Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-05 / 5. szám

SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Operaház. Kedden a „Troubadour" Luna ferófjána­k szemé­lyesílője, Rózsa S. Lajos betegsége­i m­iatt lemondott, helyette Szántó Gáspárt, a Nép­opera volt tagját léptette fel a színház vezetősége, mely úgy látszik így próbálja helyesen megoldani a közös szereposztás annyiszor hangsúlyozott elveit,­­ Szántó kisterjedelmű hanganyaga még ugyancsak­­ alapos fejlesz­tésre szorul, hogy a komoly bírá­latot megbíz­hasssa, sokait kell tanulnia, még több én­ek- s játékbeli modorosságot felednie, akkor mai szereplése utólag indokolva is lesz. A többi szereplő Környei, Sebők Sári és Budanovich Mária erőtel­jese® vitték az elráadást, melyet Ábrányi Emil ve­zetett. A börtönjelenet végén egy kis incidens tá­madt, ugyanis az ablakban levő lámpa gummi­abroncsa meggyulladt és a nézőtéren észrevették, hogy a színpadról füstszag jön.Többen felkeltek he­lyeikről, a nézőtéren mozgás tám­adt. Közben a je­lenet véget ér­t, a függönyt lebocsátották, az égő gummiabroncsot eloltották és a rendező néhány megnyugtató szót intézett a közönséghez, mire az ijedezők is újra elfoglalták helyeiket. (*) Díszítő művészet. Az Iparművészeti Is­kola folyóiratának legújabb füzete az Ízléses művészi tervezetek, minták és műhelyrajzok mellett Helbing Ferencnek „Hogyan jutunk rajztudáshoz?'' című ta­nulságos útmutató cikkét közli. Czakó Elemér „Mu­zeális jegyzetei" is érdekesek. Az illusztrációk köztil legérdekesebbek Diósy Antal népviseleti rajzai. (*) Kinevezések a Szépművészeti Múzeumban. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a közokta­tásügyi miniszter az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum kebelében dr. Meiler Simon igazgatóellenőri rímmel is jelleggel felruházott őri igazgatóőrré, dr. Takács Zoltán őri címmel és jelleggel felruházott se­gédőri őrré és dr. Rózsaffy Dezsőt ugyanazon intézet­hez segédőrré nevezte ki. (*) Hangverseny a Zsófia-Otthon javára. Egyik kiváló fiatal zongoraművészünk, Nagy Géza ze­neakadémiai tanár, január 17-én a Magyar Vöröske­reszt Egylet Zsófia-Otthona javára zongorahangversenyt ad a Zeneakadémia nagytermében. A hangverseny iránt, amelynek műsorán Bach, Beethoven, WasT, Ru­bin­ste­in, Chopin és Liszt különböző művei állanak, nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Simon Jutdit filmen. Mérei Adolf az alábbi sorok közlésére kért bennünket: A P'esti Napló mai számában közre mé­ltóztta­tott adni Kiss József nyilatkozatát, mely a Simon Judit film rendezőjét, engemet, azzal vádol meg, hogy bár ő készítette a mozgókép scenáriumát, an­nak szerzőjéül én szerepeltetem magamat a hirde­tésekben és kritikákban. Bár e közleményektől tel­jesen távol állok, legyen szabad az audiatur et al­­tera pars elve alapján a következők közlését kér­nem. — Kiss József leglelkesebb tisztelői közé tar­tozom. Tisztelem benne a nagy — szerintem a legnagyobb magyar költőt — és tiszt­elem a pat­riarcha-korú öreg­embert. De ez a hódoló tisztelet se fojthatja vissza belém annak az igazságnak meg­állapítását, hogy a Simon Judit film scenáriuma az én legsajátabb munkám, amelyen Kiss József csak egynéhány változtatást, toldást eszközölt. Arány­számokban beszélve, legalább 80% az én munkám, 20% Kiss Józsefé, de ebből is legalább a fele a papiroson maradt, vászonra kivihetetlen lévén. Ha erre Kiss József nem akar, vagy nem tud emlé­kezni, én minden birói fórumon minden instituált bizonyító eszközzel (kézirattal, tanukká esküvel) tudom és akarom bizonyítani az én igaz­­mat. Szer­kesztő urnak kiváló tisztelettel alázatos szolgája: Mérei Adolf." Kiss József a Simon Judit ügyében a követ­kező újabb nyilatkozat közlését kérte : Még azon frissiben értesülve a fenti nyilatko­zatról, elmondom itt a tényeket, azok talán nyo­mósabbak lesznek, mint a Mérei úr százalékszá­mításai. A Simon Judit filmre­ alkalmazásának gondo­latával már két évvel ezelőtt foglalkoztam, mikor Mérei urral még nem volt szerencsém mint film­szakértőt ismerni. Akkor K­aáz Istvánnal tárgyal­tam is erről a dologról. Mikor most a vers filmre­alkalmazását konkrét ajánlattal kérte tőlem, elő­vettem két éves tervemet, de egyúttal azt is gon­doltam : mozinak még nem dolgoztam, jó lenne, ha valaki a filmtechnika mesterségbeli részében se­gítségemre lenne. Így jutottam Mérei Adolf úr­hoz, aki előtt intencióimat, a filmköltemény kom­pozícióját, de még az egyes jelenetek legapróbb részleteit is töviről-hegyire kifejtettem. Mérei az­zal távozott tőlem, hogy ezeknek a részletes és mindenre kiterjedő instrukcióknak" alapján ő nyers vázlatot fog készíteni, azt nekem bemutatja. Be is mutatta, de ebben művészi intencióim részben, meg voltak hamisítva részben el voltak ejtve, részben pedig olyan brutálisan kiélezve kerültek ki a kezei közül, hogy munkáját, mint használha­tatlant, a sutba dobtam. Fájdalom, még így is ke­rült bele a Mérei úr rendezése révén — mert ren­dezni ő rendezte a darabot — sok olyan brutali­tás, ami ellen megbízott képviselőm még a főpró­bán is tiltakozott, például a vízbedobott gyerek­nek tüntető végig­usztatása a színen, viszont ki­maradt belőle sok olyan művészi részlet, ami a Mérei úrr rendezői tudományának — ahogy nyi­latkozatában maga is bevallja — „kivihetetlen" volt. Ekkor újra hozzáláttam magam a szöveg­könyvhöz s a nyáron a Svábhegyen — Rózsa Miklós napokig élt velem ott fenn s látta — a szövegkönyvet az első szótól az utolsó betűig újra megírtam. Ez a szövegkönyv volt a rendezői pél­dány (vagy legalább is kellett volna, hogy legyen, ha Mérei úr a legszebb részleteket nem találta volna benne rendezőileg „kivihetetlennek") s ha Mérei úr a rendezésben is nem brutalizálta volna a filmkőlemény művészi finomságait, akkor most talán nekem is örömem lenne a darabban. Így, ahogy ő megrendezte, csak legyen rá büszke ő. Én már csak megmaradok a magam Simon Juditja mellett. Kiss József: (*) „A bécsi táncosnő" bemutatója. A Nem­zeti Színház szombati bemutatóján két új darab­bal szolgál. Lakatos László kollégánk A bécsi tán­cosnő című finom érzelmes játékával, Strindberg szenvedelmes és viharos A kapocs című drámájá­val. Velük egy este újítják fel a Pathotin mester címü klasszikus bohózatot. Lakatos egyfelvonáso­sának vezető szerepeit Hegedűs Gyula és Várady Aranka játsszák. (*) Kórházi hangverseny. Az OMIKE-ben a Akadémika lébbadozó katonák kaszinójában vasárnap délután ismét hanversenyt rendezett a bejáró lábba­do­zó katonák szórakoztatására. A hangversenyen Hajós Böske hazafias dalokat, Somló Ilona háborús verseket és Tollagi Adolf víg dalokat adott elő. A zongorakísé­retet Pető Imre operaházi tag látta el. A háziasszonyi teendőket báró Drrsztay Béliné látta el. (*) „Candida." A Vígszínházban szomba­ton kerül bemutatóra Candida, Shaw Bernát leghíresebb műve. Különösen a Reinhardt-féle előadások révén hó­dított ez a szíjáték, amely csodás színekkel ecsetel egy vidám és izgalmas részletekben bővelkedő lelki konflik­tust, a hitvesi kötelességérzet és a poézissel teli sze­relem küzdelmét, amelyben egy szép fiatal asszony­ és egy alig felserdült költő állanak egymással szemben és köztük harcol a maga igazáért a férj, aki az egész Vi­lágot boldo­gítja, de veszélyezteti a saját boldogságát. Varsányi Irén mint asszony, Fenyvesi Emil mint férj és Kertész Dezső mint költő játszszák ezt a három ha­talmas szerepet. A többi főszerepben Vendrey, Csalba­szögi Ella és Kemenet lépnek fel. Az újdonságot, me­lyet Hevesi Sándor fordított, Jób Dániai rendezi. Szer­dán a Vígszínházban a Cikláment ismétlik. (*) Gyakorlati előadás. Az Országos magy. kir. színművészeti akadémia e hónap 7-én, pénte­ken gyakorlati előadást tart. Ez­­alkalommal színre kerül Alfonz úr háromfelvonásos vígjáték. A főbb szerepeket játsszák: Kálmán Erzsi, Lenczi Hedvig, Tapolczay Jolán, Bideskuti László, Pártos Gusz­táv és Szabados Árpád. (*) A színházak hírei. A Nemzeti Színházban a Nagymama előadását ismétlik meg. Pénteken Stuart Máriában Jászai Mari hatalmas alakítása ad majd al­kalmat a közönségnek, hogy a Greguss-díj legújabb nyertese művészetének teljességében gyönyörködjék.­­ A Népoperában vasárnap este mutatja b­e a Vígszínház együttese a Diákéletet, Meyer-Förster énekes színmű­vét, a Vigszinház játékrendjének egyik legkedveltebb darabját. A Vigszinház rendes kórusát újonnan szerve­zett férfikórussal erősítették meg, hogy a szép diákda­wwwwwwwwwwwwwww,www I PESTI NAPLvÓ. 1916 január 5. 1. A katona barátj­a ulsan az újság, amely elviszi neki a naponkénti üze­netet az elhagyott ott­honról. A nyomtatott betűben benne l­obog a szíve a hazának, amely­ért a katona küzd. Aki ezt a barátot meg akarja szerezni harcoló hozzá­artozójának , fizessen elő a Előfizetési ára egy hór­i korona 80 fillér. A tábori posta részére a hó bármely napom elő Seilst fizetni a r Pesti Napló ki­adóhivataláb­an Budapest VI. Vilmos császár,itt 55 lak minél jobban érvényesüljenek. Vasárnap délután a nagy sikerrel felújított Tatárjárást adják, mely csü­törtök este is szerepel a műsoron. Csütörtökön délután a Hindenburg bácsit mutatják be a Népoperában. Ez az előadás, melyet rendkívül mérsékelt helyárakkal tartanak meg, három órakor kezdődik. Szombaton dél­után négy órakor is a Hindenburg bácsi kerül színre. V'i'A/« * A Népopera házi kezelésben. A főváros ta­nácsa kedden tartott ülésében foglalkozott .A Népopera régebben húzódó kérdésével és a vá­rosgazdasági ügyosztály javaslatára elhatározta, hogy oly irányú előterjesztést intéz a legközelebbi közgyű­lés elé, hogy a törvényhatóság a Népopera részvénytár­­­sasággal kötött szerződést, arra való tekintettel, hogy a Népopera Zr­­t. fizetési és a­ színház üzenjen tartá­sára vonatkozó kötelezettségének eleget tenni nem tud, it szerződésben biztosított jogánál fogva bontsa fel s utasítsa a tanácsot, hogy a színháznak a főváros bir­tokába és használatába való visszavétele iránt haladék­talanul intézkedjék. Javasol­ja e taná­cs a közgyűlésnek annak kimondását is, hogy mindaddig míg­ a bérbevé­telre vonatkozóan megfelelő ajánlatot kap a főváros, a színházat a tanács házilag kezelje és a befolyó jöve­delmet a jelzálogos terhek és a főváros egyéb követelé­­seinek törlesztésére fordítsa. Tárgyalta a tanács egyút­tal a Népopera r­­t. egyik hitelezői csoportjának ké­relmét is, amelyben bejelenti,, hogy az összhitelezőknek a körülbelül 1.000.000 koronát kitevő követelésének ren­dezésére a Népoperával megkötött egyezség értelmében 850.000 koronára van szükség és kérik, hogy a Nép­operai szerződés felbontásából folyólag ezt az összeget a főváros közönsége egy összegben térítse meg­ a hite­lezőknek. A tanács a kérelmet elvien a formájában el­vetette ugyan, azonban arra való tekintettel, hogy a szerződés fenmaradása esetén a fővárost nyereség a vállalatból úgy sem illethette volna meg, hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a nyereségnek a törlesztési rész­letek, a közterhek és a fentart­ási költségek kiegyenlí­tése után fenmaradó részéből az engedélyezés időtarta­ma alatt, vagyis negyvenhat év alatt a hitelezők egyez­ségyszerű követelését kifizeti. A előterjesztést a január 12-iki közgyűlés tárgyalja. * Emelik a tej árát. A népélelmező bizottság múlt héten zárt ülést tartott és hozzájárult az élel­mezési ügyosztály javaslatához, hogy a lej­árát újból maximálják, helyesebben újból emeljék. Az ügyosztály szerint ugyan az áremelés az egyetlen, módja a tejbehozat­­l szaporításának. Hétfőn dél­, után értekezlet volt a városházán­­ebben az ügy­ben. Az értekezleten Goltmann József fővárosi biz­otsági tag a tejnagykereskedők nevében.­­ kérte, hogy a főváros tíz fillérrel emelje fel a lej árát, ami ellen a Központi Tejcsarnok vezérigaz­gatója tiltakozott. Végül is abban történt megál­lapodás, hogy a tízes bizottság elé terjesztik a vita anyagát. Valószínű, hogy a tej hat fillérrel lesz drágább. * Az utcai ívlámpa-világítás. A tanács keddi ülésében foglalkozott a Belügyminiszternek azzal a leiratával, amelylyel az utcai villamos ívlámpa­világítást január 1. napjától kezd­ődőleg megtil­totta s amelylyel a fővárost a fűtő- és világító­anyagokkal való nagyobb takarékosságra utasí­totta. A t­anács, tekintettel arra, hogy a miniszter leirata határozott utasítást foglal magában a vi­lágítás megszüntetésére, tudomásul vette az ügy­osztálynak azt az intézkedést,­hogy a rendeletet már végre is hajtotta s január­­ én megszüntette a vilamos közvilágítást és utasította a világítási vállalatok vezetőségeit, hogy a közönséget is figyelmeztesék főként a villamos árammal való ta­karékosságra, mert amennyiben a szénhiány kö­vetkeztében az üzemet redukálni kellene, első­sor­ban azoktól fogják az áramot megvonni, akik e figyelmeztetés ellenére is pazarló mó­don használ­ják az áramot. * Háromsz­zázötven kocsi helyett negyven. A mint ismeretes, az Automobil Közlekedési Rt. az­zal a kéréssel fordult a fővároshoz, hogy a köz­gyűlés által a háború idejére megállapított díjsza­báshoz egy újabb díjszabást állapítson meg, amely szerint az első 500 méter­­ koronába, minden to­vábbi 250 méternyi út 30 fillérbe kerülne. A köz­lekedési ügyosztály javasolta a kérelem tel­jesíté­sét. A közlekedési bizottság szintén hozzájárult a kérelemhez, azzal a feltétellel azonban, hogy ez a második, úgynevezett háború díjszabás csak abban az esetben léptessen életbe, ha a tár­­ság száz autótaxit helyez üzembe és azokat állandóan üzem­ben is tartja. A közlekedési ügyosztály ezen az­ alapon tárgyalásokat indított a­ társasággal, azon­ban a részvénytársaság kijelentette, hogy 100 ko­csit üzemben tartani nem képes, hanem eddig is 40 kocsit üzembe helyezett. Eznnek következtében a közlekedési ügyosztály most azt javasolja, hogy eredeti előterjesztése alapján az Automobilközle­kedési Részvénytársaságnak a második díjszabás iránti kérelmét a tanács pártolólag terjessze a közgyűlés elé. A tanács hozzájárult a kö­r !:•yűlési ügyosztály kérelméhez, azzal a kikötéssel azonban, hogy a társaséig által üzemben r­­andó kocsik kö­zül egyet sem szabad havibérletbe kiadni.

Next