Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)
1916-01-02 / 2. szám
ros Sirtap völgyön, vagy Remecen, Dobrosd vidéken, esetleg Nagyváradon aluminiumgyárat létesít. A Banque de France osztaléka. Hamburgi távirat jelenti, hogy a Banque de France osztaléka nettó 110 frank lesz a második félévre, az első félévi 90 frankos osztalékkal szemben. A szerb pénz értéke. A „Beitrader Nachrichten" közli azt a rendeletet, amely a szerb pénznek árfolyamát határozza meg. A rendelet szerint egy 20 dináros arany értéke 19 korona, egy 10 dináros arany értéke 9 korona 50 fillér, ellenben a szerb ezüst és papírpénzt feleértékben kell elfogadni. A hajók értékének óriási emelkedése. A néhány hónappal ezelőtt alakult Norvég Motorbank Hajózási rt. egy baltimorei hajóépítő-vállalatnál szeptemberben öt petróleum-szállító hajó építésére kötött szerződést. Az új részvénytársaság, mint a Frankfurter Zeitung jelenti most, túladott ezeken a hajókon, amelyek még épülőfélben voltak. Négy hajót Franciaország vásárolt meg, egyet egy bergeni cég. A norvég hajózási társaság négy millió koronát keresett ezen az üzleten, minden különösebb fáradság nélkül, mert ennyivel nagyobb árat adnak most a hajókért, mint négy hónappal ezelőtt. A haszonból másfél millió koronát hadinyereség címen befizet a vállalat a norvég államkincstárba. A budapesti tojástőzsde árjegyzései: 1915 december 31-én. Tiszavidéki eredeti 236—210 K, Kosárom (6 darab 1 K) átszámítva 240 K. — Irányzat: élénkebb. Bécs nyugodt. ÁLLATVÁSÁR. Sertéskonzumvásári jelentés. (A székesfőváros állatvásár és közvágóhíd igazgatóságától december 11-én.) Előző napi eladatlan maradvány 307 darab sertés, 32 süldő. Pótfelhajtás 123 darab sertés. Mai felhajtás (144-ig) 1473 darab sertés, összesen 1997 darab ,sertés, 32 darab süldő. Eladatott 1969 darab sertés, 32 darab süldő. Mai maradvány 38 darab sertés. — Árjegyzés. Zsirsertés: öreg I. rendű 350 kg.-on felüli suly-levonással 540—550 fillér, öreg II. rendü 280—350 kg-ig életsulylevonással 510—520 fillér. Fiatal nehéz 300 kg.-on felüli életsulylevonással 580—590 fillér. Fiatal közép 220—300 kg-ig életsulylevonással 550—580 fillér. Fiatal könnyű életsulylevonással 540—560 fillér. Süldő 390—460 fillér. — Vásár vontatott volt, az árak változatlanok. — Az árak sulylevonással értendők és pedig életsulyra páronként 45 kg.; a tiszta suly árának 4%-a értendők. Kivonat a hivatalos lapból — Január 1. — Kinevezés. A belügyminiszter a budapesti III. kerületi állami anyakönyvvezetőséghez Sánta Dénes főjegyzőt anyakönyvvezetővé, a losonci anyakönyvi kerületbe dr." Lux Gusztáv városi aljegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Thuránszky Margit Atala ruttkai és Walter Gyula liptószentmiklósi állami elemi iskolai tanítókat kölcsönösen áthelyezte. FŐSZERKESZTŐ: SURÁNYI JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: LIPTAI IMRE KIADÓTULAJDONOS: A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 99 MERCUR" váltóüzleti részvénytársaság Mim - Budapest, Feröeutban. Fiókok: Budapest, Pozsony, Szabadka. Érdekeltségek: Debreczen, Marosvásárhely. Alapítóintézet: K. priv. Bank 4 VVeshelsenben A. O. Merkur. Alaptőkéje 10 millió korona. Tartalékalapja 2*1 millió kor. lílforrad könyvecskékre és clienneszámlára kamatozás mellett. — Váltók leszámítolása. Jfértékpapirok Tétele eladása. Flöli-gr értékpapírokra. — A bank és Táktfüzlet keretébe v.iffó kérdésekre készsészszel szoljjálmik felviziszositással. PESTI NAPLÓ 1916. január 2. ^ A ULM A nagyvezérkar filmgyűjteménye A mozgófénykép szerepe a világtörténelemben Egy mozioperatőr mondja el az alábbi érdekes dolgokat a Berliner Tageblatt egyik legutóbbi számában: A mozgófényképészet a mostani háborúban került hivatalosan a történetírás szolgálatába és lett történelmi segédeszköz. A tiszt mellett, aki a csapatrészek krónikáját vezeti, az újságírók, haditudósítók, a festők és rajzolók mellett föllép a filmtudósító is, aki készüléke segítségével a valóságnak megfelelően rögzíti meg a háborút tulajdonképpeni lényegében. A német nagyvezérkar korán felismerte a kinematográfia fontosságát és a háború kitörésekor mozgófényképező törzskart szervezett. Mint a haditudósítókat, ezeket is az egyes hadseregfőparancsnokságokhoz osztották be, ahonnét utasításaikat kapják. A filmfelvételeket tisztek vizsgálják meg nyomban a helyszínen és nagyvezérkarhoz szállítják, amely Berlinben külön erre a célra alkalmazott személyzettel rendszerezi a képeket. Némely felvételt előadás céljára átengednek a mozinak, a többit azonban a közben — a háború kitörése óta — immár 3000 darabra növekedett gyűjteményhez csatolják. Akkor jutnánk igazán tudatára annak a nagy előnynek, amelyben mi és különösen utódaink részesülhetnek a rendszeresen összeállított filmgyűjtemény révén, ha az 1870—71-iki háború nagy történelmi pillanatai is elvonulhatnának szemünk előtt. A filmtudósító gyors automobilon száguld keresztül a harcmezőkön, természetesen nagyon óvakodnia kell a röpködő golyóktól, mert ha ezek a fényképező szekrényt találják, semmit sem kezdhet a harctéren. Ezért néha napok és éjszakákon át tart, mire kikémlelte magának azt a helyet, ahonnét felvételeket lehet csinálni. Állandó tartózkodási helye a nagy főhadiszállás és állandóan a katonai hatóság rendelkezésére kell állnia. Igen gyakran megtörténik, hogy reggel hat órakor ugrasztják ki az ágyból, hogy valamelyik harcteret és az állásokat "a nagyvezérkar számára felvegye. Az már a könnyebb és kényelmesebb feladatok közé tartozik, mikor olyan harctérről kell felvételt készítenie, melyen egy pár nap előtt dúlt a harc. A tiszt utasításai szerint be kell járnia gyalog a harcteret és mindenféle hosszabb-rövidebb felvételeket kell készítenie. Ezután felbukkannak előtte a város romjai, amely a küzdelem középpontja volt. A teljesen szétlőtt vasútállomáshoz érkezik és bejárja a törmeléktől borított utcákat. Megtalálja egyik házon a gránáttól szakított nagy lyukat, azután a piactérre érkezik, amelyen lövészárok húzódik keresztül. Sehol egyetlen emberi ábrázatot nem lát és emberi hangot nem hall. Csak a körülötte lecsapódó eltévedt golyók sivitása szakítja meg a csömbet. Ekkor a mellékutcából meghallja két cintányér tiszta hangját. Ez maradt meg egy borbélyműhelyből. Keresztül járja az összeomlott házak pincéit, csatornákat és földalatti folyosókat, majd kézen-lábon csúszva, majd lehajolva, míg végre sátorfalba ütközik. Széthúzza a vásznat és a lövészárokban áll. Félelmetes csönd és nyugalom uralkodik itten. Katonáink néhány méternyire állnak az ellenségtől. Csak suttogva beszélgetnek, hogy el ne árulják magukat. Védőpajzsuk lőrésén mozdulatlanul figyelik az ellenséget. Barátságosan fogadják, sőt szívesen üdvözlik, ment mindenkinek a bajtársa. Velük együtt a halál birodalmában tartózkodik. A fényképész képzelete életet és mozgást keres. Itt azonban a józan valósághoz kell alkalmazkodnia és nem szabad felvételeket rendeznie, mert a katonák minden vigyázatlan mozdulata hallálos golyót hozhat az ellenségtől. Ezért a fényképésznek gyakran órákig és napokig kell várnia a lövészárokban, amíg végre olyan pillanatot ragadhat meg, amely elég mozdulattal szolgál egy tizenötméteres film számára. A mozilátogralók természetesen lehetőleg mozgalmas jeleneteket kívánnak és nem értik meg, hogy a film annál hűebb, minél kevésbé mozgalmas. A fényképésznek könynyebb a dolga a tüzérségi állásokban. Az ágyuk kezelése igen sok mozdulattal van kapcsolatban és az operatőrnek valóságos ünnepe, amikor ellenséges repülő berreg feléjük és az ágyuk gyors tempóban szórják a srapnellt a magasba. És valóságos diadaljelvény, ha filmjére rögzítheti az önkéntelenül leszálló repülőt. A kinematográf gépésznek sem szabad nagyon előre merészkednie, amikor a magasban lebegő repülőt akarja felvenni. A lencse villanása könnyen elárulja és akkor hirtelen repülőnyilak áradata zúdul rá. A háborúnak különben két zónája van, az elsőn a pusztítás dúl, a mögötte lévőn pedig újra helyreállítják, ami megsemmisült. A filmttudósítónak egyik legfontosabb feladata, hogy élő formájáiban megrögzítse a háborúnak ezt a békés részét is. Feljegyzi az ellenségtől felrobbantott hidak újraépítését, megrögzíti a hozzáértő népfölkelők munkáját, amint ekével dolgozzák meg a belga és francia földeket és csukaszürke uniformisban, messze terjedő lendülettel szórják szét a magot. A filmtudósító élőképben rajzolja meg a front mögött dolgozó kézművesek munkáját, a telefon és távíró kezelőinek tevékenységét, a tábori posta, a sokoldalú egészségügyi szolgálat munkáját és a német nagy vezérkar gyűjteménye ezért a háború végén teljes képét fogja adni a mai óriási küzdelemnek. Simon Judit :Az újév szenzációja: Bemutató a Mozgókép Otthonban Már volt alkalmunk olvasóinknak egy ízben belszámolni arról a művészi eseményről, amelyet Kiss József világhírűkölteményének, a Simon Juditnak megfilmesítése jelent. A magyar kinematográfia ezzel a filmmel nagyot lendült f a fejlődés útján és nagy lépést tett az irodalmi tökéletesedésfelé. Természetesen mindenkinek első kérdése, amely ez esemény kapcsán eszébe ötlik, az, vájjon a film megmaradt-e éppen olyan irodalmi értékűnek, mint amilyen a költemény volt. Erre rövid, de határozott igennel kell válaszolnunk. A film hű maradt a költemény témájához, de azt természetesen kiszélesítette. Eszközei azonban éppen olyan finomak, épp olyan művésziek, mint a költeményé. A második kérdés, amelyet hallottunk, az, miképpen lehet e költeményt ötfelvonásos filmmé „kinyújtani"? Meg kell nyugtatnunk e kérdéssel kapcsolatban is mindenkit. A Simon Judit történetét nem kellett nyújtani és nincs is kinyújtva. Igen egyszerű az oka ennek. Simon Judit a legtökéletesebb balladák egyike, amelynek szinte minden egyes szavában Simon Judit életének egy-egy tragikus jelenete van. Amit a ballada egy sorban mond el, az hosszú szenvedés és hosszú történés. Mérei Adolf, aki a költeményt a filmre dolgozta, igen ügyesen kihámozta e sorokból és félsorokból azokat az események, amelyek Simon Judit életét tragikussá, szenvedéssel telivé változtatták, amelyek Simon Judit szomorú nótéját kiszínezik és a jelenetekből egy pompás, hatásos és eltétől végig érdekfeszítő drámát varázsolt. Nincs a filmnek egyetlen jelenete, amelyet a közönség ne kísérne érdeklődéssel, sőt szinte a legtöbb helyen visszafojtott lélekzettel nézi majd a publikum, hogy ebben az ismert költeményben mennyi eddig ismeretlen szépség, drámai motívum és mozgalom, mennyi rejtett művészet van. Ez a film a legjobb illusztrációja Kiss József örökszép költeményének, de egyben a legérdekesebb, legfinomabb magyar filmdráma is. A címszerepben Cs. Aczél Ilona, a Magyar Színház kiváló tagja szerepel. Látszik rajta, hogy Simon Judit alakja régen felkeltette művészi érdeklődését és hogy valóban ambícióval és teljes odaadással alakította ki e szerepet. Mellette Horkai Márton, Sarkadi Aladár, Vágó Béla és főleg Somlay Artúr (Simon zsidó) nyújtanak szebbnélszebb alakítást. Külön meg kell említenünk Barna Izsót is, aki finom és művészi zenét komponált a filmhez, amely bizonynyal a kezdődő újév egyik legnagyobb és legértékesebb kinematográfiai eseménye lesz. A Mozgókép-Otthon előadásainak még külön szenzációja lesz az, hogy a film bemutatása előtt Jászai Mari és Molnár Aranka felváltva fogják magát a költeményt elszavalni. HÍREK — Beregi Oszkár filmen. Beregi Oszkár, a Nemzet Színház kiváló tagja, szintén a kinematográfia szolgálatába szegődött. A kedvelt művész egy sorozat filmen fog játszani. Az első film címe : ,,A föld embere", szerzője Vajda László. Beregi partnere ebben a filmben Mészáros Géza, a Vígszínház művésznője. A film témájának központjában egy mérnök áll, aki találmányával hírnívre akar szert tenni és ez nagy nehézségek árán sikerül is neki. Beregi a film főszerepében olyan elsőrangú alakítást produkál, mint a legkiválóbb szíészek, és így bizonyos, hogy a filmnek, amely különben már teljesen készen van, igen nagy sikere lesz. — A berlini cenzúra a detektívfilmek ellen. A berlini cenzúra sohasem volt nagyon liberális, azonban az utóbbi időben igen erősen ellenőrzi a detektivfilmeket. Szinte azt mondhatnók, hogy lehetetlenné teszi a detektívfilmek megjelenését, mert azokból egész jeleneteket, sőt néha felvonásokat eltilt, úgy hogy mire a cenzor ollója alól a kép kikerül, lehetetlen megjelentetni. A német filmgyárosok most foglalkoznak valamilyen tervvel ennek a lehetetlen eljárásnak a meggátlására. — A nagy fogadás. Harry Piel, akinek rekorddetektívsorozatáról már múlt héten beszámoltunk, már elkészült legújabb művével. A film címe: ,,,A nagy fogadás" és az egész kép 2000-ben, tehát a jövő században játszódik. Ebben a képjen a kiváló rendező valósággal ámulatba fogja ejteni a közönséget, olyan nagyszabású és meglepő új trükkök sorozata az egész film