Pesti Napló, 1917. január (68. évfolyam, 1-31. szám)
1917-01-07 / 7. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ Kovács fia, szerelmes Edithbe és feleségül akarja venni Kovácsnak azonban az az ábrándja, hogy fia gazdagon nősüljön, megtagadja a beleegyezését és felkeresi Edithet lakásában, hogy egy nagy végkielégítést adjon neki Edith szobájában meglátja Erődy arcképét, eszébe jut elfelejtett bűne és most már beleegyezik a házasságba. Különös szenzációja lesz az érdekes darabnak Lakos Edith szereplése, aki a kisleány szerepében rendkívül bájos alakítást nyújt. A darab Jobbá szereplői is elsőrangú színészek, köztük Timry Elemér és Krasznay Aranka. A film pompás sujetje, elsőrangú fotográfiája és kitűnő rendezése mindenesetre meg fogja hozni számára a sikert NYILTTER Káén rovat alatt közlöitekért a szerkesztőség vállal felelősséget. A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye: piliJ Mönteperliüík I Védj* y Vigyázat: 3^" Utánlatok vannak forg*töTMW«i! okoz. ■ 1 ■ TUDOMÁNY, IRODALOM * (A Petőfi Társaság jublirus nagygyűlése.) A Petőfi Társaság szombaton tartotta meg nagygyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, nagyszámú közönség jelenlétében. Az idei nagygyűlést nevezetessé tette az a jubiláns alkalom, hogy január elsején volt negyvenedik évfordulója a Társaság megalakulásának. A megnyitóbeszédet az elnöklő Herczeg Ferenc helyett dr. Ferenczi Zoltán mondotta, megemlékezve benne Petőfi harcias költészetéről és általában költészetének vonatkozásairól a mai időkre. Utána Váradi Antal olvasta fel főtitkári jelentését, egyúttal ő mutatta be Kenedi Gézának „A magyar katonák“ című értekezését, amelyben a magyar katonadalokról, a katonák humoráról szólott igen szép szavakban. A tetszéssel fogadott előadás után Szávay Gyula olvasta fel „Apotfitoezis“ címel három mélytartású költeményét, majd Pekár Gyula mutatta be „Deli Hasszán“ című elbeszélését, amelyben komikus színekkel festi meg Rudolf császár prágai udvartartását, ahol mindenki a maga zsebére játszott, így történhetett meg, hogy Korláth Orsikának, akinek Rudolf császár 50.000 aranyat ígért, a pénzt egy török fogoly személyében kapta, akinek váltságdíja volt ez az összeg, így lett Korláth Orsika egy előkelő török család ősanyja. A tapsokkal fogadott elbeszélés után Pap Zoltán költői elbeszélése következett egy macskáról, amely egy családban viszályt okozott. Az elbeszélést nagy tetszéssel hallgatta a közönség. — Itt említjük meg, hogy most jelent meg Pakots József titkár szerkesztésében a Petőfi Társaság 1916. évkönyve, amely számot ad arról, amit kultúrmunkajárnak negyven éve alatt a Petőfi Társaság végzett. A Petőfi Társaság elnöke, Herczeg Ferenc érdekes szavakat mond a világháború közepébe esett évforduló alkalmából a magyar irodalomnak a világ felfordulásban való szerepéről: — A valósághoz híven — úgymond — meg kell állapítanunk, hogy a háború által felkorbácsolt szenvedélyek Magyarországon sohasem vetettek oly nagy hullámokat, amelyek el tudták volna árasztani irodalmunk és művészetünk magaslatait. Nemzeti irodalmunk a legviharosabb napokban is menthely maradt, ahol békét és üdülést találtatott a zord valóság elől menekült ember. És meg kell állapítanunk azt , az igazságot is, amely örök dicsősége marad Magyarországiral, hogy népünk, bár bőven kivette részét a harcok és szenvedésekből, csodálatos módon mértéket tudott tartani az ellenségeskedésben és soha, a legsúlyosabb megpróbáltatások napjában sem tagadta meg az európai nemzetek kulturális szolidaritását. * (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság) e hónap 9-én, kedden délután öt órakor felolvasó-ülést tart a Magyar Tudományos Akadémiában. Az ülés tárgya: Radó Antal : „Magyar Homér-fordításokról“ című tanulmánya. * („Figurás Könyvek“) címen új kiadványnyal gyarapodott a gyermekliteratúra. Dedő Lipót festő, lapunk munkatársa, illusztrálja a sorozat könyveit, melynek első száma Judas Matyit és a Kis komédiásokat tartalmazza. A könyv végén „Prücsök“ cínű gyermekvicclap tarkítja az egészséges humorú könyvet. Hiszszük, hogy e sorozattal megérkezett az igazi népszerűségre méltó gyermekkönyv, amelyet még példátlan olcsósága is népszerűségre ajánl. A könyv ára 70 fillér. Megrendelhető a Pesti Napló könyvosztályában. KÖZGAZDASÁG az oncálk hadikölcsön Hétfőn zárul az ötödik magyar haditelcson jegyzése. Erős a hitünk, hogy ellenére a sok zavaró körülménynek, a siker fényes lesz és méltóan fog sorakozni a nemzet előző nagy pénzügyi próbatételének eredményéhez. A beérkezett jelentések szerint a vidéken országszerte épp oly erős és lelkes volt a jegyzési mozgalom, mint az előző alkalmakkor. A budapesti jegyzések e tekintetben kívánni valót hagynak hátra, remélhető azonban, hogy az utolsó napokban — mint rendesen szokott — itt is nagy lendületet vesz a jegyzési mozgalom és pótolja az elmulasztottakat. A nagy pénzintézetek most folyó tőkeemelései a fővárosi tőke egy részének érdeklődését természetszerűen elvonta az ötödik hadikölcsöntől. A pénzbőség azonban éppen az ország szívében oly nagy, hogy ennek ellenére is biztosra vehető, hogy a fővárosi tőke ezúttal is el fogja érni a jegyzéseit , azt a kedvező arányt, amelylyel az elő hadikölcsönöknél vezető helyet foglalta el. A pénzügyminisztérium érdekes kimutatást készített az ötödik hadikölcsönrebeérkezett, milliós jegyzésekről. A sort megboldogult királyunk 10 millió koronás jegyzése nyitja meg. Az egyházi méltóságok közt a hercegprímás, az esztergomi káptalan és az egri érsek kétmilliós jegyzései állanak első helyen. A pénzintézetek és biztosító társaságok listájában az Országos Központi Hitelszövetkezet vezet 50 millióval. A vállalatok közt legnagyobb a Rimamurányi 4 milliós jegyzése. A cégek és magánosok közt a Rothschild-csoport bécsi tagjainak 75 milliós jegyzése a legnagyobb összeg. Végleges összeállítást természetesen még nem készítettek ezekről a milliós jegyzésekről, az ideiglenesen kimutatott 506 millió messze mögötte marad az ötödik osztrák hadikölcsönre milliós jegyzésekből összegyűlt 1500 milliónak. A legérdekesebb kimutatás mégis csak az lesz, melyben a hadi kölcsön jegyzésektől távolmaradónak neveit fogjuk m majd olvashatni. Ezt a listát is meg kell majd csinálnni és eltenni örök emlékeztetőül a világháború gyászmagyarjaira. (Újabb jegyzések) A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál Lipót bajor királyi herceg az ötödik magyar hadikölcsönre nagyobb összeget jegyeztetett. A Belvárosi Takarékpénztárnál : Hódmezővásárhelyi központi takarék további 123.000, Kőszegi takarékpénztár további, Szerb bank budapesti fiókja további egyenként 100.000, Div. Mun. Park Kommando No. 70. 80.000, Erdőalvidéki előlegzési egylet rt. Szászsebes további 40.000, Vértesi Lajos Nagykáló, Marton Alajos egyenként 30.000, Dr. M. J. 23.000, Nagy Károly Frigyes, Aradi központi takarék további, Egyesült érmihályfalvai takarék és érmelléki hitelbank, Monorkerületi hitelbank további egyenként 20.000, azonfelül kisebb jegyzések harminc tételben 780.000 koronát. A Marnner t.exzámitáló ex Pénzváltó Fianknál: Újvidék szabad királyi város 500.000, XI. honvédpótzászlóalj Jászberény 450.000, Újvidék szabad királyi város gyámpénztára 162.000, báró Beck Miksa 100.000, báró dr. Beck Marcellné 100.000, Gara Sámuel 85.000, Libarovits Antal 75.000, Neumann Zsigmond és társa 70.000, Schopf Richard 65.000, FeketeVilmos 50.000, Pattantyús Dániel 45.000, Petényi Aladár, Marton István, Bartfeld Ágoston egyenként 40.000, Preczlich Ferencné, Halmi Sándor, Csengery Ferenc egyenként 35.000, Jung Márkus, Seifricz István egyenként 30.000, Schmieder Ernő 26.000, Vásárhelyi Evelin, Bácskai Boldizsár, Bernstein Ferenc, Ladányi Ferenc, Martzweiler József és Mihály egyenként 25 000, Fábián Vince 22.000, Fischer Simon és társai, Döbrentei Imre, Nussbaum Péterné, Schneloff Mátyás, Gauder Jakab, Hobertzky József és, János, Futaky Vince, Mérey Elek, Espenschied Henrik, Joh. Albert Schnitz, Georg Palnitzky, Neumann Adolf, özvegy Nátits Jánosné egyen kint 20.000 koronát, stb. Wekerle és Lánczy valutapolitikája. Wekerle Sándor a N. Fr. Pr. szombati számába cikket irt a Németországhoz való gazdasági közeledés kérdéséről és ennek a keretében nagyon figyelemreméltó dolgokat mond a valutáink megjavításának nehéz problémájáról, mely a teoretikus és gyakorlati.s közgazdászoknak hónapok óta olyan sok fejtörést . Utóbbi időben, — módja Wekerle — amióta’ a koronaérték paritása megromlott és különösen,’ hogy lényeges csökkenést mutat a márkaértékkel szemben, sűrűn hallunk olyan ideákról, sőt követelésekről, melyek fix relációt sürgetnek a márka és a koronaérték között és úgyszólván kiinduló pontjául tekintik ent a Németországhoz való gazdasági közeledésnek. Pedig a logika rendje szerint* csak következménye lehet a valutám közeledőé a gazdasági közeledésnek, nem pedig kiindult a pontja. Különböző gazdasági területek közt egyátalán nem lehet állandó fix relációkat megállapitetni. Csak bizonyos határidőre lehet ilyen relációkat leszögezni és ennek eltelte előtt a differenciákat ki kell egyenlíteni. Ilyen fix relációk kétségkívül nyújtanak bizonyos előnyöket a gazdassági életnek, mert a differenciál könnyebb kiegyenlítése érdekében össze lehet kötni az efajta megállapodásokat valutakölcsönökkel, de azzal legyünk tisztában, hogy az igazi relációkat csak a gazdasági élet maga állapíthatja meg és hogy ezzel nem latiét kezdeni a gazdasági közeledést. Ha Wekedének ezt az álláspontját összevet-jük Iánczy Leónak minap felvetett és a gazdasági világban nagy érdeklődést keltett terveivel a valuta feljavítására vonatkozólag, azt látjuk, hogy a modus procedendi tekintetében nincs teljes összhang a két kiváló pénzügyi politikusunk között. * Lánczy parallel intézkedéseket sürget a gazdasági közeledés és a valutapolitika tekintetében és nem elégszik meg azzal, amit Wekerle hangoztat, hogy: a valutáris viszonyok megjavulása következménye lesz, vagy legalább is lehet a gazdasági kft.k, fédésnek. A másik eltérés az, hogy Lánczy egy, organikus, szilárd kapcsolat megteremtését sürjyett a márka és a korona közt, — szóval fix relációt — Wekerle pedig azon a véleményen van, hogy a cxl relációkra állandóan nem lehet különböző gazdasági területeken berendezkedni. A véleményeknak ez az eltérése is mutatja, hülyén nehéz lesz meg- konstruálni ezt a megoldást, mely a mi érdekeinket és a németekét is kielégíti. 3 Bükinek Gyula ünneplése. A Magyar Szakírók) Egyesülete nagyszabású díszközgyűlés keretében, ünnepelte ma délelőtt tiszteletbeli elnökét, Rubínek Gyulát, az OMGE igazgatóját, a „Köztelek“ tzest készítőjét, huszonötéves szerkesztői jubileuma aljkalmából. Rubinek érdemeit lelkes szavakban*, méltatta a díszközgyűlésen elhangzott sok illusztris] szónok — köztük báró Ghillány földmivelésügyi miniszter — és a legkülönbözőbb gazdasági érdekköltségek kiküldötteinek teljes szívvel való réna kivétele Rubinek ünnepeltetésében és az ünnep keretében megnyilvánult szép harmónia az egymással kemény küzdelmet folytató gazdasági érdekek legexponáltabb harcosai között, legszebb diacMn rése Rubinek nagy érdemeinek. Az „Otthon a divatért!", őt zsúfolásig megtöltő előkelő közönség előtti a közgyűlésre küldöttség útján meghívott ünnepeltét, Rubinek Gyulát Katona Béla egyesületi elnöki üdvözölte, magas szárnyalású beszédben méltatm azt a hatalmas szakirodalmi munkásságot, amelyet, az ünnepelt egy negyedszázadon át fáradhatatlanul kifejtett. Ghillány Imre földmivelésügyi miniszter szólalt fel ezután, teljes elismeréssel nyilat-kozva Rubineknek a földművelésügy és a magyar gazdatársadalom szolgálatában teljesített eredményes munkásságáról. Bartos Andor cs. és kir. kamarás, miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyiminiszter nevében üdvözölte Rubineket, akinek érdemeit Dessewffy Aurél b. t. L méltatta. Lánczy Leó b. t. f., a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, levélben mentette ki távollétét. A kamarát Krejcsy Rezső képviselte a közgyűlésen. A Buda-pesti Újságírók Egyesületét pedig Márkus Miksa udvari tanácsos. Matlekovits Sándor b. t L. a.. Országos Iparegyesület nevében, Rákosi Jenő az „Otthon“ nevében, Emődi a „Gazdaszövetség“ nevében, Bacher Emil a Fővárosi Malomegysületént végül Gratz Gusztáv országgyűlési képviselő a Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében üdvözölték Rubineket, aki meghatott, melegérzésű szaivakkal köszönte meg ünnerpeltetését. Majd Katona Béla elnök köszönte meg a kiválóan díszes könév-súgnek megjelenését, mire az ünnepi közgyűlés lelkes hangulatban véget ért. A színfogyasztás szabályozása. Néhány héttel ezelőtt jelentettük már, hogy a kormány a szén- fogyasztás szabályozása és a készletek igazságos elosztása érdekében Országos Szénbizottságot fog létesíteni és ezt olyan hatáskörrel ruházza föl, hogy a rábízott feladatoknak megfelelhessen. A hivatalos lap szombati száma közli a kormány rendeleti an, Országos Szénbizottság megszervezéséről Az organizáció életbeléptetéséről a kereskedelmi és pénzügyminiszter egyetértőleg fog intézkedni. A rendelet szerint mindazok, akik egy minap közzétett rendelet értelmében kötelesek szén-, bri- ■ kett- és koksz-készleteiket bejelenteni, e raadelat életbelépésének napjától, január 10-éig, bejelentéseiket közvetlenül az Országos Szénbizottsághoz kötelesek beküldeni. . Az Országos Szénbizottság