Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-13 / 214. szám

Péntek NLAJPI HÍREK Az idő délitekre változékony idő várható, helyenként esővel és némi hesühjedéssel. Sürgöny,­­ prognózis ! Változékony, sok helyütt csapadék, hűvösebb. A bajusz vedégfolyamodvány a katonák kötelező bajusza ellen A bajusz a férfi éke, mondják azok, akik a bajuszra esküdnek, de ezt nem mindenki teszi s a simára borotvált ajaknak is mind több a hive ugy azok közül, akik a bajuszukat borotváltatják a azok közül is, akik bajusz nélkül szeretik a fe­hézcsókot. A katonatisztek — nem a háborús évek tisztjeit értjük, hanem azokat, akiknek kenyerük a katonaság — nem válogathatnak. A katonának jár a bajusz hivatalból, vagy hogy stilszerűek le­gyünk­ parancsra. Valamikor nagy háborgást okozott a tisztek között a rendelet, amely eltil­totta a bajusz leborotválását. De legfelsőbb he­lyen kívánták ezt és nem lehetett ellene tenni semm­it — legfeljebb belül háborogni. A rendel­kezés be van iktatva az „A—26. számú ültözet és felszerelési szabályzatt a m. kir. honvédség részére I. rész" cimü tekintélyes és komoly könyvbe s a bajuszoknak parancsszóra ki kellett nőni. Nem használt semmiféle kifogás s nem méltányolták azt sem, ha a katona színész volt civil életben. A háború, mint annyi másban, itt is kivételes helyzetet teremtett, de csupán a tartalékosok, és népfelkelők számára. Egyetlen kiváltságos ezred van: a cs. és kir. 1­1-es dragonyosoké. Ebben az ezredben szabad volt bajusz nélkül járni a rendelet kiadása után is. Windischgrätz herceg vitéz dragonyosai 1757-ben, a kolini csatában olyan derekasan harcoltak, hogy kitüntetésképpen megengedték, sőt inkább kötelességükké tették az ezred tagjainak, hogy megkülönböztetésül bajusz nélkül járjanak. Értett hozzá Mária Terézia, hogy miként kell jutalmazni. Most a háborúban azután kiderült, hogy a kötelező bajusz a szolgálati érdeknek sem felel meg mindig. A szolgálati érdek pedig nagy szó, a legnagyobb a katonáéknál. A repülő és automo­bilos katonáknak kellemetlen a bajusz, orvosok­nak — különösen járványkórházakban — nem tanácsos szakállt, bajuszt viselni. Ezek a körül­mények azután addig érlelték a dolgot, hogy moz­galom indult meg a bajusz ellen. Az okokat mél­tányolják felsőbb helyen is és a kívánságot tá­mogatják. A mind feljebb gyümű­ző mozgalom célja az, hogy a király helyezze hatályon kívül a régebbi legfelsőbb elhatározást és legkegyelme­sebben engedje meg, hogy a bajusz megnövesztése vagy leberetválása minden katona személyes elha­tározásától függjön. Így van az például az angol haditengerészetnél, bár megszorítással, mert az „everything on, or everything off" elve alapján mindent, vagy semmit, vagy bajuszt és szakállt kell viselni, vagy mindent le kell borotválni. Mint értesülünk, a legközelebbi időben már alkalma lesz a kérdésben a királynak dönteni. Nem kevesebb történt, mint­ hogy a honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőleg fel­ségfolyamodványt nyújtott be a katonai kabinet­irodához, kérve a kötelező bajusz-rendelet hatá­lyon kívül való helyezését. Így áll a bajusz-kérdés, a világháborúnak ez a kedves epizódja. Akiket érdekel, nagy kíváncsi­sággal várják kívánságukra a választ s azon az alapon, mint Mária Terézia dragonyosai, akár ju­talomképpen is elvárhatják az engedményt. Sok­sok mása volt a kolini hőstettnek. „Mittel-Europa" és a Pesti Napló M­ittel-Europa: egy német lapnak a cime,­lyben a,,« középeurópai katonai, politikai s fűként a gazdasági szövetség" érdekében agitál Naumann német birodalmi gyűlési képviselő táborítatával együtt. Ez az újság most érke­zett szeptemberi számában ismételten foglal­kozik a Pesti Napló­nak a gazdasági függet­lenség érdekében írt s széles körben nagy fel­tűnést keltett cikkeivel. Röviden idézi a Pesti Napló egyik májusi, Naumann működésével foglalkozó cikkét, a lap elején pedig igen hosz­szú, csaknem teljes kivonatban ismerteti azt a cikkünket, mely „Mitteleuropa vezérkara" címen foglalkozott a közé­-európai német gazdasági­­ tanács megalakulásával, működésé­vel s azzal a visszatetszéssel, melyet ez az új agitációs szervezet német gazdaságpolitikai körökben is keltett. Ezek a fejtegetések termé­szetesen egyáltalában nem nyerték meg Mittel-Europa tetszését, ami teljesen érthető. A cik­künk ismertetését bevezető sorokban azonban a középeurópai apostol szerepében tetszelgő Naumann újságja azt a kijelentést kockáztatja meg csak úgy odavetve, hogy: „ ... az en­tentebarát Pesti Napló . . ." Ha franciák ír­nának így szövetségeseik újságjairól, franciák, akikről azt tanítják a németek, hogy megbíz­hatatlanok, felületesek és ostobák, akkor nem szólnánk semmit. De német „tudósok", köz­gazdasági kapacitások, professzorok, a világ minden végét számontartó, megvizsgáló és fölmérő férfiak részéről ilyen odavetett alap­talan és súlyos rágalom mégis csak tűrhetet­len. Az ilyen kijelentés vagy a legpéldátlanabb felületességből, vagy, ami még sokkal rosz­szabb, s amire gyanakszunk, még hallatla­nabb rosszhiszeműségből ered. Mittal-Europa szerkesztői ugyanis nagyon jól tudhatják, hogy az általuk tervezett gazdasági blokkért,­­ gazdasági lövészárkokért nem lelkesedni — ez­­ még nem egyértelmű az ententebarátsággal.­­ Tudhatnák, mert a legjelentékenyebb, a leg­­­különbözőbb pártállású, s hazafiságukban szintén hozzáférhetetlen német napilapok és szaklapok egész sora áll szemben Naumannék törekvéseivel s ezek az újságok ugyancsak kör­mü­kre koppintanának a középeurópásoknak, ha elszentőbarátoknak­ mernék nevezni őket. Mi is ugyanezt cselekedtük e sorokkal s azzal a német laphoz intézett levéllel, melyben Mittel-Europa ostoba és könnyelmű kitérst­ visszautasítottuk. S most egyelőre várjuk, várjon a középeurópai szövetség apostolaiban lesz-e annyi „bajtársi" érzés, hogy bei felületességüket. — A német újságírók Budapesten. A német­országi sajtó képviselői — tizenöt író, hírlapíró és lapkiadó — pénteken délután két órakor a nyu­gati pályaudvaron Budapestre érkeznek. A ven­déglátó hatóságok és testületek képviseletében egy fogadó­ bizottság már Bécsbe utazott a vendé­gek elé, Budapesten pedig a kormány, a főváros, az Újságíró Egyesület, az Otthon és a lapkiadó­szindikátusok képviselői fogadják ünnepélyesen a német újságírókat. Az érkező vendégek a fellobo­nyzott Teréz-körúton, Andrássy-úton, Károly ki­rály-úton, Múzeum- és Vámház-körutakon át men­nek autókon a budai Szent Gellért-fürdő szállodá­jába. Délután fél ötkor báró Szterényi József ke­reskedelmi miniszter fogadja a német vendégeket egy hajón, amely az Eötvös-térről indul el. Este kilenckor a Budapesti Újságírók Egyesületének lesz a hivatalos ismerkedési lakomája a Hungá­riában. — Bécsből jelentik: A német birodalmi újságírókat ma délben az osztrák-magyar sajtó­hadiszállás parancsnoksága ebéddel vendégelte meg. Ebéd után mozgófényképfelvétel készült a vendégekről, akiket Eisner-Bubna vezérkari ezre­e­des, a sajtóhadiszállás parancsnoka egyenként bemutatott báró Arz vezérkari főnöknek. A vezér­kari főnök szívélyesen üdvözölte a német újság­írókat. & — Tömeges go-n­ba mérgezés nyaraló gyerme­kek közt. Egy wc.-itíliai gyerm 'n yaraló telepen t­í gombam­érgezés ' vtkeztében harminchárom vermek i.i­zül, a' '1: ettek a m­érg-'s gombából, • •;›.;: meghalt is hat gyermek élet-halál közt -k­ .. akik­­Dortmund környékéről valók, több hónapos nyaralás után most készültek hazatérni. — Válasz a Máv. tisztviselők memorandu­mára. Az Államvasutak igazgatósága a napok­ban küldötte el válaszát dr. Hesslein Józsefnek a Vasúti Tisztviselők Országos Egyesülete elnöké­nek arra a kérvényére, amelyet a tisztviselői kül­döttség báró Szterényi József kereskedelemügyi miniszternek átnyújtott. A válasz a következő : Az államvasúti alkalmazottak a halálos segé­lyezések tekintetében eddig is a többi állami és közalkalmazottakkal egyenlő elbánásban részesül­tek; a további segélyezéseknek is az állami tiszt­viselőkkel együttesen és egyöntetűen kell, hogy történjék. Ennek ügyével az illetékes kormányzati szervek állandóan foglalkoznak. Az a különleges és terhesebb szolgálat, amit a vasúti alkalmazottak teljesítenek, az újabban engedélyezett részesedési jutalékban külön is méltányoltatott. Az államvasúti alkalmazottak segélyezése irányában ez idő szerint tehető intézkedések eszerint már megtörténtek. Az A) táblázat VII. fizetési osztályából a VI-ba való előléptetése korlátozásának megszüntetése iránti kérelem szerves összefüggésben van az egész tiszt­viselői szervezetet és illetményrendszert illető kér­désekkel így csupán az utóbbiak keretében tár­gyalható és intézhető el. Ily irányú tanulmányok és tárgyalások folynak. Úgy az államvasutak ha­tóságai mint a kormányhatóságok behatóan fog­lalkoznak a személyzet ellátásának ügyével és arra törekszenek, hogy megfelelő és zavartalan el­látás biztosíttassék. Az államvasúti alkalmazottak lakáspénzügye csupán az összes állami alkalmazot­tak hasonló ügyével együttesen lesz elintézhető. 1.Utazási, napidíjak, átalányok, kocsibérek feleme­lése iránti kérelem ügyében az intézkedés megtör­tént. A nyugdíjaknak a fizetésrendezések alkalmá­val való együttes rendezésére irányuló kérelem jelenleg tárgyalásra, intézkedésre még kevésbbé al­kalmas, mint általában a fizetésrendezések érde­kében. A nyugdíjasok helyzetében különben je­lentékeny javulás fog beállani azáltal, hogy ők, hasonlóan mint a tényleges alkalmazottak, az államvasutak gazdasági hivatala és jóléti bizottsága által fognak elláttatni. — Éhen halt a forradalom nagyanyja. Stock­holmi táviratunk szerint Moszkvából jelentik, hogy Breszkovszkaja asszony, a forradalom nagyanyja, rossz táplálkozás következtében megbetegedett és meghalt. A forradalmi kormány költségén fogják eltemetni.­­ Az odesszai robbaanás részletei. Odesszából jelentik: Az ukrán lőszerraktárak e hónap negye­dikén történt felrobbanási''u­tóistbá '"fehiberáldozatot követelt. Számukat még nem lehetett pontosan megállapítani, de mindenesetre ötvennél több, ehhez jön még néhány száz könnyű és súlyos sebe­sült. A nyomozás eredménye szerint kétségtelen, hogy a katasztrófát az entente okozta. Az ukrajnai angol-francia propaganda a tett propagandája lett-Már hetekkel előbb fáradoztak azon, hogy a fém­munkásokat sztrájkra bírják. A sztrájknak augusz­tus 31-én kellett volna kitörni és e napon a­ lőszer­raktárak a levegőbe repültek. Füstbe ment az a remény, hogy Odesszának a súlyos szerencsétlen­ség miatt elkeseredett lakossága az osztrákok és magyarok ellen forduljon Az első robbanás szom­baton délután három óra harnincöt perckor tör­tént a Broski-féle cukorgyár közelében az egyik raktárban. A robbanások másodpercenként követ­ték egymást. A robbanás által előidézett iszonyú légnyomás borzalmas pusztulást okozott a cukor­gyár környékén, az egyik nagy gépháznak tetejét­ leszakította, az erős falakat benyomta és az egész épületet romhalmazzá változtatta át. Csak hétfőn­­lehetett látni, milyen kárt okozott a katasztrófa. A raktártelep körülbelül kétszáz épülete közül a legtöbbet teljesen eltüntette a robbanás a föld színéről és csak törmelékek maradtak belőlük. Csodálatos módon háro­m raktár, amelyben ekra­zit lövedékeket tartottak, nem robbant fel, jóllehet a légnyomás ezeknek a tetejét is benyomta. Szi­vettépő látványt mutattak az elpusztult utcák, melyek épületeiből egyetlenegy sem maradt épen. A városban a robbanás napjától kezdve minden­féle zenés előadás tilos, de különben a városi élet a rendes. . — Felfüggesztett rendőrkapitány. Ceglédről jelentik: A városi közgyűlés dr. Schlosser Ferenc rendőrkapitányt hív..latos hatalommal való visz­szaélés, többre.. . vétség és szabálytalanság miatt állásától felfüggesztette. A fegyelmi ügy ira­tait a kecskeméti törvényszékhez tették át. — Elégett Prohászfea püspök tiz vagyon rozsa. Székesfehérvárról jelentik: Prohászka Ottokár me­gyés püspök tési birtokán a villám felgyújtotta az Az tagba rakott uj termés jelentékeny részét. Tiz vagyon rozs elégett. — na,gyilíros ügyvéd. Temesvárról jelentik: D.­ Ra­ins Imre ügyvéd, a gyulai hadosztálybiró­sághoz beosztott joggyako­rnok, Temesváron levő lakásán agyonlőtte magát. Öngyilkosságának okát nem­ tudiiU». isujgrjék^ — Meggyorsult a tan­ók előléptetése. A hi­vatalos lap csütörtöki száma rendeletet köz, amely megjavítja a tanítók előléptetését. A re­fr­a­kt tu­­t a tanu­lók várakozási ideje, amely uhui eV' - e­­i­ osztályból a másikba előlépnek, az eddigi öt ezentúl három év lesz. PESTI NAPLÓ 1918. szeptember 13. 7

Next