Pesti Napló, 1917. január (68. évfolyam, 1-31. szám)

1917-01-07 / 7. szám

12 Vasárnap . PESTI NAPLÓ *917. Január 7. (*) Operal d'Un­state Parisban. Géniből Írják: 1A párisi Opera Comique a minap mutatta be Bru­­neau Alfréd „Les Quatre Journées“ című négyfel­­vonásos operáját. Bruneau ezúttal is Zola egyik no­­velláját dolgozta fel operája szövegkönyvében. (*) Bemutató a Nemzeti Színházban. A Nem­zeti Színházban e hét péntekjén először kerül színre Kárpáthy Aurél és Vajda László háromfelvonásos drá­mája, a „Kőmives Kelemen“, melynek két főszerepét Odry Árpád és P. Márkus Emilia játszák. Az újdonsá­got, mely szombaton, vasárnap este és jövő kedden­­ szerepel a műsoron, it. Hevesi Sándor rendezi. (*) A Népopera újdonságának A Galém­ című daljátéknak pénteken, e hónap 12-én lesz a bemuta­tója. A díszletek Márkus László tervei szerint készül­tek. Különösen érdekes lesz a prágai rabbi fogadó­­szobája, valamint a ghettó vásártere, mely eredeti fel­vételek után készült. A daljátékot Stoll Károly főren­dező rendezi. (*) A „Szép asszony“ Temesvárott. Temesvár­ról írják, hogy az ottani Ferenc József Színházban most mutatták be nagy sikerrel Gábor Andor vígjá­­tékát, a „Szépasszony“-t. Az újdonságban lépett fel először Deák Flóra, a színház új naivája, aki művészi játékával, megérdemelt nagy sikert aratott. (*) A Beettoven-délután szereplői január 14-én a Zeneakadémiában : dr. Kacsóh Pongrác, Koncz Já­nos, Fischer Teri és az új magyar vonósnégyes. 1, 2 és 3 koronás jegyek. (Lyra). (*) Méry Béla hangversenyei a Vigadóban, Busch Adolf hegedűművész csütörtökön január 18-án a következő elsőrendű műsort adja elő : Tartini ördög­­trilla sonata, Bruch g-mol verseny, Bach d-moll sonata a Chaconneal, Pugnani-Kreisler Präludium és Allegro, Spolír Adagio, Schumann c-dar fantázia. Jegyek rész­iben népszerű árban. — Slezák Leo kamaraénekes ked­­d­en, január 23-án tartandó dalestélyén Schubert, Schumann, Grieg és Strauss dalokat, végül Verdi és Puccini operaáriákat ad elő. Dadis Oszkár tanár kísérője Chopin, Mendelssohn és Schubert darabokat játszik zongorán. (*) A Harmónia hangversenyei Kerékjártó Duci, a kiváló hegedűművész egyetlen hangversenyét január hó 9-én tartja a Vigadóban. Bölsche Wilhelm, a világhírű német természettudós és író január hó 10-én tart német nyelvű előadást „Kampf, Heldentum und Waffe in der Natur“ címmel. Az előadást na­gyon vonzó vetített képek kísérik. Hubay—Szendy két szonáta-estélyüket január 12-én és február 4-én tart­ják meg. Hubermann Bronislav, január hó 13-án tartja tartja egyetlen hegedűestélyét. Weil Magda, a kitűnő­­hegedűművésznő, január 15-én tartja szólóestélyét a Zeneakadémiában. Az estély iránt igen nagy érdeklő­dés mutatkozik. Wollzogen Elsa Laura báróné, a vi­­lágshirű lanténekesnő, január 16-án hangversenyez elő­ször Budapesten a Vigadóban. Musil Klára, a bécsiek dédelgetett koloratúr énekesnője, január 17-én adja egyetlen hangversenyét. Közreműködik Aczél Martha hegedűművésznő. Székely Arnold január 18-iki egyet­len zongoraestélyén a következő műsort játsza: Beethoven: Sor­ate orp. 00. (e-moll), Schumann: San­tas­co (c-dúr), Dohnányi a négy Rapsodia, Rameau- Loeilly-Dobovszky, Sarabande et Gigue, Chopin , Nocturne (d­s-moll), Etud, Mazurka, Scherzo (b-moll). Dr. Havass István orgonam­ű­vész e hó 21-én mutatko­zik be közönségünknek egy rendkívül élvezetes mű­sorral. A hangversenyen, melynek jövedelmét az Or­szágos Gazdasszonyok hadiárvái kapják, Bánfi Mar­git dalénekesnő fog közreműködni. Pártos István köz­kívánatra január hó 24-én szólóestélyt ad a Zene­akadémiában. Dux Claire, a világhírű berlini prima­donna, január 26-án adja egyetlen hangversenyét és Gervay Erzsi, a kitűnő operaénekesnő e hó 28-án ária- és dalestélyt ad a Zeneakadémiában. Antalffy- Ziross Dezső orgonam­űvész Lukács-Lessner Mária gordonkaművésznő közreműködésével január 29-én hangversenyez a Zeneakadémiában. (*) A Wiener Konzertverzin január 19-iki és 20-iki hangversenyeinek műsora Löwe vezénylete alatt rendkívül érdekes. Színhely : Vigadó. (Lyra.) (*) „Az a szegény Gólem“* Nagy Endre és Zer­­kovitz Béla operettje a Nemzeti (Royal) Orfeumban Virágh Jenővel a címszerepben Budapest szenzá­ciója és a színházi-, mozi- és varieté-közönség elő­vételben siet jegyekről gondoskodni. Vasárnap dél­­­után olcsó helyárakkal kerül színre a gazdag ja­nuári műsor Nagy Endre aktuális konferanszaival és a Három a tánc! című gyönyörű kiállítású ma­gyar balettel, melynek szerzői Nagy Endre és Zer­­kovitz Béla. Dieck testvérek, a 2 szép Leonas, a bá­jos gyermekszubrett, a „Kis Róza“, Isosborn's, Oliska operett-számai, Solti Hennin, Virágh Jenő, Papp János, Szász Ilona, stb. a­­ Zerkovitz és Wei­­ner­ szólói egészítik ki a játékrendet. A Sörkabaré már fél nyolckor nyílik és kitűnő műsora pont nyolc órakor kezdődik. (*) Kurt Zelma második hangversenye január 28-án lesz a Vigadóban, teljesen új műsorral. (Lyra.) (*) Első jubileumához érkezett el e hét péntek­jén a belvárosi Modern Színpad szính­ázavató mű­sora, melynek nagy sikerét az eddigi ötven táblás ház és a közönség azóta sem csappanó érdeklődése mutatja. Ez a műsor Herczeg Ferenc ragyogó Karolina-javai a középpontjában,­­Medgyaszay Vil­ma, Mészáros Géza, Kökény ,firma, Rózsahegyi, Vendrey, Berovs, Sajó és az egész kitűnő gárda fel­léptével e ház minden estéjén is szinre kerü­l. Az eső előadások pontban egynegyed kilenckor, a dél­utániak fél négykor kezdődnek. A szláísázsk­ere! Az Operaháziban vasárnap Miller Vilmos fellépé­sével „A zsidónő“-t adják. Kedden ugyancsak Miller Vilmos fellépésével az „Aida“ kerül színre. Csütörtö­kön ,Schmied­ Ferenc „Notre dame“-jának előadását ismétlik meg. Szombaton Burián Károly fellépésérvel a „Tristan és Isolde“ van műsoron. Ezt az előadást hat órakor kezdik. Vasárnapra, január 14-ére a „Hoff­mann meséi“-t tűzték ki. Ez alkalommal Miklós sze­repét először játsza Havas Gyöngyike. A Nemzeti Színházban kedden és­ csütörtökön a „Szépasszony“ kerül színre. Most vasárnap este és jövő hétfőn „Don Carlos“, hétfőn „Hamlet“, szerdán pedig a „Makrancos hölgy“ van műsoron .Jövő va­sárnap délután az „Otthon"-t ját­szák. . A Királyszínház jövő heti műsorát továbbra is a rendkívüli sikerű „Csárdáskirályné“ dominálja. Ez az operett, mely Bécsben a Johann Strauss-színház en suite előadásaiban pár nap múlva éri meg 450-ik előadását, a Király Színház minden eddigi esti és dél­utáni előadásában is táblás házak mellett került szín­re. A „Csárdáskirályné“, melynek szerdán lesz a 75-ik előadása, most vasárnap és a jövő vasárnap délutánra is műsorra van tűzve. A Magyar Színház az egész jövő hetet ismét Jókai géniuszának szenteli. A legtöbb este természete­sen a „Kárpáthy Zoltán“-nak jut, mely hétfőn, ked­den, csütörtökön, pénteken és szombaton kerül elő­adásra, szerdán „Egy magyar nábob“, vasárnap „Az új földessúr“ van műsoron. Most vasárnap délután „A kamáliás hölgy“ van kitűzve, jövő vasárnap délután pedig Földes Imre „Künn a bárány, benn a farkas“ című komédiája van műsoron. A színház szorgalma­san készül Vajda Ernő „A váratlan vendég“ című színművére, melynek bemutatóját a „Kárpáth­y Zol­tán“ sikere miatt még nem lehet megállapítani. FILM SZÍNhÁz Homunculus szerelmi komédiája A Homunculus-sorozat harmadik része Az ide szezon egyik domináló attrakciójának, a Homunculus-sorozatnak egy újabb részével fog a nagyközönség hétfőn a Mozgókép­ Otthonban megismerkedni. Robert Reinert német drámaíró valóban mesterien fejleszti témáját, a Homuncu­lus elhelyezkedését az emberiség nagy egyetemé­ben. Az első két részben, mint ismeretes, megis­merkedtünk a Homunculus egyéniségével, a Ho­munculus könyvével, azzal a könyvvel, amely minden gondolatát és minden érzését magába fog­lalja. A harmadik rész most már kifejti a tragé­diát. A Homunculus egy hatalmas szert talál fel, amelylyel fel tudja gyújtani, lángba tudja borí­tani az egész világot. Mielőtt azonban rettenetes boszuját végrehajtaná az egész emberiség felett, előbb még egyszer meg akarja kísérelni, hog­y az emberi léleknek a nagy titkát, a­ szerelmet, meg­érthesse. Első kalandja e vágyakozással, szomorúság­gal teljes körútjában meghozza neki az egyik csa­lódást. Egy leányt vesz pártfogásába, akit csábí­tója elhagyott, a csábítót tönkreteszi, kártyaasz­talnál vagyonilag kifosztja, azután odadobja a leány elé, mondván, most megboszul­hatod magad. És a leány nem áll boszul, hane­m boldog, hogy visszakapta azt, akit szeretett. Hom­unculu­sban a kép lát­tán még erősebb lesz a szerelem iránti vá­gyakozás. Megismerkedik­ egy leánynyal, akire a hatal­mas ember szépsége és nemessége elbűvölően hat és aki megszereti a férfit. Homunculus próbára akarja tenni a leányt. Azt követeli tőle, hagyja el a szülei házát, azután, mikor anyja bankó dús alján meghal és atyja könyörög neki, hogy ne hagyja őt egyedül, jöjjön vissza, nem engedi, minden ál­dozatot megkíván tőle és a leány megteszi. Ho­munculus ujjong, szeretik őt is. És most megte­szi az utolsó kísérletet. Elmondja a leánynak, hogy ő a Homunculus. És a leányban kialszik a szerelem, szemei hidegekké válnak, menekül, el­szökik Homunculustól A Homunculus pedig belátja, hogy neki nincs jussa az emberi szeretéshez, ő nem lehet az emberiség barátja, csak az ellensége. És most már kiterveli nagy tervét az egész emberiség megsemmisítésére. Olaf Fons alakítása áll ismét a középpontjá­ban ennek a résznek is. Hatalmas, grandiózus és lenyűgöző megjelenése, férfias szépsége, semelyik részben nem érvényesült annyira, mint itt, ahol nemcsak a harag és a kétely megjátszására, ha­nem a vágy és szerelem alakítására és érzékíté­­sére is nyílt alkalma. Kétségtelen, hogy a sorozat harmadik része nagyban alkalmas lesz arra, hogy a közönség ér­deklődését a további folytatások iránt még job­ban felfokozta és a Philipp és Pressburger cég e sorozottnak a legnagyobb sikert biztosítsa. Jó fekete szivárvány Medgyaszay Vilma filmszereplése az Urániában Az Uránia-szí­nháznak szenzációs estéi lesz­nek a jövő héten. A Molnár-film, A farkas u­tán az Uránia most ismét egy nagy sikerű és neves sze­replőkkel dicsekvő magyar filmet tűz, ki a műso­rára. Medgyaszay Vilmát, a legkedveltebb magyar disenset hozza az Uránia jövő heti műsora egy rendkívül finom és művészies film keretében. A fekete szivárvány a drámának a ciáné és benne Medgyaszay Vilma egy fiatal, vak nő szerepét játsz­­sza. A finom és művészi film tartalma a következő: Dúsgazdag, de boldogtalan özvegy ember gróf Hartenstein, aki korán elvesztette a feleségét, S visszavonulva ősi birtokára, szerencsétlen leánya ápolásának szenteli életét. Lidia komteszt örökös vaksággal sújtotta a sors. A gróf, aki mindenét­­odaadná, ha lánya meg­gyógyulna, egy nap azt olvassa valamelyik újság­ban, hogy Walden tanár, a hírneves ideggyógyász varázserejű szérumot talált fel, amely meggyógyít­ja a vaksággal sújtottakat. Egész vagyonát fel­­ajánlja a tanárnak, ha leányának visszaadja sze­me világát. A tanárt elbűvöli a leány szépsége és egész tudásával a meggyógyuásán fáradozik. Meg­kéri a kezét s az apa boldogan egyezik a házas­ságba. Lidia Szeméről leválik a fekete szivárvány. Walden professzort nem ajándékozta meg az ég kellemes külsővel, azonkívül egész napját pá­ciensei között tölti, úgy, hogy a fiatal asszony ha­lálosan unja magát. Gyermekük születik, de még ez a boldogság sem képes üdvöt adni a házasságnak. Lidia egy nappal a tárlaton megismerkedik egy­ fiatal festővel, akinek társasága szörnyen vonzza, s mellette feledi élete egyhangúságát. A jó viszony mind erősebb lesz közöttük s a professzor arra­, a döbbenetes valóra ébred, hogy egy estén haza se tér többé. Évek múlnak, a kisleány felnövekszik, s nem ismeri az édesanyját. Nagybeteg lesz, Lídia haza akar rohanni a leányához, de a kapu nem nyúlik meg előtte. Am Lídia súlyos beteg lesz, mivel szemét nem kezelték állandóan, látókép­essége is­mét megromlik, majd egészen megvakul. A leánya felépül s amint komornájával a festő villája előtti elsétál, a park egyik pad­ján egy megtört, szomorú asszonyt lát ülni, s a komorna ekkor elmondja, hogy ez a boldogtalan asszony az ő édesanyja. A leány kibékíti anyját az apjával, s a boldogság­ végre visszatér a házba. A kitűnő film főbb szerepeit Somlati Arthur és Vándort­ Gusztáv játszszák. A művészi értékű, kitűnő filmattrakciónak a legnagyobb sikert jó­solhatjuk. Jó könnyelmű asszony Az Emka-mozija újdonsága Az Emke-mozgó hétfőn, január 8-án, egy első­rangú és rendkívül finom új magyar filmet fog be­mutatni. A Magyar­ Korona Szkeccs és Film­társaság­­nak ez az új magyar filmje, Deésy Alfréd „A köny­­nyelmű asszony“ című drámája szintén a legújabb magyar filmattrakciók közül való, amely a modern társadalmi életből vett cselekményével a legnagyobb sikerre jogosult. . A film cselekménye a következő: Erődy rajon­gásig szereti nejét és gyermekét. Flóra, ,a felesége, tudva ezt, kihasználva gyengeségét, könnyelmű­ adósságokba keveredik. Erődy elpanaszolja hely­zetét apósának és arra kéri, hogy segítse őt. Az após azonban maga is anyagi gondokkal küzd s ezért nem segítheti Erődyt. Flóra nem akar meg-­­javulni, Erődy a tönk szélére jut és egy kétségbe­esett pillanatában főbe akarja magát lőni, azon­ban meggondolja magát és hogy nyomasztó adóssá-­ gaitól szabaduljon, a bank pénzéhez akar nyúlni.­ Itt azonban rajtakapja őt apósa, aki maga is meg­dézsmálta a bank pénzét. Veres, az após, ekkor ráveszi Erődyt, hogy vállalja magára mindkettőjük bűnét, szökjék el és ehez még pénzt is ad neki. Erődy hazamegy, fájó szívvel búcsút vesz család­jától és távozik. A ravasz após azonban, hogy ki i­ kerüljön a hínárból, értesíti a rendőrséget és Erődyt­ elfogatja.­­ Erődy két évi fegyház után kiszabadul, Flórát közben elvált Erődytől és újra férjhez ment König-­ hez, egy gazdag kereskedőhöz, aki mellett ismét folytatja pazarlásait. Mikor Erődy kiszabadul, ma-­­gával akarja vinni, gyermekét, el is szökik vele, de­ Flóra második férjével hosszas hajsza után a rend­őrség segítségével atótért és visszaveszi a gyermek­­két. Tíz év múlt el, Erődy Kaliforniáilan aranyásó] lett és nagy vagyona tett szert, egy bányaszem­-­ esetlenség alkalmával azonban életét veszti. Halá-­­los ágyán megkéri Kovácsot, a honfitársát, hogy,a vagyonát juttassa leányának, de Kovácsot megszé­dül a sok arany és ellop­ja a pénzt, amelyen nagyúri L. életet él fiával. Közben Edith nagyleány lett, Bandi.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék