Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)

1918-08-15 / 189. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1918. augusztus 15. — Az uralkodók találkozását már júliusban tervbe vették — A tár­gyalásokon a katonai és külpolitikai helyzettel is foglalkoznak Bécs, augusztus 14. —­­A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől — A német főhadiszálláson a középponti hatalmak legnagyobb súlyú emberei, összes vezető férfiai adtak egymásnak találkát. Az események közel vannak a forrponthoz és a tanácskozók szeme két irányba tekint: az entente felé, amelynek ma módjában állana a békeprobléma megoldása és kelet felé, ahol egy csomó állam várja a döntést sorsáról és ahol az ásók és csákányok újra lövészárkokat túrnak a földbe. Az uralkodók találkozásával kapcsolatban a kombinációknak se szeri, se száma, az összejövetel politikai eseményéről kilátásba helyezett hivatalos közlemény bár csak szombatra vagy vasárnapra várható, mégis a megoldásra váró kérdések súlyos vol­tából kijegecesednek a megbeszélések gerinc­alkotó vonalai. Foch generális állítólag máris arra szánta el magát, hogy a támadásban szünetet rendel el, bizonyítékául annak, hogy nem reméli a katonai döntés lehetőségét. Az entente előtt te­hát ismét ott lebeg a kérdés: kikényszeríthető-e a béke katonai döntés által? Ez az a pont, amiben a német főhadiszállás tanácskozása és az entente összetalálkozhatnak. Ha az en­tente ráeszmél, hogy a békeprobléma veleje a katonai döntés kilátástalanságában rejlik, ha rájön, hogy katonai ereje nem­ elegendő a béke kikényszerítéséhez, tehát kizárólag a po­litikához kell folyamodnia, akkor a helyzet most érett lenne a béke ügyének megoldására. A másik kérdőjel keleten rajzolódik az­ égre. A bolsevikiek felett kong a lélekharang és bizonyos, hogy az utolsó pillanatban a központi hatalmak segítségét fogják kérni, ha ugyan ezt már meg nem tették. Megkapják-e már most ezt a segítséget, alkalmasak-e a szö­vetségre és mi történik, ha tényleg elűzik őket és ha új orosz állam keletkezik a kadettpárt programmján felépülve, lesz-e ennek ereje megtagadni a bresztlitovszki békét és még egyszer harcba állani az entente oldalán, — ezekkel a kérdésekkel számolnak és ezekre felelnek a német főhadiszálláson. (Itt a cenzúra 7 sort törölt.) Az orosz kérdés össze van nőve Ukrajna sor­sával és bár a lausannei ukrán távirati iroda egy mai jelentés szerint az odesszai béketár­sulat táviratot küldött Alfonz spanyol király­nak és a berni nemzetközi békeirodának, a célból, hogy Svájcban hívjanak össze béke­konferenciát, mégsem lehet tudni, hogy az esetben, ha a határon megszólalnak az ágyuk, miképp fog viselkedni ez az ország. Az ukrán kérdéssel viszont megint össze van nőve a besszarábiai kérdés és a lengyelek ügye, akiknek egyik tábornoka, Musnicki, Oroszor­szágban küzd, egy másik tábornoka, Haller, pedig mostanában alkotta meg Párisban a lengyel hadosztályt. A lengyel kérdés még mindig elintézetlen. Az események összetorló­dása a közeli napokban egész sor fontos kér­dést fog a kényszer hatása alatt dűlőre vinni. — 1 A Pesti Napló tudósítójától — Berlin, augusztus 14. Károly király ma délután fog megérkez­ni a német főhadiszállásra. A megbeszélések tartamát két napban állapították meg. A két fejedelem találkozását nem a katonai esemé­nyek tették szükségessé, mert az összejövetelt már július második felében tervezték, abból a célból, hogy a Károly király májusi látogatá­sakor felvetett és a két állam szövetségével és különösen a keleti államok helyzetével kap­csolatos problémák megoldását előmozdítsák. nagyszámú állami méltóság és a megszál­lott tartományok képviselőinek jelenléte arra enged következtetni, hogy a mostani tárgyalá­soknál többről van szó, mint a keleti helyzet puszta mérlegeléséről és ez alkalommal a po­litikai és katonai összhelyzettel is foglalkozni fognak. (Itt a cenzúra­­ sort töröli.) Dr. Glück Kálmán, Berlin, augusztus 14. — "A Pesti Napló tudósítójától — A Berliner Tageblatt értesülése szerint "Károly királynak a német főhadiszálláson való látogatása alkalmával nemcsak a lengyel kér­dést, hanem a politikai és katonai összhelyze­tet is meg fogják vitatni. Ami a lengyel kér­dést illeti, még mindig szemben áll egymással gróf Burián külügyminiszter osztrák-lengyel megoldási javaslata és a német felfogás, amely kü­lön királyt akar adni Lengyelországnak és amelylyel a jelenleg a főhadiszálláson tartóz­kodó lengyel delegátusok is egyetértenek. A lengyel delegátusok listáján szereplő öt trón­kandidátus között szerepel Vilmos Ágost szász herceg, a szász király fia, egy wü­rttembergi herceg, Károly István főherceg és Cyrill her­ceg, a bolgárt király második fia, súlyosan megsebesítettek. Végleges döntést hoznak a német nagyfőhadiszálláson Bécs, augusztus 14. Csaprasikov moszkvai bolgár követ és a moszkvai török követ, úgy­szintén az ottani török misszió tagjai Berlinbe érkeztek. A bolgár és török megbízottaik szin­tén részt vesznek a főhadiszálláson folytatott tanácskozásokon. A Münchener Tageszeitung szerint a fő­hadiszálláson a lengyel kérdés megoldása és ezzel kapcsolatban a különböző trónjelöltek személye fölött is tárgyalnak. Tanácskozásra kerül a keleti kérdésnek egész komplexuma, valamint az orosz helyzet is, amennyiben a csehek előrehaladása a bolsevikiek helyzetét teljesen bizonytalanná teszik. Litvánia és Finnország ügye megérett a döntésre. Beava­tott körökben azt hiszik, hogy a főhadiszállá­son folyó tárgyalásokon mindenre kiterjedő­leg végleges elhatározásokat hoznak. A bolseviki­ uralom vége Bécs, augusztus 14. Kopenhágából táviratozzák. A moszkvai lapok számítanak arra, hogy a bolsevikiek hamarosan letűnnek a közélet színteréről. A legnagyobb valószínűség szerint forradalmi szocialistákból álló kormány fogja követni őket, Csernov Vladimírral és Savinkov Boris­sal élén. Az sem lehetetlen, hogy katonai dik­tatúra következik, Komilov tábornokkal, mint diktátorral az élén s ez esetben Mihály nagy­herceget fogják megtenni az alkotmányos orosz monarkia uralkodójává. Nikolajevics Miklós nagyhercegről szó se lehet, mert az ő uralkodása egyértelmű volna a reakció győzel­mével. Entente-körökből származó jelentések szerint a vörös gárda feloszlatása gyorsan ha­lad előre, hatvanezer pétervári gárdista közül most már alig tizenötezer­ van együtt. A leg­többen dezertáltak, magukkal vitték fegyve­reiket és kijelentették, hogy nem akarnak többé háborút viselni. Hir Lenin és Trockij lemondásáról — A Pesti Napló tudósítójától — Köln, augusztus 14. A Kölnische Zeitung­ szerint az amster­dami Handelsblad fentartással jelenti, hogy Lenin és Trockij lemondtak." Bombarobbanás a szovjet ülésén Stockholm, augusztus 11. A Nas Wiek jelenti, hogy a szovjetnek a moszkvai színházban tartott legutóbbi tanácskozása alkalmával, amikor az egyik szovjet­ delegátus aktuális kérdésekről be­szélt, bombarobbanás történt, amelyet rövid idő ulalva két újabb robbanás követett. A teremben nagy riadalom támadt. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a robbanást egy vörös gárdista okozta, a­kit azt állította, hogy kézigránát volt nála és ez véletlen folytán explodált. A bombák­ szilánkjai a vörös gárdistát és tíz más egyént „A bresztlitovszki béke egy német katona csontját sem éri meg" Berlin, augusztus 14. A szocialista több­ség lapja, a Vorwärts vezércikkében a követ­kezőket írja: Károly király politikusokból álló nagy kísérettel érkezik a német főhadiszállásra, ahol az alkancellárnak a német birodalmi gyűlés bizalmi emberének kivételével a Német­birodalom valamennyi vezető embere találko­zót adott egymásnak. "A híres kortársaknak mindenünnen való összesereglése nagy esemé­nyeket sejtet. Az a feltevés, hogy Keleten biz­tos viszonyokat akarnak teremteni, helytálló. Ez a törekvés dicséretre is méltó, mert a megszállott területeken a jövőben minden po­litikai s gazdasági munkát megbénítana a bi­zonytalanság. De vájjon a mostani fáradozá­sok tényleg szilárd viszonyokat fognak-e te­remteni? Végleges elhatározásokat érlelnek-e majd? Valóban olyan világosságot fognak-e terjeszteni, amely minden nagyszabású mun­kának előfeltétele? A bresztlitovszki béke va­lóban szilárd alap-e a tartós viszonyok felépí­tésére? Kénytelenek vagyunk rámutatni egy olyan tényre, amely már eltűnt a nyilvánosság emlékezetéből, vagy pedig úgy látszik, egyál­talában nem is jutott érvényre, nevezetesen arra, hogy a bresztlitovszki békét egyetlen egy nagyhatalom nem ismerte el. Először azt kell kiküzdeni, hogy a bresztlitovszki békét minden nagyhatalom elismerje. Nevetséges struccpolitika a bresztlitovszki békét mint egy­szerű, magától értetődő valamit kezelni ad­dig, amíg mások "is magától értetődőnek nem találják. De azok a „mások" nem olyan kor­látoltak. Lloyd George nem hiába hangoz­tatja, hogy a bresztlitovszki béke a kard bé­kéje, hogy nem olyan, amilyennek egy jó bé­kének lennie kell. Óva intünk az utolsó órá­ban attól, hogy a német nép tekintélyét ki­rályságokkal szemben kössék le, amelyeket sebtében építettek meg. A német nép Német­országért harcol és nem Lengyelországért, Litvániáért, Esztlandért és a többi államokért. A bresztlitovszki béke nem éri meg egyetlen­egy ném­et katonának csontjait sem. A breszt­litovszki béke­­­elismerését csak a németek nyugati döntő győzelmével lehetne elérni. Terjed az ellenforradalom Oroszországban Moszkva, augusztus 14. Az ellenforradalom folyamatban van. A szov­jet­ tagok agyonlövetése megszűnt a ritkaságok közé tartozni, csakhogy most az angolok kegyet­lenkedéseiknél a szerb fehér gárdistákat használ­ják fel, mint például Archangelsk katonai bizto­sának, Lenkovicsnak meggyilkolásakor, akit a fe­h­ér gárdisták darabokra szabgattak. Közvetlen ér­tesülés szerint a szovjet tagjait az angol parancs­nok rendeletére egy angol különítmény ellen elkövetett bombamerénylet miatt lőtték agyon. Murmanban bombát dobtak Pool angol tábor­nok lakásába, aki azonban sértetlen maradt. Az entente protektorátusa alatt levő csehek által megszállt területen elkövetett kegyetlenségek min­den leírást felülmúlnak. Nyugat-Európa hallga­tássa­l mellőzi, hogy a csehek által megszálltt vá­rosok némelyikében az egész munkásifjuságott ugiyonlötték. Ukrajna semleges marad Berlin, augusztus 14. Az Express-Korrespondenz közli az uk­rán sajtóiroda jelentését, amely szerint az uk­rán kormány orosz-japán háború esetén is, sőt még abban az esetben is, ha Ukrajna had­színtérré válnék, Ukrajna semlegességét nyíl­, válntja ki.­­ Ukrajna teljesíti kötelezettségeit a központi hatalmakkal szemben Kiev, augusztus 13. A Kievszkaja Miszl értesülése szerint Gerbel élelmezési miniszter kijelentette, hogy legfőbb feladata azoknak a kötelezettségeiknek a teljesítése, amelyeket AZ ország a breszti békeszerződésben a központi hatalmakkal szemben elvállalt. Ezután a nép élelmezését fogják megszervezni. Gerbel a mo­nopol romok fokozatos megszüntetésének és az átmenet megszervezésének híve. A király útja a német főhadiszállásra Linz, augusztus 14. A német főhadiszállásra való útja közben ma délután fu­ három órakor, az udvari vonat

Next