Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)
1918-08-01 / 177. szám
Budapest, 1914. ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egén évre 52 kor. — ill. Fél évre — 26 , ~ » negyedévre 13 , — • Bighóra— 4 » 60 . Egyes szám in: Budapesten és vidéken 18 fillér, pályaudvarokon 3« fillér » 69-ik évfolyam. 177. szá . augusztus 1 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON József 62-30, 62—31, 62—32, 62-33, 62—34. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—35. Eichhorn vezértábornagy és szárnysegéde belehaltak sérüléseikbe. A merénylő a moszkvai szociálforradalmárok eszköze volt. A nyugati fronton az ellenségtámadásait visszaverték a németek és újabb 4000 foglyot ejtettek. Albániában az ellenség legelső vonalait kiürítette. Az entente az összes frontokon együttes offenzívára készül. A bolseviki kormányt minden oldalról szorongatják. ^KKtitriij¡lijf »T |iTi*nn T IT il* Wilson puhatolótszása a béke kilátásai felől Genf, július 31. Noha Madridból hivatalosan megcáfolták hogy Spanyolország a világbéke kezdeményezésére megbízást kapott, pacifista újságok határozottsággal állítják, hogy ezekben a hírekben mégis van valami magva az igazságnak. Wilson az egyik semleges államnak szabadságra hazatérő diplomáciai képviselőjét búcsúzáskor megkérte, állapítsák meg illetékes helyeken, hogy a Wilson-féle programm mely pontjai tartalmaznak megegyezési lehetőségeket s mely pontjai leküzdhetetlen akadályokat Most az illető diplomata e tájékozódással van elfoglalva. A genfi Feuille-nek is hasonló értesülése van. A kievi bomba Bombavetéssel, mint egykor az orosz kormányokat, ölték meg az ukrán orosz forradalmárok Eichhorn német marschallt és Doessler kapitányt. Nem jajgatunk hangosan, nem törünk ki egetverő sirámokban, olyanynyira természetes, hogy elítéljük ezt a gyilkosságot is, mint minden más gyilkosságot. A bomba és a tervezés politikája már csak azért is gonosz, mert buta. A merényletek után mindig az ellenforradalom kerül fölül, a reakció, amely a bűnössel együtt sújtja ezreit azoknak az ártatlanoknak is, akik semmit sem tettek (Itt a cenzúra sort törölt.) Ennyit általánosságban. Eichhorn tábornok halálát külön is sajnáljuk, mint szövetséges német seregvezérét, mint tehetséges emberét — ő volt a mazuri bekerítési mozdulat tulajdonképpeni technikai végrehajtója és ő szerezte meg a középhatalmak számára Varsót. Sajnáljuk a marschallt, aki valószínűleg csak luven követte, a katona engedelmes és önfeláldozó hűségével követte, a felsőbb helyről kapott utasításokat. És sajnáljuk az esetet főként azért, mert ez most újra véresen dokumentálta a német adminisztrációnál egy olyan könnyelmű hibáját, azait magában Németországban kritizáltak meg legerősebben, többek között olyan két kiváló ember, mint báró Richthofen és Erzberger képviselők. Ez a két politikus már hosszú idő óta magyarázza és bizonyítja, mennyire fölösleges és gyakorlatiatlan, hogy a német kormány dicsőséges hadvezéreket alkalmaz gabonavásárlási. A gabona beszerzéséhez nem kard kell, hanem pénz, nem tábornok, hanem kereskedő, ügynök. Ha a németek kezdettől fogva így dolgoztak volna, nem kellett volna az ukrán kormány egyik részét börtönbe vetni, elmaradt volna talán a moszkvai merénylet és egészen biztosan ez a mostani kievi is. Ha a németek nem tekintélylyel, hanem pénzzel akarnák megszerezni az ukrán gabonát, akkor nem ismétlődött volna kétszer egymásután is olyan véres és megrázó merénylet, ami most szinte aggályosnak látszik tenni a breszti békét és mintha a keleti zűrzavarok, talán magának a keleti frontnak feltámadásával is fenyegetnek. A német jó kereskedő nép. Túlságosan jó. Ha nem volna az, akkor az angolok nem hoztak volna világháborút a nyakára. Mégis ebben a háborúban ügyefogyottnak látszik, ha nem is a német kereskedő, de a külkereskedelemnek az a pár bizonyos ága, amelyet bátran lehetne a kereskedelem diplomáciájának nevezni. Itt súlyos hibák létettek, éppen úgy, mint a hivatalos német diplomáciában is. Ezeket a hibákat fölfedni szövetségesi kötelessége viszont, könnyű és felelőtlen az a másik módszer, amely a gyilkosokra egyszerűen rásüti, hogy azok az entente ügynökei voltak. Bizonyára azok voltak. De miért nem talál az entente gyilkos ügynökökre Magyarországon és Ausztriában és magába© a német anyabirodalomban, szóval ott, ahol az igazgatás és a dolgok menete rendben van. Bizonyos hibák és mulasztások nagyon is könynyűvé teszik az entente számára a munkát a németek által megszállott azokon a területe n tárcáink Péntekeni Pajes Elemér» Kis fehér színésznő. Szombaton: Brandes Gyöngy: Francia malárdok Oroszországban Vasárnap: Hatvany Ráfog: „Szegény emberek" és „Árva lányok". Magyar találmány magyar sorsa Irtat Siklósy László Az Urnák 1809. esztendejében csak nem iái£ait vége szakadni a háborúnak s a hadi bonyodalonakból valami rózsás kibontakozást alighavárhattak eleink. Napoleon már Bécsen is túljárt s a francia katonaság megszállta a határszéli magyar megyéket. Hohes is, a királyi kastélylyal s az udvari majolikagyárral, francia kézre került. A majolikagyárban üres formákon, gazdátlan szerszámokon kívül mit sem találtak a franciák. A személyzet szerteszéledt. Mayer Albert, a gyár főigazgatója is elment oda, ahová a többi bécsi nagyurakat csábította a biztonság s a jobb ellátás : Magyarországba. Tetszetős titulus is akadt : tanulmányutat tesz az országban. A franciák juttatták eszébe, hogy Magyarországnak Holicson kívül is van keramikai ipara, amelyet érdemes tanulmányozni. Mayer nyakába vette az országot. Elment Tatába, Budára, Egerbe, Kassára, ahol mindenütt virágzó majolikagyárakat talál. Jelentéseiben nem győzi őket dicsérni. Imponált neki, hogy ezek a gyárak minden hatósági támogatás nélkül pompásan megállják helyüket. Egy dolog nem fért a fejébe: „nem éltem, jelenti, honnan veszik ezek a gyárak az ónt és az ólmot". Tudvalevőleg az ónnak és az ólomnak fontos szerepe van a keramikában. A likacsos alapanyagot, a kiégetett agyagot, ugyanis mázzal kell bevonni, hogy az agyag nyílásait betömje, így nem ereszti át az edény a vizet és jobban dacol a lűz erejével. A máz készítéséhez pedig ón és ólom szükséges, mert a máz nem egyéb, mint homok keveréke genttel, ahogyan a magyar fazekas az ón és ólom oxidjait nevezi. A háborúban azonban eltűnt az ón és az ólom. A bányák jelentékeny része az ellenség kezére került, ami pedig egyébként elő volt teremthető, azt a hadvezetőség sietett hadi célokra felhasználni. Mayernek élénk emlékezetében volt, hogy hasonló nehézségek miatt a takarékos és türelmetlen Ferenc császár egyszer már be akarta szüntetni a holicsi majolikagyártást s helyette inkább gyapjuposztógyárat akart berendezni Holicsiban, amelyet az ottani királyi juhtenyésztés mintegy predesztinált volna erre a célra. Háborúban, ez volt az uralkodó véleménye, inkább kell a posztó, mint a törékeny cserép. Mayer azonban nem osztozott ebben; ő végre is keramikai szakember volt és nem szívesen látta volna, hogyha a holicsi gyár, amely neki hatáskört és udvari tanácsosi címet szerzett, szomorú véget ért volna. Mert szomorú és szégyenletes lett volna a bukás ugyanakkor, amikor Magyarországon saját erejükből vígan dolgoztak a gyárak. Ott volt például a Kuny Domokosé a Krisztinavárosban. Mert neki nem volt szüksége ónra és ólomra. Esztendőkön át való kísérletezéssel sikerült megoldania a problémát, amelyen annyi szobatudós hiába törte fejét: az óntól és ólomtól mentes máz kérdését. A titok birtokában fölényesen mosolyoghatott ő, a kérges tenyerű iparos, akkor, amikor Mayer, az előkelő udvari tanácsos, a fayencegyártás jövőjén aggoskodott. Vele természetesen nem közölte a titkot, amelybe valakit mégis beavatott. Gróf Brunswick József ott lakott a Krisztinavárosban, Kuny közelében. Gallériájának és természetrajzi gyűjteményének csodájára jártak az emberek, mert köztudomású volt, hogy a gróf épp úgy gyönyörködik a reneszánsz festők műveiben, mint amily szenvedélyesen merül el kémiai kísérletekben. Kuny előtte feltárta helyzetét: ötvenöt évet töltött el szakadatlan munkában és fáradtnak érzi magát ; nem panaszkodik a sors ellen, de nyugalomra vágyik; találmányának legalább is van annyi értéke, amennyi az ő öreg napjainak békét biztosíthat. Egyben arra kérte a grófot, hogyha maga is, mint szakember, meggyőződik a találmány jóságáról és hasznavehetőségéről, nagyobb összegű kölcsönnel mentesítse őt az átmeneti gondoktól. Brunswick jóakarattal hallgatta szomszédját és érdeklődéssel nézte az elébe tett edényeket. Szakértő szeme azonnal látta, hogy King más nyomon halad, mint az előző kísérletezők, akik frittüveggel próbálták helyettesíteni az ón és az ólomtartalmú mázat. Biztosította Kunyt jóakaratáról és titoktartó