Pesti Napló, 1918. május (69. évfolyam, 103–128. szám)

1918-05-25 / 123. szám

4­4 Fa és srar­ Az Osztrák-Magyar Bank mai főtanácsülésé­ben Schmid vezértitkár előadta, hogy a 4%-os magyar koronajáradék árfolyama már 0,65%-kal emelkedett az osztrák koronajáradék árfolyama fölé. Ez mindenesetre egyik fokmérője, hogy a pénzvilág miképpen ítéli meg Magyarország és Ausztria gazdasági jövőjét. Magyarország föl­tjé­nek gazdagságával, roppantul fejlődésképes mező­gazdaságával és óriási fatöm­­egeivel, amelyek mind kitermelésre várnak, mindenesetre hamarább tud láttu­l exportképes árut előállítani és könnyebben hídja az állam­ pénzügyeit is rendezni, mint a ke­gyesebb mezőgazdasági alappal bíró és a nemzeti­ségi torzsalkodások között ipari fejlődésében is elmaradt Ausztria. Egyik legnagyobb gazdagsá­gunk, ami leghamarább váltható aranynyá és amelynek legnagyobb szerepe lehet a háború utáni gazdasági rekonstrukció munkájában: a fa. Egy sereg iparágnak egyedül idehaza megta­lálható nyersanyaga a fa, a visszatérő katonák nagy része csak akkor talál gyors foglalkoztatást, ha fakészletek lesznek. A gazdaságok rekonstruk­ciójához, a többtermelés lehetővé tételéhez, az építkezések megindításához fára van szükség. Pa­mutot, gyapj­at, vasat, rezet, alumíniumot, kávét, gyógyszert fával fogunk vásárolni és megfizetni a külföldön. Mit tett idáig a kormány, hogy ennek a rend­kívül fontos anyagnak a termelését és forgalomba hozatalát előmozdítsa. Csinált egy hivatalt és egy sok paragrafusból álló rendeletet, amely elvette, a fakereskedők mozgási szabadságát. A rendeletnek és a hivatalnak,­célja, hogy a közszükségletre és a hadsereg ellátására foontos fanemeket kivegye a forgalomból, a termelők termésének, a kereskedők készleteinek egy részét lefoglalja. A díjak szedése a költségek fedezésére és valami i­ atermelési alap céljaira történik. A lefoglalással egyszerűen azt értük el, hogy a készleteknek azt a részét, amelyik nincs lefoglalva, háromszoros áron kell eladni. A termelési költségeknek azt a részét, amelyik a le­foglalt fa árából nem telik ki, kénytelen a le nem foglalt áru fogyasztója kifizetni. A faértékesítő hivatal működése tehát egyesek számára olcsóbbá tette a fát — akik részére tudni­illik a lefoglalt fából utalnak ki — viszont a több­ség részére megdrágította. Megdrágította a szállí­tási engedélyek árával, a syelveknek összege már milliókra, rúg és megdrágította azzal, hogy a ki­váltságosan olcsóbb fához jutók helyett is a több­­­ségnek kell fizetni az össztermelési költséget. Mit nem tett a kormány, amivel módjában állott volna az aranyat érő fának a termelését és forgalombahozatalát előmozdítani ? Nem gondoskodott róla, hogy a fatermelésnél foglalkozó nehéz munkát végző munkások pót­rejtélyes és fenyegető minden mozdulata, szövegmondása mintaszerű, éneke is nagyrészt kifogástalan. A s regős rövid prológusát értel­­mesen mondta el Palló Imre. A darab­ szcénikai megoldása nem sze­­rencsés, legérzékenyebb hibája, hogy a néző nem látja, mi van a feltárt ajtók mögött. Noha a szövegkönyv ezt nem is követeli kifejezet­­ten, a szobák titkát sejttetni kívánja a nézővel, e mellett szólnak a következő mellőzött utasí­­tások. Így például a negyedik ajtó felnyitása­­kor „virágos ágak csapódnak ki belőle"; az ötödik ajtón át „magas erkély látszik és messzi távlat"; a hatodik szoba küszöbén Judit „lehajol és fürkészve nézi a fehér tavat". Mindezek helyett csak egy üres négyszöget látunk a falban. A „kiömlő fénysávok egymás mellé fekszenek" — ennek az utasításnak ki­­vitelét is meggátolja, a szobák terraszos, lép­­csőzetes elhelyezése. A vár csarnokának rej­­télyes képe egyébként illúziót keltő, a mese hangulatának a azonban még inkább megfelelne egy kisebbített színpad, amint ezt a már több­­ször említett Maeterlinck*darabnak, a Péléas* nak külföldön szokásos rendezésében tapasz­ talhattuk. A rendezés Zádor Dezső munkája. A zenei vezetés ismét Tango Egisto megbíz­­ható kezeibe került, a kitűnő karnagy hivatott és megértő interpretátora Bartók zenéjének, könnyedséggel küzdi le a partitúra rendkívü­li nehézségeit. A bemutató előadásnak őszinte sikere volt, a nagyrészt komoly zeneértőkből álló kö­­zönség vihartosara ünnepelte Bartók Bélát, Tangót és a két szereplőt. Kétségtelen, hogy ha Bartók szerencsésebben választaná meg ope­­ráinak szövegkönyvét, ez a siker tartósnak és állandónak bizonyulna. veszter Ödön, kenyér- és élelmiszeradagokhoz, a fakitermeléshez szükséges igás állatok takarmányhoz jussanak. Ez a két rendbeli intézkedés volna alap­ja minden racionális fatermelési politiká­nak. Ha adunk élelmiszert külföldre kom­penzációért, — amit épp ii­ma tett köz­élelmezési program vita alapjává a közélelmezési miniszter — akkor kell adnunk élelmezést­ azok­nak a munkásoknak­ is, akik idehaza, állítják elő a legfontosabb kompenzációt : az aranyat érő fát. Általában érvényesülni kellene háborús gazdasági politikánkban azon elvnek, hogy a látfentartási minimumon felüli pótadagokat azok a munkások kapják, akik racionális munkamódszerrel dolgoz­nak valamely közszempontból nagyfontosságú üzemben. Ne legyen nyiltan bevallott költségeleme a falerhelésnek az, hogy a munkások pótélelmét hatszoros árban kell túlfizetni a maximális áron felül. ' ••• I­V."6A Furcsán vagyunk azzal a kényelmes hivatali állásponttal, hogy az állam csak szabályozzon és illetéket szedjen, a nehézségekkel hadd birkózzék meg a vállalkozó. A vállalkozók egy része meg­birkózik a nehézségekkel, de azután meg is fizet­teti minden áldozatát sokszorosan a fogyasztóval. Nemcsak a maga munkadíját fizetteti meg, ha­nem azt a helyzetét is kihasználja, hogy a ne­hézségek konkurrenseinek számát apasztották. Az aranyat érő fának a termelését még nem­ mozdítja elő Magyarországon komoly kormány­in­t­tézkedés, pedig fára éhes az egész világ és fára van szükségünk mindenekelőtt saját belső szükségig is- . A földgáz és a csővezeték. Isten segítségével­­ lesz nemsokára csővezeték Magyarországon ke­­­resztül, amelyiken a petróleumot fogják Romániá­­ból Oderbergig szivattyúzni, onnan pedig Német­orszá­gba. Ne rázza a fejét hitetlenül a nyájas ol­vasó, erre a célra lesz cső. Ezt a vezetéket ki fog­ják tudni építeni. Csak éppen a földgáz vezetésére nincs cső. Csak éppen a sormási földgázmeden­cétől Kolozsvárig nem lehet a vezetéket kiépíteni. Amikor­ a magyar ipar legfőbb segédanyagáról van szó, nem tudunk Németországból csöveket kapni. Pedig a Mannesm­ann-gyárak elég csövet gyártanak.. Legalább is erre kell következtetnünk abból a tényből, h­ogy a német lapokban állan­dóan jelennek meg nagy hirdetések — így leg­utóbb a Frankfurter Zeitung május 22-iki számá­ban olvashattuk — amelyekben Mannesmann-csö­veket korlátlan mennyiségben kínálnak megvé­telre. Az értékpiacról. Mint már csütörtökön a­íte­­li­k, a tőzsdén némi fáradtság volt észlelhető és a vásárlási kedv inkább a hadikölcsönök és járadé­kok felé fordult. A pénteki forgalom aránylag szilárd üzleti irányban indult meg, később azon­ban visszacsúsztak a kurzusok, részint a hétvégi, részint az újból jelentkező kontremiri-eladások következtében. Zárlat előtt valamivel élénkebbé vált az üzlet, úgy, hogy a végső árfolyamok nagy­jából a csütörtöki árnivó körül mozogtak. Megle­pően nagy volt ma is az érdeklődés a hadikölcsö­nök különböző kategóriái iránt, aminek követ­kezményeként a ötszázalékos kötvények árfolyama újból háromnegyed százalékkal emelkedett. A titkárság a következő árfolyamokat jegyezte fel: Biankók: Magyar hitel 1308—1513, Osztrák hitel 902—908, Fába­ni 972—985, Agrárbank 1058—1057 Forgalmi 632—639, Földbirtok 417—413, Hazai 6K­ 613, Hermes 557—543, Ingatlan 700—718, Jelzálog 585—580, Kereskedelmi 5750, Kereskedelmi hitel 246—245, Leszámitoló 814—800, Magyar bank 947—­­ 941, Molei­z 359—355, Országos bank 525—529, Bos-­­ nyák agrár 448—450 korona. — Takarékok: Általá­nos 840—1844, Központi 1780—1790, Lipótvárosi 275­­ —272, Nemzeti 675, Hazai 19350—19450 korona. —­­ Biztosítók:­­Jég 442—443, Pannónia 4600—4650 ko-­­­rona. — Malmok : Borsod-miskolci 1525 —1­535. Első­­ budapesti 3865—3850, Concordia 910—895, Gizella­­ 850—855, Viktória 1955—1905, Unió 1365 korona. —­­ Bányák és téglagyárak: Általános kőszén 2105—2140,­­ Aszifa­lt 97—99, Beocsini 1140—1150, Cement 477—483, I .Drasche 1135—1145, István 355—2­90, Kerámia 647—­­­650, Kolbó 1840—1850, Magnesit 450-445, Salgó 1178­­ —1165, Szászvári '942—930, Újlaki 747—753, Urikány ; 850-—­846, ISWk 845—855 korona. — Vasművek: 1 Csáky 480—484, Ganz 4315, Ganz vili. 848, Kóburg 617 —612, Láng 466—470, Lipták 240-242, Rima 1135—­­ 1121, Repülő 490, Schlick 508—5010­ korona. — Köz-­­ lefedési vállalatok­: Atlantica 1405—1416, Államvasút­­ 1026—1032, Levante 1115—1125, Közúti 840—877,­­ Városi 360—368, Bur vasút 287 korona. -- Kü­lönféle Vállalatok: Brassói 660­-665, Cukor 4010— 4030, Ghinoin 681—689, Danica 1025—1030, Fakeres-­­ kedelmi 1200—1280, Fatermelő 2080—2085, Flóra­­ 1310—1320, Gummi 1150, Gázizzó 950—960, Hal 1640, Izzó 862—856, Klotild 643—647, Nasici 2950-3010, Papir 497—498, Olaj 890—895, Spódium 1080 -1036, Tröszt 290—287, Telefon 830—835, Tarne:­ szesz 695 —705, Temesi sör 1150—1170, Textil 650—654, Város­fej lelztó S52—259, Fofeus 160—155 kd­w. Az Osztrák-Magyar Államvasutak küh­röldi részvényesei, még a németek is, tudvalevően nagy m­egdöbbenéssel fogadták az igazgatóságnak azt a hít, hogy a frankra szóló és év­enként sorsolás alá jutó részvényeit korona-névértékre szóló rész­vényekké akarja átváltoztatni és nagyon zokon vették a vállalattól azt is, hogy a részvények ki­sorsolását múlt év óta felfüggesztette. Ezek a dol­gok szóba kerültek az Államvasuttársaság tegnap tartott közgyűlésén, ahol az osztrák Akcionär­verein képviseletében dr. Hoffmansthal tiltakozott a részvényesek jogait mélyen sértő tervek ellen, különös tekintettel arra, hogy a részvényeseknek igen jelentékeny része, a külföldiek, nincsenek m­ost abban a helyzetben, hogy az őket megkáro­sító érték­eszállítás ellen védekezhessenek. Kimu­tatta, az­t is, hogy a sorsolások felfüggesztése alap­szabályellenes és ezt a belföldi részvényesek utó­lagos jóváhagyása sem szankcionálhatja. A sorso­lások elhalasztását mégis elhatározta a közgyűlés, arra az idő­pontra — legkésőbb 1920 december 31-ig — amikor a nemzetközi devizapiacon remél­hetőleg rendezettebbek lesznek már a viszonyok. Az osztalék egyébként 39 frank. Átszámítása 100 frank 100 K 50 f alapon történik. ^ „ * A bécsi tőzsde. Bécsből telefonozzák . A mai tőzsdén a­z irányzat több izípen ingadozott. A meg­nyitás túlnyomóan szilárd volt, de csakhamar bu­dapesti eladások nyomása alatt és érvekelő ha­nyatlás állt be. A következő árfolyamokat jegyezték: Anglobank 583, Bankverein 638, Osztrák hitel 905, Magyar hitel 1318, Länderbank 624, Unionbank 696,50, Államvasutak 1033, Alpesi 1055, Skoda 1025, Krupp 878, Salgó 1178, Rima 1125, Keleti vasút 1568, Török dohány id­ő kor. Hizlalás és ki­sü­st. A miniszterelnöknél kis­gazdák küldöttsége járt ma. Azt kérték, hogy vonja vissza a sovány sertések rek­vir­álására vonatkozó rendel­etet és hogy kisüistön a saját szükségletükre szeszt főzhessenek. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszában kijelentette, hog­y a­ sertésrekvirálásása vonatkozólag módot fog adni a kisgazdáiknak arra, hogy ugy­e saját szükségletükre, mint a közellátásra hatósági ellenőrzés mellett hizlalha.- sanafe. Ami az állatrekvirálást illeti, a jövőben az Állat- és Takar­mány­forgalmi rt. mer fo®ja fizetni a hatóság által megállapított árakat. A kislistre vonatkozó tilalmat nem vonhatják vissza, azonban módot fognak nyúj­tani a termelőinek, hogy a saját szükségletükre ked­vező rétlyee áron főzhessenek, sjuszt. A Délivasút 1916. évi mérlege 11.3 millió nett­ 1 léggel zárult, ami a „veszteségekben gazdag" vü-síjjat történetében is rekorderedmény. Az 1916. évi veszteség még csak 5.8 millió volt. Mint bécsi tu­dósítónk jelenti, pénzügyi körökben azzal magya­rázzák a mérlegszerű veszteség meglepő felszöké­sét, hogy a Déli Vasat vezetősége egész különleges tarifális rendszabályokat próbál az­ osztrák kor­mánytól kieszközölni, igen lényeges tarifaemelést főleg a katonai díjszabásnak felemelését , és­­ ezért tünteti fel ennyire siralmasnak a vas­u­ttársa­ság anyagi helyzetét. A Magyar-Német Gazdasági Szövetség elnöki tanácsa a német, magyar és osztrák gazdasági szövet­ségeknek a n­ónap ül­­én a Bécs melletti Badenben kez­dődő kongresszusa előkésztésére 28-án ülést tart, ame­lyen véglegesen megállaptják a dr. Nagy Ferenc tit­kos tanácsos és dr. Ferenczi Imre magántanár elő­adók által előterjesztendő határozati javaslatokat. A megnyitó ülésen a­­német szövetség részéről Paasche titkos tanácsos, a német­­birodalmi gyűlés alelnöke, a szövetség részéről pedig báró Madarassy-Becz fula országgyűlési képviselő, elnök mond beszédet.. A Vasúti Forgalmi és a román béke. A ro­mán békekötés kapcsán gondoskodás történt arról, hogy a háború kitörésekor Romániában rekedt fsuti kocsik jogos tulajdonosaiknak vissza­adas­sanak. A magyar, osztrák és német államvasutak vagyonjain kívül a Vasúti Forgalmi r­­t.-nak­­ nagyon sok bérbeadott kocsija kerül ismét a vál­lalat rendelkezései alá. Azt halljuk, hogy ezeket a­­vasúti kocsikat a Romániában maradt német katonai parancsnokság vette most bérbe és a nagy­arányúnak ígérkező áruszállítás céljaira fogja azokat felhasználni.­­ •-,-• ** A szöllő­sgazdák és a bortermelési adó. A szöl­lősgazdáik egyesületének választmányi ülésén Szegő Bálint titkár, a borteremen adótörvénynek és a vég­rehajtási ut­asításnak hiányos intézkedéseire muta­tott rá, amelyek rendkívül sok zavartra fognak alkal­mat adni. Ninc­s intézkedés, hogy a 10% seprőt & 2% apadást mikor lehet levenni, a lábon vagy törköllyel együtt v­aló eladásánál, ki fizeti a termelési adót 3 vám külföldre kivitt bor után, a® adÓTKShatárizé* kit illet meg? Az egyesület a pénzüg­ym­inisszter fele­nt fel a vitás kérdések tisztázása végett. A nyersolaj árának ujabb stabilágozása. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy a közmunkaügyi minisz­tériumban tanácskozások folytak a nyersolaj-árak ujabb szabályozásáról. Úgy határoztak, hogy a kis olajtermelőket mentesítik a drohobyezi állami finomítóval szemben fennállott kötelezettségeik alól és hogy szerződéseiket az új árakon a nagy­termelők veszik át. Az árakat véglegesen! nem ^ / Szombat­ ­- PESTI NAPLÓ 1018. május 26. 9

Next