelország között a vasúti összeköttetést meg­szakítani. Ez a komor hangulat, amely most Szentpétervárott uralkodik, a Morningpost szentpétervári levelezője szerint Párisra is át­terjedt, ahol már azt várták, hogy a németek nemsokára Berlin előtt hallják meg a kozák­lovak patkóinak dübörgését. Franciaországban ,— írja a Morningpost — egyelőre le kell mon­dani mindenkinek „az orosz gőzhenger" elő­meneteléről, mert ez hiú remény. A németek további céljairól a Daily Telegraph tudósítója ezt sürgönyzi lapjának:­­ — A németek eddig két fontos vasút­vonalat kerítettek hatalmukba; az egyik a Thorn—Wloclawek—Lovvic, a másik a Kalis— Lodz és Lowic között elterülő vasútvonal. A két vasútvonal birtoka stratégiai szempontból a legértékesebb, mert a németek csapatszállí­tása most már Orosz-Lengyelország szíve felé is a legkönnyebben mehet végbe. A németek további törekvése "az, hogy a lodz—koljuskij vasutat is megszerezzék, amely Censtrruchovó és Varsó között húzódik. A lodzi csata után Stockholm, december 12. A Times vezércikkben foglalkozik a győ­zelmes lodzi csata folytán előállott újabb stratégiai helyzettel és élénk kifejezést ad a szövetségesek elégedetlenségének. A kis város, amely körül a nagy harc folyik, nagy textil­gyárakkal van tele. (Jellemző, hogy Lodz, amelynek félmillió lakosa van, most, hogy a németek kezébe került, egyszerre „kicsiny" város lett az angol lap szemében.) „Lengyel­ország, — folytatja a lap — gazdag bányák­kal, különösen kőszénbányákkal rendelkezik. Ha Oroszország ezt a Lengyelországot ellensé­ges betöréssel szemben megvédelmezhette volna, úgy ezt, meg lehetünk róla győződve, bizonyára meg is tette volna." A Times emlé­keztet a Morningpost cikkére, amely a szentpé­tervári mértékadó körök nagy csalódását jel­lemezte és azt mondja, hogy sokan vannak már az orosz fővárosban, akik azt hiszik, hogy az oroszok nem is akarják visszaszorí­tani a németeket. A Times szerint ez képtelen föltevés. Az oroszok nem így gondolkoznak.­­ Az akarat megvan, csak, úgy látszik, a tehet­ség hiányzik. Egy hónap előtt azt jelentették­­ az oroszok, hogy ki fogják kergetni a némete­ket Lengyelországból és minden okuk magvan ahhoz, hogy ezt meg is tegyék. Nem lehet nagy nemzet az, amely csak egy pillanatig is el­tűri, hogy egy gazdag és dolgos tartomány­ból akár csak egy talpalatnyi föld is ellensé­ges kezekben legyen. Az oroszok elhatároz­ták, hogy a németek első betörését a Visztula­vonalon fogják megtörni, abból az egyszerű okból, mert főseregeik egyesítését nem tudták kellő időben keresztülvinni. Kezdetben szeren­csével operáltak az oroszok, de Hindenburg marsall nagyon hamar végrehajtotta saját se­regeinek koncentrációját és újból megkezdte előnyomulását Varsó felé. Ez oly gyorsan tör­tént, hogy az oroszoknak megint sok idő kel­lett ahhoz, hogy szembeszállhassanak Hinden­burggal. Az orosz főerő különben is Szilézia és Krakó felé volt irányítva, de Hindenburg fellépése folytán irányt kellett változtatnia és alkalmazkodnia kellett a német támadáshoz. — Ne álltassuk magunkat, — fejezi be cikkét a Times, — ha az oroszokban meg lett volna az erő és a bátorság, hogy a németeket a Bzura mentén, vagy saját földjükön verjék meg, vagy kössék le, akkor ezt meg is tehették volna. Nem kellene most azzal vesződniök, hogy a betört ellenséget kiszorítsák az or­szágból. A cikk annál feltűnőbb, mert köztudo­mású az a viszony, amely a Times az orosz kormány között már évek óta fennáll. Úgy látszik, az orosz politika az, amely Londonon át igyekszik az orosz közvéleményt már előre elkészíteni arra, hogy a németeket egyhamar nem lehet majd kiszorítani Lengyelországból. Amsterdam, december 12. A Reuter-ügynökség pétervári jelentése szerint Lodz kiürítése alkalmával az oroszok minden élelmiszert megsemmisítettek, amelyet nem tudtak magukkal vinni. A lakosság nagy tömegekben menekül Lodzból és ezrekre menő csoportokban gyalogolnak Varsó felé. Berlin, december 12. Stockholmból jelentik . A Sydswenska Dag­bladet közli azt a leírást, amelyet a párisi Journal orosz munkatársa ír a lengyelországi harcokról . A világtörténelem legvéresebb csatája folyik még mindig Lodz környékén. A német hadtestek egy nagy részének csodálatraméltó módon sikerült abból a zárból, amelyet körülöttük a szibériai csa­patok alkottak, ismét kijutni és az orosz nyomás alól felszabadulva, ismét harcképes állást elfog­lalni. A németek most rendkívül megerősített had­állásokat foglaltak el, amelyek centruma Lodztól északra van. Lodztól délnek további német seregek állanak, amelyeknek sikerült az orosz körülkerí­tésű mozdulatot meghiúsítani. A németek mindjárt kezdetben rettenetes erejű rohammal törték keresz­tül az orosz centrumot, amely nem tudott nekik ellentállani, de azután ismét visszavonultak, hogy a saját centrumukkal egyesüljenek és mindkét szár­nyukkal az orosz sereget igyekezzenek bekeríteni. Most jelentékeny megerősítést kaptak Kalisból és ezek a friss csapatok döntő jelentőséggel fognak a küzdelembe beleavatkozni. E gyilkos csatának, a jelek szerint, az lesz a vége, hogy a német csapatok rendkívül megerősített állásokat fognak a Visztulá­tól Krakóig elfoglalni, hogy itt töltsék a telet és feltartsák az orosz előnyomulást. Krisztián!», december 12. A „Morgenbladet" írja : Az egész szláv világ csapásként fogja érezni, hogy az oroszoknak Lodzot fel kellett adniok, csa­pásnak annál is inkább, mert a lodzi hadállások kö­rül az északlengyelországi nagy ütközetnek legbor­zalmasabb harcait vívták meg. A két ellenfél itt legerősebb csapataival küzdött és legvégső energiá­ját feszítette meg. Ebben az erőpróbában tehát a németek maradtak nyertesek. Hasonló értelemben is az „Aftenposten" és a többi esti lap. Berlin, december 12. (Wolff-ügynökség.) Lodz városa a bir­tokáért folyt legutóbbi harcokban aránylag nem sokat szenvedett. A város egyes külváro­sai, valamint a városon kívül fekvő néhány gyár az ágyúzás folytán szenvedett, a város belseje azonban úgyszólván sértetlen. A Grand Hotel, amelyben most igen élénk a forgalom. Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1914. december in 1315. sz­ám.T 5 Győzelmes előnyomulás Varsó felé Berlin, december 12. Pétervári lapok írják, hogy a német csa­patok félelmes erővel támadták meg a Lodztól keletre levő Koluzkit, amely a Varsó felé vivő úton van. Az oroszok kénytelenek voltak a Petrikautól északra levő Tuszynt kiüríteni.­­Az orosz vezérkar, amely Petrikauban tartózko­dott, kénytelen volt a hadiszállást hátrább el­helyezni. (Koluzki a Varsó felé vivő úton húsz kilomé­ternyire keletre, Tuszyn ugyanannyira délkeletre fekszik Lodztól,) teljes épségben van. A villamos közúti vasút fennakadás nélkül közlekedik, mint béke idejében. (M. T. I.) Miért győztek a németek Lodznál? Orosz magyarázat Genf, december 12. A párisi sajtó a varsói főhadiszállásról érkezett jelentés alapján ige­n sajátságos okokat hoz fel Lodz elfoglalásáról. Ezek szerint a németek azért győz­tek, mert­­ étert adtak nekik. Az orvosok ál­lítólag sok sebesültet operáltak, akik étertől ká­bultak voltak. A kábítás azért is szükséges volt, mert a lodzi csata rémítő volt. A krakói harcok Berlin, december 12. ) Az osztrák-magyar hadisajtószállásról je­lentik a Berliner Tageblatt-nak, hogy a csaták Dél-Lengyelországban kedvezően folynak le. Az orosz frontot, amely eleinte félkörszerűleg vette körül Krakót, újabban hátrább nyomták. A városban mindig erősen hallatszik az ágyú­dörej. Egyes orosz repülőgépek is merészked­nek a várövek fölé. Egy aviatikus bombát do­bott a városra, de emberek nem sebesültek meg. A környék falusi lakossága utánozza ka­tonáink példáját és földalatti üregekbe ássa be magát, hogy az ágyúzás végét ott várja meg. Krakó körülzárásáról vagy megostromlá­sáról szó sem lehet. A bajor király üdvözlete Frigyes főherceghez München, december 12. Lajos király táviratban szívélyes üdvözletét küldötte Frigyes főherceg h­adseregfőparancsnoki­nak tábornagggyá történt kinevezése alkalmából* Spandau városa és Conrad vezérkari főnök Spandau, december 12. Hötzendorfi báró Konrád gyalogsági tábornok, az osztrák-magyar haderő vezérkari főnökének, a spandaui ötödik gárdaezred tulajdonosává történt kinevezése alkalmával Spandau városa a követ­kező táviratot intézte báró Konrádhoz. Spandau válrost büszkeséggel és örömmel tölti el, hogy őfelsége szeretett császárunk és ki­i­rályunk kegyes volt excellenciádat, a velünk, vállvetve hősiesen küzdő hadsereg vezérkari fő­nökét, az ötödik gyalogos gárda-ezred tulajdo­nosává kinevezni. Excellenciádnak legszívélye­­­sebb üdvözletünket küldjük és reméljük, hogy­ excellenciádat rövidesen, a győzelmes békekötés után, Spandauban köszönthetjük. Dicsőség és győzelem a vitéz osztrák-magyar hadseregnek, szívélyes üdvözlet már most is a kiváló ezred­tulajdonosnak. Költze spandaui főpolgármesterhez a követ­­kező választávirat érkezett: Fogadja a városi képviselőtestület­­legszí­vélyesebb és legmelegebb üdvözletemet. Büszke vagyok, hogy a kitűnő spandaui ezred tulajdo­nosává neveztettem ki és előre is örvendek, hogy e szép ezredet dicső győzelmek után híres szék­városában meglátogathatom. Hötzendorfi Konrád, tábornok: A kárpáti harcok Visszaverve az orosz betörés Kárpáti harctér, december 12. Az oroszok mindenütt visszavonulnak a Kárpátokból. Sárosmegye egészen meg van tisztumia az orosztól. Bártfára már kezd visszatérni a lakos­ság, egyik-másik hivatal már működik és meg­kezdték az oroszok által okozott károk meg­becsülését is. A város tényleg semmit sem szenvedett, az épületek nincsenek megrongálva és csak egyes lakásokban történtek fosztoga­tások. Az oroszok azonban sehol sem kegyet­lenkedtek, az asszonyokat nem bántották és általában nagyon fegyelmezetten viselkedtek. Eperjesen tegnap hirdették ki, hogy hiva­talos értesítés szerint Bárt­fa szabad, az oro­­szok kitakarodtak Sárosból.

Next