Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-06 / 234. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ föfertetttömell Az idő Vasárnapra változékony idő várható, elvétve esővel és lényegiéleni hőváltássál. — Az Esztendő októberi száma. Az Esztendő, a nagy magyar folyóirat ezekben a sötét és végzetes napokban — komor mementóként — Kossuth Lajosnak nevét tűzte a homlokára. Múlt hónapban megkezdte eddig kiadatlan és mindenütt nagy feltűnést keltő leveleinek közlését, melyeket a turizti remete késő aggkorában egy fiatal íróagyigjt irt, akit rajongó regényes szerelmével Napsugárnak nevezett. Sohasem lehet időszerűbb a magyar függetlenség» apostolának a szava, mint ezekben a napkban. „Aki — írja ezekben a levelekben — a mai magyar (akarom mondani osztrák-magyar) országban boldogulni akar, annak engem kerülni kell, mint az ördög kerüli a tömjént. Bizony mondom, hogy aki mai nap boldogulni akar, annak meg kell tagadni, hogy engemismert, mint Péter a Krisztust megtagadta". Azok a levelek, amelyek az Esztendő októberi számában, megjelennek, más hangnembe csapnak. Napsugár férjhez megy , és a levelek írója most még sötétebb és komolyabbmódon búcsúzik el az élettől, a történelemtől, a magyarságtól A levelek elé Hatvany Lajos írt pompás és részletekbe mélyedő lélekelemzést. A számot Z. Saroltának képe disziti. A másik nagy szenzációja az Esztendőnek !Kaffka Margitnak ,,ATimétiai" című novellája, amelyet szintén a múlt számiban kezdünk el közölni, úgy, hogy a két közlemény — az Esztendő történelmi és irodalmi szenzációja — most egymás mellett lelhető fel. Kaffka Margit nemes írásművészete sohasem ragyogott ily tökéletesen és tündöklően, mintt ebben a mesteri novellájában. Ki kell emelnünk még a szám tartalmából dr. Molnár Gézának, a Zeneakadémia tudós és finom tollú tanárjának remekbe készült kis értekezését Pártos Szilárdról, Hermann Bang kedves rajzát a Vénkisasszonyról, Lengyel Menyhért népszerű és bátor Svájci naplóját, valamint a nagy orosz átalakulásról szóló cikkét. Harsányi Zsolt verset írt, Tóth Árpád Musset egy igen híres balladáját szólaltatja meg magyarul és az Esztendő ezúttal egy új költőt is bemutat, aki bizonyára szélesebb körökben, is magára vonja az érdeklődést : Endre Károlyt. A rovatok gazdagok és érdekesek. A könyvek rovatában egy képzett nyelvész számol be az újpesti jassz-szótárról. A napló rovatban Tábori Kornél a zágrábi magyarok a katakomba életét tárja fel, dr. Földi Mihály, az Esztendő orvosi munkatársa a gyilkos spanyol nátháról szól szakszerűen, svájci tudósítónk levelet küld. dr. Balkányi Béla pedig közgazdasági cikkel szerepel. Az Esztendő minden újabb száma felülmúlja az előbbit érdekességben, tartalomban és gazdagságban. Tárcáink. A Pesti Napló sohsem választotta el az irodalmat az élettől. A művészet nem elszigetelt jelenség. Minden művészi alkotás épp úgy beletartozik az életbe, mint a politika, az ipar és mint sajnos a háború. A legkisebb vers és tárca ennek az életnek eredője, amelyet élünk.Ezért elvben legalább, nem mondunk le a tárcák megszokott s nékünk oly kedves műsoráról. .De sajnos az elv gyakorlatban nehezen keresztülvihető, ily történelmi események idején. A napilapma tizenkét oldalán a világrendítő eseményekés Tárcaműsorunk mégis annyit jelent, hogy minden igyekezettel a mi V.igéret beváltására fogunk törekedni. Na ez megsikerül, nem rajtunk múlik. Kérjük az- olvasók és irók szives elnézését. r.-és Ödön — titkos tanácsos. A király Miklós "miti főrendiházi tagnak a valóságos belső titkos tanácsosi címet adományozta. A kitüntetés közéletünk érdemes, kitűnő tagját érte. Az uj titkos, tanácos mint a szirmabesseyői kerület f képviseli • kezdte meg politikai pályafutását. • IV. kerm első miniszterelnöksége alatt a földmivelésügyi minisztérium államtitkára volt és működéséhez számos kiváló alkotás- műl'éke fűződik. (') kén•.u.'»i neftizet'la -' j-,)':••.v.ir- ••»•:'uvl ' s Hí is '•. USnürjí tfi.\' .ío i,.feiaduUtí. A földiü,ivelésügy terén szerzett érdemeit ismerte el a király, amikor néhány évvel ezelőtt a főrendiház tagjává nevezte ki. Mostani kitüntetése ismerősei és egykori tisztesüi körében igaz és nagy örömet keltett. — A miniszterelnök a cenzúráról. Az újságkiadók és a budapesti újságírók egyesületének küldöttei tisztelegtek szombaton délelőtt Kóbor Tamás és Márkus Miksa vezetésével Wekerle Sándor miniszterelnöknél a cenzúra ügyében. Kóbor Tamás előadta, hogy az újságíró egyesület választmánya avval a kéréssel fordult az újságkiadókhoz, hogy ne tűrjék továbbra a cenzúrát, hanem egyoldalú eljárásra határozzák el magukat. Az újságkiadók az újságíró egyesület kiküldötteivel tartott megbeszélésen azonban abban állapodtak meg, hogy nem ezt az utat választják, hanem a miniszterelnökhöz fordulnak sérelmeikkel és tőle kérik a lapokra súlyosan nehezedő cenzúrának enyhítését. Kérik különösen a paritást az osztrák sajtóval, a külpolitikai helyzetnek, az Ausztriával való viszonynak, a békeakció egész anyagának és általában minden olyan felmerülő kérdésnek a szabad ismertetését, amely nyilvánvalóan sem a hadviselés, se a békeakció érdekeivel nem függ össze. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy soha a háború kitörése óta a cenzúrát liberálisabban nem kezelték, mint éppen most. Olyan szabadsággal támadják politikailag a kormányt, mint a béke idejében. A hadviselés és az azzal kapcsolatban álló külpolitika szempontjából azonban a cenzúra bizonyos korlátokat állít és különösen olyan átmeneti időben, aminő volt a bolgár események »által előidézett helyzet. "* Szakács Andor azt a kérést terjesztette elő, hogy a parlamenti beszédek szabadott legyenek közölhetők, hogy szüntesse meg a kormány az előzetes cenzúrát azokkal a lapokkal szemben, amelyek jellnleg ellenőrzés alatt állanak s hogy a cenzúra legfőbb vezetését vegyék ki a jelenlegi sajtófőnök kezéből, aki ezeket az ügyeket nem kezeli elegendő jóindulattal és német példára valami jelentékeny, nagyszabású és liberális embernek a kezébe adják. Létrády Ottó és Kóbor Tamás az újságkiadók nevében kijelentette, hogy a harmadik kéréssel nem azonosítják magukat. Wekerle Sándor miniszterelnök utalt arra, hogy a parlamenti beszédek közlése kérdésében a parlament határoz. Előzetes cenzúra alatt a napilapok közül csak egy lap áll, mert különleges bánásmódot kért, ami ellen a többi lapok is mindig panaszkodtak és ezt nem lehetett tűrni. Gonda miniszteri tanácsos pártatlanul és tiszta kézzel teljesíti kötelességét. Márkus Miksa a politikai cenzúrát megszüntetendőnek tartja. Wekerle ezután kijelentette, hogy politikai cenzúrát egyáltalában nem gyakorolnak. A lapoknak azt a kívánságát, hogy a fontosabib kérdésekről megfelelő " információt nyerjenek, tejesen indokoltnak tartja. A miniszterelnök azzal búcsúzott el a küldöttségtől, hogy konkrét ígéretet nem tesz, ellenben ebben a szellemben cselekedni fog. A Budapesti Újságírók Egyesülete a cenzúra ügyében szombaton délután újra választmányi ülést tartott Márkus Miksa udvari tanácsos elnöklésével. Szakács Andor jelentést tett a miniszterelnöknél megjelent bizottság eljárásáról. A választmány erre vonatkozólag beható vita után egyhangúlag a következő határozatot hoztak . • A Budapesti Újságírók Egyesületének választványa tudomásul veszi annak a bizortásnak jelentését amely a lapkiadók érdekképviseltével együtt a miniszterelnöknél eljárt, hogy a politikai cenzúra teljes megszüntetését kieszközölje. A miniszterelnök úr ilyen irányú cselekedeteket ígért és az egyesület választmánya e kijelentésnek tett leváltást i, be akarván várni, a hatnapra hirdetett rendkívüli közgyűlés megtartását egyelőre elhalasztja. A választmány egyúttal kimondja, hogy akcióját folytatja és utasítja a bizottságot, maradjon permanenciában, kisérje figyelemmel a cenzura kezelését és a választmánynak tegyen javaslatokat az esetleg szükséges további lépésekre vonatkozóan. — A király a cionizmusról, Bécsből jelentik: A zsidó hitközség új főrabbija, dr. Chates kihallgatáson jelent meg a királynál. Az audiencián az uralkodó melegen érdeklődött a zsidó menekültek felől s szóba került a keleti zsidóság kérdése is. A főrabbi elmondotta felfogását a cionista mozgalomról és az önálló zsidó államról. Megvilágította a cionizmus alapvető tételeit és eloszlatta azt a sok téves feltevést, amely a cionizmusról a köztudatban van. Őfelsége megkérdezte, hogy, képes volna-e Palesztina befogadni az egész zsidóságot. — Erre nem is gondolnak a zsidók, — válaszolt a főrabbi, --• a második zsidó állam fennállása óta elszórtan élt a zsidóság nagy része és a zsidók mindig jó szolgálatot tettek kj hazájuknak. A főrabbi megemlítette, hogy tudomása szerint a külföldön is nagy a rokonszenv .Ausztria uralkodója iráni,Károly király vlát." zoltu, "hogy trónralépjsek: ryn""r:: cé-m : : ryán: a béke. r -•41 or-1 — Hatvany Lajos az Urániában. Az sz ág érdeklődését felkeltötte az a szenzáció, amely az Esztendő hasábjain látott napvilágot Kossuth Lajos egy fiatal hölgyhöz intézett levelei egyeaei, miben közelebb segítik az utókort a nagy ember lelki életének megismeréséhez. Ezekről a levelek- ről Hatvany Lajos ma, vasárnap délelőtt fél-, tizenkettőkor nagy érdekességű előadást tarthat Urániában. Felolvassa az eddig még kiadatlan le-velek legérdekesebb részleteit és eléjük írt tannl-mányát, azonkívül eredetiben bemutat néhány Kossuth-emléktárgyat. A levelek közlését különben az Esztendő jövő héten megjelenő dúsgazdag októberi száma fogja folytatni. — Tanítók nagygyűlése. A magyarországi tanítótestületek elnökei ma délelőtt körülbelül százan a régi képviselőházban nagygyűlésre jöttek össze, hogy a tanítóság bajait megbeszéljék. Moussong Géza elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy pénz helyett mindig ígéretekkel fizetik rá a tanítókat. A köztisztviselők és az állami tanítók között még mindig óriási különbség mutatkozik,a tanítóság hátrányára. Rákos István alelnök, az attyagi el-látás kérdéséről beszélt. A tanítói oklevél nemcsak hogy egyenértékű aj érettségi bizonyítvánnyal, hanem még több is annál, mert életcél és ezért a tanítók részére a középiskolát végzettekkel egyenlő kelbánást kér. A tanitók helyzetértek javítását célzó miniszteri tervezet csak félmegoldás. A tanítók most már kénytelenek aZ érzelmi momentumokat mellőzni, mert a gyomruk beszél. A tanitók mostoha ellátása az oka a nép kulturátlaniságának. Határozati javaslatot nyújt be, mely követeli, hogy a tanítóság javadalmazása egységes alapon szerveztessék meg, az összes szolgálati évek betudásával, kéri a tanítóságnak a XI—VIII. osztályba való sorolását és a várakozási idő eltörlését, a háborús segélynek kétszáz százalékban való megállapítását, a felekezeti, községi és állami tanítóknak háborús segélyben egyformán való részesítését, a nyugdíjtörvény revízióját, visszamenőleg a háború kitörésig és hogy a nyugdíjba a háborús segélyt is számítsák be. Balog Károly (Nagyváradi), Szabó Lajos, Erős Károly felszólalásai után Jámbor István a felekezeti iskolák felkmosítását sürgette. Tibb felszólalás után 1 1'e fogadták a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy a fizetésrendezést már január elsejétől kezdve kérik. Rákos István végezetéül a tanítóknak a közoktatási viszonyokra való tekintettel azonnali elbocsátását kérte a katonai szolgálatból, mire a nagygyűlés véget ért. Nem lesz színész-sztrájk Bécsben. Bécsből jelentik: Schober bécsi rendőrigazgaató intervenciója folytán szombaton délután a színészegyesület és a színigazgatók közt folyó többórás tárgyalás során sikerült a színészek fenyegető sztrájkját megakadályozni. Szombaton, mint rendesen, minden színházba játszottak. — A spanyoll járvány. A spanyolnátha terjedésére való tekintettel Bódy Tivadar polgármester megtiltotta a búcsúvásárokat. A polgármester rendelkezése következtében a vasárnapi ferencvárosi búcsúvásárt sem tartják meg. Az ájtatosságok természetesen ezentúl is zavartalanul folynak. Itt említjük meg, hogy a polgármester szerdára összehívta a közegészségügyi bizottságot, amelyen jelentést fog tenni a spanyol betegség terjedése ellen tett óvóintézkedésekről. A járvány következtében, mint megírtuk, a mozikat is be fogják zárni A Magyar Mozgóképszínháztulajdonosok Országos Szövetsége szombaton délelőtt tartott gyűlésén arra való tekintettel, hogy a kormányrendelet értelmében való üzemmegszorítás mellett üzemköltségük egy töredékét sem képesek bevenni, elhatározták, hogy hétfőn, október hetedikétől tizenharmadikáig, a kormányrendelet tartamára, üzemüket teljesen beszüntetik. A vilamosvasutak megváltása. Szerdán öszszeül a főváros pénzügyi bizottságának húszas albizottsága, hogy a városháza aktuális kérdéseiről tárgyaljon. Napirenden szerepel az üzemi szabályzat, amelyről már tavasszal és nyáron is sokat vitatkoztak. Végül is az előterjesztést visszaadták az elnöki ügyosztálynak, mert túlságosan radikálisnak találták és mert a községi üzemek vezetői és az illetékes tanácsnokok féltették a reformtól a hatalmukat és tekintélyüket. Most lényegesen javított, megszelídített formájában kerül a javaslat a bizottság elé és minthogy az üzemek kontemplált ellenőrzésétől ezek szerint nem kell többé tartani, bizonyos, hogy elfogadják. Az ülésen a polgármester jelentést fog tenni a Közúti Vasút megváltására vonatkozó tárgyalások megfenekléséről és bizonyára szóba fog kerülni a megváltás új alapja. Tárgyalni fogják a Városi Villamos kisebbségi részvényeinek megváltását, a fogaskerekű vasút koncessziójának meghosszabbítását és a közlekedési adó jóváhagyásának kérdését. —r- Mit kérnek a tisztvltelsek. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete ma választmányi ülést tartott, melyen elhatározták, hogy felterjesz- tést intéznek a * kormányhoz és a következőket kérik:, /'W. I.V) és 500 százalékos háborús segélyt, '100 I' iri)mui családi pótlékot, nyugdijasok! Híillését. i'tk! • a idézést, illetve 50 percent lak' bérpj&lj&pL. fc^y jSjSjjgffi» «Wfl^I,JSjBgS&A „Jjgfc