Pesti Napló, 1916. november (67. évfolyam, 304–331. szám)
1916-11-01 / 304. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1916. november 1. had soha megfeledkezni, hogy a halottak mit adakoztak az életnek. A halál nem lehet sokáig az élet trónkövetelője. Az élet győzni fog az iszonyú válságon, mindennapi életünkből eltávozik a halál, sebek begyógyulnak, a fájdalom megenyhül, a nemzet szebb, nagyobb, erősebb lesz, mint valaha, de a hősi halál tovább él minden intézményünkben, a hősi halott benne lesz minden gondolatunkban s amíg így lesz — s igy kell lenni mindenha — a halál leverése után is halottak napja lesz minden nap. A Körber-kabinet kinevezése flohei.lohe Kontrád herceg — kiszös pénzügyminiszter Bécsi távirat szerint ma jelent meg az a legfelsőbb kézirat, amely a Stürgkh-kabinet tagjait felmenti állásuktól és az új berberkabinet tagjait kinevezi. Az eddigi jelentésekkel szemben a legfelsőbb kézirat csak a vasútügyi miniszter személyében hozott változást, amennyiben nem Schleyer táborszernagyot, hanem Schaible vezérőrnagyot nevezték ki vasútügyi miniszterré. A vasútügyi minisztériumnak a háború tartama alatt való ideiglenes katonai vezetése állítólag olyan kívánságnak a teljesítése, amelyet a hadsereg mértékadó személyiségei már hosszabb idő óta hangoztatnak. Politikai körök tudomása szerint Körber azt tervezi, hogy az élelmezési hivatalt új hatáskörökkel bővíti és egységesen építi ki. Lehet, hogy valóra válik. Vagy igaz alapja van annak, ami ma még csak hírként cirkulál, hogy báró Beck volt miniszterelnököt, a legfelsőbb számvevőszék elnökét szemelték ki ennek az élelmezési hivatalnak a vezetésére, amely olyanformán dolgoznék, mint egy egészen önálló központi szerv. Egyes hírek szerint azonban báró Beck nem szándékozik az élelmezési hivatal élére állni. Azt a már régebben többször felmerült hírt, amely szerint Hohenlohe Konrád herceg volt miniszterelnök és belügyminiszter lenne Körber utódja a közös pénzügyminiszteri székben, politikai körökben ismét megerősítik. A galíciai helytartóság kérdését úgy oldották meg, hogy dr. Bobzsinszky Mihály titkor tanácsos, szolgálaton kívüli helytartót nevezték ki galíciai miniszterré. Ugyancsak ma jelentek meg azok a legfelsőbb kéziratok, amelyek a régi miniszterek felmentését és az új miniszterek kinevezését tartalmazzák. A távozóknak a király legfelsőbb elismerését és legmelegebb köszönetét fejezte ki. A távozók közül többen kitüntetésben is részesültek, így dr. lovag Leth Károly pénzügyminiszter, dr. Moravszky miniszter és Spitzmüller kereskedelemügyi miniszter a vaskoronarend első osztályát kapták. F . cs. és kir. apostoli felsége a következő legfelsőbb kéziratot bocsátotta ki. Javaslataihoz hozzájárulva, saját kérelmükre kegyelemben felmentem állásuktól herceg Hohenlohe-Schilling fürst Konrád belügyminiszteremet, báró Georgi Frigyes vezérezredes honvédelmi miniszteremet, dr. Hochenburger Viktor igazságügyminiszteremet, dr. báró Forster Zdenkó vasúti miniszteremet, heinleini báró Hussarck Miksa vallás és közoktatási miniszteremet, báró Tinka Ottokár közmunka miniszteremet báró Zenker Ferenc földmivelésügyi miniszteremet, dr. Morauski Dzierzykraj Zdislav miniszteremet, lovag Leth Károly pénzügyminiszteremet és dr. Spitzmüller Sándor kereskedelemügyi miniszteremet. Egyidejűleg kinevezem dr. Klein Ferenc titkos tanácsos szolgálaton kívüli minisztert igazságügyi miniszteremmé, báró Georgi Frigyes titkos tanácsos vezérezredest újólag honvédelmi miniszteremmé, heinleini dr. báró Hassarek Miksa titkos tanácsost újólag vallás és közoktatásügyi miniszteremmé, báró Tinka Ottokár titkos tanácsost újólag közmunka miniszteremmé, báró Schwarzenau Ervin titkos tanácsost, a közigazgatási bíróság másodelnökét belügyminiszteremmé, dr. Probrzinszky Mihály titkos tanácsos szolgálaton kívüli helytartót miniszteremmé, dr. Stirbral Ferenc titkos tanácsos szolgálaton kívüli osztályfőnököt kereskedelmi miniszteremmé, Marék Károly osztályfőnököt pénzügyminiszteremmé, Schaible Ernő vezérőrnagyot vasúti miniszteremmé és gróf Clam-Martinitz Henrik titkos tanácsost földmivelésügyi miniszteremmé. Birs, 1916 október 31. Ferenc József, s. k. Körber. s. k. anyok között hűséges odaadással nekem teljesitett kitűnő szolgálataiért. Egyúttal az 1867. decemer 21-iki, a birodal-mi képviseletről szóló alaptörvény 6. §-ának al- kannázásával kinevezem önt élethossziglan a birodalmi tanács urakházának tagjává. Bécs, 1916 október 31. Ferenc József, s. k. . Körber, s. k. fl házasságok az égben köttetnek Irta: Csathó Kálmán (21) Csakhogy az ilyesmi rendesen olyan emberrel történik meg, aiki nem képes ilyesmit mondani. Károlyka csakugyan a legjobb fiú volit a világon, aki mindenkinek csak jót akart és nem volt rá képes, hogy tudatosan megszamorítson valakit. Ügyetlen gyöngédséggel megveregette a Malvinka csontos hátát és azt dörmögte: — Szeretem, kedves Malvinka! Szeretem hát! Közben egy labda átrepült a hálón s Laci érte akarván küldeni a gyerekeket, észrevette, hogy azok miféle látványnak estek rablói. — Ni, ni! — szólott az ölelkező párra mutatva — hát ez mi? Erre aztán Jolánka is odanézett s látta, hogy Malvin éppen akkor engedi ki Károlykát az ölelésből. — Jolánka! — kiáltotta ujjongva, amint meglátta a kis leányt .— Jolánka! Babosy megkérte a kezemet. — Aj — súgta Laci, az orrát fintorítva. — Az rossz lehet! Nem tudom, melyiket sajnáljam ... Jolánka azonban eldobta a labda verőt és összecsapta a két kezét. — Igazán? Jaj de pompás! Malvinkám!.. Szinte repült boldogságában és örömében, aztán a nyakába borult Malvinnak. — Nahát! tudod! Ennek igazán örülök! ... És szívből, szívből gratulálok . . . Károlyka, aki siralmas arcot vágott eddig, Kedves slohenlohe-Schillingfürst herceg! Ezennel kegyelemben fölmentem önt kérésére belügyminiszteri hivatalától. Amikor fentartom szolgálati újraalkalmazását, teljes elismerésemet és legmelegebb köszönetemet fejezem ki a különösen súlyos viszon Jolánka lelkendezésére zavartan elmosolyodott. A kis leány, miután Malvint kellőleg összecsókolta, neki is odainyujtotta a kezét. — Most már visszavonom, amit mondtam! — szólt kedvesen. — Ezzel,, lássa, jóvá tett mindent és most már megint nagyon fogom szeretni magát . . . Laci is gratulált, kevesebb szóval és kevesebb lármával ugyan, de szintén olyan ábrázattal, mintha végtelen boldoggá tenné a dolog, úgy, hogy Kárrolykának vele szemben is az az érzése volt, hogy megszomorítaná, ha nem venné el Malvint és most már gondolni sem mertá, hogy ellentmondjon. Lopva végignézett Malvinon. Bizony soványnak találta egy kicsit, szép se volt, de . . . mégis csak egy finom úri kisasszony volt, érintetlen, tiszta teremtés, amilyenről ő nem i® álmodott eddig, mert hiszen Jólankét azt csak messziről imádta, mint a szenteket szokás. — Nem is olyan rossz! — vigasztalta önmagát és visszaemlékezve azokra a pillanatokra, amikor Malvin az imént a nyakán lógott, arra gondolt, hogy milyen jó illata volt a hajának. — Tudja Károly! — szólott Jolánka megint. — Ezt olyan okosan és ügyesen csinálta, hogy csak ... jaj hát bele lehet magába szeretni ezért! Maga egy drága, jó fiú és meglássa, nagyon boldogok lesznek . . . Károlyka nagyot sóhajtott. A Jolánka szavaival meg volt a sorsa pecsételve végleg. Ha Jolánka ennek ennyire örül, akkor természetesen ő is örül neki. Hiszen a fontos csak az, hogy Jolánka meg legyen vele elégedve . . . Pepi, aki egészségi sétáját végezte a kertben, messze elkülte a tenniszpályát és beérte alanyival, hogy időnként a távolból vessen egy-egy pillantást a leányára. Az iménti elégedetten konstatálta, hogy kettősben beszélget Babosyval és megnyugodva indult neki, hogy az egész parkot megkerülje. Az voll elmélkedett kősiben, hogy vájjon nem kel-e majd az ittartózkodásukat megnyújtásai, ha Malvinka alanys idő alatt nem tudná nyilat-tkozatra biirni Babosyt. — Ind fogot Józsinak Karlsbadba ebben a dologban. Jó lenne, ha értünk jönne , ■„ . — gondolta. Idáig ért a gondolataiban, mikor egy rézen át a lombok között észrevette, hogy vajkmni nagy mozgalom van a tennisz körül. Zűrzavaros hangokat hallott és anyai szivét hirtelen egy boldog sejtelem kerítette hatallmába. — Nem lehet! — gondolta. — Nem le- hét! A szive azonban kalapált és önkéntelenül is izgatottan sietett a fiatalokhoz, folyton korholva magát a hiú reménykedésért. Malvin, aki már messziről meglátta az anyját, mámorosan rohant elibe. — Mamuskám! — kiáltotta ujjongva. — Mamuskám! képzelje, Babosy megkért! Menyasszony vagyok! Viharos hévvel borult az anyja nyakába, akiinek azonban az első percben mégis egy kis irigység villant át a szívén, hogy a leánya egyedül, az ő segítsége és tanácsa nélkül ért célhoz. A másik percben azonban már meg isnyugodott, mert a sikeren való öröm mégis csak felülkerekedett benne. Hirtelen ébredt anyósa szeretettel csókolta meg a mindent néma mosolygással tűrő Károlykát is és meghatott hangon adta rájuk az áldását: ■— Legyetek mindig ilyen boldogok. Szakadás az olasz kormányban Békekabinetnek kell jönnie Zürich, október 31. A Zürcher Nachrichten információja szerint a Boselli-kormányban komoly differenciák merültek föl. Különösen Sonnmno és Bissolati között Olaszországnak Dalmáciára vonatkozó igényei tekintetében szakításra került sor. A két miniszter már nem is köszön egymásnak. Lugano, október 31. A Giolitti-párti képviselők közül most elsőnek Saelli beszélt választói előtt és kijelentette, hogy a Boselli-kormány megérdemli mindazok rokonérzését, akik azt óhajtják, hogy az egyértelműség ne csak a szavakban, hanem valóiban a szíveidben létezzék. Mindenki meg van győződve, hogy a Boseli-kormány mindaddig idelyén marad, míg a külső háború folyik, ásai szükségessé teszi a belső viszályok megszűnését. A nemzeti kormányra ezután békekabinetnek kel következnie, amelyben nemcsak a katolikusoknak kell a mostaninál fontosabb részesedést biztosítani, hanem még a hivatalos szocialistáknak is helyet kell engedni, hogy mindazt megvalósítsák, programmjukból lenni nem utópia. A beszéd összhangban van azokkal az információkkal, amelyek szerint a gianttiánusok, a katolikusok és a bírva- balos szocialisták a kamuka megnyitásakor erélyes rohamot akarnak intézni a kormány ellen. Budapest, október 31. — Az erdélyi menekültek hazatelepítése. Nagy-váradról Írják: A Nagyváradon tartózkodó erdélyi menekülteket a napokban külön vonatokon fogják hazaszállítani. A menekültek jobbmódú részét külön, az egészen szegényeket pedig teljesen díjtalan különvonaton fogják hazaszállítani. Eddig nyolcvankilenc ingyen utazásra igényt tartó és százhat-van olyan menekült jelentkezett, aki fizeti az utat a hazáig. Minthogy a jelentkezett menekültek vala-mennyien öt—hat családtaggal bírnak, körülbelül ezerkétszáz erdélyit kell hazatelepíteni Nagyvárad- ról. Ezek legtöbbnyire Marosvásárhelyiek.