Pesti Napló, 1918. március (69. évfolyam, 51–77. szám)

1918-03-28 / 74. szám

Vántották PESTI NAPLÓ 1918. március 28. LILA ÁKÁC ELBESZÉLÉS IRTA: SZÉP EPNŐ A­­bódék előtt, pingált k­eris papir­síiveges bohócok l "gtek székeken állva a ostorral és pálcával harcolva a suhancokkal akik támadták őket felfújt piros hólyagok­kal és o­tt siketítették a hallgatóságot nyelv­sípokkal és visító tollas sárkányokkal amelye­ket folyton valakinek a szemébe fújtak a szájukból. A lövöldék előtt ugattak a puskák és mindig beledobott a lá­bába a dobos akit eltaláltak" A tetovált arab csodány összefont karokkal állott a lépcsőn és hagyta dicsőíteni magát egy izzadt kikiáltótól, aki már holt­rekedt volt hogy csak nyitogatta némán a száját és veregette a tenyerével a tetovált arab csodanő hátulját és csak a szemével intege­tett a nagyérdemű közönségnek hogy jöjjön lefelé s a nagy csengő szijját­ rángatta a má­sik kezével. Szegény, ugy sajnáltuk mi ketten, ott állottunk egy kicsit előtte s melegítettük egymást a ka-d­ásunk­kal. Manci megnyálazta az ujját és mégi­ fm­átette az arab cso.danő mez­telen térdét bogi t­ snyleg. rovat­a Van-e. Az arab csodanő mérgesen lesziszegett Manóira: Savasz dasz zi vájterkommen. Azután egy sá­torban sorslapot vett Manci, tudod hogy megy az, egy szeges rézlapra ami folyton a rezeg a tenyerét kell rátartani a halandónak és a ti­tokzatos szekrényben közben elkészül a sors­lap. Manci sorslapján váratlan boldogság ál­lott és szerencsés kimenetel türelem és meg­ahitt baráti kéz által, csak arra Intette a sors­lap Mancit hogy legyen elővigyázatos mivel az ármány útját szegi. Manci elmerengett egy kis borúval: — Mondja mi , frisz az az ármány? És rám simult és eg­y kicsit didergett mert könnyen­ volt öltözve. Én kiérlek, amilyen józan voltam, olyan magyarázatot adtam neki: — Ármány és szerelem. Azután a barlangvasuton tettü­nk egy álom-körutazást. Marcinak a feje a vállamon feküdt &fu karja a másik vállamat fosta. Nem győzött csodálkozni és lelkesed ... Ni törpék! Ni a tündérek! Ni a kis mókiások! 'Ni a jeges­medvék! Mikor a remeték honában jártunk, ahol egy rívás remete él együtt a-' erdőn a leg­kedélyesebb társaséletben. Manóinak a hajá­ról lecsúszott a kalap és én simogattam a fe­jit és csókoltam a hasít és a vasútban elöttünk is csókolóztak és mer­tünk is és a hátunk m mögött is és Manci felnézett a szemembe s m()Bolygott a szemembe mint egy szolid tün­dér onnan a barlangvilágból és betette a sze­mét és egy édeset sóhajtott és azt súgta: — Milyen jó nekem hogy szerelmes va­gyok. A mellemre hullott a feje, a szivemen éreztem. Úgy tartottam ott a­ fejét. Olyan édes büszke érzést adott, olyan jó meleget. — Si­ersz? Csak a fejét mozgatta rá, lefele, hogy: igen, igen. Ismerem. Ott suttogtunk a barlang vasút első osztályú padjában mint a nászutasok akik mennek Villencébe. — Hát mi az te bolond hogy szeretsz en­gemet? Hát mit érzel? .­­ — Én mindig szeretném magának íni , a gázsimat. Hédi a Royal Via titkárjának­­ adja a gázsiját elsején. Mert szereti. Akkor biztosan neveltem. Most ha még meg volna a könyekkel az összeköttetésem, pityeregnem kéne egy kicsit hogy vissza­emlékezzem a Mancs szivének erre a meg­nyilatkozására. Azután csináltattunk gyorsfényképet Helfgott Sámuelnél, Manci egy hintalovon ül a képen és­ én tar­tom a hintaló zablását. Még most is megvan a kép. Azután kávéztunk a Gregoriisnál, azután elme a Zöld Va­dászhoz ahol már bál volt, ott néztük egy kicsit a táncot és onnan a kisujjunkkal ösz­szefogózva besétáltunk a ligetbe mint egy kis cseléd egy vitézzel. Én nem tudom mert az az idő már nincsen, akkor a m­'n 'S vezényelt minket is a ligetben, a május volt a remlező ott reggel, emlékszem minden utá, minden­felől mentek befelé nárok a ligetk" a harma­tos padokra leülni egymással, A madarak buja friss hangja"'­ néha úgy hallom mint akkor május elseje, és ez ...„. ..­Hit miniig és nagyon de nagyon fáj. És a gyepen a reggel első aranysütése is eszembe szokta hozni ezt a május elsőt. Az egész ligetben amerre csak nézhettem mindenütt dalolgatva jöttek, és­­ futottak és kergetőztek fiatalok és teli volt az egész népség so­metelve konfettivel és a fák derekán és a padok lábán és a lámpák osz­lopain mindenütt fel voltak akadva a szakadt piros és zöld és lila és kék papirszallagok. Piklisták köröztek az utakon kurjongatva s hátul a bicikliken állott egy-egy pajtás és a sipkáját rázta a­ levegőben félkézzel és éljen­zett a világba s danolták és fütyülték azt a buta nótát hogy: nem nyomja fejemet a bici. Mink egy padon ültünk meg a tó part­ján Vajda-Hunyad vára előtt és néztük a fá­t-'s hattyúkat és hallgattunk komolyan, mintha nekünk valami sok hallgatni valónk lett volna egymással! A Stefánián háb rok­ott kocsiverseny volt, a kocsisok­­ állottak a ba­kon ugy !-nyargattatták a lovaikat és a pasasok állottak a kocsiban és verték a kocsisokat hátulról és ugy hajkurászták egymást végig élen -hátra kurjongatva s kacagva s bőgve a konflisok meg a frakkerek. Egy frakkeren lát­tam messziről az Eötvös-asztalt, az egyik lo­von nyargalt Strapás Samu a riporter és egy óriás kiflivel köszöngetett jobbra-balra a bol­dog világnak. A penecilusommal bevéstem a pad hátába az M betűt meg a B betűt, Man­cit és Bélát. Manci követelte, hogy egy szivet is rajzoljak a monogrammunk körül, hát odakarcoltam egy nagy szivet. Azután a mel­lemre fektette a fejét és felölést a két karjával a nyakamba és csókolóztunk és csókolóztunk és nem zavartak akik ott elrejtettek énekelve a padunk előtt. Azután hazamentünk, énhoz­zám a Sándor­ utcába egy konflison, de ké­sőbb sokszor úgy tetszett nekem hogy a szellő vitt el bennünket mint a vi­rá­gp­el­y­heket. Aznap nem voltam benn a bánkban. Másnap orvosi bizonyítványt v­ittem­, hogy rosszul voltam. Ez olyan hazugság, az embe­riség világában, hogy azt kellett írni, hogy rosszu­l voltam, akkor mikor ebben a nyomo­rult szűk kis életben a legboldogabb voltam­i. Két hét múlva Tóth Mancit nem találtam a Casinoban. Soha nem­ írt egy sort se Manci. Nem kért semmit tőlem. Nem akart semmit. Szeretni akart valakit a szivével szegényke mielőtt elkezdi azt a nehéz rossz életet. Va­lami másfél évre rá egyszer a Casinoban egy magyar lány aki Oroszországból jött haza, azt mondta hogy üzenetet hozott nekem Tóth Mancitől. Szentpéterváron találkozott vele. — Mit üzen? — Tiszteli csókolja. — Boldog ő? — Boldog. Ilyen két butonja van a fülében. . .A magyar lány a két öklét, tette a két füle alá, hogy olyan két butonja van Tóth Marcinak Szentpéterváron. Én egyszer boldog voltam az ifjúságban csak nem vettem észre. Adj tüzet kérlek. (Vége.) FŐSZERKESZTŐ: HATVANY LAJOS FELEl­ŐS SZERKESZTŐ LIPTAI IMRE KIADÓTULAJDONOS: A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FEJ­ELŐ­S KIADÓ : VÁRI DEZSŐ ' Ks¥®waS a Most­aros lapból — Március 27. — Kinevezések. A pénzügyminiszter a budapesti álm­pénztárak létszámában Steiner Ágor­ont el­lenőrré, dr. St­el­er Aladárt ellenőrré, Andor Józsefet pénztárossá­, Putics Rezsőt segédpénztárssá, Valus Józsefet és Gross Antalt pénztári tisztté ne­­zte ki. A f­elüryminiszter Bősze Bálintot határrendőr­ségi hivatal tisztté nevezte ki. A vallás- és közp...1 -es főügyi miniszter Szőcs Zsuzsannát a 1 .' znai állami kisdedó.vóshoz kisdedv­ó\ónő\é nevelte ki t anná' u'»bb nyerem nyesheitise'-'Tet szerez, mit nél tői»'; darabot vas'-rol. J-Hadánk Uj Magyar Vörös Keret/: .sorsjegyeket a következő rész­jelekre, azonnali játékjog biztosításival: 3 dib 42 havi .") korona 50 fillér 1 --1 3 , 43 . » , - „ 1*8-TM » 41 „ rs , 3© " j 25 „ 42 „ 44 „ S9 „ j &S Az ehő részlet beküldése in­­­ azon­n! meg­kapja a sorsi .yekhez való tula­jdajog.it Iga­zok'1 részletive!, melynek birtokába •cár'' a részletfizetés tartam­a alatt minden nyeremény az öné. A 5-én beérkező rendelések meg résztvesznek, az aznapi húzáson. Az utolsó rés.- 'í megn­y­lése után i.-e. kü­ldjük az ere­deti sorsjegy­eket. Játékn­ő 80 év. Évente 5 húzáson 2 millió koronát sorto­nak ki. Húzások után sorsolási értesítőt kap. Főnyersmény: í mírnő, mm tose m A já'ci.tartam vége minden sorsjegyet 60 koronával kissrcoSnak, miáltal a részlet­fizetéses vételár visszajárul. témAks. Budapest, Szabadság-tér 3. szám. ffl? - 0 jí _0 * 5 -i*» ff g 1 ÉfpiJIIll .HHÍÍH ^ÉMSEüSil 1 i illli liigl ^ I m f fä II k Difiit ß m tíi a íi TJ11 ú m itt u & ii Modern komforttal felszerelt és teljesen berendezett 80 szobás nagy szálloda a szükséges összes mellékhelyiségekkel és óriási ét­terem.), kö­.vel'i­ök teljes kizárásá­val, eladó. Ugyanitt 100 kut. hold balatonpar­ti terület villatelkek szá­mára, az összes fü­rdőző és viz­jogoki^az együtt ugyar",-ak meg­szerezhető. ErVek'jdni. • |8g|£ASs ekllséi Budapest, S I — - -1j I VII., Thököly-ut 3. szám, I. emelet, 7. ajtó. % |Partiuim Ikölőd­sgességemk iMj hótiilanak ff 0 mímmmattát:: ^ Lász'ó Andor Budapest ', Kigyó utca 5.' és V., Deák Ferenc­ utca 14. IhllfM1! "W I » II I l'.WMUIW I használtát, am­i töröttet K 1.— darabont nt, hasznáit, |6 palack- i " -ugot K 17. 0 kgr.-'f^ítt, uj parat idu^ot legmagasabb napi áron,! baimn mennyiséf..*! p üret-s megm-i'.i^.zás ellenében SZ'5»s»JtM LYil j­E2S© psraf£ä,:gAgyar Hadnpe^t, éc*!-tOr ii. T© i',»-, .M. ,« «3 9'j 23 « 1 "T éT\ 'iD* fT^IMr íií«l«sszobá!i, ebíd­IAk O %J i Hsalonolf. mrí«zobdk, legnagyob­b vilusz­ai;van kaphatóit Balázs és Tár.^a butGtóruházábJin fdapf­ r. Vilsnos ©st»sailp-Mt 4.i. sz. left.,: ) 1 ' •- - v 9!'"» "ffc ' etis nyn 1 - .„uAMm ^mmmwii/mitwmßm- •

Next