Pesti Napló, 1917. január (68. évfolyam, 1-31. szám)
1917-01-01 / 1. szám
2 Hétfő PESTI NAPLÓ 1917. január csapatok erőhatalommal átvonulnak Belgiumon, maga az ország viszont semleges marad. Belgium ellenben csatlakozott a hadviselőkhöz, teljes egészében legyőzetett és mint fékbesújtott háborús fél, csak a békét fogadhatja el, de nem szabhat olyan vakmerő feltételeket, amelyek a győztest sem illetnék meg. A belga kérdés különben is nagyon kicsiny ahhoz, hogy az elegendő alap legyen az összes legyőzött entente-államoknak arra, hogy maguknak kárpótlást követeljenek. ■Az entente követeli a nemzetiségi elv elismerését és a kisállamok függetlenségének szabadságát. Ezt az ostoba és boszantó szólamot igazán elengedhették volna nekünk és maguknak is. A harmadfél éves háború éppen eléggé bizonyította be, hogy az entente oldalán a kisállamok elpusztulnak. A kis nemzetek függetlenségét ellenben biztosíthatja egy valami és jz a béke. A békét pedig mi ajánljuk a világnak, az entente elutasítja. Briand nyújtotta át a jegyzéket, de annak minden szava magán viseli az angol fogalmazás letörölhetetlen bélyegét. Csak ez a képmutató nemzet, amely eddig minden áldozat alól kibújt és másokat veszejtett el maga helyett, kívánhatja a harmadik háborús esztendő utolsó napján, hogy még 1917-ben is folytatódjék a háborús pokol. Van azonban a jegyzéknek egy passzusa, amely elismeri a mi győzelmeinket és ez az a mondat, amely tiltakozik az ellen, hogy a békefeltételeket a háború mai térképe alomán szabják meg. Ez a háborús térkép a mi győzelmeinknek helyrajza, grafikus felvétele és ez csak bővülhet, és tágulhat, de sem eltűnni, sem összezsugorodni nem fog. Ez a háborús térkép, amelyről most irigy filymúlással beszél az entente, végre térdre fogja kényszeríteni ellenségeinket, akik most elutasítanak egy méltó és emberi bénet, amelyet szinte kezünkben nyújtottunk feléjük . . . És mégis, e felháborító olvasmány ellenére is azt mondjuk, hogy a béke már közel jár hozzánk. Az entente jegyzékének van egy mondata, amely kifogásolja, hogy nem nyújtottuk át a békeföltételeket. Ez a kifogás tulajdonképen kérés, lehet, hogy ilyen formában kérik azt, hogyyismertessük feltételeinket és kezdjük el a tárgyalásokat. És ne feledjünk el még valamit. Ez a jegyzék nemcsak nekünk szól, hanem az entente közvéleményének, amelyet a mi békeajánlatunk érthető módon felizgatott és lázba hozott. Hogy egész közönséges pesti kifejezést használjunk, az entente kormányok most az entente közvéleményt akarják viszszafőzni. Isipokrita politikai fogás ez, ingadozó és szédülő kormányok ulobó menekedési kísérlete. Gyáva prókátor okoskodás, amelyből hiányzik az elhatározott hang. És ez is, hogy a jegyzék hangja nem határozott, hanem csak sunyi módon kötekedő, megerősít minket abban a föltevésben, hogy az entente nem véglegesen utasította vissza a békét. Megkeseríthette az új, 1917-iki esztendő első óráit a mi számunkra, a maga számára, de seresd tőlünk azt a reménynél is sokkal hatalmasabb meggyőződést el nem veheti, hogy a most pirkadó 1917-iki esztendő a világbéke esztendeje lesz. Budapest, december 31. A pártok újéve. Az alkotmánypárt, az eddigi szokásnak megfelelően, az újév alkalmából holnap táviratilag fogja üdvözölni vezérét, gróf Andrássy Gyulát. — A függetlenségi és negyvennyolcas párt képviselő és kültagjai holnap, elsején délelőtt féltizenegy órakor gyülekeznek a Gizella-téri pártkör he hűségében és onnan mennek Károlyi Mihály gróf lakására, hogy a pártkör elnökét üdvözöljék. Károly király köszönete a nemzetnek A Budapesti Tudósító jelenti: Károly király ma a következő táviratot küldte Reichenauból gróf Tisza István miniszterelnöknek: A koronázás magasztos ünnepének hatása alatt, szivem benső sugallatát követve, a királyné nevében is mély köszönetet mondok szeretett magyar nemzetemnek hűségéért és ragaszkodásáért, mely a koronázás alkalmából oly lelkes és a magyar nemzetet jellemző módon nyert kifejezést. Biztosítjuk a nemzetet, hogy szeretetét, melynek valóban fényes megnyilatkozása mélyen meghatott és őszinte, benső örömmel töltött el, mindenkor szivünk mélyéből viszonozni fogjuk. Károly: Ifsítuázás kláit . A Várban valóságos népvándorlás van, az emberek ezrei és tízezrei vándorolnak át Budára, hogy megnézzék a felemelő pompával megtörtént koronázás színhelyét. Keserves csalódásban volt azonban részük, a koronázási díszből nem láttak semmit, vagy elhordták már, vagy a munkások és kirendelt katonák éppen leszedték a diszitéseket a tribünökkel együtt. Budán minden feketél lett a tömegtől, mindenki a koronázási jelvényekhez igyekezett. A Tárnokutcát és a Szentháromság-teret elzárta a rendőrség és csak ötvenes csoportokban engedik a közönséget a koronához. A koronázó templom csupasz, tegnapi aranyos díszét levették, girlandjait, drapériáit leszakították és egy közeli üzlethelyiségben — amelyben azelőtt a rendezők és marekafelügyelők dolgoztak — raktározták el. A koronázási jelvényeket a szentélybe vezető lépcsőnél elhelyezett, piros bársonynyal leborított emelvényeken helyezték el. A jobboldali emelvényen van Szent István palástja, a baloldali emelvényen a koronázási jelvények. A szent ereklyék mellett díszruhás koronaőrök állottak. Ott tartózkodtak egész idő alatt gróf Széchenyi és gróf Ambrózy koronaőrök és Halász őrnagy, a koronaőrség parancsnoka. A közönség úgyszólván megostromolta a rendőrkordont, mindenki látni akarta a koronázási jelvényeket, amelyeket a délelőtt folyamán Erzsébet főhercegnő, néhai Rudolf trónörökös leánya is megtekintett. A népvándorlás Budán késő estig tartott, mindenki bejárta a koronázási útvonalat, keresve a nagyszerű pompa maradványait. Az éjszaka dúló fergeteg azonban megtépte a zászlókat, lesodorta a babér- és fenyőfüzéreket a sárba, ahonnan a látogatók vitték magukkal emlékbe.♦ Délután öt óra felé lezárták a Mátyás-templom ajtajait, a koronához nem bocsájtottak többé senkit, de a tömeg azért ott hullámzott még késő estig. A koronázás és a külföld Szófia, december 0.). A budapesti koronázási ünnepségek alkalmából az egész sajtó meleghangú ünnepi cikkeket közöl. Az „Echo de Bulgarie“ kifejti, hogy Ausztria és Magyarország az ellenfelek számításai ellenére nem fognak széthullani, hanem a háborúból még szorosabb egységben fognak kikerülni. Károly királynak kiváló érdeme lesz az egység és újjászervezés eme megteremtésénél. Bulgária, melyet a rokonszenv kötelékei fűznek a fajrokon Magyarországhoz és a természetes alapokon nyugvó barátság megpecsételését látja a mostani szövetségben, teljes részt vesz a magyar nemzet örömében és győzelmes bábom után békés jövőt kiván neki. Éljen Károly király! Éljen a szövetséges Magyarország! Éljen! Konstantinápoly, december 30. A magyar királykoronázás alkalmából a perui Mária-templomban ünnepélyes mise volt. Jelen volt őrgróf Pallavicini osztrák-magyar nagykövet. Az istentisztelet után őrgróf Pallavicini a nagykövetségi palotában fogadta a magyar kolónia tagjait, amelynek elnöke leérte a nagykövetet hogy a magyar kolónia hódolatát juttassa el a legfelsőbb trón zsámolya elé. Stockholm,december 31. A budapesti koronázás alkalmából az Eugeniatemplomban ünnepi istentiszteletet tarlaltak, amelyen jelen volta az osztrák-magyar, a török és a bolgár követ, a német ügyvivő, a szövetséges és a semleges államok követségeinek tagjai és a nagyobb állású udvari hivatalnokok. A misét Bitter püspök celebrálta. Koronázási istentisztelet Bukarestben A sajtóhadiszállásról jelentik: őfelségének Magyarország apostoli királyává történt megkoronáztatása megünneplésére ma a bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban ünnepélyes nagymise volt, amelyet Monsignore Kozák, tábori superior nagy segédlettel celebrált. Az ünnepi istentiszteleten a magyar és osztrák kolónia tagjai, gróf Marenzi vezérőrnagy, egy lovashadosztály parancsnoka és Ziller vezérkari ezredes, a romániai katonai igazgatáshoz kirendelt császári és királyi meghatalmazott, az ez idő szerint Bukarestben állomásozó csapatok szolgálatban nem levő tisztjeivel, hivatalnokaival és legénységével. Fokozott fényt adott az ünnepségnek Mackensen vezértábornagy, főparancsnok jelenléte, aki a Szent István-rend nagykeresztjének szalagjával és Hell vezérkari ezredes, vezérkarának főnöke, valamint Pfhigel ezredes, a hadseregfőparancsnokság összekötő tisztje kíséretében jelent meg. Madrid, december 31. A budapesti koronázási ünnepség alkalmából tegnap a Concepcion templomban ünnepi istentisztelet volt, amely rendkívül felemelően folyt le. Az istentiszteleten az osztrák-magyar nagykövetség személyzete, a szövetséges hatalmak diplomatái, valamint az egész magyar, osztrák és német kolónia vett részt. Jelen voltak továbbá Neuler vezérkari főnök, a néhai Ferenc József nevét viselő 38. számi gyalogezred küldöttsége, számos magasabb rangú tiszt és társadalmi kiválóság jelent meg. A templomi zenekarban a legkiválóbb spanyol szólisták működtek közre Liszt koronázási miséjének előadásánál. Végül a magyar himnuszt játszották. Üdvözlő táviratok a polgármesterhez A koronázási ünnep alkalmából dr. Bárcz István polgármesterhez a következő üdvözlő táviratok érkeztek: .A német birodalom fővárosa az ünnepi hangulatban lévő Magyarországnak és fővárosának királyának koronázása alkalmából bensőséges jókivánatait küldi. Az uj esztendő a bábon s jellel homlokán köszönt be és követeli az erők további legteljesebb megfeszítését is. összeforrva a közös veszély elhárításában, hűséges szilárdsággal állanak egymás melletti hadseregeink, népeink, egygyé tömörülve érzésben, akaratban egyaránt. Vajha a jövő esztendő meghozná áldozataik jutalmát, az erős békét. Ennek védelmében igyekeznii fogunk meggyógyítani azokat a súlyos se-jbeket, melyeket a háború okozott és mindig emlékezve a vérszövetségre kölcsönös támogatással szenteljük magunkat a városfejlesztés nagy művének. Wermuth főpolgármester: A német városok a magyar városoknak bajtársi üdvözletüket küldik a koronázásnak jövőt sugárzó napján. Bár a zászlók és lobogók, melyek Magyarország felséges fővárosának útjait belobogják, nem messze jövőben, mint egy győzelmes béke beszédes tanúi bontatnának ki újra. A német városi szövetség elnöke: Wermuth, berlini főpolgármester. Ő császári és Apostoli királyi Felsége és felséges neje koronázása alkalmából München város együttérez a magyar testvérfőváros örömével és legbensőbb jókivánatait küldi neki. Reméljük, hogy a mai nap uj fény és dicsőség forrása lesz a dinasztiájával felbonthatlanul összeforrott, erőteljesen felfelé törekvő magyar nemzet számára és reméljük, hogy a hősies magyar fiuk és német meg bajor szövetségeseik harcainak gyümölcsét, az állandó, becsületes békét meghozza az új esztendő. Borscht főpolgármester, Merkl polgármester.