Pesti Napló, 1916. április (67. évfolyam, 92–120. szám)

1916-04-01 / 92. szám

Budapest, 1916 67-ik évfolyam. 92. szám. 'h Szombat, április­i Égési ívre _ _ 82 kor. — fill. Fél évre 16 „ — „ Meeyedérre _ _ 8 _ — „ Egy Mr»_ 2 „ 80 „ Egy pa­nim ára: Budapesten, vidéken és pilózaudvarok­on 12 nHér NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vilmos császár ut 55. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : KPRÓ HIRDETÉSEK ÁRAI: Egyes sió 7 fillér, vastagabb betűvel 11 fillér ISnUtáMk milliméter M&mh­t*­Hl, dljsiabis szerint Sagfeb­rik héOT kivételével naponkint Hivatalos Jelentések M németsh­il oskammal elfoglaltafe. Melancoupt Berlin, március 3.. A nagy főhadiszállás jelenti 1916. március 31-én. NYUGATI HARCTÉR Az arcvonal több szakaszán derült idő­járás mellett mindkét részről részrevehetően megélénkült a tüzérségi tevékenység. A Macistól nyugatra Malancourt helységet­­és a mindkét oldalról csatlakozó francia vé­dőműveket rohammal elfoglaltuk. Hat tisz­tet és 322 főnyi legénységet sebesületlenül el­fogtunk.­­A keleti parton a helyzet változatlan. Douaumont erődtől délre a francia ár­koknál rövid közelharcok fejlődtek. Az angolok légi harcokban Arras és Ba­paume környékén három kétfedelűt vesztet­tek. Utasaik közül kettő meghalt. Immelmann hadnagy ezúttal immár a tizenharmadik ellen­séges repülőgépet lőtte le. KELETI HARCTÉR Az oroszok tegnap is arra szorítkoztak, hogy az eddig megtámadott harcvonalakon erősen lőtték állásainkat. BALKÁNI HARCTÉR "A helyzet változatlan. Legfelsőbb hadvezetőség Wincs ujabb esemény Hivatalos jelentés. Kiadatott 1916. március 31. Érkezett déli 2 órakor. OROSZ ÉS DÉLKELETI HARCTÉR Nem volt ujabb esemény. OLASZ HARCTÉR Igen kedvezőtlen időjárás miatt a harcok­ban szünet állott be. Höf­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese­ ­ Ellenséges jelentések A Magyar Távirati Iroda jelenti: Franciaország Március 30. délután 3 óra. A Sommetől délre az ellenség heves bombázás után benyo­mult Vermandovillerstől nyugatra és Chaupes­től északra vonalaink egyik előretolt részébe. Ellentámadással rögtön kiűztük onnan. A Maastól nyugatra a németek az éj folyamán több ellentámadást intéztek az avo­courti erdőben lévő állásaink ellen. Az összes rohamokat visszavertük záró-, gyalogsági és gépfegyvertű­zzel, amely nagy pusztításokat vitt véghez az ellenséges sorokban, különösen az avocourti erődítések centruma előtt, ahol a németek egész hulladombokat hagytak hátra. Malancourt mellett a németek nem kíséreltek meg újabb lámdást. A Mástól keletre és a Woevreben időnkint szünetelő ágyúharc. A németek St. Mahientől északra számos úszóaknát dobtak a Maas fo­ly­óba amelyek azonban nem okoztak kárt. Lotharingiában tüzérségünk Domerre és Bremevil közt tevékenységet fejtett ki. A front többi részén nem volt fontos esemény. Már­cius 29-én egyik harci repülőrajunk 15 nagy­kaliiberű bombát dobott a Metz-Les Sablons pályaudvarra, ötöt a Pagny sur Mosele-i pá­lyudvarra. 30-án virradó éjjel két repülő bom­bázta a mad­erni és a Mezieres les metzi pá­lyaudvarokat. Este 11 óra. A Somalétól délre ágyúztak Pugeaux és Halhi élelmezési állomásokat Chaulmes vidékén, Nouviontól nyugatra egy ellenséges repülőgépet védő ágyaink lelőttek. Árkaink előtt 5 méterrel zuhant földre. Utasai meghaltak, a repülőgép egy géppuskáját ár­kainkba vittük. Az Aisnetől északra ágyútű­zünk, amelyet az ellenség erődítési munkálatai ellen indítottunk, a vaucleroi fensikon, heves robbanást idézett elő. A Champagneban védő­á­gyú­ink lelőttek egy repülőgépet, amely St. Marie a Pynél az ellenséges vonalakba zu­hant. Az Argonnokban erős tüzelést indítot­tunk a malancourti erdő és a Fille Morte ellen. Egyik aknánk felrobbantása következté­ben német lövészárkok beomlottak. Egy má­sik akna elpusztított egy ellenséges állást a 285. számú magaslatnál. A Maastól nyugatra Malancourt mellett a nap folyamán tartós ágyútüzelés, gyalogsági te­vékenység nélkül. A Maastól keletre a németek reggel heves támadást intéztek a Douaumont-erőd felé ve­zető u­takon lévő állásaink ellen. A németek e támadásnál maró folyadékokat löveltek felénk. Oroszország Március 29. Diínaburg vidékén a harc tovább tartott. Diinaburgtól délre heves tüzér­ségi tüzelés. A Naroc-tótól nyugatra az ellen­séget kivetettük a Mokrzyce falutól délre levő erdő déli részéből és az erre következő ellen­séges ellentámadást tüzelésünkkel visszaver­tük. Az Oginszki-csatorna vidékén hülyénként heves gyalogsági tüzelés. Somino község mel­lett osztagaink leküzdötték egy ellenséges állás drótsövény akadályait s az ellenséget kivetet­ték ár­kaiból. A németek a csatorna túlsó olda­lára menekülte­k. Ellenséges repülők bombákat dobtak Lubica és Lum­niec pályaudvarok kör­nyékére. (55 kilométernyire Pinsktől észak­keletre) . A Strupa felső folyásánál visszaver­tük az ellenségnek ama kísérleteit, hogy ár­kainkhoz közeledjék. Az egész fronton olvadás állott be. A mocsaras tóvidék el van öntve. Mindenütt, nemcsak, a déli, hanem az északi vidékeken is a folyók és tavak jegét víz öntötte el, amely a partokon is átcsapott. Az igen vas­tag hólepel, olvadása az utakon rendkívüli ne­hézségeket okoz az egész és végi viidéken a tü­zérség mozgásának. Olaszország A Görztől északnyugatra lévő magasla­tokon a tüzérségi párbaj nagy intenzitással az egész napon át tartott. Éjszaka az ellenség rendkívül erős tartalékok készenlétbe helyezése után heves támadást intézett, amely a podgorai magaslatok északi végéből indult ki és rö­videsen a Monte Sabotinoig terjedő egész frontra szélesedett ki. Különösen elkeseredett volt a harc a Plumica szakaszon. Az ellenség, amelyet többször visszavertünk, mindig új csa­patokkal ismételte meg hiábavaló rohamait Végül egy ellentámadásunk zavarba hozta az ellenséget, mély menekülésre kényszerült és 156 foglyot, köztük 5 tisztet hagyott kezeink között. Ledztől keletre csapataink tegnap ro­hamtámadást intéztek, egy erős ellenséges sánc ellen, amelyet már néhány nap óta erősen szo­rongattak, az állást elfoglalták és számos ellen­séges ellentámadást visszavertek. Az ellenség­től 202 foglyot, köztük két tisztet, két géppus­kát, két bombavetőt, több mint ezer puskát és számos muníciós és , bombaládát foglal­tak el. A magyar nap élelme Egy német újságírónak — szemrehányást és vádaskodást — kivédendő — mondta Tisza. — Igen, azt a szép fehér búzakenyeret nekünk mindig szemünkre vetik, de elfe­lejtik, hogy a magyar föld főleg búzatermő föld és hogy a magyar nép, de különösen a magyar parasztnép kizárólagos eledele a búza, húst a magyar paraszt még béke idején is ritkán eszik. Kevésszer lehettünk egy véleményen Ti­szával, de minden szavát aláírjuk ennek a nyi­latkozatnak, amely — végre — szembenéz az­zal az osztrák és német kicsinyes­séggel, amely a magyar nép szám­ára sokalja a magyar búzát, a magyar lisztet, a magyar kenyeret. Ámde, ha elindulunk a Tisza István szavain, amelyek — helyesen — számot vetnek a magyar pa­rasztnak nemcsak háborús, hanem békebeli helyzetével is, lehetetlen, hogy gondolataink olyan utakra ne jussanak, amelyeket Tisza — legalább eddig — nem volt hajlandó a cselek­vésben követni. Húst a magyar paraszt még bérke idején is ritkán eszik. Tisza számára ez egyszerű megállapítás. A mi elménkben ám megmarad ez a kétségkívül igen eredeti folklorisztikus sajátossága és szívünk háborús útján is kö­veti a különös embert, aki még béke idején­ is ritkán eszik húst, a magyar parasztot. E kü­lönös táplálkozásu ember ma inkább a hadak utján sereglik, mint bármely más hús- és ke­nyérevő nemzet fia és aki eleven testét és egye­t­­len életét úgy a halálának és minden veszede­lemnek kizárja, mint a magyar paraszt, az ta­lán megérdemli, hogy húst is ellessék a béké­ben, amely majdan el fog következni a háború után. Egy néprajzi sajátossággal szegényebbek leszünk ugyan, de gazdagabbak egy igazság­gal, abban pedig, amúgy sem vagyunk dúsak. És a hus alatt nemcsak szorosan a hus­eledelt értjük, hanem az ennek megfelelő em­beri módot is, amely a háború után minden­képpen megilleti a harcos-békés magyar pa­rasztot. A hus jelenti a biztos­ított ház tűzhelyét, de többek közt a becsületes népoktatást, leg­első­sorban az egyenlő politikai jogot is. Ami­kor a parlamenti ellenzék a háború alatt a szavazati jogot követelte a honvédő magyar paraszt számára, ezt egy ember ellenezte fő­képp: Tisza. Az általános választói jog pedig még ko­rántsem a politikai jogok pecsenyéje. Ez csak a mindennapi kenyér volna. Hiszen aki éppen csak hogy vész­ese az általános választói jog­nak, az még mindig igen-igen messze van és lesz a politikai előjogoknak attól a pecsenyé­jétől, mely a mai hatalom számára minden nap tálaltatik. A kenyérevő, a csak kenyeret evő magyar paraszt­ritkaság a népek nagy, családjában, ám még furcsább sajátosság a politikailag jogta­lan magyar paraszt. Ezt a folklorisztikus kü­lönösséget a háborús, a békés Európa egy­forma ámulatára a mai rezsim tartja fenn, az ápolja, védi, őrzi, óvja. A hősöket és a szen­teket egyformán megillető csodálatunk a hő­söké, akik — noha hivatalosan megállapittatott szóluki b­ egy bégében is alig esznek húst —.

Next