Pesti Napló, 1916. június (67. évfolyam, 152–180. szám)

1916-06-01 / 152. szám

C su­törtok PESTI NAPLÓ 1916 junius 1­3 A háború eseményei Jaslatio és Trosiero elfoglalása ! Asiago és 'Arserio elesett és evvel az olasz erődítési rendszernek centrumát alkotó az a v­­árvonal, amely a Lombard-síkság fölött volt hivatva őrködni és amely tehát itt a síkság várkulcsát alkotta: vitéz csapataink birtokába j­utott. Taktikailag elsőrendű eredmény, stra­tégiailag pedig szinte kiszámíthatatlan további hadműveleteinkre, amennyiben ha csapa­taink lejutnak a síkságra, ebben az esetben a vicenzai fensik Olaszország sorsát dönti el. Egyszerre a várvonal két sarkpontja, ért­hető tehát örömünk, de érthető ellenségeink­­vészkiáltása is. A két várközpont elfoglalása azonban kedden hadisikereinket még nem me­rítette ki, amennyiben csapataink elűzték az olaszokat az Asiagotól északkeletre eső 1090­0m­éter magas hegycsúcson fekvő Galliából is, és rohammal elfoglalták a­ e helységtől észak­­ra fekvő magaslati állásokat, így birtokunk­b­an vannak már az 1677 méter magas Monte Iialdo és az 1778 méter magas Monte Fiore hegycsúcsok is. Eme hadisikereink következ­­tében harcvonalunk Asiagotól nyugatra és az inssa szakadéktól délre kezdődőleg egészen az elfoglalt Punta Corbin erődműig tört frontot alkot, sőt most már tovább, amennyiben Ar­sierot is elfoglaltuk. Az elfoglalt erődök és illegycsúcsok csapataink előtt megnyitják az utat a Ronchiból és a Mandriello hegycsoport­éból Asiagoba vezető műúthoz. Bámulattal kell gondolnunk csapataink Vitéz szellemére: hétfőn elfoglaltunk egy csomó erődökkel megrakott hegycsúcsot, ked­den pedig ezekkel párhuzamosan, mintegy négy-öt kilométernyire tovább keletre, már a fentebbi csúcsokon levő erődöket foglaljuk el. Bizonyos, hogy ilyen gyors hadisikert nem igen mutat fel a hadtörténelem sziklákkal megrakott, hegyes terepen. Csapataink átkelve a Posina patakon, elfoglalták az 1653 méter magas Monte Prna-forát, ahonnan hadműveleteiket a Posina völgyében fekvő Fusine és Posina község felé terjeszthetik ki, de már átkaroló támadással.­­ Vezérkarunk összegezi a támadás megkezdése óta eltelt tizenöt nap alatt ejtett olasz foglyok számát s azt 30,388-ra teszi, köztük 694 tiszt, a zsákmány pedig 299 ágyu. Orosz m­ozgolódás Amíg a verduni fronton a száz napos csata után egy pillanatra nyugalom állott be és a né­metek csak azzal voltak elfoglalva, hogy a Cumiéres falutól délre lévő cserjéseket és bok­rokat megtisztítsák az ott lappangó ellenség­től, addig vezérkarunk jelentése szerint a besszarábiai és a volhyniai frontokon élénkebb harci tevékenység állapítható meg. Ezt az orosz mozgolódást annak kell tulajdonítanunk, hogy pétervári hírek szerint a cári seregek át­csoportosítása már befejeződött. Hír szerint az orosz nehéz tüzérséget egészen újjá szervez­Rendőr, Misi, hát az hogy gyón ide? Juli: Hát úgy, hogy az hozta az üzenetet az uramtól. Rendőr: Miféle üzenetet? Juli: Hát azt, hogy ha nem küldök levelet, maj­d­ is úgy forgatja magát. Rendőr: Ezt üzente? Juli: Észtet. Rendőr: Hát mér nem küldött neki le­velet? Juli: Akartam, de ahogy megjött a gye­rük, mind föléltük a segélyt, a Belákné meg nem akart, csak három koronáér. Rendőr (nagyon ostobán): Három koro­náér? Juli (sírva): Annyiér, mer mindig annyit kapott azelőtt is, egy évig kapta a cudar, verje meg az Isten. Rendőr (még ostobábban): A Belákné?­­ Juli: Az a kutya, mással meg nem írat­hattam, mer akko­r együtt vóna az uram, azt meg nem akartam . . . Rendőr (egészen bután): Nem akarta? Juli: Nem, merhogy én nem vótam cse­léd egy percig se, hanem mindig csak szo­balány, hát sohase is mertem bevallani a hi­bámat. Rendőr: Miféle hibáját? Juli (szívből szakadó sírással): Hát hogy, nem­ tudok írni... A szülőm az oka, ta­nyán laktunk messzi a várostól . . . (A rendőr mondani akar valamit, de csak egy ájnye cip­ik ki a torkán, egy szemüveges néni simogetni kezdi a siró asszony fejét és azt kérdezi tőle, hogy siívjál, magát fiam? "A többiek szinte aléltan figyelnek és fázós száj­jal ismételgetik: Juli, Juli, Kovács Juli , ,­á­ték, a gyalogságot pedig az újoncok nagy kon­tingensével harcképessé tették. Az oroszok, ha támadni fognak, valószínűleg a régi taktikáju­kat fogják követni, amennyiben a támadáso­kat az északi és a déli részen, vagyis a düna­burgi és a besszarábiai frontokon fogják meg­kezdeni. Katonai körökben úgy tudják, hogy a tervezett nagy orosz offenzíva vezére Brusz­szilov lesz, a kárpáti sereg vesztes hadvezére. Bolgár előnyomulás Úgy látszik, hogy a bolgároknak nemcsak az volt a céljuk, hogy Görögországba való be­nyomulásukkal legszélsőbb balszárnyuknak egy lokális támaszpontot szerezzenek, hanem hogy frontjukat Kavailáig meghosszab­bítsák. E célból mintegy 30.000 f­őnyi bolgár hadsereg operál előre és már megszállották a Dragutin­erődöt, továbbá Vetrhia és Patovo helységeket, valamint a Struma mindkét partját., A bolgár­ Az olasz háború Cadtorna jelentései Lagrano, május 31. Olasz lapok megkísérlik, hogy a Cadorna-je­lentésnek az asiagói fensikra vonatkozó diszkrét célzásait világosabbá tegyék és egyúttal vigasztaló szavakkal kisérjék. Buzgalmukban már szinte azt állítják­, hogy az osztrák-magyar sereg a fensik meghódításával önmagának ártott és terhet vett magára. Cadorna amaz állítása, hogy új állások foglaltattak el és erősítettek meg, amelyek az asiagói katlant uralják, alapul szolgál arra az állí­tásra, hogy az osztrák-magyar csapatokat ezek a katlantól délre és keletre húzódó vonalak immár ezen az arcvonalszakaszon is hatásosan feltartóz­tatták. A Secolo azon töri a fejét, mihez fog az ellenség most, hogy az asiagói fensikot rásózták. Kétségbeesésében talán, még további offenzív ope­rációk támaszpontjául vagy talán védőfalnak fogja azt használni. Mussolini Olaszország válságáról Lugano, május 31. Mussolinin­ek, a h­íres intervenciós képvise­lőnek lapja, $ Progolp. d'Jip&g­eaekctj.rja: Az a ) ) német frontnak Kavalláig, illetve a tengerpar­tig való meghosszabbítása azt a célt szolgálja, hogy a franciák és az angolok a bolgárok bal­szárnyát egyáltalában át ne karolhassák és így ebből az irányból veszedelem a bolgár fron­tot ne fenyegethesse.

Next