Pesti Napló, 1918. május (69. évfolyam, 103–128. szám)
1918-05-25 / 123. szám
44 Fa és srar Az Osztrák-Magyar Bank mai főtanácsülésében Schmid vezértitkár előadta, hogy a 4%-os magyar koronajáradék árfolyama már 0,65%-kal emelkedett az osztrák koronajáradék árfolyama fölé. Ez mindenesetre egyik fokmérője, hogy a pénzvilág miképpen ítéli meg Magyarország és Ausztria gazdasági jövőjét. Magyarország föltjének gazdagságával, roppantul fejlődésképes mezőgazdaságával és óriási fatömegeivel, amelyek mind kitermelésre várnak, mindenesetre hamarább tud láttul exportképes árut előállítani és könnyebben hídja az állam pénzügyeit is rendezni, mint a kegyesebb mezőgazdasági alappal bíró és a nemzetiségi torzsalkodások között ipari fejlődésében is elmaradt Ausztria. Egyik legnagyobb gazdagságunk, ami leghamarább váltható aranynyá és amelynek legnagyobb szerepe lehet a háború utáni gazdasági rekonstrukció munkájában: a fa. Egy sereg iparágnak egyedül idehaza megtalálható nyersanyaga a fa, a visszatérő katonák nagy része csak akkor talál gyors foglalkoztatást, ha fakészletek lesznek. A gazdaságok rekonstrukciójához, a többtermelés lehetővé tételéhez, az építkezések megindításához fára van szükség. Pamutot, gyapjat, vasat, rezet, alumíniumot, kávét, gyógyszert fával fogunk vásárolni és megfizetni a külföldön. Mit tett idáig a kormány, hogy ennek a rendkívül fontos anyagnak a termelését és forgalomba hozatalát előmozdítsa. Csinált egy hivatalt és egy sok paragrafusból álló rendeletet, amely elvette, a fakereskedők mozgási szabadságát. A rendeletnek és a hivatalnak,célja, hogy a közszükségletre és a hadsereg ellátására foontos fanemeket kivegye a forgalomból, a termelők termésének, a kereskedők készleteinek egy részét lefoglalja. A díjak szedése a költségek fedezésére és valami i atermelési alap céljaira történik. A lefoglalással egyszerűen azt értük el, hogy a készleteknek azt a részét, amelyik nincs lefoglalva, háromszoros áron kell eladni. A termelési költségeknek azt a részét, amelyik a lefoglalt fa árából nem telik ki, kénytelen a le nem foglalt áru fogyasztója kifizetni. A faértékesítő hivatal működése tehát egyesek számára olcsóbbá tette a fát — akik részére tudniillik a lefoglalt fából utalnak ki — viszont a többség részére megdrágította. Megdrágította a szállítási engedélyek árával, a syelveknek összege már milliókra, rúg és megdrágította azzal, hogy a kiváltságosan olcsóbb fához jutók helyett is a többségnek kell fizetni az össztermelési költséget. Mit nem tett a kormány, amivel módjában állott volna az aranyat érő fának a termelését és forgalombahozatalát előmozdítani ? Nem gondoskodott róla, hogy a fatermelésnél foglalkozó nehéz munkát végző munkások pótrejtélyes és fenyegető minden mozdulata, szövegmondása mintaszerű, éneke is nagyrészt kifogástalan. A s regős rövid prológusát értelmesen mondta el Palló Imre. A darab szcénikai megoldása nem szerencsés, legérzékenyebb hibája, hogy a néző nem látja, mi van a feltárt ajtók mögött. Noha a szövegkönyv ezt nem is követeli kifejezetten, a szobák titkát sejttetni kívánja a nézővel, e mellett szólnak a következő mellőzött utasítások. Így például a negyedik ajtó felnyitásakor „virágos ágak csapódnak ki belőle"; az ötödik ajtón át „magas erkély látszik és messzi távlat"; a hatodik szoba küszöbén Judit „lehajol és fürkészve nézi a fehér tavat". Mindezek helyett csak egy üres négyszöget látunk a falban. A „kiömlő fénysávok egymás mellé fekszenek" — ennek az utasításnak kivitelét is meggátolja, a szobák terraszos, lépcsőzetes elhelyezése. A vár csarnokának rejtélyes képe egyébként illúziót keltő, a mese hangulatának a azonban még inkább megfelelne egy kisebbített színpad, amint ezt a már többször említett Maeterlinck*darabnak, a Péléas* nak külföldön szokásos rendezésében tapasz talhattuk. A rendezés Zádor Dezső munkája. A zenei vezetés ismét Tango Egisto megbízható kezeibe került, a kitűnő karnagy hivatott és megértő interpretátora Bartók zenéjének, könnyedséggel küzdi le a partitúra rendkívüli nehézségeit. A bemutató előadásnak őszinte sikere volt, a nagyrészt komoly zeneértőkből álló közönség vihartosara ünnepelte Bartók Bélát, Tangót és a két szereplőt. Kétségtelen, hogy ha Bartók szerencsésebben választaná meg operáinak szövegkönyvét, ez a siker tartósnak és állandónak bizonyulna. veszter Ödön, kenyér- és élelmiszeradagokhoz, a fakitermeléshez szükséges igás állatok takarmányhoz jussanak. Ez a két rendbeli intézkedés volna alapja minden racionális fatermelési politikának. Ha adunk élelmiszert külföldre kompenzációért, — amit épp iima tett közélelmezési program vita alapjává a közélelmezési miniszter — akkor kell adnunk élelmezést azoknak a munkásoknak is, akik idehaza, állítják elő a legfontosabb kompenzációt : az aranyat érő fát. Általában érvényesülni kellene háborús gazdasági politikánkban azon elvnek, hogy a látfentartási minimumon felüli pótadagokat azok a munkások kapják, akik racionális munkamódszerrel dolgoznak valamely közszempontból nagyfontosságú üzemben. Ne legyen nyiltan bevallott költségeleme a falerhelésnek az, hogy a munkások pótélelmét hatszoros árban kell túlfizetni a maximális áron felül. ' ••• IV."6A Furcsán vagyunk azzal a kényelmes hivatali állásponttal, hogy az állam csak szabályozzon és illetéket szedjen, a nehézségekkel hadd birkózzék meg a vállalkozó. A vállalkozók egy része megbirkózik a nehézségekkel, de azután meg is fizetteti minden áldozatát sokszorosan a fogyasztóval. Nemcsak a maga munkadíját fizetteti meg, hanem azt a helyzetét is kihasználja, hogy a nehézségek konkurrenseinek számát apasztották. Az aranyat érő fának a termelését még nem mozdítja elő Magyarországon komoly kormányinttézkedés, pedig fára éhes az egész világ és fára van szükségünk mindenekelőtt saját belső szükségig is- . A földgáz és a csővezeték. Isten segítségével lesz nemsokára csővezeték Magyarországon keresztül, amelyiken a petróleumot fogják Romániából Oderbergig szivattyúzni, onnan pedig Németországba. Ne rázza a fejét hitetlenül a nyájas olvasó, erre a célra lesz cső. Ezt a vezetéket ki fogják tudni építeni. Csak éppen a földgáz vezetésére nincs cső. Csak éppen a sormási földgázmedencétől Kolozsvárig nem lehet a vezetéket kiépíteni. Amikor a magyar ipar legfőbb segédanyagáról van szó, nem tudunk Németországból csöveket kapni. Pedig a Mannesmann-gyárak elég csövet gyártanak.. Legalább is erre kell következtetnünk abból a tényből, hogy a német lapokban állandóan jelennek meg nagy hirdetések — így legutóbb a Frankfurter Zeitung május 22-iki számában olvashattuk — amelyekben Mannesmann-csöveket korlátlan mennyiségben kínálnak megvételre. Az értékpiacról. Mint már csütörtökön aítelik, a tőzsdén némi fáradtság volt észlelhető és a vásárlási kedv inkább a hadikölcsönök és járadékok felé fordult. A pénteki forgalom aránylag szilárd üzleti irányban indult meg, később azonban visszacsúsztak a kurzusok, részint a hétvégi, részint az újból jelentkező kontremiri-eladások következtében. Zárlat előtt valamivel élénkebbé vált az üzlet, úgy, hogy a végső árfolyamok nagyjából a csütörtöki árnivó körül mozogtak. Meglepően nagy volt ma is az érdeklődés a hadikölcsönök különböző kategóriái iránt, aminek következményeként a ötszázalékos kötvények árfolyama újból háromnegyed százalékkal emelkedett. A titkárság a következő árfolyamokat jegyezte fel: Biankók: Magyar hitel 1308—1513, Osztrák hitel 902—908, Fábani 972—985, Agrárbank 1058—1057 Forgalmi 632—639, Földbirtok 417—413, Hazai 6K 613, Hermes 557—543, Ingatlan 700—718, Jelzálog 585—580, Kereskedelmi 5750, Kereskedelmi hitel 246—245, Leszámitoló 814—800, Magyar bank 947— 941, Moleiz 359—355, Országos bank 525—529, Bos- nyák agrár 448—450 korona. — Takarékok: Általános 840—1844, Központi 1780—1790, Lipótvárosi 275 —272, Nemzeti 675, Hazai 19350—19450 korona. — Biztosítók:Jég 442—443, Pannónia 4600—4650 ko-rona. — Malmok : Borsod-miskolci 1525 —1535. Első budapesti 3865—3850, Concordia 910—895, Gizella 850—855, Viktória 1955—1905, Unió 1365 korona. — Bányák és téglagyárak: Általános kőszén 2105—2140, Aszifalt 97—99, Beocsini 1140—1150, Cement 477—483, I .Drasche 1135—1145, István 355—290, Kerámia 647—650, Kolbó 1840—1850, Magnesit 450-445, Salgó 1178 —1165, Szászvári '942—930, Újlaki 747—753, Urikány ; 850-—846, ISWk 845—855 korona. — Vasművek: 1 Csáky 480—484, Ganz 4315, Ganz vili. 848, Kóburg 617 —612, Láng 466—470, Lipták 240-242, Rima 1135— 1121, Repülő 490, Schlick 508—5010 korona. — Köz- lefedési vállalatok: Atlantica 1405—1416, Államvasút 1026—1032, Levante 1115—1125, Közúti 840—877, Városi 360—368, Bur vasút 287 korona. -- Különféle Vállalatok: Brassói 660-665, Cukor 4010— 4030, Ghinoin 681—689, Danica 1025—1030, Fakeres- kedelmi 1200—1280, Fatermelő 2080—2085, Flóra 1310—1320, Gummi 1150, Gázizzó 950—960, Hal 1640, Izzó 862—856, Klotild 643—647, Nasici 2950-3010, Papir 497—498, Olaj 890—895, Spódium 1080 -1036, Tröszt 290—287, Telefon 830—835, Tarne: szesz 695 —705, Temesi sör 1150—1170, Textil 650—654, Városfej lelztó S52—259, Fofeus 160—155 kdw. Az Osztrák-Magyar Államvasutak kühröldi részvényesei, még a németek is, tudvalevően nagy megdöbbenéssel fogadták az igazgatóságnak azt a hít, hogy a frankra szóló és évenként sorsolás alá jutó részvényeit korona-névértékre szóló részvényekké akarja átváltoztatni és nagyon zokon vették a vállalattól azt is, hogy a részvények kisorsolását múlt év óta felfüggesztette. Ezek a dolgok szóba kerültek az Államvasuttársaság tegnap tartott közgyűlésén, ahol az osztrák Akcionärverein képviseletében dr. Hoffmansthal tiltakozott a részvényesek jogait mélyen sértő tervek ellen, különös tekintettel arra, hogy a részvényeseknek igen jelentékeny része, a külföldiek, nincsenek most abban a helyzetben, hogy az őket megkárosító értékeszállítás ellen védekezhessenek. Kimutatta, azt is, hogy a sorsolások felfüggesztése alapszabályellenes és ezt a belföldi részvényesek utólagos jóváhagyása sem szankcionálhatja. A sorsolások elhalasztását mégis elhatározta a közgyűlés, arra az időpontra — legkésőbb 1920 december 31-ig — amikor a nemzetközi devizapiacon remélhetőleg rendezettebbek lesznek már a viszonyok. Az osztalék egyébként 39 frank. Átszámítása 100 frank 100 K 50 f alapon történik. ^ „ * A bécsi tőzsde. Bécsből telefonozzák . A mai tőzsdén az irányzat több izípen ingadozott. A megnyitás túlnyomóan szilárd volt, de csakhamar budapesti eladások nyomása alatt és érvekelő hanyatlás állt be. A következő árfolyamokat jegyezték: Anglobank 583, Bankverein 638, Osztrák hitel 905, Magyar hitel 1318, Länderbank 624, Unionbank 696,50, Államvasutak 1033, Alpesi 1055, Skoda 1025, Krupp 878, Salgó 1178, Rima 1125, Keleti vasút 1568, Török dohány idő kor. Hizlalás és kisüst. A miniszterelnöknél kisgazdák küldöttsége járt ma. Azt kérték, hogy vonja vissza a sovány sertések rekvirálására vonatkozó rendeletet és hogy kisüistön a saját szükségletükre szeszt főzhessenek. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a sertésrekvirálásása vonatkozólag módot fog adni a kisgazdáiknak arra, hogy ugye saját szükségletükre, mint a közellátásra hatósági ellenőrzés mellett hizlalha.- sanafe. Ami az állatrekvirálást illeti, a jövőben az Állat- és Takarmányforgalmi rt. mer fo®ja fizetni a hatóság által megállapított árakat. A kislistre vonatkozó tilalmat nem vonhatják vissza, azonban módot fognak nyújtani a termelőinek, hogy a saját szükségletükre kedvező rétlyee áron főzhessenek, sjuszt. A Délivasút 1916. évi mérlege 11.3 millió nett 1 léggel zárult, ami a „veszteségekben gazdag" vü-síjjat történetében is rekorderedmény. Az 1916. évi veszteség még csak 5.8 millió volt. Mint bécsi tudósítónk jelenti, pénzügyi körökben azzal magyarázzák a mérlegszerű veszteség meglepő felszökését, hogy a Déli Vasat vezetősége egész különleges tarifális rendszabályokat próbál az osztrák kormánytól kieszközölni, igen lényeges tarifaemelést főleg a katonai díjszabásnak felemelését , és ezért tünteti fel ennyire siralmasnak a vasuttársaság anyagi helyzetét. A Magyar-Német Gazdasági Szövetség elnöki tanácsa a német, magyar és osztrák gazdasági szövetségeknek a nónap ülén a Bécs melletti Badenben kezdődő kongresszusa előkésztésére 28-án ülést tart, amelyen véglegesen megállaptják a dr. Nagy Ferenc titkos tanácsos és dr. Ferenczi Imre magántanár előadók által előterjesztendő határozati javaslatokat. A megnyitó ülésen anémet szövetség részéről Paasche titkos tanácsos, a németbirodalmi gyűlés alelnöke, a szövetség részéről pedig báró Madarassy-Becz fula országgyűlési képviselő, elnök mond beszédet.. A Vasúti Forgalmi és a román béke. A román békekötés kapcsán gondoskodás történt arról, hogy a háború kitörésekor Romániában rekedt fsuti kocsik jogos tulajdonosaiknak visszaadassanak. A magyar, osztrák és német államvasutak vagyonjain kívül a Vasúti Forgalmi rt.-nak nagyon sok bérbeadott kocsija kerül ismét a vállalat rendelkezései alá. Azt halljuk, hogy ezeket avasúti kocsikat a Romániában maradt német katonai parancsnokság vette most bérbe és a nagyarányúnak ígérkező áruszállítás céljaira fogja azokat felhasználni. •-,-• ** A szöllősgazdák és a bortermelési adó. A szöllősgazdáik egyesületének választmányi ülésén Szegő Bálint titkár, a borteremen adótörvénynek és a végrehajtási utasításnak hiányos intézkedéseire mutatott rá, amelyek rendkívül sok zavartra fognak alkalmat adni. Nincs intézkedés, hogy a 10% seprőt & 2% apadást mikor lehet levenni, a lábon vagy törköllyel együtt való eladásánál, ki fizeti a termelési adót 3 vám külföldre kivitt bor után, a® adÓTKShatárizé* kit illet meg? Az egyesület a pénzügyminisszter felent fel a vitás kérdések tisztázása végett. A nyersolaj árának ujabb stabilágozása. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy a közmunkaügyi minisztériumban tanácskozások folytak a nyersolaj-árak ujabb szabályozásáról. Úgy határoztak, hogy a kis olajtermelőket mentesítik a drohobyezi állami finomítóval szemben fennállott kötelezettségeik alól és hogy szerződéseiket az új árakon a nagytermelők veszik át. Az árakat véglegesen! nem ^ / Szombat - PESTI NAPLÓ 1018. május 26. 9