Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-02 / 2. szám

ros Sirtap völgyön, vagy Remecen, Dobrosd vidéken, esetleg Nagyváradon aluminiumgyárat létesít. A Banque de France osztaléka. Hamburgi távirat jelenti, hogy a Banque de France osztaléka nettó 110 frank lesz a második félévre, az első félévi 90 frankos osztalékkal szemben. A szerb pénz értéke. A „Bei­­trader Nachrich­ten" közli azt a rendeletet, amely a szerb pénz­nek árfolyamát határozza meg. A rendelet szerint egy 20 dináros arany értéke 19 korona, egy 10 di­náros arany értéke 9 korona 50 fillér, ellenben a szerb ezüst és papírpénzt feleértékben kell el­fogadni. A hajók értékének óriási emelkedése. A né­hány hónappal ezelőtt alakult Norvég Motorbank Hajózási rt. egy baltimorei hajóépítő-vállalatnál szeptemberben öt petróleum-szállító hajó építésére kötött szerződést. Az új részvénytársaság, mint a Frankfurter Zeitung jelenti most, túladott ezeken a hajókon, amelyek még épülőfélben voltak. Négy hajót Franciaország vásárolt meg, egyet egy ber­geni cég. A norvég hajózási társaság négy millió koronát keresett ezen az üzleten, minden különö­sebb fáradság nélkül, mert ennyivel nagyobb árat adnak most a hajókért, mint négy hónappal ez­előtt. A haszonból másfél millió koronát hadi­nyereség címen befizet a vállalat a norvég állam­kincstárba. A budapesti tojástőzsde árjegyzései: 1915 de­cember 31-én. Tiszavidéki eredeti 236—210 K, Kosárom (6 darab 1 K) átszámítva 240 K. — Irányzat: élénkebb. Bécs nyugodt. ÁLLATVÁSÁR. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfővá­ros állatvásár és közvágóhíd igazgatóságától december 11-én.) Előző napi eladatlan maradvány 307 darab ser­tés, 32 süldő. Pótfelhajtás 123 darab sertés. Mai fel­hajtás (144-ig) 1473 darab sertés, összesen 1997 darab ,sertés, 32 darab süldő. Eladatott 1969 darab sertés, 32 darab süldő. Mai maradvány 38 darab sertés. — Ár­jegyzés. Zsirsertés: öreg I. rendű 350 kg.-on felüli suly-levonással 540—550 fillér, öreg II. rendü 280—350 kg-ig életsulylevonással 510—520 fillér. Fiatal nehéz 300 kg.-on felüli életsulylevonással 580—590 fillér. Fiatal közép 220—300 kg-ig életsulylevonással 550—580 fillér. Fiatal könnyű életsulylevonással 540—560 fillér. Süldő 390—460 fillér. — Vásár vontatott volt, az árak válto­zatlanok. — Az árak sulylevonással értendők és pedig életsulyra páronként 45 kg.; a tiszta suly árának 4%-a értendők. Kivonat a hivatalos lapból — Január 1. — Kinevezés. A belügyminiszter a budapesti III. kerületi állami anyakönyvvezetőséghez Sánta Dénes fő­jegyzőt anyakönyvvezetővé, a losonci anyakönyvi ke­rületbe dr." Lux Gusztáv városi aljegyzőt anyakönyv­vezető helyettessé nevezte ki és őt a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való közre­működéssel is megbízta. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Thuránszky Margit Atala ruttkai és Walter Gyula liptószentmiklósi állami elemi iskolai tanítókat kölcsönösen áthelyezte. FŐSZERKESZTŐ: SURÁNYI JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: LIPTAI IMRE KIADÓTULAJDONOS: A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 99 MERCUR" váltóüzleti részvénytársaság Mim - Budapest, Feröe­utba­­­n. Fiókok: Budapest, Pozsony, Szabadka. Érdekeltségek: Debreczen, Marosvásárhely. Alapítóintézet: K­­. priv. Bank 4 VVeshelse­n­ben A. O. Merkur. Alaptőkéje 10 millió korona. Tartalékalapja 2*1 millió kor. lílforrad könyvecskékre és clienne­számlára kamatozás mellett. — Váltók leszámítolása. Jfértékpa­­pirok Tétele eladása. Flöli-gr ér­tékpapírokra. — A bank és Ták­tfüzlet keretébe v.iffó kér­désekre készsészszel szoljjá­lmik felviziszositással. PESTI NAPLÓ 1916. január 2. ^ A ULM A nagyvezérkar filmgyűjteménye A mozgófénykép szerepe a világtörténelemben Egy mozioperatőr mondja el az alábbi érdekes dolgokat a Berliner Tageblatt egyik legutóbbi szá­mában: A mozgófényképészet a mostani háborúban ke­rült hivatalosan a történetírás szolgálatába és lett történelmi segédeszköz. A tiszt mellett, aki a csapat­részek krónikáját vezeti, az újságírók, haditudósí­tók, a festők és rajzolók mellett föllép a filmtudó­sító is, aki készüléke segítségével a valóságnak meg­felelően rögzíti meg a háborút tulajdonképpeni lé­nyegében. A német nagyvezérkar korán felismerte a kinematográfia fontosságát és a háború kitörése­kor mozgófényképező törzskart szervezett. Mint a haditudósítókat, ezeket is az egyes hadseregfőpa­rancsnokságokhoz osztották be, ahonnét utasításai­kat kapják. A filmfelvételeket tisztek vizsgálják meg nyomban a helyszínen és nagyvezérkarhoz szál­lítják, amely Berlinben külön erre a célra alkal­mazott személyzettel rendszerezi a képeket. Némely felvételt előadás céljára átengednek a mozinak, a többit azonban a közben — a háború kitörése óta — immár 3000 darabra növekedett gyűjteményhez csatolják. Akkor jutnánk igazán tudatára annak a nagy előnynek, amelyben mi és különösen utódaink részesülhetnek a rendszeresen összeállított film­gyűjtemény révén, ha az 1870—71-iki háború nagy történelmi pillanatai is elvonulhatnának szemünk előtt. A filmtudósító gyors automobilon száguld ke­resztül a harcmezőkön, természetesen nagyon óva­kodnia kell a röpködő golyóktól, mert ha ezek a fényképező szekrényt találják, semmit sem kezdhet a harctéren. Ezért néha napok és éjszakákon át tart, mire kikémlelte magának azt a helyet, ahon­nét felvételeket lehet csinálni. Állandó tartózkodási helye a nagy főhadiszállás és állandóan a katonai hatóság rendelkezésére kell állnia. Igen gyakran megtörténik, hogy reggel hat órakor ugrasztják ki az ágyból, hogy valamelyik harcteret és az állá­sokat "a nagyvezérkar számára felvegye. Az már a könnyebb és kényelmesebb fel­adatok közé tartozik, mikor olyan harctérről kell felvételt készítenie, melyen egy pár nap előtt dúlt a harc. A tiszt utasításai szerint be kell járnia gyalog a harcteret és mindenféle hosszabb-rövi­debb felvételeket kell készítenie. Ezután felbuk­kannak előtte a város romjai, amely a küzdelem középpontja volt. A teljesen szétlőtt vasútállomás­hoz érkezik és bejárja a törmeléktől borított utcá­kat. Megta­lálja egyik házon a gránáttól szakított nagy lyukat, azután a piactérre érkezik, amelyen lövészárok húzódik keresztül. Sehol egyetlen em­beri ábrázatot nem lát és emberi hangot nem hall. Csak a körülötte lecsapódó eltévedt golyók sivitása szakítja meg a csömbet. Ekkor a mellékutcából meghallja két cintányér tiszta hangját. Ez maradt meg egy borbélyműhelyből. Keresztül járja az összeomlott házak pincéit, csatornákat és föld­alatti folyosókat, majd kézen-lábon csúszva, majd lehajolva, míg végre sátorfalba ütközik. Szét­húzza a vásznat és a lövészárokban áll. Félelme­tes csönd és nyugalom uralkodik itten. Katonáink néhány méternyire állnak az ellenségtől. Csak suttogva beszélgetnek, hogy el ne árulják magu­kat. Védőpajzsuk lőrésén mozdulatlanul figyelik az ellenséget. Barátságosan fogadják, sőt szívesen üdvözlik, ment mindenkinek a bajtársa. Velük együtt a halál birodalmában tartózkodik. A fényképész képzelete életet és mozgást ke­res. Itt azonban a józan valósághoz kell alkalmaz­kodnia és nem szabad felvét­eleket rendeznie, mert a katonák minden vigyázatlan mozdulata hallálos golyót hozhat az ellenségtől. Ezért a fényképész­nek gyakran órákig és napokig kell várnia a lö­vészárokban, amíg végre olyan pillanatot ragad­hat meg, amely elég mozdulat­tal szolgál egy ti­zenötméteres film számára. A mozilátogralók ter­mészetesen lehetőleg mozgalmas jeleneteket kíván­nak és nem értik meg, hogy a film annál hűebb, minél kevésbé mozgalmas. A fényképésznek köny­­­nyebb a dolga a tüzérségi állásokban. Az ágyuk­­ kezelése igen sok mozdulattal van kapcsolatban és­­ az operatőrnek valóságos ünnepe, amikor ellensé­ges repülő berreg feléjük és az ágyuk gyors tem­­­póban szórják a srapnellt a magasba. És valósá­gos diadaljelvény, ha filmjére rögzítheti az önkén­telenül leszálló repülőt. A kinematográf gépésznek sem szabad nagyon előre merészkednie, amikor a magasban lebegő repülőt akarja felvenni. A len­cse villanása könnyen elárulja és akkor hirtelen repülőnyilak áradata zúdul rá. A háborúnak különben két zónája van, az el­sőn a pusztítás dúl, a mögötte lévőn pedig újra helyreállítják, ami megsemmisült. A filmttudósító­nak egyik legfontosabb feladata, hogy élő formá­jáiban megrögzítse a háborúnak ezt a békés részét­­ is. Feljegyzi az ellenségtől felrobbantott hidak újraépítését, megrögzíti a hozzáértő népfölkelők munkáját, amint ekével dolgozzák meg a belga és francia földeket és csukaszürke uniformisban, messze terjedő lendülettel szórják szét a magot. A filmtudósító élőképben rajzolja meg a front mögött dolgozó kézművesek munkáját, a telefon és távíró kezelőinek tevékenységét, a tábori posta, a sokoldalú egészségügyi szolgálat munkáját és a német nagy vezérkar gyűjteménye ezért a háború végén teljes képét fogja adni a mai óriási küz­delemnek. Simon Judit :Az újév szenzációja: Bemutató a Mozgókép­ Otthonban Már volt alkalmunk olvasóinknak egy ízben belszámolni arról a művészi eseményről, amelyet Kiss József világhírű­­költeményének, a Simon Ju­ditnak megfilmesítése jelent. A magyar kinema­tográfia ezzel a filmmel nagyot lendült f a fejlődés útján és nagy lépést tett az irodalmi tökéletesedés­felé. Természetesen mindenkinek első kérdése, a­mely ez esemény kapcsán eszébe ötlik, az, vájjon a film megmaradt-e éppen olya­n irodalmi értékű­nek, mint amilyen a költemény volt. Erre rövid, de határozott igennel kell válaszolnunk. A film hű maradt a költemény témájához, de azt természete­sen kiszélesítette. Eszközei azonban éppen olyan finomak, épp olyan művésziek, mint a költeményé. A második kérdés, amelyet hallottunk, az, mikép­pen lehet e költeményt ötfelvonásos filmmé „ki­nyújtani"? Meg kell nyugtatnunk e kérdéssel kap­csolatban is mindenkit. A Simon Judit történetét nem kellett nyújtani és nincs is kinyújtva. Igen egy­szerű az oka ennek. Simon Judit a legtökéletesebb balladák egyike, amelynek szinte minden egyes szavában Simon Judit életének egy-egy tragikus je­lenete van. Amit a ballada egy sorban mond el, az hosszú szenvedés és hosszú történés. Mérei Adolf, aki a költeményt a filmre dolgozta, igen ügyesen kihámozta e s­orokból és félsorokból azokat az események, amelyek Simon Judit életét tragikus­sá, szenvedéssel telivé változtatták, amelyek Simon Judit szomorú nótéját kiszínezik és a jelenetekből egy pompás, hatásos és eltétől végig érdekfeszítő drámát varázsolt. Nincs a filmnek egyetlen jelenete, amelyet a közönség ne kísérne érdeklődéssel, sőt szinte a legtöbb helyen visszafojtott lélekzettel né­zi majd a publikum, hogy ebben az is­mert költe­ményben mennyi eddig ismeretlen szépség, drámai motívum és mozgalom, mennyi rejtett művészet van.­­ Ez a film a legjobb illusztrációja­ Kiss József örökszép költeményének, de egyben a legérdeke­sebb, legfinomabb magyar filmdráma is. A címszerepben Cs. Aczél Ilona, a Magyar Színház kiváló tagja szerepel. Látszik rajta, hogy Simon Judit alakja régen felkeltette művészi ér­deklődését és hogy valóban ambícióval és teljes odaadással alakította ki e szerepet. Mellette Hor­kai Márton, Sarkadi Aladár, Vágó Béla és főleg Somlay Artúr (Simon zsidó) nyújtanak szebbnél­szebb alakítást. Külön meg kell említenünk Barna Izsót is, aki finom és művészi z­enét komponált a filmhez, amely bizonynyal a kezdődő újév egyik legnagyobb és legértékesebb kinematográfiai ese­ménye lesz. A Mozgókép-Otthon előadásainak még külön szenzációja lesz az, hogy a film bemutatása előtt Jászai Mari és Molnár Aranka felváltva fog­ják magát a költeményt elszavalni. HÍREK — Beregi Oszkár filmen. Beregi Oszkár, a Nem­zet Színház kiváló tagja, szintén a kinematográfia szolgálatába szegődött. A kedvelt művész egy soro­zat filmen fog játszani. Az első film címe : ,,A föld ember­e", szerzője Vajda László. Beregi partnere ebben a filmben Mészáros Géza, a Vígszínház művész­nője. A film témájának központjában egy mérnök áll, aki találmányával hírnívre akar szert tenni és ez nagy nehézségek árán sikerül is neki. Beregi a film főszerepében olyan elsőrangú alakítást produ­kál, mint a legkiválóbb szí­­észek, és így bizonyos, hogy a filmnek, amely különben már teljesen készen van, igen nagy sikere lesz. — A berlini cen­zúra a detektívfilmek ellen. A berlini cenzúra sohasem volt nagyon liberális, azon­ban az utóbbi időben igen erősen ellenőrzi a detektiv­filmeket. Szinte azt mondhatnók, hogy lehetetlenné teszi a detektívfilmek megjelenését, mert azokból egész jeleneteket, sőt néha felvonásokat eltilt, úgy hogy mire a cenzor ollója alól a kép kikerül, lehetet­len megjelentetni. A német film­gyárosok most foglal­koznak valamilyen tervvel ennek a lehetetlen eljárás­nak a meggátlására. — A nagy fogadás. Harry Piel, akinek re­kord­detektívsorozatáról már m­últ héten beszámoltunk, már elkészült legújabb művével. A film címe: ,,,A nagy fogadás" és az egész kép 2000-ben, tehát a jövő században játszódik. Ebben a kép­jen a kiváló ren­dező valósággal ámulatba fogja ejteni a közönsé­get, olyan nagyszabású és meglepő új trükkök soro­zata az egész film

Next