Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész erre 52 kor. — litt. Fél évre — 26 » — • Negyedévre 13 , — • Egghórft- 4 . 60 . Egyes teám ára: Budán««tea ét vidéken 18 fillér, »udvarokon 30 fillér __ . , WibSORT. itt 69-ik évfolyam. 229. szám. / Kedd, október 1 AlVfr W SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Pákóczi út 18.. TELEFON Hhíst 62 —30, 63-31, 62~3.t, GJ-SS. UC-34. Feltitís sokcsite: Jóivei 62—30. Ifogatóság: Jezeof 63 - 35. Az emente a bolgár hadsereg lefegyverzését, a hódított területek kiürítését és a vasutak átengedését követelte — Poltscaré, Clemenceau és Lloyd George döntő konferenciát tartanak Versaillesben . Az ellenség elfoglalta Üszküböt, Krusevót és Veiezt és 300 ágyút zsákmányolt fessi® vsa» a «sa&Bi&í»! Parlamentáris Kormányt kap Németország finneken d'Esperay tábornok, az enteiste balkáni haderejének szalonikai főparancsnoka 37, odaérkezett bolgár kiküldötteknek, névszea kormány fog közvetlenül fordulni az ententéhoz, amelynek mai versaillesi konferenciája dönt egyébként sorsáról ama Macedón területeknek, amelyeket Bulgária, ha az ententének engedelmeskedne, kiüríteni készül. Magában az ententhatalmak körében még nem alakult ki egy végleges és egységes nézőpont Bulgáriát illetően. Anglia meglehetősen bolgár-barát, végleg mint Liapecev pénzügyminiszternek, Lukov tábornoknak és Radev volt miniszternek kijelentette, hogy Bulgária ügyet is csal, az általános béketárgyalásokon óhajtják rendezni. Addig is azonban egy ideiglenes rendezésformába mennek bele, amely szerint Bulgária kői viszont Franciaország, amely végleg angajelezi magát a három következő kemény fel "álja magát a szerbeknek, kíméletlen és ktétel elfogadására: 1. Azonnal lefegyverzi hadseregét. 2. Haladéktalanul kiüríti mindazokat a területeket, amelyeket Romániában és Szerbiában hódított. 2. Összes vasutait és kikötőit rendelkezésére bocsátja az ententenak. Világos, hogy ez mit jelent. Az entente át akar maskozni Bugárián, úgy ahogyan az angolok Görögországon. Bulgária e feltételek elfogadásával minden védelmi eszközét, összes közlekedési vonalait, vasutait, hajóit, ágyúit és tüzérségi felszerelését kiszolgáltatná az ententenak, amely Bulgárián át igyekezne a Szerbiában és Romániában állomásozó német és magyar-osztrák csapatokhoz elérni. Vagyis Bulgáriából hadiszintér Válnék. Ezekbe a feltételekbe belepusztulna Bulgária, amely olyan hatalmas reménységekkel, olyan káprázatos eredményekkel kezdte meg a világháborúban való szerepét. Míg Szalonikiben a bolgár kiküldöttekkel közölték, hogy az emente föltétlen megadást követel, magyar-osztrák csapatok vasárnap Szófiába érkeztek. (éa a cenzúra tizenkét sort törölt) A mai napon egyébkéntdöntő gyűlést hirdetett a bolgár szobranje is. Az ülést annál is inkább előzte meg hallatlan izgalom, mert a két párt, Malinovék és Radoszlavovék körülbelül egyforma erővel vonultak fel. Döntés azonban nem történt. A négy napra elnapolták az ülést. Ha Malinovék győznének, Bulgária könnyen kettős haditerületté válhatna, egyrészt, belekapcsolódnék a világháború nagy katonai műveleteibe, az Bulgária végkatasztrófáját jelentené, másrészt kitörne a polgárháború, amelyben aligha maradna tétlen a bolgár hadsereg. Mir denpetre el lhetünk készülve a legszenzációsabb! —'••jHésekre! Nagyon valószínű, .4 császár már elfogadta Bertling lemondását és a kancellárhoz intézett kézirata szerint a német nép bizalmi embereire bizza a kormányt. Ez burkolt szavakkal a parlamentáris kormányzat meghonosítását jelenti Németországban. Míg a német politika ilyen fordulatot vett, addig a német sereg hősiességgé viseli azt a sorsot, mutt a fegyverek forgandó szerencse; írnémet ?avatások napjaiban is éppen olyan szigorúan és pedánsul őszinte mint volt a győzelmes előregati harctéren rájuk mér. A jelentés, mely a megpróbálta •"HÍV Mainov új kabinetet alakít, kinevezett nemzeti védelem kormányát és irgalmatlan büntetéssel akarja sújtani a bolgárokat. A bolgár kormány éppen azért, — mint azt a berni bolgár követ közölte is az ottani hírlapírókkal — közvetlenül Wilson elnökhöz fordul azzal a kéréssel, hogy oltalmazza és védelmezze Bulgáriát. Természetes, hogy a szófiai csapatküldésen túl is a legélénkebben és a legközvetlenebbül érint minket a nagy bolgár válság. Az események egyelőre arra a katonai konzekvenciára vezetnek a mi részünkről, hogy az ohridai tótól közvetlenül nyugatra eső terepszakaszaink egyikét kiürítettük . Diplomáciai tekintetben viszont míg nem adtuk fel a reményt, hogy sikerül a súlyos válságot valahogyan aplanálni. Ez a vélemény reménye a bolgár hadsereg fővezérének, Jisekov tábornoknak is, aki most egy bécsi szanatóriumban fekszik, ez értesült az eseményekről és kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a bolgár hadsereg szövetséghű részét újjászervezze és így megkímélje Bulgáriát attól a csapástól, hogy hadszíntérré változzék. Az események politikai hatása egyformán érezhető Németországban és nálunk. Hertling kincellár és Hintze terigor nagy külügyi államtitkár akik a német nagy főhadiszállásra utaztak, ott benyújtották lemondásukat. A német kormány amúgy is bukásra érett volt, de a válságot bizonyára csak siettették a bolgár események, haladás éveiben, vasárnapi és hétfői kelettel, több rendbeli visszavonulást sorol fel. 11 német frontot vissza kellett vonni Flandriában azután Franciaországban a Cambrai szakaszoki, továbbá az Oise és Aisne között, vala- mint az Argonnokban is. Ezeknek a vasár- napi visszavonulásoknak következményei voltak hétfőn is, különösen Belgiumban, ahol Dixmuidentől Merkhemig a harctér balszár-tányán ki kellett üríteni az ivalaku Wytschaete-i állást. Nem terjeszkedünk itt részletes harctéri magyarázatokra, csak arra utalunk, hogy Foch számbelileg óriási amerikai erőktől támogatva, most egységes és egyforma erejű támadást vezet .Flandriától egészen le Elszászig, illetve a Verdun előtti országútig. Laikus szemmel is látható, hogy a tábornagy még október vége előtt akar döntést kikényszeríteni és hogy fegyvereinek erejével akarja siettetni azt a politikai kialakulást, amely a hadviselő államokban most van folyamatban. A magyar politikai is végre magára eszmél. A politikusok érzik, hogy ezekben nem maradhatok tétlenek, ezekben a sorsdöntő napokban, amikor a magyar belpolitika elválaszthatatlant egy a magyar külpolitikával. Wekerle Sándor miniszterelnököt informatív megbeszélések céljából sorra felkeresték gróf Esterházy Móric, gróf Károlyi Mihály és más pártvezérek. Sürgős értekezletet sartottak a Károlyi-párt és a Bizony-párt, a Károlyi-párt részéről pedig ugy a pártvezér Károlyi, mint Batthyány sürgős kihallgatásokat kértek a királytól I stván is. Még: J f légy év előtt' | ! Nyilatkozik gróf Tisza Istvá mindig ott tart, ahol most ne" és nem a helyzetnek egy tisztességes meg- f | mentésére gondol, hanem valami belső , r vad, uszító politikai háborúra, amelyben a vele nem egy véleményen levőket leteperhetné s és megbüntethetné. Természetesen ez nem fontos és ha izgékony szavairól egyáltalán tudó- s mást veszünk, akkor is csak mint kortünettel foglalkozunk velük. Nyilatkozott végre Wekerle. Bav a jó?idérek szánt üzenet formájában. Információja jóakaratú, meglehetősen bizakodó, noha tar- tózkodik a túlzott optimizmus felelőtlen hirdetéséről. Ami benne a legfontosabb az, hogy kijelenti, hogy részünkről mindig megvolt a békekészség, ez a békehajlandóságunk most is megvan és ebben az irányba máris folyamatba tettük a szükséges lépéseket, mégpedig Németországgal való egyetértésben. (Itt a cenzúra Sort törölte .