Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)
1916-01-05 / 5. szám
SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Operaház. Kedden a „Troubadour" Luna ferófjának személyesílője, Rózsa S. Lajos betegségei miatt lemondott, helyette Szántó Gáspárt, a Népopera volt tagját léptette fel a színház vezetősége, mely úgy látszik így próbálja helyesen megoldani a közös szereposztás annyiszor hangsúlyozott elveit, Szántó kisterjedelmű hanganyaga még ugyancsak alapos fejlesztésre szorul, hogy a komoly bírálatot megbízhasssa, sokait kell tanulnia, még több ének- s játékbeli modorosságot felednie, akkor mai szereplése utólag indokolva is lesz. A többi szereplő Környei, Sebők Sári és Budanovich Mária erőteljese® vitték az elráadást, melyet Ábrányi Emil vezetett. A börtönjelenet végén egy kis incidens támadt, ugyanis az ablakban levő lámpa gummiabroncsa meggyulladt és a nézőtéren észrevették, hogy a színpadról füstszag jön.Többen felkeltek helyeikről, a nézőtéren mozgás támadt. Közben a jelenet véget ért, a függönyt lebocsátották, az égő gummiabroncsot eloltották és a rendező néhány megnyugtató szót intézett a közönséghez, mire az ijedezők is újra elfoglalták helyeiket. (*) Díszítő művészet. Az Iparművészeti Iskola folyóiratának legújabb füzete az Ízléses művészi tervezetek, minták és műhelyrajzok mellett Helbing Ferencnek „Hogyan jutunk rajztudáshoz?'' című tanulságos útmutató cikkét közli. Czakó Elemér „Muzeális jegyzetei" is érdekesek. Az illusztrációk köztil legérdekesebbek Diósy Antal népviseleti rajzai. (*) Kinevezések a Szépművészeti Múzeumban. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a közoktatásügyi miniszter az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum kebelében dr. Meiler Simon igazgatóellenőri rímmel is jelleggel felruházott őri igazgatóőrré, dr. Takács Zoltán őri címmel és jelleggel felruházott segédőri őrré és dr. Rózsaffy Dezsőt ugyanazon intézethez segédőrré nevezte ki. (*) Hangverseny a Zsófia-Otthon javára. Egyik kiváló fiatal zongoraművészünk, Nagy Géza zeneakadémiai tanár, január 17-én a Magyar Vöröskereszt Egylet Zsófia-Otthona javára zongorahangversenyt ad a Zeneakadémia nagytermében. A hangverseny iránt, amelynek műsorán Bach, Beethoven, WasT, Rubinstein, Chopin és Liszt különböző művei állanak, nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Simon Jutdit filmen. Mérei Adolf az alábbi sorok közlésére kért bennünket: A P'esti Napló mai számában közre méltózttatott adni Kiss József nyilatkozatát, mely a Simon Judit film rendezőjét, engemet, azzal vádol meg, hogy bár ő készítette a mozgókép scenáriumát, annak szerzőjéül én szerepeltetem magamat a hirdetésekben és kritikákban. Bár e közleményektől teljesen távol állok, legyen szabad az audiatur et altera pars elve alapján a következők közlését kérnem. — Kiss József leglelkesebb tisztelői közé tartozom. Tisztelem benne a nagy — szerintem a legnagyobb magyar költőt — és tisztelem a patriarcha-korú öregembert. De ez a hódoló tisztelet se fojthatja vissza belém annak az igazságnak megállapítását, hogy a Simon Judit film scenáriuma az én legsajátabb munkám, amelyen Kiss József csak egynéhány változtatást, toldást eszközölt. Arányszámokban beszélve, legalább 80% az én munkám, 20% Kiss Józsefé, de ebből is legalább a fele a papiroson maradt, vászonra kivihetetlen lévén. Ha erre Kiss József nem akar, vagy nem tud emlékezni, én minden birói fórumon minden instituált bizonyító eszközzel (kézirattal, tanukká esküvel) tudom és akarom bizonyítani az én igazmat. Szerkesztő urnak kiváló tisztelettel alázatos szolgája: Mérei Adolf." Kiss József a Simon Judit ügyében a következő újabb nyilatkozat közlését kérte : Még azon frissiben értesülve a fenti nyilatkozatról, elmondom itt a tényeket, azok talán nyomósabbak lesznek, mint a Mérei úr százalékszámításai. A Simon Judit filmre alkalmazásának gondolatával már két évvel ezelőtt foglalkoztam, mikor Mérei urral még nem volt szerencsém mint filmszakértőt ismerni. Akkor Kaáz Istvánnal tárgyaltam is erről a dologról. Mikor most a vers filmrealkalmazását konkrét ajánlattal kérte tőlem, elővettem két éves tervemet, de egyúttal azt is gondoltam : mozinak még nem dolgoztam, jó lenne, ha valaki a filmtechnika mesterségbeli részében segítségemre lenne. Így jutottam Mérei Adolf úrhoz, aki előtt intencióimat, a filmköltemény kompozícióját, de még az egyes jelenetek legapróbb részleteit is töviről-hegyire kifejtettem. Mérei azzal távozott tőlem, hogy ezeknek a részletes és mindenre kiterjedő instrukcióknak" alapján ő nyers vázlatot fog készíteni, azt nekem bemutatja. Be is mutatta, de ebben művészi intencióim részben, meg voltak hamisítva részben el voltak ejtve, részben pedig olyan brutálisan kiélezve kerültek ki a kezei közül, hogy munkáját, mint használhatatlant, a sutba dobtam. Fájdalom, még így is került bele a Mérei úr rendezése révén — mert rendezni ő rendezte a darabot — sok olyan brutalitás, ami ellen megbízott képviselőm még a főpróbán is tiltakozott, például a vízbedobott gyereknek tüntető végigusztatása a színen, viszont kimaradt belőle sok olyan művészi részlet, ami a Mérei úrr rendezői tudományának — ahogy nyilatkozatában maga is bevallja — „kivihetetlen" volt. Ekkor újra hozzáláttam magam a szövegkönyvhöz s a nyáron a Svábhegyen — Rózsa Miklós napokig élt velem ott fenn s látta — a szövegkönyvet az első szótól az utolsó betűig újra megírtam. Ez a szövegkönyv volt a rendezői példány (vagy legalább is kellett volna, hogy legyen, ha Mérei úr a legszebb részleteket nem találta volna benne rendezőileg „kivihetetlennek") s ha Mérei úr a rendezésben is nem brutalizálta volna a filmkőlemény művészi finomságait, akkor most talán nekem is örömem lenne a darabban. Így, ahogy ő megrendezte, csak legyen rá büszke ő. Én már csak megmaradok a magam Simon Juditja mellett. Kiss József: (*) „A bécsi táncosnő" bemutatója. A Nemzeti Színház szombati bemutatóján két új darabbal szolgál. Lakatos László kollégánk A bécsi táncosnő című finom érzelmes játékával, Strindberg szenvedelmes és viharos A kapocs című drámájával. Velük egy este újítják fel a Pathotin mester címü klasszikus bohózatot. Lakatos egyfelvonásosának vezető szerepeit Hegedűs Gyula és Várady Aranka játsszák. (*) Kórházi hangverseny. Az OMIKE-ben a Akadémika lébbadozó katonák kaszinójában vasárnap délután ismét hanversenyt rendezett a bejáró lábbadozó katonák szórakoztatására. A hangversenyen Hajós Böske hazafias dalokat, Somló Ilona háborús verseket és Tollagi Adolf víg dalokat adott elő. A zongorakíséretet Pető Imre operaházi tag látta el. A háziasszonyi teendőket báró Drrsztay Béliné látta el. (*) „Candida." A Vígszínházban szombaton kerül bemutatóra Candida, Shaw Bernát leghíresebb műve. Különösen a Reinhardt-féle előadások révén hódított ez a szíjáték, amely csodás színekkel ecsetel egy vidám és izgalmas részletekben bővelkedő lelki konfliktust, a hitvesi kötelességérzet és a poézissel teli szerelem küzdelmét, amelyben egy szép fiatal asszony és egy alig felserdült költő állanak egymással szemben és köztük harcol a maga igazáért a férj, aki az egész Világot boldogítja, de veszélyezteti a saját boldogságát. Varsányi Irén mint asszony, Fenyvesi Emil mint férj és Kertész Dezső mint költő játszszák ezt a három hatalmas szerepet. A többi főszerepben Vendrey, Csalbaszögi Ella és Kemenet lépnek fel. Az újdonságot, melyet Hevesi Sándor fordított, Jób Dániai rendezi. Szerdán a Vígszínházban a Cikláment ismétlik. (*) Gyakorlati előadás. Az Országos magy. kir. színművészeti akadémia e hónap 7-én, pénteken gyakorlati előadást tart. Ezalkalommal színre kerül Alfonz úr háromfelvonásos vígjáték. A főbb szerepeket játsszák: Kálmán Erzsi, Lenczi Hedvig, Tapolczay Jolán, Bideskuti László, Pártos Gusztáv és Szabados Árpád. (*) A színházak hírei. A Nemzeti Színházban a Nagymama előadását ismétlik meg. Pénteken Stuart Máriában Jászai Mari hatalmas alakítása ad majd alkalmat a közönségnek, hogy a Greguss-díj legújabb nyertese művészetének teljességében gyönyörködjék. A Népoperában vasárnap este mutatja be a Vígszínház együttese a Diákéletet, Meyer-Förster énekes színművét, a Vigszinház játékrendjének egyik legkedveltebb darabját. A Vigszinház rendes kórusát újonnan szervezett férfikórussal erősítették meg, hogy a szép diákdawwwwwwwwwwwwwww,www I PESTI NAPLvÓ. 1916 január 5. 1. A katona barátja ulsan az újság, amely elviszi neki a naponkénti üzenetet az elhagyott otthonról. A nyomtatott betűben benne lobog a szíve a hazának, amelyért a katona küzd. Aki ezt a barátot meg akarja szerezni harcoló hozzáartozójának , fizessen elő a Előfizetési ára egy hóri korona 80 fillér. A tábori posta részére a hó bármely napom elő Seilst fizetni a r Pesti Napló kiadóhivatalában Budapest VI. Vilmos császár,itt 55 lak minél jobban érvényesüljenek. Vasárnap délután a nagy sikerrel felújított Tatárjárást adják, mely csütörtök este is szerepel a műsoron. Csütörtökön délután a Hindenburg bácsit mutatják be a Népoperában. Ez az előadás, melyet rendkívül mérsékelt helyárakkal tartanak meg, három órakor kezdődik. Szombaton délután négy órakor is a Hindenburg bácsi kerül színre. V'i'A/« * A Népopera házi kezelésben. A főváros tanácsa kedden tartott ülésében foglalkozott .A Népopera régebben húzódó kérdésével és a városgazdasági ügyosztály javaslatára elhatározta, hogy oly irányú előterjesztést intéz a legközelebbi közgyűlés elé, hogy a törvényhatóság a Népopera részvénytársasággal kötött szerződést, arra való tekintettel, hogy a Népopera Zrt. fizetési és a színház üzenjen tartására vonatkozó kötelezettségének eleget tenni nem tud, it szerződésben biztosított jogánál fogva bontsa fel s utasítsa a tanácsot, hogy a színháznak a főváros birtokába és használatába való visszavétele iránt haladéktalanul intézkedjék. Javasolja e tanács a közgyűlésnek annak kimondását is, hogy mindaddig míg a bérbevételre vonatkozóan megfelelő ajánlatot kap a főváros, a színházat a tanács házilag kezelje és a befolyó jövedelmet a jelzálogos terhek és a főváros egyéb követeléseinek törlesztésére fordítsa. Tárgyalta a tanács egyúttal a Népopera rt. egyik hitelezői csoportjának kérelmét is, amelyben bejelenti,, hogy az összhitelezőknek a körülbelül 1.000.000 koronát kitevő követelésének rendezésére a Népoperával megkötött egyezség értelmében 850.000 koronára van szükség és kérik, hogy a Népoperai szerződés felbontásából folyólag ezt az összeget a főváros közönsége egy összegben térítse meg a hitelezőknek. A tanács a kérelmet elvien a formájában elvetette ugyan, azonban arra való tekintettel, hogy a szerződés fenmaradása esetén a fővárost nyereség a vállalatból úgy sem illethette volna meg, hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a nyereségnek a törlesztési részletek, a közterhek és a fentartási költségek kiegyenlítése után fenmaradó részéből az engedélyezés időtartama alatt, vagyis negyvenhat év alatt a hitelezők egyezségyszerű követelését kifizeti. A előterjesztést a január 12-iki közgyűlés tárgyalja. * Emelik a tej árát. A népélelmező bizottság múlt héten zárt ülést tartott és hozzájárult az élelmezési ügyosztály javaslatához, hogy a lejárát újból maximálják, helyesebben újból emeljék. Az ügyosztály szerint ugyan az áremelés az egyetlen, módja a tejbehozatl szaporításának. Hétfőn dél, után értekezlet volt a városházánebben az ügyben. Az értekezleten Goltmann József fővárosi bizotsági tag a tejnagykereskedők nevében. kérte, hogy a főváros tíz fillérrel emelje fel a lej árát, ami ellen a Központi Tejcsarnok vezérigazgatója tiltakozott. Végül is abban történt megállapodás, hogy a tízes bizottság elé terjesztik a vita anyagát. Valószínű, hogy a tej hat fillérrel lesz drágább. * Az utcai ívlámpa-világítás. A tanács keddi ülésében foglalkozott a Belügyminiszternek azzal a leiratával, amelylyel az utcai villamos ívlámpavilágítást január 1. napjától kezdődőleg megtiltotta s amelylyel a fővárost a fűtő- és világítóanyagokkal való nagyobb takarékosságra utasította. A tanács, tekintettel arra, hogy a miniszter leirata határozott utasítást foglal magában a világítás megszüntetésére, tudomásul vette az ügyosztálynak azt az intézkedést,hogy a rendeletet már végre is hajtotta s január én megszüntette a vilamos közvilágítást és utasította a világítási vállalatok vezetőségeit, hogy a közönséget is figyelmeztesék főként a villamos árammal való takarékosságra, mert amennyiben a szénhiány következtében az üzemet redukálni kellene, elsősorban azoktól fogják az áramot megvonni, akik e figyelmeztetés ellenére is pazarló módon használják az áramot. * Háromszzázötven kocsi helyett negyven. A mint ismeretes, az Automobil Közlekedési Rt. azzal a kéréssel fordult a fővároshoz, hogy a közgyűlés által a háború idejére megállapított díjszabáshoz egy újabb díjszabást állapítson meg, amely szerint az első 500 méter koronába, minden további 250 méternyi út 30 fillérbe kerülne. A közlekedési ügyosztály javasolta a kérelem teljesítését. A közlekedési bizottság szintén hozzájárult a kérelemhez, azzal a feltétellel azonban, hogy ez a második, úgynevezett háború díjszabás csak abban az esetben léptessen életbe, ha a társág száz autótaxit helyez üzembe és azokat állandóan üzemben is tartja. A közlekedési ügyosztály ezen az alapon tárgyalásokat indított a társasággal, azonban a részvénytársaság kijelentette, hogy 100 kocsit üzemben tartani nem képes, hanem eddig is 40 kocsit üzembe helyezett. Eznnek következtében a közlekedési ügyosztály most azt javasolja, hogy eredeti előterjesztése alapján az Automobilközlekedési Részvénytársaságnak a második díjszabás iránti kérelmét a tanács pártolólag terjessze a közgyűlés elé. A tanács hozzájárult a kör !:•yűlési ügyosztály kérelméhez, azzal a kikötéssel azonban, hogy a társaséig által üzemben randó kocsik közül egyet sem szabad havibérletbe kiadni.