Pesti Napló, 1916. április (67. évfolyam, 92–120. szám)
1916-04-01 / 92. szám
Budapest, 1916 67-ik évfolyam. 92. szám. 'h Szombat, áprilisi Égési ívre _ _ 82 kor. — fill. Fél évre 16 „ — „ Meeyedérre _ _ 8 _ — „ Egy Mr»_ 2 „ 80 „ Egy panim ára: Budapesten, vidéken és pilózaudvarokon 12 nHér NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vilmos császár ut 55. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : KPRÓ HIRDETÉSEK ÁRAI: Egyes sió 7 fillér, vastagabb betűvel 11 fillér ISnUtáMk milliméter M&mht*Hl, dljsiabis szerint Sagfebrik héOT kivételével naponkint Hivatalos Jelentések M németshil oskammal elfoglaltafe. Melancoupt Berlin, március 3.. A nagy főhadiszállás jelenti 1916. március 31-én. NYUGATI HARCTÉR Az arcvonal több szakaszán derült időjárás mellett mindkét részről részrevehetően megélénkült a tüzérségi tevékenység. A Macistól nyugatra Malancourt helységetés a mindkét oldalról csatlakozó francia védőműveket rohammal elfoglaltuk. Hat tisztet és 322 főnyi legénységet sebesületlenül elfogtunk.A keleti parton a helyzet változatlan. Douaumont erődtől délre a francia árkoknál rövid közelharcok fejlődtek. Az angolok légi harcokban Arras és Bapaume környékén három kétfedelűt vesztettek. Utasaik közül kettő meghalt. Immelmann hadnagy ezúttal immár a tizenharmadik ellenséges repülőgépet lőtte le. KELETI HARCTÉR Az oroszok tegnap is arra szorítkoztak, hogy az eddig megtámadott harcvonalakon erősen lőtték állásainkat. BALKÁNI HARCTÉR "A helyzet változatlan. Legfelsőbb hadvezetőség Wincs ujabb esemény Hivatalos jelentés. Kiadatott 1916. március 31. Érkezett déli 2 órakor. OROSZ ÉS DÉLKELETI HARCTÉR Nem volt ujabb esemény. OLASZ HARCTÉR Igen kedvezőtlen időjárás miatt a harcokban szünet állott be. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese Ellenséges jelentések A Magyar Távirati Iroda jelenti: Franciaország Március 30. délután 3 óra. A Sommetől délre az ellenség heves bombázás után benyomult Vermandovillerstől nyugatra és Chaupestől északra vonalaink egyik előretolt részébe. Ellentámadással rögtön kiűztük onnan. A Maastól nyugatra a németek az éj folyamán több ellentámadást intéztek az avocourti erdőben lévő állásaink ellen. Az összes rohamokat visszavertük záró-, gyalogsági és gépfegyvertűzzel, amely nagy pusztításokat vitt véghez az ellenséges sorokban, különösen az avocourti erődítések centruma előtt, ahol a németek egész hulladombokat hagytak hátra. Malancourt mellett a németek nem kíséreltek meg újabb lámdást. A Mástól keletre és a Woevreben időnkint szünetelő ágyúharc. A németek St. Mahientől északra számos úszóaknát dobtak a Maas folyóba amelyek azonban nem okoztak kárt. Lotharingiában tüzérségünk Domerre és Bremevil közt tevékenységet fejtett ki. A front többi részén nem volt fontos esemény. Március 29-én egyik harci repülőrajunk 15 nagykaliiberű bombát dobott a Metz-Les Sablons pályaudvarra, ötöt a Pagny sur Mosele-i pályudvarra. 30-án virradó éjjel két repülő bombázta a maderni és a Mezieres les metzi pályaudvarokat. Este 11 óra. A Somalétól délre ágyúztak Pugeaux és Halhi élelmezési állomásokat Chaulmes vidékén, Nouviontól nyugatra egy ellenséges repülőgépet védő ágyaink lelőttek. Árkaink előtt 5 méterrel zuhant földre. Utasai meghaltak, a repülőgép egy géppuskáját árkainkba vittük. Az Aisnetől északra ágyútűzünk, amelyet az ellenség erődítési munkálatai ellen indítottunk, a vaucleroi fensikon, heves robbanást idézett elő. A Champagneban védőágyúink lelőttek egy repülőgépet, amely St. Marie a Pynél az ellenséges vonalakba zuhant. Az Argonnokban erős tüzelést indítottunk a malancourti erdő és a Fille Morte ellen. Egyik aknánk felrobbantása következtében német lövészárkok beomlottak. Egy másik akna elpusztított egy ellenséges állást a 285. számú magaslatnál. A Maastól nyugatra Malancourt mellett a nap folyamán tartós ágyútüzelés, gyalogsági tevékenység nélkül. A Maastól keletre a németek reggel heves támadást intéztek a Douaumont-erőd felé vezető utakon lévő állásaink ellen. A németek e támadásnál maró folyadékokat löveltek felénk. Oroszország Március 29. Diínaburg vidékén a harc tovább tartott. Diinaburgtól délre heves tüzérségi tüzelés. A Naroc-tótól nyugatra az ellenséget kivetettük a Mokrzyce falutól délre levő erdő déli részéből és az erre következő ellenséges ellentámadást tüzelésünkkel visszavertük. Az Oginszki-csatorna vidékén hülyénként heves gyalogsági tüzelés. Somino község mellett osztagaink leküzdötték egy ellenséges állás drótsövény akadályait s az ellenséget kivetették árkaiból. A németek a csatorna túlsó oldalára menekültek. Ellenséges repülők bombákat dobtak Lubica és Lumniec pályaudvarok környékére. (55 kilométernyire Pinsktől északkeletre) . A Strupa felső folyásánál visszavertük az ellenségnek ama kísérleteit, hogy árkainkhoz közeledjék. Az egész fronton olvadás állott be. A mocsaras tóvidék el van öntve. Mindenütt, nemcsak, a déli, hanem az északi vidékeken is a folyók és tavak jegét víz öntötte el, amely a partokon is átcsapott. Az igen vastag hólepel, olvadása az utakon rendkívüli nehézségeket okoz az egész és végi viidéken a tüzérség mozgásának. Olaszország A Görztől északnyugatra lévő magaslatokon a tüzérségi párbaj nagy intenzitással az egész napon át tartott. Éjszaka az ellenség rendkívül erős tartalékok készenlétbe helyezése után heves támadást intézett, amely a podgorai magaslatok északi végéből indult ki és rövidesen a Monte Sabotinoig terjedő egész frontra szélesedett ki. Különösen elkeseredett volt a harc a Plumica szakaszon. Az ellenség, amelyet többször visszavertünk, mindig új csapatokkal ismételte meg hiábavaló rohamait Végül egy ellentámadásunk zavarba hozta az ellenséget, mély menekülésre kényszerült és 156 foglyot, köztük 5 tisztet hagyott kezeink között. Ledztől keletre csapataink tegnap rohamtámadást intéztek, egy erős ellenséges sánc ellen, amelyet már néhány nap óta erősen szorongattak, az állást elfoglalták és számos ellenséges ellentámadást visszavertek. Az ellenségtől 202 foglyot, köztük két tisztet, két géppuskát, két bombavetőt, több mint ezer puskát és számos muníciós és , bombaládát foglaltak el. A magyar nap élelme Egy német újságírónak — szemrehányást és vádaskodást — kivédendő — mondta Tisza. — Igen, azt a szép fehér búzakenyeret nekünk mindig szemünkre vetik, de elfelejtik, hogy a magyar föld főleg búzatermő föld és hogy a magyar nép, de különösen a magyar parasztnép kizárólagos eledele a búza, húst a magyar paraszt még béke idején is ritkán eszik. Kevésszer lehettünk egy véleményen Tiszával, de minden szavát aláírjuk ennek a nyilatkozatnak, amely — végre — szembenéz azzal az osztrák és német kicsinyességgel, amely a magyar nép számára sokalja a magyar búzát, a magyar lisztet, a magyar kenyeret. Ámde, ha elindulunk a Tisza István szavain, amelyek — helyesen — számot vetnek a magyar parasztnak nemcsak háborús, hanem békebeli helyzetével is, lehetetlen, hogy gondolataink olyan utakra ne jussanak, amelyeket Tisza — legalább eddig — nem volt hajlandó a cselekvésben követni. Húst a magyar paraszt még bérke idején is ritkán eszik. Tisza számára ez egyszerű megállapítás. A mi elménkben ám megmarad ez a kétségkívül igen eredeti folklorisztikus sajátossága és szívünk háborús útján is követi a különös embert, aki még béke idején is ritkán eszik húst, a magyar parasztot. E különös táplálkozásu ember ma inkább a hadak utján sereglik, mint bármely más hús- és kenyérevő nemzet fia és aki eleven testét és egyetlen életét úgy a halálának és minden veszedelemnek kizárja, mint a magyar paraszt, az talán megérdemli, hogy húst is ellessék a békében, amely majdan el fog következni a háború után. Egy néprajzi sajátossággal szegényebbek leszünk ugyan, de gazdagabbak egy igazsággal, abban pedig, amúgy sem vagyunk dúsak. És a hus alatt nemcsak szorosan a huseledelt értjük, hanem az ennek megfelelő emberi módot is, amely a háború után mindenképpen megilleti a harcos-békés magyar parasztot. A hus jelenti a biztosított ház tűzhelyét, de többek közt a becsületes népoktatást, legelsősorban az egyenlő politikai jogot is. Amikor a parlamenti ellenzék a háború alatt a szavazati jogot követelte a honvédő magyar paraszt számára, ezt egy ember ellenezte főképp: Tisza. Az általános választói jog pedig még korántsem a politikai jogok pecsenyéje. Ez csak a mindennapi kenyér volna. Hiszen aki éppen csak hogy vészese az általános választói jognak, az még mindig igen-igen messze van és lesz a politikai előjogoknak attól a pecsenyéjétől, mely a mai hatalom számára minden nap tálaltatik. A kenyérevő, a csak kenyeret evő magyar parasztritkaság a népek nagy, családjában, ám még furcsább sajátosság a politikailag jogtalan magyar paraszt. Ezt a folklorisztikus különösséget a háborús, a békés Európa egyforma ámulatára a mai rezsim tartja fenn, az ápolja, védi, őrzi, óvja. A hősöket és a szenteket egyformán megillető csodálatunk a hősöké, akik — noha hivatalosan megállapittatott szóluki b egy bégében is alig esznek húst —.