Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)

1918-08-15 / 189. szám

i^' 1MTS 15 * V J Budapest, 1918 ELŐFIZETÉSI ARAKt k, augusztus fül. Egész évre 52 kor. — Fél érre _ 26 , — Negyedévre 13» — Egy hóra _ 4 „ 60 Egyes stám ára: Budapes­tem és vidéken 18 fillér, pályaudvarokon SO fillér SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Rákóczi-ut 18. TELEFON József 62-30,62-31, •2—32, 62-33, 62-3*. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazsjatóság: József62—35. K ároly király megérkezett a német nagyfőhadissáliásra, ahol két napra tervezik a tárgyalások tartamát; a tanácskozások során az általános katonai és politikai helyzettel is fog­lalkozni fognak. Az olaszok offenzívát kezdtek a Tonale-szakaszon Tirol ellen; eddig minden támadásuk meghiusult. Oroszországban a bolsevikiek bu­kása esetén forradalmi szocialista­kormányra vagy katonai diktatúrára .számítanak; ez utpbbi Mihály nagy­herceget emelné a trónra. Az ukrán-kormány kijelentette, hogy Ukrajna még abban az esetben is semleges marad, ha az ország had­szintérré válnék. 0 A német főhadiszálláson • együtt tanács­kozott ma a két szövetséges uralkodó, Vil­mos császár és Károly király. Senki nem tud­ja természetesen, liogy miről beszélget, a két hatalmas nagy ur. Azok a lendületes és h-isz­szu fejtegetések, melyek a mi királyunk uta­zásával kapcsolatosan a félhivatalos jól érte­sültség látszatát gondosan óvó újságokban megjelentek, nem egyebek, mint felhígításai az eseményeknek, s az események közül fő­ként annak, hogy háború van; háború kele­len és nyugaton, északon és délen, lángban áll az egész világ, s mi nem tudjuk, hogyan fog valaha ez a borzalmas idő elmúlni. Ä világ azonban már négy esztendeje lángban áll s ennél a félelmes ténynél a két uralkodó találkozása is csak többször megis­métlődő epizód. Ha azt olvassuk, hogy ez az ujabb találkozó csak megerősíti a szövetsé­gesek összetartását és elszántságát — s hány változatban, s milyen terjedelmesen olvashat­juk most ezÜ — akkor ismét arra kell gon­dolnunk, hogy nemcsak a világot, hanem a félhivatalos tollakat is kevés bölcsességgel kor­mányozzák. Mi azt hisszük, hogy még a leg­féktelenebb entente-fantázia szerint sincs szüksége már ennek a szövetségnek és ennek az összetartásnak semmiféle külön demon­strációra. Négy éves közös harc után a mi sorsunk Németországgal annyira összeforrott, hogy a szétválasztás gondolata még ellensé­geinktől is távol van. Nem is vettük észre soha, hogy komolyan számítani tudó euteute­politikusok a szövetségesek szétválasztásának lehetőségével számoltak volna. Ezt a lehető­séget egész Európában soha nem szellőztette más, mini a mult év tavaszán az alldeutsch sajtó, melynek különböző orgánumai heteken keresztül írtak egy állítólagos amerikai, pénz­zel bélelt békeajánlatról, az ostoba hir kap­csán a leggonoszabb alattomos gyanúsítások­kal illették a monarkíat s ezeket a gyanúsítá­sokat nekünk a cenzúra, miatt még csak visz­szautasitani sem volt szabad. Azóta valamivel enyhébb velünk szem­ben a német nacionalista sajtó is és el lehet mondani, hogy senki nem tudja, ugyan mi lesz a háború vége, de tudja mindenki, hogy a békét Németországgal cggiiH fogjuk meg kötni. Az uralkodók találkozásában tehát az egyetértés demonstrálásának szándékát nem látjuk, mert erre semmi szükség nincsen, s mert hisszük, hogy ők maguk nem is gondol­tak arra, hogy közismert és elfogadott tények külön aláhúzásra szorulnak. Utólag fogjuk majd csak megtudni, vájjon a német főhadi­szálláson történteli-e egyes részletekre nézve döntő elhatározások. A nagy létprobléma, a háború maga mostani stádiumában már a leghatalmasabb földi emberek erejével is csak igen nehezen kormányozható. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy éppen a mi uralkodónk mi­lyen őszinte és becsületes igyekezettel mun­kálkodott a megértés és a béke megteremté­sén. Mi nem tehetünk szemrehányást önma­gunknak, a mi lelkiismeretünk tiszta, de ez csupán lelki vigasz nekünk, kik a nagy tűz­vész eloltásáért áhítozunk. Azt kell tehát hinnünk, hogy a német fő­hadiszállás eseményei döntően, vagy mondjuk fjíjcrs hatással nem fogják befolyásolni a világ helyzetét. Bonyolultabb és szomorúbb ez a helyzet, mint talán a háború kezdete óta va­laha, mert egyre nagyobb tömegek kevered­nek a küzdelembe s az entente oldalán egyre jobban terjed a legázQlás jelszava, epidémiája, az a járvány, melyet nálunk az -aildeutschok kezdVek terjeszteni, de nem s k sikerrel. Szörnyű erőfeszítések történnek a nyugati harctéren. Százezer számra jönnek- minden hó­napban az amerikai kdanák. A tavaszszal a németek igyekeztek nyugaton kikényszeríteni a döntést; most nyilvánvalóan az entente szán­déka, hogy nem hagyja abba addig a legirtó­zatosabü rohamokat, mig döntő győzelmet nem ér el. Ez á szándék természetesen meg fog törni a németek szivős energiáján. De mig az // Pénteken: SZetsffyizí Géza t Egy magyar public sta. Szombaton : ScüiSpfSisi JllaAüv í Jf mérés-Vasárnap : •JóíJs Xr>pái2 } Biben-duL, a sziliem. Irta s Lakatos László A közönság falánk, háborús olvasó kedve arra , ösztökélt több füzetes 'vállalatot, hogy újra kiadják apróbb regényééit, hosszabb eí­heszéíéseit Mikszáth Kálmánnak. Ezek a vál­lalkozások valamennyire újra aktuálissá tet­ték Mikszáfhot, aki — már nem volt az. A hadi konjunktura, ez a válogatás nélküli föllendü­lés, amely olykor az ocsu mellett magasba kapja a — tehetséget is, most újra eleven for­galmat adott a névnek, amely harminc évig a közhit szerinti legnagyobb tehetség vignettája volt és amely, hogy a név viselője nyolc év előtt meghalt, hideg lett és rifcka a közforga­lomban. Mikszáth Í910. junius havában meg­halt. Kevéssel halála után szülőfalucskáját, a uógrádmegyei Szklabonyát elnevezik Mik­száthfalvának, most pedig vállára kapja őt a hadi konjunktura és — ez minden, ami azóta történt vele, hogy meghalt. Olvassák, mint egy angol kölcsönkönyvtári regényírót, ám a szel­leme nem él, nem aktiv többé. Pedig az olyan nagy tehetségekkel, mint Mikszáth Kálmán, sok mindennek kell még történni halála után. Egy dolognak minden­esetre és ez: hogy olvassák, erősen olvassák, jobban talán, mint életében. A nagy iró igazi aratása a népszerűségben a halálát követő első évek. Strindbergnél, Tolsztojnál, hogy a legis­legnagvobbakat a ! kik Mikszúthnak körülbelül kortársai voltak a halálban, ez igy volt. Nála nem. Népszerűsége* olvasottsága nem az. ami volt életében és ha Jókai lialot­taiban még elevenebb lett, Mikszáthról sajno­sán kell megállapítani, hogy fizikai halála után könyvei — egészen a mostani hadi kon­junktúráig — estei:. Ez igy van és hogy ez igy van, keserűséggel érezzük mi, akiknek sze­rény véleménye szerint az ő írói tehetsége, ha nem is volt olyan fontos, mint Jókaié (kit ő titokban kevésre becsült), viszont mélyebb volt, iróibb, művészibb, talán magyarabb is. Nékünk sokkal kedvesebb. Annál fájdalmasabban esik éreznünk Mikszáth gyors elhalkulását, aminek kát ma­gyarázatát 'is találjuk (lehet, hogy egyik sem jÓ). Az első: Mikszáth nem irt az asszonyok­nak. írásaiban úgyszólván alig valamit adolt a nőknek, regényt, szépirodalmat 'könyvet (ná<­lunk legalább) pedig csak a nők olvasnak és az ifjúság. Mikszáth férfiaknak irt és nem csu­pán kimondottan politikai munkáiban is. Tisztán szépirodalmi dolgaiban is fontc­iosabb a vármegye, a kaszinó, a hivatal, a kártya — szóval a magyar közigazgatás éj férfi gentry-világ dolgai, mint a nő és a szere­lem. Mikszáth, akinek tehetségét egy politikai izü közéleti esemény, az árvizi királyi biztos­nak, Tisza Lajosnak szegedi udvartartása re­velálta először és aki a T. Házról irott karco­lataiban talált magára ugy, hogy c-gyszorsmind az egész ország is ráakadjon, legtisztább fcel­letrisztikai müveiben is csak a férfi éleiének' küiső részét, a hiúságot, a mulatságot, a hi­vataloskodást, a pénzgondokat, a politikát és mindennek humoros részét tudta igazán ra^—' zolni, igaz ugy, ahogyan rajta kivül senki­sem, talán az egy Gogoly, aki szerintünk sok­kal igazibb lelki rokona volt neki, mint az. akiéhez tehetségének irányát általában ha­sonlítani szeretik, Dickens. •Sok novellájában, minden regényében szerelmi történet is fordul elő. De ez a szere­lem, legalább a leírásában sosem haíol a mélyre, még csak érinteni sem meri a vér az erotikum gyönyörű és keserű problémáit és legfontosabb kifejlésében sem válik többé IU adománál, amelynek előre lehet sejteni sze­rencsés végét. Mikszáth fiatal lányai és legé­nyei mind egy sémára szereinek, a mondani­valójuknak (?) egy az argotja, egyformák, mint a, mezőnek virágai, anélkül azonban, hogy müveiben olyan fontosak volnána!;. mint aminő fontosak ezek az egyszerű virá­gok az eleven természetben. Mikszáth szerel­mei szenvertélyteienck, a világ egyéb külső dolgai mögött elbúvok. De ez nc:n az a szemé­rem, amely miatt Arany János például ali;i irt le életében egyetlen szerelmes sort. Aram­nem irt a szerelemről. Mikszáth irt róla, de ugy, hogy közben őt is untatta a dolog. Hisszük, hogy ezért sokkal kevésbbé ér­dekes az asszonyok számára, mint :: jóval alatta áiló irók, akik azonban irásuk jaw'l, talán minden betűjét a nőknek adták. IV Mikszáth csillaga nem csupán azért halványo­dott el hamar, mert kimondottan masculia iró volt, hanem — politikai okoknál fogva is. „A tisztelt Ház", „A klub és folyosó" írója' szorosan odatartozott a nyolcvanas és kilenc­venes esztendőnek ahhoz a politikai.Magyar­országához, amelynek vezető politikusa, a csontos kezű Tisza Kálmán, nevezetes kalo-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék