Pesti Napló, 1916. május (67. évfolyam, 121–151. szám)

1916-05-12 / 132. szám

. Pénzek venni, hogy ezáltal is biztosítsa a szenzációs bűnügy minden részletének kiderítését. Aggházy százados vallomása Beszolgáltatta Kiss Béla személyi adatait ! Annak földerítésében, hogy Kiss Béla meghalt-e Szerbiában, fontos szerepe van Aggházy Kamill százados véleményének, aki parancsnoka volt Kiss Bélának. Ma délelőtt a százados megjelent a rendőrségen és pontos személyi adatokat adott át. A Pesti Napló már csütörtöki számában közölte a százados­nak a Kiss Béla esetleges haláláról és holt­testének felkutatásáról szóló véleményét A százados a rendőrség előtt tett vallomásában Kiss Béla szerbiai körülményeiről, esetleges haláláról és holttestének felkutatásáról véle­ményét a következőként precizirozta: Kiss Béla népfölkelő a m. kir. budapesti t. népfölkelő parancsnokság III. hadtáp zászlóaljához 1914. augusztus hó 24-én vonult be és annak 2. századához osztatott be, melynek parancsnoka Gyüre István hadnagy — jelenleg főhadnagy — volt. A zászlóaljnál, mint bádogost többször és hu­zamosan vezényelték olyan munkára, amelynél mesterségének szerepe jutott. A megbetegedésével és állítólagos elhalálozásával kapcsolatos hírekre megjegyzem, hogy valószínűtlen, miszerint Kiss megbetegedése napján halt volna meg, mert mint laikus, az orvosoktól és a környezetemben előfor­dult esetekből tudom, hogy a kiütéses tífusznál a krízis a 13-ik napon — ritkán előbb — szokott bekövetkezni. Ami az elhalálozás valószínűségét illeti, erre nézve véleményt sem az orvos, sem a gyógyszer, sem a kórházi ápolás minőségéből nem meríthetni. Tény, hogy a kiütéses tífusz halálozási százaléka nagy, mondjuk, nagyobb, mint a koleráé, állítólag az ötven százalékot is meghaladta a szer­biai kezdetleges viszonyok közt. A kórházakban pontosan anyakönyveztek, leg­alább így volt az állandó katonai és polgári kór­házakban. A számos tartalékkórház is többnyire ezekhez lévén utalva, általában a mi viszonyainkat megközelítő állapotok voltak az anyakönyvezés te­rén, természetesen, ellenkező esetekről is tudunk.A holttesteket ritkán tették koporsóba, több­nyire anélkül, tömegesen kerültek sirba, melyre fejfát tettek s erre „svaba", „austrianac", „­ svaba" és hasonló felírások kerültek. Feltéve, hogy az illető helyen rendesen anyakönyveztek, a sí­rokban fekvők kilétét, esetleg exhumálás útján, nagyobb nehézség nélkül lehet megállapítani. Ha igaz, hogy Kiss Valjevóban halt meg, úgy erre meg­van a kilátás, mert — bár ottan a kiütéses tífusz járványnak rendkívül sokan estek áldozatul , rendezettebb viszonyok voltak, mint egyebütt, mi­után a kórházakban aránylag sok magyar és osz­trák hadifogoly orvosunk teljesített szolgálatot A százados bemutatta a I /III. hadtápzászlóalj 2­ századának hivatalos veszteségkimutatását, mely­ben 33. folyószám alatt az 1898. sorozási év 3609. anyakönyvi lapszáma alatt Kiss Béla népfölkelő neve is szerepel, valamint Kiss Béla személyi lap­ját, amely az anyakönyvi lap kivonatát tartalmaz­za. Eszerint Kiss Béla póttartalékos 1898. soro­zási évbeli 3609­ anyakönyvi lapszáma, az 1. nép­fölkelő parancsnoksághoz tartozó, 1877-ben, izsáki születésű, római katolikus, bádogos. Személyle­írása: barna hajú, kék szemű, barna szemöldökű, rendes orrú és szájú, kerek állú és arcszabású, 162 centiméter magas, 12-es lábbeli nagyságú, különös ismertető jelek és egyéb fogyatkozás nélküli em­ber, aki magyarul és németül beszél és ír, 6 elemi iskolát végzett. Szolgálati változásai: 1898-ban fel­avattatott és kiképeztetett, három fegyvergyakorla­tot teljesített, tényleges szolgálatra bevonult 1914. augusztus 24-én a m. kir. budapesti I/III. népföl­kelő hadtápzászlóalj 2. századához. Változások a mozgósítás lefolyása alatt: 1914. december 13-án délben Ripanj község mellett (Belgrádtól délre) vívott ütközetben szerb hadifogságba jutott­ A kihallgatás során a százados megjegyezte, hogy 900 főt meghaladó számú emberei mindnyá­ját s így Kisst sem ismerhette bö felübről, szolgá­lati érintkezésük ritkán lévén személyes, így tehát más felvilágosítást nem adhat. Hogy Kiss 1914. december 13-án fogságba került, azt csak mások­tól tudja, mert a százados a védőállásban súlyosan sebesülten maradt vissza, míg visszavonuló zászló­aljának egy részét az állástól északra 2—3 kilomé­terrel, zárták körül a szerbek- Ha Kiss ezek közt volt, akkor Jager Antalon kívül mások is bizonyít­hatják ezt. Épp úgy bizonyság szerezhető afelől is, hogy a sok Kiss és Kiss Béla közül, éppen ez a Kiss halt-e meg Valjevóban és ő van-e ott el­temetve. A királyi vár plébániája Magyar királyi udvari és várplébánia rangjára emelték Nevezetes és örvendetes kitüntetés érte a budai királyi vár plébániáját: magyar királyi udvari és várplébánia templom rangjára emelte e hóznap 6-ikán kelt legfelsőbb kéziratával a király. A legfelsőbb királyi kézirat szerint a plébá­niához fognak tartozni a király és a királyné, to­vábbá gyermekeik, amennyiben azok a budapesti királyi várban vagy máshol Szent István koronájá­nak országai területén tartózkodnak, valamint a budapesti királyi várban tartózkodó főhercegek és főhercegnők, valamint kíséreteik. A plébániához tartoznak ezenkívül mindazon római katolikus hí­vek, akik a plébánia területén laknak. Az udvari és várplébániának e rangemelése nemzeti szempontból is nagyfontosságú s a ma­gyar nemzet történetének fényes korszakát idézi emlékezetünkbe. Szent Gellért, Anonymus, Vitéz János neve mellett sok kiváló egyéniségnek nevét jegyzi fel történelmünk azok közül, kik királyaink lelki szolgálatában állottak, ők voltak királyainknak és családjuknak tanácsadói, titkárai, jegyzői, nevelői, udvari és házi papjai, ha­bár tagadhatatlan, hogy a történelmi kutatás még nem tárta fel a ma­gyar királyok házi papjainak teljes névsorát és a történelmileg oly nevezetes­­tisztségnek betöltési módozatát. A magyar királyok templomairól és saját ká­polnáikról többet tudunk. Királyi kápolnáknak (sacellum regium), a mi kápolnánknak (capella nostra), a mi templomunknak (ecclesia nostra) ne­vezik királyaink amaz egyházakat, melyeket saját maguk, illetőleg udvartartásuk használatára építet­tek. Nagy Lajos királyunk Óbuda Újvidéken templomot épít, hol a magyar eredetű Pálosrend tagjai Szent PM remetének ereklyéit őrzik.­­Zsig­mond király Bonfini leírása s a mostani főher­cegi palota falába helyezett márványtábla tanú­sága szerint a Zsidó-utcában, a jelenlegi Szent György-utcában, a Fehérvári kapunál, a mostani honvédelmi minisztérium helyén, a védőszentjéről Szent Zsigmond burgundi királyról és vértanúról nevezett prépostságot alapítja cseh udvaroncai szá­mára; a templom számos tagú káptalan székhelye volt, itt őrizték rövid ideig 1424-ben a huszita há­borúban elrablott és visszaszerzett német-római bi­rodalmi szent­jélvény©ket. Mátyás király is templomot épít budai várpalotájában és itt őriz­tette a török szultán ajándékát, a jelenleg Po­zsonyban lévő alamizsnás Szent János ereklyét-Szent Zsigmond prépostságát híres emberek töl-l­tötték be: Várdai Pál esztergomi érsek a mohácsi­­ vész előtt, Piso Jakab költő humanista királyi uisjtár, Pilades Márton humanista. A török időkben Szent Zsigmond prépostsági temploma elpusztult, habár Buda visszafoglalása után Palanich esztergomi kanonok Boldogasszony tiszteletére újra felépíttette, de újra elpusztult egy tűzvészben. Ebben az időben Keresztély Ágost szász herceg, mint prímás, pozsonyi kórháza gondozásá­ra behívta a keresztes háborúk óta fennálló cseh vörös csillagkeresztes ispotályos rendjét és kancel­lárját, Götzl Ferenc vörös csillagkeresztest, Szent Zsigmond prépostjává tette. A rendet az 1723-iki országgyűlésen a 96­ törvénycikk honosítja olyan feltétellel, hogy tagjait Magyarországról veszi. Kez­detben és részben ez meg is történt, úgy, hogy Mária Terézia királyné 1789-ben az újonnan épült budai királyi palota kápolnáját ugyancsak Szent Zsigmond tiszteletére Migazzi érsek által felszenteltette. A prímási szék ekkor betöltetlen­­ volt. A királyi palotában elhelyezett nagyobbrészt cseh származású angol kisasszonyok gyóntatására a fentnevezett cseh vörös csillagkeresztes vitézeket hívta meg és az 1771-ben plébánia rangra emelt új királyi palotai Szent Zsigmondról nevezett kápolna gondozóivá, illetőleg plébánosaivá tette. Ugyaneb­ben az évben a Szent Jobb állandó őrizetével biz­ták meg ez uj királyi palotai Zsigmond kápolna gondozóit, illetőleg plébánosait, s Szent István dicsőséges jobbját 1083. Ma tisz­­­­eli a magyar nemzet, midőn a szent király marad­vá­nyait VII. Gergely pápa óhajára oltárra emelték s a nagy királyt szentté avatták. Hartvig győri püspök legendája szerint a Berettyó mellékén bör­tönbe zárt Merkurius Benedek-rendi szerzetesnek egy angyal adta át fátyolban a Szent Jobbot. Szent László király azon a helyen a Szent Jobbi apátságot alapította, annak apátjává és a Szent Jobb őrévé említett Merkuriust tette. Később Szé­kesfehérvárt látjuk a Szent Jobbot, a török idők­ben nyoma vész. Egy Ferenc-rendi szerzetes Pálffy Katinka grófnőnek elmondja, hogy a Szent Jobb-kart lem­bergi Ferenc-rendiek őrzik, ugyanekkor Brankovics jezsuita Raguzában a Domonkosoknál találja fel a Szent Jobb-kezet. Fraknói felfogása szerint Nagy Lajos királyunk alatt osztották meg a Szent Jobbot az egyesült magyar és lengyel királyság testvérisége jelképéül. A raguzai köztársaság a Szent Jobbot mely vagy már a tatárjárásban, valószínűbben a török hódoltságban került Dalmáciába, Mária Te­rézia királynénak adta át hálából azért, hogy Orloff orosz admirális ellen a törököket pártoló ra­guzai hajók megtámadásakor a köztársaságot vé­delmébe vette. A Szent Jobb kilenc napig Schön­brunnban,­ három napig Pannonhalmán volt a nemzeti és vallásos áhítat tárgya. Bajzáth püspök hat testőr, valamint Grassalkovich Antal és Esz­terházy Ferenc kíséretében Budára hozza 1771. nyarán. Ennek emlékére érmet veretnek, Faludi jezsuita pedig a nürrnbergi kódex énektöredékéből alkotja azt a himnuszt, melyet ma is énekelnek a királyi udvari vártemplomban a Szent Jobb előtt. A Szent Jobbot a cseh vörös­ csillagkeresztes vitézek mint a Zsigmond-kápolna plébánosai hűsé­gesen őrizték. A napóleoni időkben rendkívüli nem­zeti körmenetet tartottak a Szent Jobbal, 1849-ben Buda ostromakor a Szent Jobb akkori őre élete veszélyeztetésével mentette meg a szent ereklyét. Is­­meretes volt azonban, hogy a rend nem teljesítette a honosítás feltételét és nem vett fel magyar tago­kat. 1881 decemberében Fraknói a ,,Századok" ha­sábjain kimutatta, hogy a rend kórházi gondozásra hozatott be s a királyi palotába az angol kisasz­szonyok intézete révén került, mely intézet azóta a pesti domonkosrendi kolostor helyét foglalta el. Midőn az utolsó vöröskeresztes plébános, Hoffmann Móric, a bécsi Karlskirche rendházába kerül, Tref­fort Ágoston kultuszminiszter érintkezésbe lépett a rend prágai általános főnökével s azután kérel­mezte, hogy a várlakbeli plébánia ellátásával és a Szent Jobb őrizetével kizárólag egy világi áldozat pap hizassék meg, aki magyar állampolgár. A ki­­rály 1882 február 5-én legmagasabb elhatározásá­val felmentette a rendet a királyi várlakbeli plé­bánia lelkészi teendői és a Szent Jobb őrizete alól. Simor János bíbornok, hercegprímás pályázatot hirdetett, mely után Maszlaghy Ferenc, jelenleg esztergomi kanonok és címzetes püspök lett az első­­ királyi várlakbeli plébános és a Szent Jobb őre. Következő plébánosok és Szent Jobb-őrök Vezinger Károly elhunyt kanonok és Kántor Károly jelenlegi esztergomi kanonok és főszékesegyházi plébános lettek. A magyar kereszténység kilencszázéves em­­lékünnepén templomot resttaurálták és a Zsig­mond kápolna név helyett Szent István templom nevet nyerte. Ugyanekkor a templom művészi fel­szerelése a korona tulajdonába ment át WWWWWVWWWW^WW­.WWW«."/WWW PESTI NAPSZÓ 1916. május 12. Az ír forradalom Újabb forrongások Rotterdam, május 11. Middleton és Westforth Írországi váro­sokban újabb zavargások törtek ki, amelyeket lokális jellegűnek jeleznek. Middletonban a forradalmárok megszállották a városházát. „Kiderítik" a felkelés okait London, május 11­.­­Asquith miniszterelnök az alsóház mai ülésén bejelentette, hogy bizottság fog ala­kulni az Írországi feniánus mozgalom köze­lebbi körülményeinek kiderítésére. A bizo­tts­­ág elnökévé lord Hardinge, volt indiai al-­ király fog kineveztetni. Asquith vonakodott ugyan megígérni, hogy Dublinban további katonai kivégzések nem lesznek, de kifejezte azt a reményét, hogy ha a még megerősí­­ tendő két halálos ítéletet végrehajtják, nem lesz szükséges, hogy még további esetekben­ alkalmazzák a végső szigort. A katonai ki­végzések kérdése május 11-én kerül tárgya-­­lásra. Asquith ezért megígérte, hogy addig újabb kivégzések nem tesznek. Az úr alkirály bukása London, május 11. Creme lord, a titkos tanács elnöke közölte a felsőházban, hogy Wmnbourne lord, Jifff Sing ellá­­­rálya visszalépése

Next