Pesti Napló, 1918. április (69. évfolyam, 78–102. szám)
1918-04-02 / 78. szám
Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 38 kor. — IIII. Fél évre 10 „ — » Negyedévre 9 » 50, „ Egy bóra... 3 , 30 , Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 16 fillér A rohán béke ás Wekegj^^^iplomata ^mn szerencsém ezennel leleplezni Wesrle Sándor miniszterelnököt, egyszerűm elárulni róla, hogy a költségvetési expozék bűvésze, nehéz politikai helyzetek megoldásának specialistája, korszakos törvényjavaslatok keresztülhajszolásának okleveles tudora, a financkapacitás, az adó- és vámzseni egyúttal és egy személyben elsőrajigus diplomata. A román békét, amely diplomáciailag egyike lesz, a legnehezebb és legnagyobb szabású művek-nek, nagyrészben Wekerle Sándor hozza létre, sok tekintetben ő irányítja, ha nem is vett részt a béketárgyalásokon, ha nem is következett be annyira emlegetett bukaresti útja. A drótnélküli táviratozás idejében is nehéz elképzelni, mégis így van: a békít, amelyet a cotroceni királyi kastélyban tárgyaltak és fognak aláírni, diplomáciai szándékainak és akaratának elektromos szikráival Wekerle Sándor miniszterelnök irányította és irányítja, bár ki se mozdult a miniszterelnökség Szent György-téri palotájából. Az ötletes és élénk nemzetgazdaság üzleti tehetségre valló elv, amely funademniuma a román békekötésnek ez: — Minél több fát és olajat és minél kevesebb olaht! A román békeszerződést valószínűleg alegrövidebb időn belül a nyilvánosságra hozzák. Addig is, amíg a román békeszerződés a nyilvánosság előtt lesz, Magyarországnak indunia kell, hogy ki az, aki a világháború legmagyarabb problémáját megoldja. Na jól oldja meg, dicsőség illesse meg érte, ha rosszul, vállalja érte a felelősséget.. Mégse lehet könnyű háborúban miniszterelnöknek lenni: nyugaton háborút csinálni, keleten békét, itthon egyszerre háborút és békét. A különbségek is nagyszerűek a háborús kormányzás problémái között: csak el kell gondolni a különbséget a beregi alispán botrányának elsimítása és a román békeszerződés konstruálása között. Kétségkívül nagyobb a politikai különbség, mint amekkora a földrajzi távolság Beregszász és Cotroceni között, még ha 1. vonalban vesztsztik is. A román békének a legérdekesebb és Magyarországot politikailag és földrajzilag, legközvetlenebbül érdeklő kérdése , a határkiigazítás ügye. Wekerle Sándor miniszterelnököt és a béketárgyalások összes irányítóit— minden föltevés valószínűsége szerint — az a szempont vezette és kell, hogy vezesse, amelyetErdély megrohanásának szomorú emléke és felejthetetlen benyomása befolyásolt. Erdély népe és Erdély kincsei, mint ahogy a háború megmutatta, védtelenül ki voltak szolgáltatva az ellenségnek. A szén gazdasági és stratégiai fontossága ugyancsak szomorú tapasztalatokhoz jutatta Erdélyt illetően, úgy Magyarország kormányát, mint a hadvezetőséget. A petrozsényi szénmedence a Vulkán-szorossal együtt, tovább keletre Brassó, azután a keleti határ egészen ki volt szolgáltatva. Elsőrangú erdélyi, tehát életbevágó magyar érdek, hogy a határkiigazítás igy stratégiai szempontból, mint gazdasági szempontból teljes és a jövőre elég garanciát jelentő intézkedés legyen. A Romániával kötendő békének gondoskodnia kell tehát arról, hogy Nagyszebentől délre a vöröstoronyi szoros egész vidéke az Olt völgyével együtt, amely belegázolt Romániába, lehetőleg hozzánk csatoltassék. Ugyan igy szükség van a gyönyörű Brassó védelmére is és erre talánmegfelelő volna a SIZ intézkedés, ha Predeál határvárom Ma liJ^'V» ifc tűzeti én Sek fcVIJ fc.irvit^í sége és ziv*»r6*jTnii Predeál hy^iV'Wul a szonnijijUvS'lipíjja an volt, hogyf*t Itón^pí! ryen belseJajtlel magaslatot? gyarországhoz csallfptj, , v., , a fontos állomásnds' Jfiftintóti ^ítétt fermienluma megszűnnek, violájával megszűnnék az ben eddig Brassó aslatokról egySzer, mert azzal, hogy lilák, a környező birtokvatsba jutnának. Erdélyi'M'íjtni Urának védelmére is föltétlenül szükség van. A tölgyesi, békási, ojtozi, gyirmesi és uzdi szorosok harcaira kell csak visszaemlékezni. Itt is föltétlenül szükség lesz némi határkiigazításra, esetleg arra, hogy Románia testéből hasítsunk ki valami területet, esetleg a kárpáti havasok romániai lejtőit. Az annexió és kártalanítás nélküli béke alapgondolatából kiindulva, ennek a határkiigazításnak kizárólag a stratégiai célokból történőnek kell lennie és elsősorban stratégiai védelmet kell nyújtania. Fölmerülhet persze az ellenvetés, hogy a modern haditechnika ijesztő fejlődése mellett, kevéssé lehet stratégiai okokkal magyarázni egy ilyen határkiigazítást. Erdély keleti határán azonban ez másképpen áll. A haditechnika ezredév alatt sem fejlődött odáig és újabb ezer év alatt sem fog úgy fejlődni, ha repülőezredek és kétszáz kilométerre vivő tervük harcoltiá-Kárpátok ne leghathatósabbnak is, hogy az átjárhatatlan lennének a legbiztosabb és védelmi eszközök -A határkiigazítás kérdésénél kizárólag a sztratégiai szempont, még perligvirtelmi sztratégiai szempont lehet az irányadó és Wekerle Sándor miniszterelnök tudomásiik szerint kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte a béketárgyalások irányításánál, hogy győzelmünk darára ne aknázzuk ki teljesen sikereinket és kedvező helyzetünket, ne kérjünk hadi kárpótlást, erőszakosan ne annektáljunk, hátrányosan ne befolyásoljuk Erdélyben a román nemzetiség arányát, végül, de legfőképpen semmiesetre se alázzuk meg az ellenséget, egyedül és kizárólag védjük meg határainkat és biztosítsuk gazdasági érdekeinket. A határkiigazítás érdekes kérdésénél sokkal nehezebb, de egyúttal fontosabb is Magyarország gazdasági érdekeinek védelme amelyről a békeszerződésnek feltétlenül gondoskodnia kell. Itt elsősorban a dunai út feltétlen biztosítása kerül először szóba. A világháborúnak nemcsak harctéri eseményei, de gazdasági küzdelmei is egyformán dokumentálták a Duna rendkívüli jelentőségét és soha nem sejtett arányokban vetítették a jövő horizontjára a Duna forgalmi útjának egyre nagyobb fontosságát. A békeszerződés tehát kell, hogy intézkedjék e gazdaságilag elsőrendű kérdés megfelelő módon való elintézéséről. A dunai út biztosításának kapcsán elsőrendű fontosságú a Vaskapu kérdése. .4 Vaskaput a dunai út biztonsága és fejlesztésének lehetősége érdekében tényleg és tökéletesen hajózhatóvá kell tenni. Románia nem tett eleget erre vonatkozó ígéreteinek és a békeállapotban kétségkívül bekövetkező minden bizalmunk mellett se vár, hatjuk el Romániától, hogy a Vaskapura vonatkozó elmúlt ígéreteinek sürgősen eleget fog tenni. A Vaskapu kérdésének nehéz ügyét tehát a békeszerződésnek mindenképpen rendezni kell ésHídig nemcsak sazdasági, de sitratégiai szempontból is. A szerb 11 csak «MKaomekeznii, dunai nehéz küzdelmek**, később monisulyos Bulgária partjain rá, hogy a békapu-kérdés teljes és megbiztosítani.lonságát elintézi kérdést is, föltételüljenek és kellővé barátságos viszony helyreálljon és hogy ez a jövőben biztosíttassék. Minthogy a békeszerződésnek föltétlenül dokumentálnia kell, majd Románia előtt a mi irántuk való tiszta szempontjainkat és azt, hogy nemsiettünk győzelmünket erőszakosan kihasználni, tehát Románia abban a helyzetbe lesz, hogy egy ellene való agitációtól részünkről tartania nem kell, Magyarország is megkövetelheti, hogy Romániában egyszer és mindenkorra megszűnjön az ellenünk való izgatás. Gondoskodni kell arról, hogy megszűnjenek és semmiféle támogatásra ne találjanak az irredenta törekvések. A magyar kormány tekintélye követeli meg ,hogy ugyancsak békeszerződésben gondoskodjék, a romániai magyar alattvalók sorsáról, amennyiben lehetséges teljes iskolázási és egyházi szabadságáról. A békeszerződés irányítóinak és létrehozóinak a dolga, hogy ezt konkretizálják. A fontos az, hogy a romániai magyar alattvalók Romániában olyan elbánásban részesüljenek, mint amilyen egy kulturállamban az idegen alattvalókat joggal megilleti. Az enterste mindig azt hirdeti, hogy a világ egyeteme javáért küzd s miközben ezt hirdeti ,még eddig semmit se tett a kis népek és más elnyomottak szabadságáért. A központi, hatalmak becsületbeli kötelessége, hogy akkor, amidőn győzelmes helyzetünkben akár egész Romániát elfoglalhatták volta, ha már ezt nem tették, tegyenek vdamit a kult'v/r: mételten tiába «V:l Ll'trail felé, készt nyugtéi Na« és rendben«,. lenüi Jrfar..* SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON József «2-30, 62—31, 62-3* uil-33, 62—34. Féldras szerkesztő: József 62—3«. Igazgatóság: József »2 —36.' «BuffiifteHték Mséftffltágft- hm®1 delmet találjanak a magyar hajozás erdekei a melyeket^wjfffl^l^fllaÉTO .Tnódon meg kell óvni. Az az egyetlen, pozitiv körülmény és kombinációra rendelkezésreálló adat, hogy a magyar kormányt, mint annak megbízott képviselője, Szterényi József kereskedelmi miniszter képviselte az eddigi romániai béketárgyalásokon, minden garanciát megad arra, hogy Szterényi teljes energiával lépett közbe a magyar hajózás érdekeinek megvédésére. Remélni lehet, hogy föllépésének eredménye is lesz és hogy a magyar hajózás érdekei minden egyéb tendenciával szemben a legmesszebbmenő módon megóvatnak, elsősorban úgy, hogy a teljesen egyenlő elbánás elvét keresztülvigye a román hajózási vállalatokkal szemben. Az ideális állapot az lenne, hogy a Vaskapu teljesen magyarrá válnék és ezzel kapcsolatban a hajózási kérdések olyan megoldást nyernének, amely tekintve a Duna jelentőségének egyre növekvő fejlődését, a magyar kereskedelem sorára óriási fejlődést jelenthetne. A gazdasági érdekikkel kapcsolatban természetszerűen felmerül az olaj kérdése is. Magyar szempontból mindenesetre jó volna, ha megbizotnunk azokból a gazdasági előnyökből, amiket a németek maguknak biztosítottak, megfelelő részt követelnének és biztosítatnának Magyarország számára is. Ha megtörténik a határkiigazítás és ha elintéződik a gazdasági érdekek védelmének kérdése, akkor egyforma érdekünk nekünk is és Romániának is, hogy mint jó szomszédhoz illik, a két állam között