Pesti Napló, 1917. január (68. évfolyam, 1-31. szám)
1917-01-07 / 7. szám
l Vasármű PESTI NAPLÓ 1917. január 7. nyilvántartja a készleteket, a rendeletben meghatározott korlátok között megállapítja a szükségleteket és gondoskodik a készleteknek az egyes termelési ágak és a magánfogyasztás között való felosztásáról és javaslatot tehet a termelésnek a szükséghez képest való szabályozásáról, valamint az árak megállapításáról. A zár alá vett készletet a birtokos köteles megőrizni és azzal csak az Országos Szénbizottság utasítása szerint rendelkezhetik. A szénbizottság határozza meg, hogy közhatóságok, közintézetek, közüzemek, iparvállalatok, valamint szenet, brikettet és kokszot felhasználó bárminő más vállalatok a zár alá vett készleteikből a meghatározandó időre mily mennyiségeket használhatnak fel és milyen, mennyiségeket szerezhetnek be. Bármily üzem és vállalat a szénbizottság külön engedélye nélkül felhasználhatja zár alá vett készleteiből azt a mennyiséget,, amelyre a zár alá vétel napjától számított egy hónapi szükségletük fedezésére szükségük van. Mindazok, akik szénnek, brikettnek és kokszátak nagyban való forgalomba hozatalával foglalkoznak, a bizottság által zár alá vett készleteikből a zár alá vétel időpontjától számított 14 nap elteltéig minden üzem és vállalat részére egy hónapi szükségletnek megfelelő mennyiséget hatósági tanúsítvány mellett a szénbizottság külön engedélye nélkül is kiszolgáltathatnak. A kicsinyben való árusítással foglalkozó üzletek a raktárakban lévő készleteket a zár alá vétel esetében is árusíthatják, árusításaiknál azonban a szénbizottság esetleges utasításai szerint kötelesek ellátni. Az Országos Szénbizottság a bejelentett mennyiségnek csak száz méter mázsát meghaladó részét veheti zár alá. A zár alá vétel azonban elveszti hatályát és a birtokos a készlettel szabadon rendelkezhetik, ha az Országos Szénbizottság a bejelentett készletek felől a zár alá vételtől számított 60 napon belül nem rendelkezett. A kereskedelmi miniszter a vasutakat kötelezheti, hogy a magyar szent korona országainak területén feladásra kerülő szenet, brikettet és kokszot a szükséghez képest a szénbizottság által megállapított sorrendben szállítsák. Aki a rendeletben foglalt rendelkezéseket megemelni, kihágást követ el, amiért hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül, a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Az Országos Szénbizottság tagjait a kormány a hatósági embereken kívül az érdekeltség vezetői sorából fogja kinevezni Úgy halljuk, hogy az Országos Szénbizottság elnökévé a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg Márffy Albin volt államtitkárt szemelte ki, ügyvezető igazgatónak pedig Raa Gottliebot, az Északmagyarországi Szénbánya Ibi vezérigazgatóját. Magyar háborús adópolitika. Ez a címe Szende PSl legújabb adópolitikai tanulmányának, melyet figyelmébe ajánlunk mindenkinek, aki élvezetes olvasmány keretében tiszta képet óhajt kapni a magyar adórendszer természetéről. A könyv többet mond el, mint ami a címében foglaltatik. A magyar fáborús adópolitika magán viseli adórendszerünk összes fogyatékosságainak, rossz tulajdonságainak bélyegét. Itt is világosan felismerhetjük azt a tantálést, amit Szende Pál már korrábbi adópolitikai tanulmányaiban hirdetett, hogy a magyar adózási rendszer az egyes társadalmi és gazdasági osztályok politikai befolyásának mértéke alapján szabta meg mindig a lakosság adóterheit, de oly módon, hogy minél nagyobb volt az illető osztály befolyása, annál kisebb volt az adóterhe. Ezt magyarázza meg, ezt mutatja ki a szerző ebben az új tanulmányában is, mely igazán alkalmas rá, hogy az adópolitikai kérdések iránt az érdeklődést az eddiginél szélesebb körökben is felkeltse és népszerű ismertetéseivel a laikusoknak is módot nyújtson e fontos gazdasági problémák megismerésére. A könyv a „Világ“ kiadásában jelent meg és 4 koronáért minden könyvkereskedésben megkapható. A budapesti tojás-tőzsde árjegyzése 1. Január 5. Bácskai eredeti 400—420 S gyeng. min., bácskai eredeti 440—450 K, tisza vidéki eredeti 430—442 K, erdélyi eredeti 430 K, felsőmagyarországi eredeti 410 korona. Kosáráru (6'A—7 darab 2 K), átszámítva 411.36— 443.04 K. Irányzat: élénk. • Széna, szalma, takarmány. A hetivásáron széna és szalmában kis behozatal és élénk kereslet volt. Eladatott: középminőségü jobb és elsőrendű széna 10—15-ig, muhar 15—10-ig, ólom szalma 7—L, zsupszalma 8.50—0.50, szecska 10-ig per 50 kiló fuvaronkint házhoz szállítva. Préselt széna 13---- -16. préselt szalma 6—7.50 50 kp.-ként a józsefvárosi pályaudvaron. Hétfőn lesz a hadikölcsön jegyzésének Utolsó napja. Ne feledkezzünk meg hősi hadseregünkről, amelynek rendíthetetlen ércfala mögött a békés otthon csendes nyugalmát élvezhetjük TÖRVÉNYSZÉK (§) A büntetőtörvényszék teljes ülése. A budapesti büntető törvényszék szombat délelőtt tartotta meg teljes ülését Baloghy György törvényszéki elnök elnöklete alatt. A lendületes megnyitóbeszéd után az elnök rámutatott a törvényszék ügyforgalmára. A törvényszék 123 gyorsított bűnpör közül száztizennyolcat érdemlegesen elintézett, százhatvankettőt jövedéki kihágási ügyben ítélkezett. Megállapította, hogy a háború kitörése óta a bűnesetek száma óriási emelkedést mutat. * 1914-ben a törvényszéknek 4750, 1915-ben 6067, 1916-ban pedig 7347 bűnügye volt tárgyalás végett. 1916-ban volt még 235 culpából eredő bünpör is. Az elmúlt évben tehát háromszor annyi bünpört tárgyalt a törvényszék, mint azelőtt egy évben. Az ügyforgalom részletes ismertetése után a fegyelmi bíróság tagjait sorsolták ki. Elnök Baloghy György lett, helyettese pedig dr. Langer Jenő táblabíró. Kisorsolt rendes tagok: Kiss István táblabíró és dr. Biró Kálmán törvényszéki bíró. Póttagok: Mann Hugó és Csengey Kálmán törvényszéki bírók. Jegyző: dr. Friedrich Ferenc vizsgálóbíró, dr. Csepey Dénes törvényszéki bíró. (§) A Közélelmezési Hivatal pere. A volt Angol királynő-szállodát a Pénzintézeti Központ bérelte ki még 1916 folyamán. A ház harmadik emeletét viszont a Pénzintézeti Központtól vette albérletbe a Magyar Földgáz Részvényársaság. A földgáztársaság a háborúban csak kisebb üzemmel dolgozik, tehát fölösleges helyiségeit kiadta albérletbe a Közélelmezési Hivatalnak. A Magyar Földgáz Részvénytársaság nemrégiben panaszszal fordult a járásbírósághoz, mert úgymond, a Közélelmezési Hivatal nem tartotta meg a szerződést és nemcsak az albérletbe vett helyiségeket vette igénybe, hanem önhatalmilag elfoglalt még két szobát. Kéri tehát a bíróságot, hogy a Közélelmezési Hivatalt tiltsa el a birtokháborítástól és kötelezze arra, hogy az önhatalommal elfoglalt helyiségeket a Földgáz Részvénytársaságnak szolgáltassa vissza. A bíróság a kereset folytán kitűzte a tárgyalást, amelyet azonban nem lehetett megtartani, mert a pereskedő felek egyike sem jelent meg. A Közélelmezési Hivatal és a Földgáz-társaság perében tehát új tárgyalást fognak kitűzni és azon döntik el, kit illet meg a vitás két szoba. KÖZOKTATÁS (A királyné és a magyar nőnevelés.) Az Országos Nőképző Egyesület szombati választmányi ülésén Rudnay Józsefné elnök bejelentette, hogy a királyné őt december 28-án fogadta és hódolata kifejezése mellett őfelsége legmagasabb álla 1 lotta hazánk nőnevelését. A királyné ez alkalommal közelebbről is érdeklendőlt az egyesület célja és működése iránt (Török vendég a Műegyetemen 1.) Said bej, a török mezőgazdasági és kereskedelmi minisztérium iparügyeinek osztályfőnöke, a magyar gazdasági szakoktatás tanulmányozásai végett tartózkodik Budapesten. A múlt héten megtekintette a műegyetemet. Behatóan érdeklődött annak szervezete iránt, meglátogatta többek között a műegyetem könyvtárát, a közlekedési és kémiai, technológiai múzeumot és felkereste az újabban létesült közgazdasági osztályt is, hogy annak szervezetéről és az ott folyó munkákról szerezzen tudomást Melegen érdeklődött a közgazdasági osztály ezidei működése iránt is. (Tanügyi áthelyezések.) A közoktatásügyi miniszter Strausmé-Schmidt Olga besztercebányai állami felsőleányiskolai rendes tanárt a pozsonyi állami felsőleányiskolához és leánygimnáziumhoz. Haller Vilma világosi és Hugyecz Mária vadászi állami óvónőket saját kérésükre jelen minőségükben kölcsönösen áthelyezte. (Az eperjesi jogakadémia második félévére e hónap 7-ikétől 19-ikéig lesznek a behatások, az előadások pedig e hónap 23-ikán kezdődnek. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a kollégium kebelelen fennálló, újonnan épített és kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményében. Az igazgatóság felvilágosítást ad az érdeklődőknek levélbeli kérdezősködésre is. • Hazafias dolgot esetskszük és anyagi érdekeit is szolgálta, aki fradikolcsont jegyez! ■ INNEN-ONNAN Ha£y faiak rabszo!£4Ja • • • Krúdy Gyulának. Oh, ha kacagni tudnék. Kacagva messzi futnék, » A túlsó partra jutnék, — Ahol a munka nem km. Kincs ostor, bosszú, senkin S dal száll a földeken kinn. Hol nem az jut kenyérgond, Hol nincs parancs, mi vért ont S kényszer, mi szépet szétront. Mid merre van e tájék ? — Egy fáról rátalálnék : Ott enyhesebb az árnyék. De jaj, hogyan mehetnék, Szabad hogyan lehetnék, Kedvemre mint tehetnék ? . . . Késő van már, lefekszem, Fantomokkal verekszem És álmokkal melegszem . . . Molnár Jenő -f- A japán sajtó. A Sanghajban megjelent „Ostasialischer Lloyd“ érdekes adatok és tájékoztató magyarázatok kapcsán közelebbről megismertét a japán sajtóval. Eszerint japánban a politikai élet hasonló a franciához, amennyiben az jórészt a fővárosban összpontosul, s ott játszódik le. Politikai jellegű hírlap tehát inkább csak Tokióban van. Minthogy azonban az erős verseny a tokiói lapok exisztenciáját nagyon is veszélyezteti, sok fővárosi lap a politikailag kevésbé, ele gazdaságilag annál jelentékenyebb Oszakában fióklapot alapított, így például a három legnagyobb tokiói lapnak, a „Jigi“, ,,Aszain“ és „Mamisi“-nak mind van oszakai , helyi kiadása, csak az utóbbit váltotta magához a „Nisi-nisi“ című tokiói napilap. Az előbb említett három lap politikai pártoktól független. Vannak külföldi tudósítóik és távirati hírforrásaik. A ,,Jigi“ Sí ,’,As!Zahi‘''cinlű lapokról meg kell jegyezni, hogy'Angliával szemben szellemi függőségben vannak. Az említett két lap munkatársai jórészt a Kejo Gijuko nevű magánegyetemről kerülnek ki, s úgy az egyetem, valamint a Jigi című újságvállalat a Fukuzara-család magántulajdona, míg az Aszahi lap munkatársainak egy része az Okumaféle Vaszeda Dán Guku nevű egyetemezetű iskolának volt a hallgatója. A „Jigi“ különben belpolitikailag mérsékelt ellenzéki, az ,,Aszahi“ pedig Okirma pártjához húz. Különben ezek a lapok sean riadnak vissza a szenzációktól és közük azokat pártvonatkozástól függetlenül, éppen mert szenzációk. Az „Oszaka Maintsu“ és a „Nisi-Nisi“ Angliával szemlén megőrizték a függetlenségüket és inkább hívei a japán-orosz szövetségnek, amelynek éle Anglia ellen irányul. A japán intelligenciának komoly lapja a „Jomiuri“., Független minden irányban, még gazdasági és pénzügyi kérdésekben is. Részletesen foglalkozik tudomány- és irodalommal, népszerűsítője a művészetnek, de nem ejti el a politikát sem, noha ezt csak akadémikus alapokon tárgyalja. A „Gliuo“ szenvedélyes ellenzéki orgánum, hevesen támadja a kormányt és Okamét, egyébként mérsékelt hive az entente-hairinaknak. ÜZENETEK Névtelen levelekre nem válaszolunk. — Kéziratot mem adunk vissza. M. 8. Városlőd. 1. Méltóéágos Uram. 2. Gyászfátyollal bevont kardbojt és fekete karszalag. — Falusi. Tessék a Zelenyák-féle „Gyógyfüvek termelése“ vagy a Falusi Könyvtár keretében kiadott Borsodiféle „Gyógynövények termelése“ címü könyvet megszerezni. Azokban bőséges útbaigazítást talál. A szakszerű gyógynövény-termelés nagyon jól jövedelmez. — H. G. D. Mindenkitől rekvirálhatják ! -re, virálják a fölös mennyiséget. Azt a készletet azonban meghagyják, amelyre a megszabás szerint háztartása igényt tarthat. Főszintesztőt SURÁNYI JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: LIPTAI IMRE KIADÓTULAJDONOS: APESTI NAPLÓ* RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÓ | VÁRI DEZSŐ