Pesti Napló, 1916. február (67. évfolyam, 32–60. szám)

1916-02-01 / 32. szám

Budapest, 1910 67-ik évfolyam. 32. szám Kedd, februári. APRÓ HIRDETÉSEK ÁRAI. Egye. szó 7 fillér, vastagabb betűvel 14 nílár Hteretések minimétar »imiSi». sal, dljsscahij szerint *»g]«realk li«,rs lilTéteMv^ naponkint ELOFlZBT£SI ABAK: Ifin ém 82 kor. — 1111. Mi ATT» 16 „ - „ (I «fjedén. 8 _ — m ' *a kín X " Ki­n •grá­nán arm: Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 13 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vilmos császár ut 55. Hivatalos Jelentések Mai*c a k&dton Német jelentés a Xapgrelin-szízuadításról Berlin, jantuár 81. A német főhadiszállás jelenti: NYUGATI HADSZINTÉR Neuville környékén lévő új árkainkat megvédelmeztük a franciák azon kísérletei el­len, hogy azokat ismét hatalmakba kerítsék. A La Folie majortól északnyugatra ejtett foglyok száma 318-ra, a zsákmány 11 gépfegyverre emelkedett. A január 28-án a Sommetól délre sziléziai csapatok által elfoglalt álláson a fran­ciák több ízben rajtaütöttek. A ködös időjárás mindenütt kedvezőtlenül befolyásolta a harci tevékenységet. A francia repülőgépek által a nyílt és a hadműveleti területen kívül eső Freiburg váro­sára dobott bombák viszonzásául léghajóink a két utolsó éjszakán a megerődített Párist, ugyy látszik, kielégítő eredmén­ynyel megtámadták. KELETI HADSZÍNTÉR Az oroszok támadási kísérletei a turismai­i temető ellen (az Aa mellett, Rigától nyugatra) gyalogsági és tüzérségi tüzünkban meghiú­sultak. A balkáni hadszíntéren a helyzet válto­zatlan. Legfelsőbb hadvezetőség Nincs jelentős esemény Hivatalos jelentés. (Kiadatott 1916 január 31-én délben.) Mind a három hadszíntérről: Nincs jelen­tősebb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese Két gőzöst elsüíyesztettünk Volafok csapatszállítások­­ a tortában A Tägliche Rundschau jelenti Szófiából, Valonából érkezett hírek szerint az utóbbi na­pokban ott újabb olasz csapatok szálltak partra. Az olaszoknak az a szándékuk, hogy az expedíciós hadtest létszámát 50.000 főre emelik s állítólag elhatározták, hogy Valonát mindenáron megvédelmezik. Valon­a megye-Berlin, január 31. helyezése már politikai okokból is feltétlenül szükséges, mert Albánia feladása bizonyára belső nyugtalanságot idézne elő Olaszor­szágban. Valona kikötőjében h­ír szerint két csapa­tokkal teli olasz szállító gőzöst sülyesztett el az osztrák-magyar flotta. A szerb csonka parlament­ ­ • Berlin, Január 31. Rómából jelentik a Berliner Tageblattnak, hogy oda hetvenegy szerb képviselő érke­zett s onnan tovább utaznak Korfuba, ahol a szerb csonka parlament összeül. történ! Karat­­zsum megszállása Izgatottság görög katonai körökben A Secoro­naik jelentik Szalonikiből: A görög hatóságok és katonai körök izgatott­sága Karaburnunak az entente-csapatok által való megszállása miatt igen nagy. Egyre panaszkodnak emiatt. A szaloniki görög parancsnok nyilatkozatot tett közzé, hogy a megszállásról Gaucher tenger­nagy leveléből csak utólag értesült. A megszálláshoz két francia ezredet, öt légi járművet és ean angol hajórajt használtak. Reggel öt órakor a várparancs­­noknál három francia tiszt jelent meg, akik átadták neki Courier ezredes levelét, hogy a várat ürítse ki. A parancsnok megtagadta ezt. Miután­­ tisztek jelentést tettek, Courier ezredes a paran­cnokhoz ment és kijelentette, hogy egyenesen az a paran­csa, hogy a várat megszállja. Courier hozzátette, hogy jobb volna, ha az átadás békésen megtört­én­tték. Lugano, január 31. — Részünkről — mondotta — nem ellenséges­kedésről van szó. A megszállásra mind a magunk, mind Görögország érdekében szükség van. Időközben nyolc óra lett s a hajókról száz­ötven embert és néhány ágyút partra szállítottak. A görög tüzérségi parancsnok kijelentette, hogy nincs utasítása elöljáróitól, mire Courier ezredes azt válaszolta, hogy akkor, sajnálatára, erőszakot kell alkalmaznia. A tüzérségi parancsnok erre írásbeli nyilatkozatot kért erről és ezt meg is kap­ta. Erre a franciák, a görög zászló előtt tiszteleg­ve, megszállották a várat. A görög katonák egy kis hajón elhagyták a várat. A görög lobogó az átadás­ról szóló jegyzőkönyv szerint a váron maradt, vé­delmére egy tizedes vezetésével nyolcvan görög ka­tona maradt ott. A kumkalei kis erődöt három szá­zad angol katonaság szállotta meg. Németországot nem lehet kiéheztetni Francia beismerés Berlin, jannuár 31. A Vossische Zeitung jelentése szerint ä párisi Journal des Débats ezt irja: Nem szabad arra számítanunk, hogy a blokád segítségével győzelmesen fejezzük be a háborút. Németország éhezni fog, de kiéhez­tetni nem engedi magát. Németországot az élelmiszerek hiánya nem fogja megadásra kényszeríteni. Sajnálatos volna, ha nálunk azt hinnék, hogy az ellenségre rákényszeríthetjük­­­ a békét anélkül, hogy a harctéren megvernék. A bombázott Páris kilenc ház, huszonhat ember, ez az első veszteséglistája a bombázott Párisnak. Jön majd a többi is, de egyikben se lesz ott a leg­nagyobb veszteség, a bombázás legnagyobb áldozata, pedig ez az áldozat többet jelent Franciaországnak, mint egy offenzíva össze­omlása. Az offenzíva föllobbanhat, fölrobbann­i­hat újra, a Zeppelin-bomba legnagyobb áldo­zatát azonban már nem támasztja fel semmi, mert ezt az áldozatot nemzeti bizalomnak hívják. A világosság hajdani városából a sö­tétség városa lett; a világosság városát félteni kell egyetlen gyufaszál tüzétől és Páris sorsa attól függ, hogy mennyit ér a légi rendőrsége. Ez, amint kiderült és amert Párisban is megállapították, nem ér semmit és Párisban, ahol az első lámpással kigyúlt a politizálás is, elkeseredetten ordítják: mondjon le! A helyet­tes államtitkár, aki amolyan detektívfőnöke a röpködő titkos rendőröknek, mondjon le! Mondjon le, ez az egyetlen rezümé, az egyetlen sommázat Párisban. A háború legna­­gyobb katasztrófáit olyanformán akarják­ megoldani, mint például egy rossz vicinális javaslatot. Igaz, hogy viszont ugyanennyi könnyelműséggel kezdték is a háborút, nem is a háborúban, de már a békében. A háború poklának kalauzai jórészt Párisban éltek és élnek ma is és ami ma minden időben leg­n rémesebb valóság, az Párisba valaha álomi volt. Az álomból már rég felébredt Francia­ország, de a bódulatból csak most ébred. A francia fantázia még ma is magasan repül, ám a Zeppelin még magasabbra röpült és a bombái felverték a mocsárlázas bódulatból. Most még csak az államtitkár lemondását követelik, akinek a repülő­őrsége sikertelenül üldözte a német géniusz repülőhajóját, ha még egy-két ilyen támadás, még egy két figyelmeztetés, hogy a háború nagyon is kö­zel van Párishoz és a francia nép más lemon­dásokat fog követelni. A háborút jórészt a franciák bizalma tar­totta életben és ennek a bizalomnak az oxigénje tartotta életben azokat, akik Fran­ciaországot a háborúba vitték. A Zeppelin bombái most ezt a bizalmat rendítették meg és ha az angol ügynökség azt jelenti Parisból, hogy a nép gyönyörködött a nagyszerű lát­ványban, — hát a párisi nép már más lát­ványokban is gyönyörködött és gyönyörködni fog, csak egy-két ilyen barátságtalan vendég jelenjen meg a felhők közt, nagyszerű lát­ványokban is. Mert amiképpen a cár republi­kánus cinkosai megcsinálták a háborút, azon­képpen a cár republikánus áldozatai be is vé­gezhetik. Ma még parancsszóra hunynak ki a lámpások Párisban, ma még csak a frázisok száz szál gyertyáinak szabad égni az Elysée­palota ablakaiban, de a kihunyó lámpások a szenvedély robbanó olajával telvek és a Zeppe­lin-bombák robbanásait más robbanások fog­ják követni Párisban. És akad valaki, aki, mint Viktor Hugo valamikor, azt fogja mon­dani a sötétségben: beszélünk végre a király­ságról!

Next