Pesti Napló, 1917. november (68. évfolyam, 270–295. szám)
1917-11-01 / 270. szám
Budapest, 1917« 68-ik évfolyam. 270. szám. Csütörtök, november 1 ' ATBÓ HTRDETESEK ÁRAI Egyes szó IS 6116c, vastagabb betűvel 30 811éf .lácOSKk maim&rr okaUrné, dgsatas sxeftat Megjfla étdével MNB kirádével naftiáen SLOF'HETESI ARAIC Kiss évrf ... 38 kor. — SU. Á-es évre .... 19 . —Nijyedén« . . 9 „ » . Lir;y bór. • * • . 3. 3j w iny« szára ára: ^alapesten. Vircach és ^.a!^udvarokoo Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Rákóczi-ut 18. — Jenő főherceg csapatai tervszerűen folytatják előnyomulásikat a Tagliamento felső folyása mentén haladó hegységekben és a velencei síkságon elfoglalták Palma Novát. Az olasz fronton ejtett foglyok száma 200.000-re emelkedett, a zsákmányért ágyuk száma meghaladja az ezret. A flandriai heves csatában minden angol támadást visszavert a 4. német hadsereg* tfíjfWTHflfr i(Tirii~i • 1T1 írn tTiirr A kancellárválság nehézségei t többségi pártok buktatták meg Hertling jelöltségét A berlini politikai körük idáig úgy tudták, hogy Hertling kancellár-jelöltsége azért hiúsult meg, mert Hertling nem akarta vállalni a kancellárságot a porosz kormány elnökségei nélkül. A legújabb hírek szerint azonban a császár felajánlotta Hertlingnek a porosz miniszterelnöki állást is, úgy, hogy nem Hertling vonakodásán múlott a kombináció megvalósulása, h hanem a többségi pártok magatartásán. Kühlmann külügyi államtitkár ugyanis Hertling megbízásából tárgyalásokat folytatott a többségi blokk vezéreivel és Hertling a tárgyalások eredménytelensége miatt fogja bejelenteni holnap a császárnak, hogy megbízatásának nem tehet eleget. Hertling tehát diszognálása után, határdéktalanul érintkezésbe lépett a birodalmi gyűlés többségével és csak agg vállalta volna a kancellárságot, ha a többségi blokk vagy legalább a blokk-pártok egy része biztosította volna őt támogatásáról még a kinevezés meghörmente előtt. Ez mindenesetre fordulat a német birodalom alkotmányos életének történetében. Hiszen mindeddig a császár a birodalmi gyűlés pártalakulásaitól függetlenül nevezné ki a kancellárokat, és a kancellárok azután esetről-esetre szereztek többséget törvényjavaslataiknak a német nép alkotmányos képviseleténél, így tehát Hertling előzetes tapogatózása egy lépést jelent a német birodalmi kormány parlamentizálása felé. De ez a lépés nem oly nagy, ez a fordulat nem oly nevezetes, mint amilyennek első pillanatásra látszik. Herfling tárgyalásainak alighanem csak taktikai céljuk volt, és így a többségi pártoknak tett koncessziót nem tekinthetjük elvi jelentőségűnek. Hertling egy félszázad óta következetes képviselője nem csupán a klerikális politikának, de az ultramontán világnézetnek is. A katolikus centrum-pártnak volt egyik vezérszónoka a birodalmi gyűlésben, a centrum programmjával lépett a bajor kormány élére, öt évvel ezelőtt: a materialista gondolkodás, a mechanikus világnézet ellen fordul Hertling filozófiai műveinek tendenciája és a „katolikus tudomány" ápolására alapította meg a bajor miniszterelnök fiatal egyetemi profeszszor korában a Görres-társaságot, így tehát a Hertling-kombiníció tervezői jogosan számíthattak arra, hogy a centrum támogatni fogja Hertlinget akkor is, hát ezáltal ellentétbe kerülne a blokk többi pártjával. És a centrum a birodalmi gyűlés legnagyobb pártja, a szociáldemokrata párt kettéhasadása óta. Egyébként a blokk két másik polgári pártjának is hozott húsvéti tojást Hertling: két kancellár-helyettesi állást akart szerveztetni számukra. És ha a többi német probléma tekintetében Hertlingnek más is az álláspontja, mint a blkké, a békekérdésben egy nézeten van riffelsrgi pártokkal. Néhány hónap előtt Bécsben járt a bajor miniszterelnök, ahol, a nagynémetek szerint „konspirált" Czerninnel, az annexiómentes béke érdekében. A többségi blokk csakugyan konciliánsan viselkedett a tárgyalások folyamán, és alighanem csak Scheidemannék állásfoglalása hiúsította meg az ellentétek áthidalását. A szociáldemokrata párt nevében természetesen vörösposztó Hertünknek leplezetlenül reakcionárius gondolkodása. Azonkívül Hertingtől igazán nem lehet várni a porosz választói reform radikális megoldását. Végül pedig Hertling megrögzött ellensége a munkások szakszervezeteinek. A szociáldemokrata párt pedig Scheklemann vezetése alatt mérsékelt és mégis határozott politikájával oly nagy tért hodatott a német közvéleményben, hogy a polgári blokk-pártok bizonyára elvesztenék népszerűségüket, ha szakitanának szövetségesükkel. (f. g.) Berlin, október 31. Jól informált politikai körökben végik.(I ) meghiusultnak tekintik gróf Hartting jelölését a birodalmi kancellári állásra. Berlin, október 31. A mai esti lapok valószínűnek mondják, hogy gróf Hertling jelöltségének nehézségeit elhárították, bízható parliamenti forrás szerint azonban tegnap estétől ma reggelig az a helyzet, amely Hertlingre kedvezőnek látszott, ismét változott s ez a kombináció idig meg sízlt. Hertling tegnap majdnem végképp az elhatározásra jutott, hogy lemond a jrségről, azonban Kühlnvirin államtitkár, aki a jelöltség iránt érdeklődött a birodalmi gyűlés többségénél is, Stertlingnél is, sikeresen közvetített. Hertling késznek nyilatkozoa arra, hogy átveszi a birodalmi kratocellárságot és a porosz miniszterelnökséget. A birodalmi gyűlés többségével folytatott tanácskozások alatt tervbe vették, hogy egy-egy helyettes kinevezését javasolják neki. E két helyettes mindegyike a parlamentiből lett volna veendő. A kancellárhelyettes a néppárt egsi tagja, lehetőleg Payer képviselő, lett volna a mint miniszterelnöknek a porosztartománygyűlés egy nemzeti liberális tagja lett volna Hertling helyettese, mert a többség joggal felteszi, hogy a poroszországi választási reform végrehajtása csak a nemzeti szabadelvűek segítségével lehetséges. Friedberg vagy Lohmann képviselők voltak erre kiszemelve. Tárcáink Pénteken Hatvany Hatosi Feleségek felesége. Szombaton : Tóth Iispolidt Együgyű Náthán története. Vasárnap: Gábon Andor* : Szép mesét írok. EXPRESSZVONAT Regény Irta: Szomaházy István A fiatal ember, aki a hosszú levélben mint adriai remete szerepelt s havas sziklákról, ködös tengerekről, vijjogó sirályokról beszélt s egy magányos sziget őslakójának tüntette föl magát, voltaképp egy pólai kávéházban ült, melynek füstjéből megviselt katonazubbonyok, tarka parolik és kék tengerészkabátok csillogtak ki a sárga gázlámpák fényében. A kávéház ablakai egy olaszosan szűk utcára néztek, melyek előtt kacér női fejecskék ,és csinos bokák, surrantak el, fekete harisnyás, karcsú bokák, melyek negédesen tipegtek tova a nedves gyalogjárón, hogy csakhamar beleolvadjanak az esti ködbe. A kávéházban tisztltek, századostól lefelé, a fülmeleg kártyaófában, a billiardasztalok körül, az utcácskára néző ablakok mellett csupa ásító, szivarozó, újságot olvasó, vagy bóbiskoló katona várta unatkozva és türelmetlenül a nyolc órát, amikor a tiszti étkező lámpásait felgyújtják. A katonai zubbonyok, kardok és érdemjelek sokaságában szinte elveszett a civilruhás fiatalember, aki a kassza mellett lévő asztalkánál a levelét megírta s aztán — gondosan elolvasva a még egyszer minden sort — a nyelvét most végighúzta a boríték mézgásán. » — Bravó! — mondta magában egy elismerő fejbbentéssel, miközben az anisette-je utolsó csöppjeit megitta. Kalligrafikus betűkkel bállt: a borítékra a fiatal leány nevét, aztán megelégedetten szemlélgette egy darabig a levelet, majd egy cigarettára gyújtott, körülnézett a kávéházban. Szép szál fiú volt, akin csakugyan megakadhatott minden női szem! A haja fekete volt, mint a korom, a bajusza szinte zománcos volt a feketeségtől és a szemöldöke azt a hatást tette, mintha minden nap kínai tussal festették volna feketére. De a mefisztóras szemöldök alatt két okos, meleg, megértő szem, mely csupa jóságot, részvétet és együttérzést sugárzott ki, mintha a világ minden szenvedőjét megértené és mintha minden fölvett álarcon bele tudna látni az idegen emberek lelkibe. A szemek alatt mély árkok húzódtak, álmatlan éjszakák, súlyos gondok, vagy könnyelmű kicsapongások emlékei, melyek a gyöngéd anyáskodás vágyát szokták fölkelteni a szentimentális női szívekben. A nagy kártyások és a gyógyíthatatlan asszonybarátok arca volt ez, vagy azoké a melankólizáló természeteké, akik megbillent lelki egyensúlyukat egy revolverlövéssel szokták helyrezökkenteni a hálószobájuk magányosságában. Honnan örökölte hősünk e húskomor pillantás melegségét, azt aligha tudnák kideríteni — ősei pusztai ispánok voltak, akik nyolcvan évig éltek, nappal soha se feküdtek ágyban és következetesen fs-nek írták a cs betűt — de annyit rögtön megállapíthatunk, hogy minden távolabb árlt karakterétől, mint a szomorúságra, vagy a melankóliára való hajlandóság. Hősünk e haszontalan limlomok helyett annyi észt, ötletet és gyakorlati érzéket hozott magával a világra, mely egy newyorki tőzsdetagnak is becsületére vált volna. Silány elméletek épp oly kevéssé zavarták, mint a tudománynyal való rozsdás kapcsolat válgyai, s lelkifurdalás nélkül cigarettákra költötte a szerény összeget, melylyel iskolai irka-budgetjét fedezték. Egy szakállas és csizmát hordó tanárs m még javában a Pithagores tantételét magyarázta neki, mikor lelkében már feléledt a homályos sejtelem, hogy a kötelességteljesítés teóriáját csak smokkoknak és gyönge lelkeknek találták ki s hogy az igazi élet voltaképp csak a gyönyörűségek sorozatából áll: pompás lakásból, melynek fürdőszobájában sülyesztett onix-kád áll, udvarias és simaszavu szolgák seregéből, parfume-ből, virágokból és ékszerekből, az expresszvonat egy tükörablakos fülkéjéből, mely villámként röpíti az embert a távoli országok hoteljeibe, egy sarokasztalból a párisi, londoni, fr.rendei, vagy montecarlói étteremben, az előkelő klubok karosszékeiből, ahol inkognitóban levő hercegekkel beszélgethetünk, gyönyörű, illatos és finom asszonyokból, akik egy csodaszép lakás magányosságában fogadnak bennünket, színházi páholyokból és pókhálószerű Delibes-ballerekből, egy-egy víg karneválból Nizzában és egy-egy sétakocsizásból a Bois de Boulogne-ban, egy diplomáciai ebédből az angol külügyi hivatal nagytermében és egy fogadtatásból Windsorban, ahol a csodaszőke Mary királynő kézenfogva sétáltatja a park fái alan a mezítelen térdű hercegnőket. A kopott ruhás,is fiú, ki látszólag a tanár magyarázatait hallgatja, a lelke mélyén összeborzadt, mikor őseinek p. rí - és verejtékszagtól fülledt életére visszagondol. • elviselhetetlen nyári délutánokra, mikor az c.i.h r kilógó nyelvvel nézi a kutgémeket, a szc.cér, -, lakásokra a soha nem szűnő nnyi-fa gondok? •: élet undorító csúfságaira, ;r-cígek közt a ]—. hasonlók a napok beláthatatlan sokaságát elsüllik. (2)