Pesti Napló, 1918. február (69. évfolyam, 27–50. szám)

1918-02-01 / 27. szám

Budapest, 1918. IXŐ FIZETÉSI ÁRAK: Egyez én® 38 kor. — fill. FS1 évre _ 10 » — „ negyedévre 9 , 50 „ Egyház»_ 3 , 30 , egyes szim­pra: Budapes­ten, vidéken és pál­yaudva­rokon 16 filér 69-ik évfolyam. 27. szám. ^ 191$ FE«. 1 ^ / Péntek, februr! SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Rákóczi-út 1«, TELEFON József 62—30, 62—31, 62-32, 63-33, 62-64. Felelős szerkeszti: József 62—36. Igazgatóság: József 62—9. Igen nagy csendben, minde­n fényes és hangos külsőség nélkül történt meg ma We­kerle új pártjának zászlóbontása. Még név sincs a zászlón, csupán eg­y jelszó. Az a jelszó, hogy egyesíteni kell az erő­ket, le kell rombolni a válaszfalakat, és együttesen kell próbát tenni, vájjon el tudjuk-e viselni azokat a rendkívüli er­kölcsi és anyagi terheket, melyek Magyar­ország történetének következő korszakában bizonyára reánk szakadnak. Hogy az erők egyesítése nélkül még csak reményünk sem le­het arra, hogy kiállják majd a nagy teher­próbát, abban Wekerlének tökéletesen igaza van. Csupán az a kérdés, valóban sikerülni fog-e ez a koncentráció, s hogy egyáltalában érdemes e sokat fáradozni ama parlament­­ erőinek egyesítésén, amely parlament minden oldalán és minden töredékében kiélte magát, erőit belső civakodásokban és személyes tu­sákban elpazarolta, amely parlament előbb, vagy utóbb mégis csak helyet fog adni egy tökéletesen más konstrukciójú népképviselet­nek. Mintha Wekerle is számolt volna ezzel a sajátságos parlamenti helyzettel. Nem tett nagy erőfeszítést. Nem akart lelkesíteni és lángot gyújtani, beszéde sem sugárzott egy toborzó erejű belső meggyőződéstől. Szerény volt a zászlóbontás, nem is lehetett más, mi­dőn célja tulajdonképpen nem volt egyéb, minthogy teendők és állásipontok felsorolásá­val régi és jövőbeli hívei kívánságának minél inkább eleget tegyen. Ha azt a kifogást vet­hetik a programm ellen, hogy a politikai köz­élet szereplői közül bárk­i elmondhatta volna — talán gróf Zselénszky Róbertet kivéve — akkor nem szabad elhallgatni azt sem, hogy viszont a képviselőház csaknem minden tagja aláírhatná ezt a programmot; s Wekerlének­ ez volt a célja: a politikusok minél nagyobb tömege számára akart elfogadható bázist adni. Wekerlének vezérgondolata tehát: eltün­tetni a válaszfalakat; megmutatni, mily kevés a különbség jobb- és baloldal között — a szélső szárnyaktól eltekintve. Újra meg újra hangoztatta, hogy egyesíteni kell az erőket s ez uj jelszó kedvéért lehetőleg­ kevéssé tolta előtérbe a már-már egy esztendeje tartó krí­zis okozóját: az általános választójo­got. Mióta a krízis megoldására az Esterházy­kabinet kinevezésével megtörtént az első kísér­let, azóta nagyot változtak az idők. A választó­jog változatlanul benne van Wekerle program­jában is. De Esterházynál ez volt maga a pro­gram, s minden egyéb, csak staffázs, az Es­terházy-kormány állni, vagy bukni akart a választójoggal. Wekerle programmjában a vá­lasztójog egy pont, olyan, mint egy másik, a lisztában benne van, de nem dominál, nem sarktétele, nem létalapja az egésznek. Igaz, hogy gróf Apponyi Albert kiegészítette azt, amit Wekerle a választójogról mondott, még­pedig szerencsésen egészítette ki: a miniszter-­­­elnök helyett is felelt Tisza kompromisszumos­­ felhívására, az ajánlatot kifogástalan határo­zottsággal visszautasította és a választójogot mint becsületbeli kötelezettséggel vállalt tenni­valót ismét az őt megillető első helyre állította. Foglalkozzunk-e a programm egyéb rész­leteivel? A Wekerle-kormánynak teendői fel­sorolásánál sokkal biztatóbb kvalitása, hogy kitűnő szakemberek is ülnek a minisztérium-­­­ban, a Wekerle iskolájából való emberek, kikről hisszük, hogy hasznosak lesznek,­mert dolgozni tudnak és akarnak.. S a map­cát a Wekerle program­nján el lehet kezdeni, hogy egy és más hiányzik ebből a programai­ból. A legfontosabb gazdasági problémák so­rában például hiányzik a gazdasági függet­lenség, melynek berendezésére­­— minden el­lenkező teóriával szemben hisszük és valljuk — soha sem volt alkalmasabb az idő, mint most, a megmérhetetlen gazdasági átalakulá­sok e korszakában. Hiányzik tehát az önálló vámterület és a magyar jegybank, de a ma­gyar hadsereg ígérete — s a katonai önállóság kérdése politikai és gazdasági szempontból egyaránt fontos — igen elmosódott kontúrok­kal van csak megigazolva. Törvényben biztosí­tott jogunk, a magyar katonának négy eszten­deje tanúsított hősies önfeláldozása: mindez a hadsereg kérdésének teljes nemzeti megoldá­sát kellett volna hogy megteremtse; Wekerle pedig csak egy szerény lépést tesz előre a ma­gyar hadsereg felé. Hiányzik aztán az agrár­kérdésnél Wekerle Sándornak az az egészsé­ges gondolata, hogy álla­mi kezelésbre vegye az egyházi birtokokat, a tulajdonjog kérdésé­nek változatlan fentartásával. Nem szabad azonban elfelejteni We­kerle mai beszédének azt az érdemét, hogy megmutatta, mily meddő volt: a magyar par­lamentben csaknem egy évtizede tartig két grófi személyiség körül csoportosuló szenve­délyes és személyes civakodás. Nincs közte­tek különbség: ez volt a tanulsága Wekerle pátosz és belső tűz nélkül előadott programm­jának. Egyesüljetek tehát. Wekerlének a mi viszonyainkhoz alkalmazott, a mi parlamen­tünk nívójára leszállított filozófiája az, hogy okosabb a parlamentben meglevő s bizonyos egyetértésre hajlandó elemekkel belső civódás nélkül és lehetőleg megjavított adminisztrá­cióval kormányozni, — mint a háború alatt választatván, uj igazságtalanságokkal, a kor­mány új és megnövekedett hatalmi eszközei­nek kíméletlen kihasználásával — új többsé­get szerezni egy olyan új parlamentben, mely a népképviselet nevét megint csak nem érde­melné meg. Így állítva fel a kérdést, azt kell mon­dani, hogy minden azon a módon múlik, aho­gyan a viszonyokkal való megalkuvásnak ez a filozófiája gyakorlatilag érvényesülni fog. S még ha az elképzelhető legjobb módon érvé­nyesül, akkor is csak átmenet lehet; előkészí­tése annak a jobb időnek, midőn más pártok, más emberek, szárnyalóbb, együttes, több ide­alizmus, éltetőbb meleg, igazi népképviselet veszi át e kényszerűségből együtt ülő hadi parlament uralmát. A képviselőház ülése Szász Károly elnök féltizenegykor nyitja meg az ülést. Jelenti, hogy Szterényi József és herceg Winditseh-Graetz Lajos lemondása folytán a kö­zös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizott­­­sági ban­­két rendes tagsági hely üresedett meg. A s póttagok közül Jakab­­fy Elemér és gróf Klebels­berg Kunó hivatnak helyükbe. Felolvastatja a kormányváltozásról szóló királyi kéziratot, illetve a miniszterelnöknek erre vonatkozó átiratát. (Első a vittassítójog) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. Ház ! Né­pek létért való küzdelmének nagy korszakit él­jük. Államalakulatok bomlottak fel, útak kelet­keznek. Európa összes államai népüknek egész erejét negyedik éve vetik a küzdelembe. A népek e nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztá­lyoknak, a jogoknak megállapított határait, ki­egyenlítőleg hat az egész ítéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtérbe. A mi közéletünkben nem ez a világküzdelem ve­tette fel a jogkiterjesztésnek nagy kérdését, hanem a történelm­i fejlődés rendes folyamata már a há­ború előtt tolta ezt előtérbe. Ez a nagy küzdelem csak igazolta ezeket a törekvéseket s azt a tanul­ságot, azt az intelmet állítja elénk, hogy nem sza­bad a kérdés megoldásával késlekednünk, miugró­, pontra kell azt mielőbb juttatni. És ezért törek-s­szü­nk, hogy mindenekelőtt e kérdés megoldását­­ siettessük. A nagy politikai kiegyenlítés elvének első láncszemét, a válas­­­tjog általánosítását tör­ténelmi fejlődésünknek megfelelő alapon készí­tettük elő. Általánosítani kívánjuk a jogokat, meg­óvni nemzeti érdekeinket, biztosítani az erkölcsi,­­ a műveltségi, a kulturális iránynak vezető szere­­­pét. Csak félmunkát végeznénk, ha a nagy poli­tikai kiegyenlítő mű­nek ennél az első lépésénél megállnánk. (A szociális reformok) .Hanyatló irányú népesedési mozgalmunk fej­lesztése, munkaerőnk fokozása, érdekeink védelm­ it a Kasban és a Főrencsiházban Wekerle elmondta az új párt programmját . Tisza támogatást ígért Lipponyi a választójogi kompromisszum ellen A kormány ma délelőtt mutatkozott be a képviselőházban, délután pedig a főrendi­házban. A képviselőház folyosóin már tíz óra előtt szokatlan volt az élénkség. Féltizenegykor nyílt meg az ülés. A háznagy vezetésével be­vonult a kormány. Következett egy sereg­el­nöki előterjesztés, azután Wekerle Sándor miniszterelnök mondta el az új kormány pro­grammját, mely egyúttal az új párt pro­gramm­ja is. Több mint egy óra hosszat be­szélt Wekerle zsúfolt padsorok és túlzsúfolt karzatok előtt. Beszédét sokszor szakította meg a baloldali pártok helyeslése és nem egy­szer a jobboldalról is felhangzott az „ügy van". A szélső baloldal, Károlyi pártja, csend­ben maradt. Wekerle után, noha a képvise­lők zajongva sürgették a szünetet, gróf Tisza István szólalt fel. Kifogásokat sorolt elő. Több ponton vitatkozott Wekerle pro­grammjával, majd a választójogra tért át és újból hangsú­lyozta régi aggodalmait, végül azonban mesz­szemenő támogatást ígért Wekerlének és a kormánynak minden olyan kérdésben, amely a magyar nemzeti elvek kidomborítását cé­lozza. Ezután Mihályi Tivadar terjesztette elő a románok memorandumát, majd Polónyi Géza fejtegette, hogy miért nem lép be az új párt­ba, közben heves szócsatába bonyolódván Drakovszky Istvánnal. Polónyinak egyébként Tisza is válaszolt személyes megtámadtatás címén. Utána gróf Apponyi Albert szólalt fel rö­viden, de meglepő határozottsággal foglalt ál­lást, a demokratikus választójog mellett, visz­szautasítva Tisza kompromisszumos ajánla­tát. Végül az elnök, kissé megkésve bár, utó­lagosan szigorúan rendreutasította Mihályi Ti­vadart, mert beszédének két mondata, ame­lyek a románság elnyomatását panaszolják, alkalmas a külföld megtévesztésére. Ezzel az ülés három óra táján véget ért. A főrendiház ülése délután öt órakor kez­dődött. W.-knte itt is.r- i­­­g mját, csupán a koncentrációra való felhívást m­el­­­lőzte. A programmot hozzászólás nélkül vet­­­ték tudomásul. Ezután gróf Zselénszky Ró­­­bert interpellált a rekvirálásról és Werkerle­­ válaszolt neki. Végül a főrendiház még letár­gyalt három régebbi törvényjavaslatot és új­ból elnapolta magát.

Next