Pesti Napló, 1917. július (68. évfolyam, 165–190. szám)

1917-07-15 / 177. szám

56 Varrnál _ " / v' , A . _ PESTI NAPLÓ 1917. julius 15. darab ürüborda babbal. Teh­át a darab a jó ber- j­em­iek szám­ára készült és egész biztos, hogy Bu- J­dapesten nem lesz szerencsénk hozzá. IT talán­­ mégis mások a „Klubb­ulo"-r­. • Itt inkább egy­­ mandátumot, vagy főispánságot kívánnak. t . (*) Charles memoárjai. A múlt, sőt a félmúlt­­ művészi világának érdekes, tipikus alakja volt­­ Charles Müller, a budapesti imprezárió, aki most szárnyszegetten éldegéli öreg napjait és vissza­emlékezésekkel foglalkozik. Legutóbb hosszasan emlékezett vissza a Neues Wiener Journal hasáb­jain és tüneményes kalandokat mesélt tarka im­prezáris-praxisából. Többek között hosszasan idő­zött azoknál a szép koncerteknél, amelyeken R­o­sent­hal Móricus, a virtuóz zongoristát léptette fel mindenek ámulatára. Közölt néhány budapesti anekdotát Rosenthalról, valamint közölte­ azt a lelkes köszönő levelet, amelyet a százötvenedik koncert alkalmából Rosenthal intézett hozzá. A visszaemlékezéseken eljutottak St.­Moritzba is, ahol most Rosenthal üdül. A zongoraművész el­olvasta a róla szóló intimitásokat és most érde­kes nyilatkozatban korrigálja a derék Müller me­móriáját. Százötven koncertről nem lehet szó — mondja Rosenthal, — mert Müller mindössze nyolc koncertet rendezett vele. A köszönő levél apokrif, azt Müller maga írta, annak idején közzé is­­tette, de egy olyan kis lapban, hogy Rosenthal rem akart cáfolatokba bocsátkozni. Most azonban, hogy a köszönő levél a visszaemlékezések révén a komoly sajtóban is napvilágot látott, Rosenthal siet kijelenteni, hogy Charles a más tollával ékes­kedik. Azaz, hogy ezúttal a saját tollával. (*) Moissi hazaérkezett. A németek egyik re­prezentáns nagy színésze, Moissi, aki a háború elején sebesülten francia fogságba esett, diplomá­ciai közbenjárásra visszakapta szabadságát a fran­ciáktól. Svájcból, ahol internált állapotban üdült, már meg is érkezett Németországba. A bécsi Wie­ne Volksbühne rögtön le is szerződtette hosszabb vendégszereplés­re. A mű­vész régebbi szerződése azonban, amely évenként hat hónapra Reinhardt társulatához köti, érvényben marad. (*) A Ronacher, Bécsből jelenlik : XValdmaius Imre, a volt budapesti orfeum-igazgató, szombaton írta alá azt a szerződést, amelynek erejével az új szezonban ő lesz a­­ Ron­acher-színház igazgatója. Ugyanekkor Strauss Oszkár, aki egy szezonon ke­resztül sikertelenül igyekezett a Ronch­erből Künstlertifaeatert csinálni, végleg kivált az intéz­mény kötelékéből. (3) Szerződtetés. A Vigszinház tagjai sorába szerződtette Igalits Szandyt, Hegedűs Gyula növen­dékét. Az új tag szeptemberben kezdi­ meg működé­sét a Vigszi­nháznál. ('•­ Szinház és Divat. Fora­gó Jenő és Vángel Gyula hetilapja e héten jó változatos és érü­ékes tár­latommal jelent meg. B. Kosáry Emmát és családját egész sor kép mutatja be nyaralójában. A címlapot lábc­ss Juci képp hiszik­. A szövegrészben Kürthy Emil folytatja érdekes visszaemlékezéseit. (­•'•) Dalok a táborból cím alatt jelent meg hat új magyar nóta Sík Sándor és Sassy­ Csaba szöve­geire Szent-Gály Gyula zenetanártól. A fü­zetek a Báu­l zenekiadó cégnői jelentek meg ének és zongo­r nem a küzdelemben dicsőséges és győzelmes férfi példájával? Ő ti rajongók, hát csak olyan küzdelmet tudtak elképzelni, amelyben ember embertársát akarja megölni — csak olyan győzelmet, amely egy másik gyalázatát je­lenti? A repülő­ ember dicsősége vájjon igazán ott kezdődik-e, mikor bombákat dobál a vá­rosokra, nem előbb-e, valamivel, akkor, mi­kor a ravasz és alattomos ellenséget, a big levegőt, legyőzte és nyakába üti?, Az egész élettelen világ, melyet Termé­szetnek n­evezünk, kemény föld, sikamló víz, sziszegő lángnyelv, hallgatagon és makacsul és fenyegetően néz farkasszemet évezredek óta ősi ellenségével, az Emberrel. Beszéljetek hát az én gyermekemnek a hősről, aki szem­beszáll vele, életét kockáztatva, bátran és ön­feláldozóan. Beszéljetek neki a tudósról, a gondolkodóról, a költőről, a pilótáról — be­széljetek a forradalmárról, aki embertársai­ban nem az embert, hanem a gonosz termé­szet sárkányát kaszabolja és ő meg fogja tudni, mi a bátorság, erő, férfiasság, vitézség. Ha pedig a háborúról is akartok beszélni, raj­zoljátok le neki az én főhadnagy barátomat, aki négy vitézségi éremmel a mellén idegsok­kal jött meg a harctérről: egy ütközetben, vé­letlenül, saját katonáját lőtte le, amint az egy bokorból előugrott — azóta egyre rázza a fe­jét, szünetlenül, megállás nélkül, rázza már hat­­hónapja, éjjel és nappal és rázni fogja ha­lála percéig, mintha azt mondaná folyton, nem, nem, nem ezt akartam, nem ezt akar­tam . . . ráza, a hires miskolci honvédek indulója zongora­kottájával együtt. A csinos kiállítású kiadványok ára egyenként 2 korona. (•"•") Színházi Élet. Incze Sándor népszerű heti­lapja Dezső, Fétis, Mühlbeck. Vértes rajzaival már megjelent. A tartalmas számból kiemelkednek: Keszler József cikke. A rendes heti rovatokban Bús Fekete László regényét találjuk, továbbá az „u­tazás a sugó­lyukon tut" e heti folytatását, amelyben a királyszin­h­ázi emlékekről mesél Harsányi Zsolt, Szenes eiuber heti versét, Zugligeti Intim Pistát. . ('•'•') Iiszilő mű­vésiet­t. Mgé.-'Z sereg — részben szin­es mű­melléklettel jelent meg a ..Viszilö művészet" uj száma az Országos magyar képzőművészeti iskola kiadásában. Feltűnően érdekes benne Mihalik Gyulá­nak, a művész-tanárnak tanulmánya a magyar vise­letről és divatról. Minden mű­vészt és minden úriasz­szonyt érdekelhet ez a Studium, amelyet sok finom rajz illusztrál, Mihalik tanltványainak munkái. Ízlés­sel kedves Hollo-Holländer Erzsi és Országh­ I­­ona több arjza. A füzet ára aránylag nagyon csekély, har­madfél korona. Hangversenyek A rokkant-alap javára nagyszabású hangversenyt rendeznek Pöstyénben július­­22-én a katonák. Az ér­dekes műsoron több­ek között Csortos Gyula, S. Kom­lós­,­ Ilona, Kálmán Oszkár, Son Harry, Gellért Lajos is fellépnek. A konferálásra a katonai rendezőség Har­sányi Zsoltot kérte fel. Úi színházak hírei A Királyszínházban Fali Leó nagysikerű ope­rettje, a Stambul rózsája szombaton eljut táblás házak során első jubileumához, a 25-ik előadáshoz. A jubi­láris előadáson, addig és azon túl is ugyanazok a sze­replők játszák szerepeiket, kik ezt a nagyszerű ope­rettet a példátlan nagy sikerre segítették. Az operett előadásai iránt olyan rendkívüli az érdeklődés, hogy hetekkel előre­v­iszik a jegyeket. Ma és jövő vasárnap délután ,4 csárdáskirályné van rendes helyárakkal műsorra tűzve. A mai előadáson Stázi szerepét Papp Marci, a Bu­dai Színkör primadonnája játsza. A Budai Színkörben a jövő heti műsort az idei szezon két nagysikerű újdonsága, a ..Milliomos Kati" operett és „A budai ház" vígjáték dominálja. „A bu­dai ház" kedden, csütörtökön és szombaton este kerül előadásra, míg a „Milliomos Kati" szerdán és vasárnap. Hétfőn a "Cigánybáró" operettben lép újra a budai közönség elé K­alaky Vilma, aki a Budai Színkörbe szerződött vissza. Pénteken este Medgyasszay Jenő töilértével az „Eva" kerül színre. Szombaton délután három órakor a gyermekvilág örömére ,,Tücsök Mihály utazása Tündérországba" tündérrege kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. A mulatságos tárgyú gyermek­darabot Andorfi Péter írta. A Budapesti Színházban ma, vasárnap kétszer, délután 4 és este 8 órakor Feld Mátyás nagysikerű revü-operettje, A csámpáskirályné kerül színre. A jövő­­hét minden estéjé­n is fali 8 órai kezdettel .4 csámpás­királyné van műsoron, amelyhez hasonl­ó kassza­darabja a Budapest­i Színháznak már évek ót­a nem vit­t. / I kisiai köztársaság # Szűkszavú jelentésekben értesítette csu­pán a Reuter-ügynökség Európát a Kínában lejátszódott államcsínyről és a nyolc év előtt detronizált gyermek-császár alig néhány na­pos második uralkodásáról. Ha a rövid hí­rekből helyesen rekonstruáljuk az­ eseménye­ket, a pekingi helyőrséget használták fel a császárság visszaállítására, a tábornoki kar­nak és a hadseregnek nagy része azonban nem nyugodott bele a császárság visszaállítá­sába és így gyors vége lesz a pekingi puccs­nak. A köztársasági csapatok már Peking ka­pujánál állanak, és tizenkét éves korában im­már másodszor veszíti el trónját a mennyei birodalom jogszerinti uralkodója. A kínai köztársaság tehát túlélte Csang Szun tábornok államcsínyét, ahogyan túlélte első elnökének, Jaan­sikaj-nak napóleoni ál­mait. Most talán már újabb akadályok nélkül fog bekövetkezni a köztársasági államszerve­zet intézményes kiépülése Kínában. A kínai kérdés belpolitikai része ugyanis korántsem megoldhatatlan: csak kifelé reménytelenül ne­héz a kínai birodalom helyzete. Területileg harmincszorosa, népességében tizenhatszorosa Magyarországnak a mennyei birodalom. Mikor Milliadesz a görög hadsereg élén Marathonnál felvette a harcot a perzsák­kal, Kína mögött már egy négyezer éves tör­ténelem állott. A régi görögök és a római bi­rodalom szemében a titkok és a csodák or­szága volt Kína: onnan jött a selyem, a ne­mes zománc és a görög vázák finom rajzai mögött is kínai hatást sejt újabban az ar­cheológia. Erjesztően és fejlesztően munkált közre az ókori kultúra kialakulásában a tá­vol kelet, és most béna korral, lehetetlenül kiszolgáltatott zsákmánya a nyugati világnak­. Az elzárkózás szóval szokták megoldani a távol kelet problémáját. És csakugyan, Kína elzárkózott a nyugati világtól, ámbár a kínai fal barbár szomszédok támadásai ellen épült és nem gát gyanánt, a nyugat szellemi áram­latai elé. Azonban ez az elzárkózás nem egy megvénült kultúra beteg önhittsége, hanem természetes konzekvenciája egy olyan világfel­fogásnak, mely a legteljesebb ellentéte a miénknek. A haladás a nyugat világfelfogásának cen­trális eleme, legalább a közelmúlt fél évezred­ben: a haladás értékébe vetett hit egyeteme­sebb és erősebb a nyugati világban, mint ami­lyen a katolikus vallás volt, a római egyház leghatalmasabb korszakában. Kína nem osztja a nyugatnak ezt az optimizmusát, Kína nem hisz abban, hogy a haladás közelebb hozza a világot a lehető legtöbb ember leheti legnagyobb boldogságához. Kínát a mandzsu császárok bukásáig filozófusok kormányoz­ták. Az európai operettek kedvelt komikus fi­gurájának, a mandarinnak filozófiából és iro­­­dalomból kellett szigorú vizsgát tennie, mi­előtt elnyerte állását, nem pedig közigazgatási jogból. És ez az állam­ filozófia a rezignáció filozófiája volt. A kínai agrárrendszer a törpe­birtok elvén nyugszik. A kínai gazdaságpoli­tika apáról-fára iparkodott átörökíteni az ipari foglalkozásokat és a kisipari exisztenciákat pártolta, melyek éppen elég kenyeret, illetőleg rizst szereznek egy családnak. Mindenkinek létminimumot akartak adni a bölcs kínai csá­szárok és a felfelé törekvés vágya helyett a ke­véssel beérésnek, a megnyugvásnak kultuszát terjesztették. Így lett Kína ellenségévé annak­ a gazdasági haladásnak, mely a kis mesterem­ber szerető babrálgatása helyett lélektelen, nagy gazdasági mechanizmusokat teremtett meg. És ki merné eldönteni, hogy az emberi boldogság szempontjából mi a nagyobb érték: a háziiparnak kedvvel, szeretettel készült, ta­lán kezdetleges terméke, vagy a gyáriparnak keserű verejtékkel öntözött tökéletesebb tö­megáruja. A haladás egy örökös véres küzde­lem, melynek kevés a győzelmes hadvezére, és megszámlálhatatlan a rokkantja, er­esettje, Kína az ölhetett kéz himnuszát hirdeti. De természetesen ez az alternatíva csak­ addig gyakorlati jelentőségű, amíg valamelyik ország egy elzárt világ, aminthogy Kína az volt, míg azután a közlekedési technika ro­hamos tökéletesedése kíméletlenül fellármázta a Csendes-óceán nyugalmát. Mikor a nyugat szomszédjává lett Kínának, a mennyei biroda­lom fegyvertelen kézzel fogadta a technikának ellene irányított vívmányait. A bölcsesség még csak fel sem­ vehette a harcot az okossággal. De azért Li-Hung-Csang, a kínai császárság utolsó nagy államférfi­a,­gyönyörű emlékiratá­ban a nyugodt fölénynek, az önkénytelen meg­vetésnek ironikus hangján beszél a nyugat bar­bár népeiről, úgy mint a harmadik század ró­mai és görög írói azokról a vad, nomád né­pekről, amelyek­ rabolva és pusztítsa törtek be az ókori civilizáció színhelyére. (f. g.) Vizsgákra leggyorsabban, utólagos, díjazásért Vérsitt­elő Zsoldos tanintézet, Dohány-utca 84. TJ. III svéd fűkaszáló, mar­okvedő és kévekötő gépeket azonnal szállít­hatunk Stack, PasSeus, W. D. és egyéb elsőrangú ném­e gyártmányút üzemképes karban azonnal szállíthatunk fipr­illa!Jos lépsyár Bész!f.-tírsasá! Budapest,VI., Uáeuut Ill. — Sürgönyfu­m:­­ Plagu m^uil­ — Telefon 45-15. — Hagy tartaUkrssz^raktat

Next