Pesti Napló, 1918. április (69. évfolyam, 78–102. szám)

1918-04-26 / 99. szám

TO * Pentes PESTI NAPLÓ 1918. április 20.­­ Bátor műszaki hivatalnok, Stroibán István, Rusznák Zsigmond,­­Politzer Vilmos, Csajda Károly, Sze­sánszky Gyula, Kuntséai Pál, Bartha József, Bagossy­ Béla­­hivatalnokok, Lárossy Ede, Wittmannn László, Zenovic Gusztáv műszaki hivatalnokok, Hirsch János, Szutor Aurél, Bakonyi István, Grád Ervin, Vozárik Ferenc hivatalnokok.. A IX. fiz. oszt. 1. fiz. fokozatába: Tóth Árpád, Seid­­ Károly, Zasztkó Kornél hivatalnokok, Dac­sa Sándor műszaki hiva­talnok, Sohtán­ Jenő, Domok Ferenc hivatalnokok. A IX. fiz. oszt. 2. fokozatába: Fischer Lajos, Gabrinyi János, Magyari Ödön, Matiskó Gyu­la, Tuma Ervin, Borsos Miklós, Halász Kázsvári, Pálfi Pál, Korének Lambert, Éder Ernő, Ruzicska Róbert, Deli lakván hivatalnokok. . . Kinevezések: A VIII. fiz. oszt. 3. fiz. fokozatába: Küllei Lajos mérnökké; a IX. fiz. oszt. 3. fiz. foko­zatában: Mészáros Mihály műszaki hivatalnokká, Brantner Kálmán ravatalnokká. Címadományozások: Teuchert József és Szigeti János főfelügyelőknek az igazgató-helyettesi, Váczy Gedeon, Neubauer Jenő­­ és dr. Lenn "Ottó­­felügye­lőknek a főfelügyelői, Schertl Zsigmond és Weisz Miksas fellenőröknek és Kubányi­­László titkárnak a felügyelői,­ Mikscha Ottó és Kárpáti Károly ellen­őröknek a főellenőri, dr. Szattinger Andor segéd­itkárnak a titkári, dr. Gottl Ágoston segédtitkárnak az ügyészi, Rétehl László műszaki hivatalnoknak a műszaki ellenőri. Polgár István és Zecso­vics Antal hivatalnokoknak az ellenőri címet "adományozta az igazgatóság. • ' f'JiTI* » i KÖZGAZDASÁG Az ukrán latvonafcea­zatal Több mint ezer vagyon élelmiszert kaptunk már Ukrajnából Sajtóhadiszállís, április 25. A Breszt-Litovszkban kötött első békeszerző­désb­en részletes megállapodást kötöttek a szövet­ségesek az ukrán központi radával az árufölöslegek kicseréléséről s az Ukrajnából való gabonakivitelről. Csakhamar kiderült­ azonban, hogy a forradalom -s a polgárháború m megszüntetett az új népköztár­saságban mindenféle szervezettséget és rendet és hogy a radának a legjobb akarattal sincs módjá­ban a rendezett gazdasági összeköttetéshez szüksé­ges viszonyokat a maga erejével helyreállítani. Bé­kés közbelépésünknek nem csupán a katonai és politikai, hanem a­ Valamennyi résztvevő félre nézve rendkívül nagyjelentőségű ' gazdasági'""'fel­adatokat is teljesítetne kellett. Az a terü­let, a­mely a Németországgal való megállapodás alapján ránk jutott, Ukrajna termé­keny déli része Podvolacyskától a Jekaterinoszlav­­­ból messzire, túl elhúzódó terület, vagyis a volt podolini, kerzoni és jekaterinoszlavi kormányzó­ságok területe, amelyének kiterjedése 176.897 négy­zetkilométer. Ezt a területet csapataink először gróf Kirchbach vezérezredes, utóbb báró Böhm-Ermelli tábornagy vezetésével nem egészen hat hét alatt tisztították meg az ellenséges csapatoktól is szállták meg a közbeeső nagyobb városokat. Röviddel Ukrajnába való benyomulásuk után megállapították csapataink, hogy bár a vasútvona­lak mentén, — ahol a bolsevikiek pusztítása a leg­nagyobb volt,"­s alig találtak több élelmiszert, mint­ amennyi a maguk ellátására kellett, a falvak­ban minden magtár zsúfolásig tele van. Mert a tavalyi termés­­jó része felhasználatlanul megma­radt és a parasztok a rengeteg­­gabonát elrejtették és elraktározták maguknak. Mikorra a főútvonalakat meg is tisztították, a készleteket még mindig roppant nehéz volt kézre­keríteni. A parasztok nagyon bizalmatlanok voltak kez­detben. Noha a m­i papirospénzünket többre becsül­ték a papiros rubelnél, mégis alig akarták elfogadni. Nem kevésbé­ tartózkodó volt a belföldi kereske­delem­ is. Hogy a legutóbbi hetek óta napról-napra javul a helyzet és ma már számos, az országot is­merő kereskedő részt vesz a készletek intenzív megszerzésének a munkájában s az árucserét keres­kedelmünk útján előkészítteti, ez a nehéz viszo­nyokkal teljes erővel megbirkózó katonai hatósá­gaink és csapataink nagy érdeme. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a készletek megszerzése még csak fele az egész elvégzendő munkának. Amit megszerzőnk, sok száz kilométernyi úton kell elszállítani. Az elszállítandó gabonarakományokat kezdet­ben szekerészeink és tüzéreink szállították a vasút­hoz. A vasút közlekedési viszonyai csapataink gyors előnyomulása folytán jobbak voltak, mint reméltük, azonban még most is sok javításra szo­rulnak. Vasuti kocsi és lokomotív van elegendő, jelentékeny részüket azonban ki kell javítani. Sok akadályba ütközik a fűtőanyag megszerzése is. A Donec medencéje a forradalom miatt hónapok óta nem szállított egy kilogrammnyi szenet sem. Kénytelenek vagyunk frissen levetgett fával fűteni. A vasúti személyzet, ahol a bolsevikiek ae® ker­gették el, mindjárt és készségesen , megkezdte a szolgálatot tábori szállítási vezetőségünknél. A szervezés munkáját s az egész üzem megszilárdítá­sát és vezetését, amely ma 200 kilométeres pályára terjed ki, kizárólagosan tisztjeink és csapataink végzik. A hajóforgalmat Kerzon és Odessza között a Fekete-tengeren, azonkívül a Dunán is megkezd­tük. A vízen való szállítás jelentékenyen gyorsítja a behozatalt. A rendelkezésünkre lévő hajótér elegendő. .­ monarkiába eddig bevitt liszt, gabona, zsír, tojás és árpakása körülbelül 1000 vagyon. A leg­utóbbi napok tapasztalásaiból azt látjuk, hogy a készletek megszerzésének lehetősége fokozódik. A nyilvánosságnak nem­­szabad túlozni a remény­ségeket, arról azonban meg lehet győződve, hogy Ukrajnában lévő hadseregünk egyrészt hozzá fog járulni a monarkia élelmezésének megjavításához, másrészt pedig annyira egyengetni fogja az új köztársasággal való gazdasági összeköttetésünk út­ját, amennyire csak lehet. A széntermelés monopóliuma Ausztriában, Bécsből jelentik, h­ogy a szénadójavaslat bizottsági tárgyalása során, az egyik képviselő azt javasolta, hogy az egész osztrák széntermelést vegyék állami monopóliumba. Slemann közmunkaügyi miniszter azt válaszolta, hogy a­­szénadó javaslat már egy igen jelentős lépés az állami monopólium felé és a cél csakugyan az, hogy az állami szénterme­lésnek útját lassankint előkészítsék. Az állam már 1915-ben mélyen belenyúlt a bányavállalatok el­határozási szabadságába, amikor a szénárak min­den megváltoztatását a közmunkaügyi miniszté­rium beleegyezésétől tette függővé. Az értékpiacról. Bár az üzlet elég forgalmas­nak ígérkezett és kezdetben néhány koronával emelkedtek a kurzusok, később a bécsi tiefecki feltűnő lanyhasága és a belpolitikai helyzet tisz­tázatlansága nagy­­kedvetlenséget okozott. Az egész vonalon a kínálat jutott túlsúlyra, úgy hogy a papírok csaknem kivétel nélkül leadták az első negyedóra áremelkedését, sőt azontúl is többé-kevésbé számottevő árhanyatlást szenved­tek. A bankpiacon a Magyar Hitel, Osztrák Hi­tel, Fabank és Kereskedelmi Bank 20, Jelzálog 16, a többi papírok 5—10 koronával olcsóbbodtak. A takarékpénztári értékek és a­ malompapírok fában elég jól tartották magukat. A gépgyárak közül Ganz 100, Láng 15 koronával lett olcsóbb, Magyar-Belga ellenben 30 koronával emelkedett. Rima 17, Salgó 20, Közúti 12 koronával olcsób­bodott; az ipari papírok közül egyedül a Flórát nem érte árveszteség. A titkárság a következő ár­folyamokat jegyezte fel: Bankok : Osztrák hitel 904—690, Agrár 923—920, Fabank 906—884, Forgalmi 580—565, Földbirtok 421—428, Hazai 554—548, Ipar 502—508, Ingatlan 685—680, Le­számí­toló 728—731, Jelzálog ,614-598, Magyar 878­—872, Kereskedelmi 5375, Kereskedelmi hitel 228—233, Mercur 346—343, Országos 480, Hermes 500, Magyar hitel 1233—1218 korona. — Takarékok: Általános 834—840, Fővárosi 2300, Li­pótvárosi 272—270, Nemzeti 655- 665,­­Belvárosi 640 korona. — Biztosítók: Jég 390, Magyar-francia 433—437 korona. — Malmok: Concordia 870- 855, Gizella 830—820, Viktória 1730—1690. Első budapesti 3320 -3330 korona. — Bányák és téglagyárak : Álta­lános szén 1970—1990. Aszfalt 90—97, Beocsini 1092—1098, Cement 490, Magnesit 460­­­465, Salgó 1085—1065, Szászvári 892—898, Urikány 769—782, Szentlőrinci 585—595 korona. — Vasművek: Rima 1030—1022, Csáky 450—446, Ganz 4150—4180, Láng 475—470, Lipták 258—260, Schlick 558—554. Magyar belga 490 korona. — Közlekedési vállalatok: Atlan­tica 1315—1325, Államvasút 959—944, Közúti 830— 820, Városi 354—350, Vasútforgalm­i 528—532 korona, — Különféle, vállalatok : Brassói 580—570, Danica 974—978, Fakereskedelmi 1255—1218, Fatomielő 1985—1915, Flóra 1245—1255, Gummi 1080—1090, Hal 1340, Izzó 758—765, Klotild 645—640, Papír 457-450, Nasici 2825—2805, Olaj 845 -855, Spódium 895—930, Tröszt 265—267, Textil 635—645, Chinoin 695—685, Lámpa 780 korona. Az olcsódús-akció, melynek igazán nagy hasznát látta a főváros szerényebb sorsú lakossága, abban a veszedelemben forgott, hogy meg fogják szüntetni. Később új terveket dolgoztak ki az ak­ció fen­tartása érdekében és ennek financiális részét a kormány és a­ főváros egy 11 millióval létesí­tendő úgynevezett „Hus-szindikátusra"­ akarta bízni. A budapesti mészárosok ipartestülete ez utóbbi terv ellen óvást emelt és be fogja jelenteni a közélelmezésügyi miniszternek, hogy a 11 millió koronás alaptőke biztosításával a plusszindikátás­nál lényegesen olcsóbb föltételek mellett is elvál­lalja az akció lebonyolítását. Ha ezeket az olcsó föltételeket a mészárosok nem csak ígérik, hanem be is tartják és arra megfelelő garanciát nyújta­nak, közérdek szempontjából semmi akadálya nem lesz, hogy ezt a dolgot rájuk bízzák. Kereskedők és iparosok katonai fe­lmenté­seinek megszűnése. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekeltek ügyeimét a napok­­­­ban a kibocsájtott 8444/e­ n. 4.918. számú honvédel­m­­i miniszteri rendelet ama intézkedésére, amelyek szerint a múlt évben a 4100/eln. 4.918. számú rendelettel fo­lyamatba tett felmentési revízió 1918. április 30-ával hivatalosan lezártnak nyilváníttatik. A rendelet értel­mében május 1-étől csak oly egyének tekinthetők jo­gosan fölmentetteknek, kiknek fölmentése a revízió folyamatba tétele, vagyis a múlt évi április hó 20-ika utáni időben engedélyeztetett s azóta még határtyban áll. A revízió tartamára engedélyezett általános fel­mentés-megh­osszabbítás május 1-évei szinten érvényét veszti. Ezek szerint, amennyiben volnának olyan fel­mentettek, kiknek még az­ általános revízió folya­matba tétele, vagyis a múlt évi április 20. előtti idő­ből eredő felmentésére nézve a revíziós döntés még nem történt meg, mindezeknek felmentése május 1-ével lejártnál­ tekintetik, s az illetők e naptól fogva a rendelet értelmében a bevonulás kötelezettsége alá esnek. A tisztviselők ruhaellátásáról lapunk tegnapi számában emlékeztünk meg. Mint értesülünk, a Népruházati Bizottság négyféle ruhát szándékozik a tisztviselők között kiosztani. Nyári vászonruhát, amelynek ára 95 korona és háromfajta szövet­ruhát. Az első minőségű gyapjúruha 200, a má­sodrendű 175, a harmadrendű gyapjú és pamut­keverékből készült ruha 130 koronába fog kerülni, itt vasúti ü­zletvezetőségek a háború után. Po­zsony városa nemrégiben feliratot intézett a kor­mányhoz, amelyben azt kérte, hogy a városnak már 1910-ben megígért államvasúti üzletvezetősé­get állítsák fel. A város felterjesztésére most ér­kezett meg Szterényi József kereskedelmi minisz­ter hosszabb válasza, melyben az is benfoglalta­tik, hogy a kormány tényleg több új üzletvezető­séget szándékozik felállítani, e programm végre­­­hajtását azonban kénytelen a háború utánra el­halasztani. A Pamutközpont értesítette a vidéki hatósá­gokat, hogy maximális áron tizenkilenc méter fehérvásznat szándékozik minden első ízben szülő asszonynak adni. Az erre vonatkozó kérvényeket tisztiorvosi és hatósági bizonyítványával felsze­relve kell majd a kamutközponthoz beküldeni. A jegybank csütörtöki tanácsülésén Schmidt vezértitkár jelentésében előadta, hogy a devizák ár­folyama a bulgár devizák kivételével az utolsó héten nem változott, s a k­ábelbankjegyek jegyzése a rubel­beszerzési szindikátus megalakulása folytán megszűnt. A tanácsülésen közölték, hogy 1000 koronás pénztár­jegyeket is fognak kibocsájtani. A Déli Vasút felügyelőbizottságának ülésén Földes Béla és báró Nopcsa Elek helyébe báró Gz­­manij. Adolfot és Eisner Zsigmondot választották be. A zágrábi tőzsde megnyitása. Zágrábból je­lentik, hogy az ottani tőzsde legközelebb meg fog nyílni, egyelőre azonban nagyobb forgalmi korláto­zások maradnak érvényben. Úgy tervezik, hogy az első id­őkben csak a horvát-szlavónországi papírok­­zárná­a nyitják meg a forgalmat. A Fonetére Pesti Biztosító Intézet igazgató­ságának tegnapi ülésén előterjesztett 1­117 évi zár­számadások szerint a díj és illetékbevételek 2­1,4 mil­lió koronára emelkedtek, mely eredmény 7,5 millióval n­agyobb a tavalyinál. A tartalékok összege 60.1­ millió, itt is 7.5 millió a gyarapodás. Az igazgatóság a május 1I-ére összehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a körültekintő tartalékolások és az összes szer-­­ zési költségek teljes leírása után rendelkezésre álő 1.020.508 K 75 t nyereségből a 200 korona névértékű részvényeknek 1917. évi szelvényeit 20 koro­nával (ta­valy 16 korona) váltsák be. Kinevezések a Jelzálogbankban. A Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatósága dr. Adler Mihály és Fábri Béla igazgató-helyetteseket igazgatókká, Márkus Lipót igazgató-helyettest pénztári igaz­gatóvá, dr. Fe­renczi Lajos igazgató-helyettest főtitkárrá, Beretvás Sándor cégvezetőt igazgató-helyettessé, dr. Elek Kál­mán cégvezető titkárt főtitkár helyettessé, Herczeg Sándor, Stomfai Lajos, Panek Ödön, Szeleczkij Iván, Cserna Oszkár főtisztviselőket és dr. H'Juller Géza első titkárt cégvezetőkké, dr. Lencz Lajos­ ügyrészszé­, Epstein Edét segédhivatali igazgatóvá, és Zoltán­­Vik­tort főellenőrhelyettessé nevezte ki. A Wiener Bankverein mai napon Bécsben tartott közgyűlése elhatározta, hogy a 23,2 millió ko­rona tiszta nyereségből 34 korona­­tavaly 52 korona­ osztalékot fog fizetni. A magyarországi fióktelep fel­ügyelő-bizottságában új tagnak beválasztották Kohrt Ignácot az Olajművek rt, Kohn Adolf és Társa cég elnökét. A Hadianyag Értékesítő Intézet Rt. csütörtök­­ön tartotta alakuló közgyűlését, amelyen az elnöklő Földes Béla miniszter ismertette a,, részvénytársaság megalapításának előzményeit, céljait fontosságát. Meg­állapította a közgyűlés, hogy az alaptőkét az érde­keltségek erősen túljegyezték, miért is a kormány, kénytelen volt a jegyzésnek egy részét visszautasítani és redukálni. A megalakulás kimondása után a mi­niszter kinevezte az igazgatóság, felügyelő-bizottság és választmány tagjait, akik között a termelési ágak és az érdekelt minisztériumok képviselői arányosan fog­a­lalnak helyet. Az aradi kereskedelmi kamara tegnap tar­­tott ülésén elhatározta, hogy a kereskedelmi korrát­mánytól a Haditerményen, a Cukorközponton és a Takarmányközponton kívül az összes központoknak azonnali megszüntetését követeli. A magyar külkeres­kedelem fejlesztése és erősítése érdekében átiratot fognak intézni az összes kamarákhoz, hogy létesítse­nek a keleti akadémia , a fiumei kiviteli szrank­fonin.

Next