Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-17 / 319. szám

) Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914.­­december 17. (319. szám.) A karácsonyi zacskók (Saját tudósítónktól.) Egy hét múltk el még,­­ a karácsonyfáik gyertyafényes misztériumával az embereik szivébe száll a szeretet. Nem olyan lesz ez a szeretet, min­t máskor, szűkebbek a határai, s­­­akarva, nem akarva — különbséget tesz az em­berek között. De annál több jut belőle azoknak, akik ezen a határon belül vannak, akik a mi leg­nagyobb napjainkon velünk együtt éreznek. A ka­tonák felé dobog a legtöbb forró érzésünk, az ő karácsonyukat szeretnék meleggé és fényessé tenni vele. Mennyi igyekezetet, áldozatot és munkát lá­tunk, amely mind valóra akarja váltani ezt a nagy óhajtást. Hány gyöngéd, kedves ötlet fogant meg mostanában az­ért, hogy a harctéren küzdőkre is essék egy-egy sugár a karácsony gyertyafényes ün­nepéből Egy ilyen ötlet nőtt meg nagyszerű akcióvá s Juttat ötvenezer, talán százezer katonának ajándé­kot karácsonyra. Az ünnepi zacskók akciója ez, amely az is­kolás gyermekeknek is módot adott arra, hogy az ajándékozás gyönyörűségében fel­melegedjenek­. A főváros központi segítő bizottsá­gának égisze alatt szétröpült a felhívás, hogy ad­junk cukrot és más édességeket a katonáknak, még­pedig tiz­enöt centiiméter széles, húsz centiméter­­ hosszú, zsinórrel összehúzható szájú zacskókba csomagolva. A felhívásnak nem várt foganatja lett. Úgy a fővárosból, mint Iz. ország minden részéből ezer számra jöttek a zacskók. Nőtt a küldemények áradata, már el se­m fért a városházi helyiségben s egy hatalmas, üres áruházba kellett áttenni a rak­tárt Ma már ötvenezer körül van a zacskók száma, s lesz talán százezer is belőle. Megnéztük ma ezt a raktárt, amelyben immár nem pihennek a küldemények. Az akció lebonyolí­tására előkelő asszonyokból és leányokból külön alkalmi társaság alakult, amely azután iskolás leányok segédlete mellett, mintha valami gyári üzemet látnánk, úgy dolgozza fel a rengeteg anya­got. Az édességeket tartalmazó zacskók csak az ünnepi színét adják meg az ajándékoknak, ame­lyek komolyabb részét a hósapkák, más meleg ru­hadarabok teszik. Ezekhez még kis szelencében ci­garettát, Szernt János-kenyeret, vagy diót és apró tárgyakat: fésűt, tűt, cérnát, ceruzát, tárcát cso­magolnak. A fenyőgal­lyal díszített csomagok az­után ládákba kerülnek, amely­­­et továbbítás cél­jából a Hadsegélyző Hivatal vesz át Reggeltől estig folyik a munka ezen a kará­csonyi telepen. A hölgyek fáradhatatlanna­ dolgoz­nak, lelkiismeretes gonddal állítják össze a külde­ményeket, nehogy valamelyik katonának kevesebb jusson az ajándékból. S amint a csomagokat nyelik el a ládák, úgy jönnek újabb és ujabb küldemé­nyek. S a cukorkák, fügék, az apró kedvességek között minden zacskóban egy kis papírlap is van: az iskolás gyermekek levele a katonához, akit nem ismernek, s akinek a véletlen éppen az a zacskóját futtatja. Kedves vitéz bácsi! — mondja az egyik, irkalapra irott levélke. — Fogadja e szerény kis ajándékot a karácsony szent ünnepére. Adja a jó isten, hogy mielőbb győzelemmel, testi, lelki épségben hazajöhessen kedves övéi körébe. Ezt kívánja Németh Erzsébet IV. oszt. tanuló. Egy másik papiroson az aláírás fölött ez a sor olvasható: Küzdj és bizva bízzál! És igy tovább. Minden zacskóban egy kedves, biztatás, gyöngéd, meleg kívánság. Milyen érzések­kel fogják ezt olvasni a katonák a messzi idegen­ben! S hogy fogják várni a választ azok, akik a címüket is megírták, sőt címezett levelezőlapokat is mellékeltek. Egy tanyai cselédleány még a fény­képét is elküldte a csomagjában, amelybe saját sü­tésű pogácsát és kolbászt rakott. „Egy hős katoná­nak" — így címezte a levelét, amelynek a végére odaírta: „Ha visszajön és erre jár, nézzen be mi­hozzánk." Ha visszajön . . . Milyen nagy kíván­ság ez. Meghatottan néztük a szeretetnek ezt a nagy műhelyét, ahol a jó emberek a katonák számára egy boldog ünnepi este művén dolgoznak. MAPI HÍREK Az idő Szerdán enyhe és változékony idő volt. Eső, az Alföld északi részeit kivéve, csaknem mindenütt esett. Legtöbb csapa­dékot mértek a Tisza—Maros-szögében 10—25 mm.), továbbá a Dunántúl dél­nyugati szögében, meg Erdély északkeleti részein (10—15 mm.) Pécsről, Versecről és Aradról zivatart jelentettek. A hőmér­séklet nappal kevés kivétellel 10 C fok fölé emelkedett, az éjjel azonban hűvö­sebb volt; a maximum 17 C fok volt (Ver­secen), a minimum 12 C fok (Botfalun). Csütörtökre elvétve csapadék és gyenge éjjeli fagy várható. Sürgöny-prognózis: Elvétve csapadék, éjjeli fagy. Az ezred fogadott gyereke Krakó, december 15. Egy katonatiszt megható történetét beszélt el az északi harctérről. Rekviráló után volt Orosz-Lengyelországban és keresztülment egy falun, mely teljesen elhagyottnak látszott. Belépett az egyik ház udvarára, amely tele volt a gránátok által ledön­tött falak törmelékeivel és az egyik sarokban nagy meglepetésére egy hároméves fiúcskát talált, aki el akart bújni előle és kétségbeesett hangon kiáltozta: — Russowa! Russowa ! Meglátszott a gyermeken, hogy borzalmas na­pokat élt át A tiszt megnyugtatta a gyereket, kéz­mozdulatokkal értésére adta, hogy nincs mitől tar­tania s megtudakolta tőle, hogy hívják és hova let­tek a szülei. A gyermek meg is nyugodott s készség­gel követte a katonatisztet, aki a trónhez vitte. A gyermek rendkívül el volt hanyagolva s a katonák mindenekelőtt megfürdették kis pártfogolt­jukat Aztán leborotválták a fejét — a férgek miatt melyek a haját ellepték — tisztába öltöztették, egy katonanadrágot megkurtítottak a számára és meleg kabátot is adtak rá, hogy ne fázzék. Ezalatt hire ment a tisztek között, hogy B. hadnagynak milyen kedves kis foglya van és a tisztek egymásután látogatták meg a fiúcskát. Min­denki hozott neki valamit. Ki kenyérrel, ki csoko­ládéval, ki cukorral kedveskedett a gyermeknek, aki csakhamar az ezred kedvence lett A babák szereztek valahonnan egy nagy faládát s azt be­rendezték számára ágynak, szalmát is hintettek belé és kibélelték pokrócokkal. Miután sehogysem bírták rávenni a fiút, hogy elárulja a nevét, elhatározták, hogy megkeresztelik a gyermeket. Az ünnepélyes aktusnál a hadnagy volt a keresztapa, aki a kis fogolynak a Ferenc József Vilmos nevet választotta. A keresztelő után a tisztek gyűjtést rendeztek, amelynek eredményéből új ruhát vettek a gyerek­nek. Most már egész előkelően fest a kis orosz és nagyon hálásnak mutatkozik a jótevői iránt. Min­dig a Irénnél tartózkodik és valahányszor más és más táborhelyre érkeznek a kocsik, a kis orosz az első szekéren ül a zsákok tetején. Játékszert is szereztek már neki. A játékszer egy kecske, amely mint valami hű kutya, mindenüvé követi kis gaz­dáját. A tisztek elhatározták, hogy a kis lelencet a saját költségükön fogják felnevelni. Ferenc József Vilmos azóta egész sereg német szót tanult s most már egész vidáman elbeszélget az ellenséges tisz­tekkel. N. W. : NAPIREND: Naptár. Csütörtök, december 17. — Róm. kai­: Lázár­ok­ — Protestáns: Lázár. — Görög­orosz: december 4. Borbála sz. vt. — Izraelita: (5675.) Kiszlev 29. — A nap két reggel 7 óra 44 perckor, nyug­szik este 4 óra 8 perckor. — A hold két reggel 3 óra 33 perckor, nyugszik délután 4 óra 2 perckor. — A bukaresti holland követ a brassói hadi­kórházban. Brassóból jelentik: Báró Wredenburch bukaresti holland követ nejével kedden este Bras­sóba érkezett. Gróf Mikes Zigmondné, a főispán nejének, kalauzolása mellett megtekintettek több kórházat és a sebesültek között cigarettát osztot­tak szét. A követ és neje este a főispáni pár ven­dégei voltak vacsorára s szerdán reggel visszautaz­tak Bukarestbe. — Amerikai vendégek a kenyérmezei tábor­ban. John Caran O'Laughlin, a karácsonyi aján­dék eszméjének felvetője és Mr. O'Shearnessy, a bécsi amerikai követség tanácsosa, ma délelőtt Pekár Gyula országgyűlési képviselő társaságában a honvédelmi minisztérium által rendelkezésre bocsátott autón, amelyet Déghy hadnagy vezetett, a kenyérmezei fogolytáborba látogattak el A táborban, ahol Csák ezredes fogadta az amerikai vendégeket, több órát töltöttek el. Az amerikaiak a legnagyobb részletességgel tekin­tettek meg min­dent, főként a remekül épített új barakkokat és a kórházakat, ahol Wiener főtörzsorvos a leg­humánusabb gonddal ápolja a betegeket. Tatárok, livlandiak, graziak, cseremiszek, csuvaszok, zerje­nek, lengyelek és baskírok egyhangúlag hálával jelentették ki Pekár Gyula orosz nyelven hozzájuk intéziett kérdezősködéseire, hogy „dovinnal" elége­dettek, hogy jó ételt kapnak és ugyanolyan me­leg barakk-szobákban halnak, mint az őrzésükre rendelt népfelkelő katonák. A barakkok közt járva, egyszerre gyönyörű karének hangzott fel Mintegy 30—35 orosz katona egy egyszerű közle­gényi egyenruhát viselő karmester vezetése alatt az orosz foglyok egyházi énekeket és népdalokat énekeltek olyan tökélylyel, amely nemcsak az amerikai vendégeket, de az ott levő magyarokat is a legnagyobb bámulatba ejtette. Főként elragad­tatta a tenorista tüneményes hangja, akiről kisült, hogy a pétervári császári operának tagja. Az ösz­szes benyomá­s annyira meglepte az eddig külföldi rágalmakkal informált amerikaiakat, hogy bá­mulva adtak kifejezést ama felfedezésüknek, hogy a magyarok még­sem azok a barbárok, akiknek őket az entente újságjai feltüntetik. — Elhunyt főpap. Dr. Belopotocky Kálmán valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott tá­bori püspök, a nagyváradi székeskáptalan nagypré­postja hatvankilenc éves korában meghalt A 70-es évek végén a budapesti Papnevelő Intézet tanul­mányi felügyelője volt, majd bécsi Augusztineum­nak igazgatójává nevezték ki. 1900-ban lett tábori püspök és tizenegy évig maradt ebben az állásban. — Élelmiszerhamisító katonai szállítók. Akadnak lelkiismeretlen emberek, akik nem elégednek meg azzal a tisztes haszonnal, amelyre mint hadseregszállítók szert tesznek és nem riadnak vissza attól sem, hogy a had­sereg, katonáink és sebesültjeink rovására a legaljasabb visszaéléseket kövessék el. A mi­nap írtuk meg, hogy letartóztattak egy kór­házi élelmezési vállalkozót, aki ellen az a vád, hogy tojás helyett padlóv­aszkot tett a tész­tába és most újabb élelmiszerhamisításról kell beszámolnunk. Több katonai kórházban pa­naszkodtak a sebesültek, hogy ihatatlan ka­kaót kapnak reggelire. A katonai hatóság vizs­gálatot indított, amelynek folyamán nagy­arányú kakaóhamisítások egész sorozata de­rült ki. A hivatalos vegyvizsgálati megállapítás szerint ma már alig van tiszta kakaó­por for­galomban. A közönség pedig maga is könnyű szerrel megállapíthatja a hamisítást, ha a kész kakaót néhány percig benhagyja a csészében. A hamisított kakaónál ugyanis hamarosan ke­serű, sötét színű lepény ülepszik le a csésze al­jára, míg a hamisítatlan kakaónál ilyen üledék nincsen. Ugyancsak a katonai hatóság derítette ki a hadseregnek szállított kétszersülttel való visszaélést is. Több fővárosi sütőmester dohos lisztből olyan rossz, ehetetlen, veszedelmes két­szersültet szállított, hogy a közraktárakban két vagyonrakományt meg kellett semmisíteni, mert penészedni kezdett. A katonaság termé­szetesen a szerződéseket azonnal felbontotta és új vállalkozót bízott meg, hogy kincstári pénzen kétszersült­ üzemre rendezkedjék be. Reméljük azonban, hogy ezzel nem menekül­tek meg minden bajtól azok a lelketlen embe­rek, akik ezernyi harcosunkat készek megmér­gezni a maguk profitjának növelése érdekében. Hisszük, hogy az ügyészség tudni fogja köte­lességét és kérlelhetetlen szigorral fog eljárni a bűnösök ellen. Itt az ideje, hogy végre elé- — Gróf Lónyay Elemérné Budapesten. Gróf Lónyay Elemérné, Stefánia királyi hercegnő, Ga­gern Anna bárónő udvarhölgy kíséretében ma este Budapestre érkezett és a Ritz-szállóban szállott meg. Gróf Lónyay Elemérné holnap a Vigadóban s a „Ezer karácsony­fa"-ünnepen részt fog venni.

Next