Pesti Napló, 1918. december (69. évfolyam, 282–306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 88 tor. — KilL Fél évre „44 , — . Negyedévre 22 „ — , Egy hóra 7 , 80 . Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon SO filiér a * ' 69-ik évfolyam, 282.szám £tEIIL Vasárnap, december 1 SZERKESZTŐSEG, KIADÓHIVATAL Budapest* Rákóczi-út 13. TELEFON József 62-30, 62-31. C2—31', C2—uL FetsiJs szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62 —35. saawpaiTMyn.ri'?:s Mk.aim^ W S DFC. I - Kivonulnak a cseh csapatok — Hétfőn horvát küldöttség érkezik Budapestre tárgyalni fognak Jásxival romasok is újra ti mim a mmm ii rasvensnos mii A birtokreformtörvény a jövő héten készül el — Csehország forradalom előtt — Az entente ellenforradalmi orosz kormányt nevez ki — Orosz tábornokot állít az Oroszországba vonuló csapatok élére — A német nemzetgyűlés januárban ül össze — Az olasz király Parisban . A montenegrói feltásof MRizástik "A cseh-tót állammal való megegyezésünk szinte már perfekt. Véglegesnek annyiban nevezhető, hogy Jászi Oszkár miniszter és a csehtót állam kiküldöttje, Hodzsa Milán a főbb elvi kérdéseken túl már a praktikus részletekre nézve is megegyeztek egymással. Rajtuk áll, hogy megállapodásaikat saját kormányaikkal elfogadtassák. A magyar-cseh-tót egyezmény természetesen csak ideiglenes, érvényessége a végleges békekötésig szól. Lényege az egyezménynek, hogy a tót nemzeti tanács a békekötésig nyolc felsőmagyarországi vármegyében teljesen, másik nyolc vármegyének pedig csak egyes részeiben veszi át az imperiumot. Ezzel szemben a cseh csapatok elvonulnak Magyarország területéről. Szó van a gazdasági cikkek kölcsönös kicseréléséről is. Ami pedig a szénszállítást illeti, a helyzet ma az, hogy a prágai kormány szívesen átengedné a szénszállítmányokat, de ebben a pillanatban Prágát sem tudják fűteni, mert magának Csehországnak sincs kitermelt szene. Ami pedig még ennél is fontosabb, Porosz-Sziléziában még mindig tart a szénbányászok sztrájkja, már pedig a csehek nem annyira saját szenükből tudnának nekünk adni, mint inkább arra volnának hajlandók, hogy a porosz szenet engedjék be Magyarországra. Néhány nap óta azonban már megkezdték a cseh bányákban a munkát és némi csekély mennyiséget már eddig is szállítottak Bécsbe és Magyarországra. A budapesti tárgyalások, sajnos, még egyelőre nem állították meg a vágvölgyi cseh bandák garázdálkodását. A csehek ma megszállták Pöstyént. A cseh csapatok ügyében különben még döntő szóval intézkedhetik a cseh proletariátus. Csehországban ugyanis — amiről eddig csak keveset tudtunk — a legélesebb belső politikai válság van. Egyrészt az agráriusok és a polgári pártok, másrészt a szocialisták között anynyra kiélesedtek az ellentétek, hogy Csehországban forradalom kitörőétől lehet tartani, miért is a prágai kamány az országban levő összes fegyverek beszolgáltatását rendelte el. A rendek:- azzal indokolják, hogy a bruxi eset tette azt szükségessé. De valódi oka, hogy a cseh tőkések és birtokosok forradalomtól, bolsevizmustól félnek. Jászinak a közeli napokban újabb nemzetiségi tárgyalásai lesznek. Hétfőn a zágrábi nemzeti tanács küldöttsége érkezik Budapestre, hogy elintézetlen magyar-horvát ügyekről tárgyaljon Jászi miniszterrel. Ez a deputáció már a szerb királyság állampolgárainak vallja magát. Egyáltalán a szerbek impériuma félelmesen terjed szinte naprólnapra. Újvidéken szerb nemzetgyűlés volt, amely a Bánátnak, a Bácskának és Dél-Baranyának a szerb királysághoz való csatlakozását mondta ki. A bánsági szerbek Újvidéken külön nemzeti tanácsot alakítottak, amelytől azonban a bácskai katolikus szerbek, az úgynevezett bunyevácok távol tartották magukat. A megszálló szerb csapatok már napok óta nem mentek előre, nem haladták fel a demarkacionális vonalat, viszont egyik kormánybiztosunk közlése szerint a szerb csapatok a legközelebbi napokban meg akarják szállni a szegedi pályaudvart, esetleg Szegednek a Tiszán túllevő részét is. Ha a szerbek hatalmukba veszik a szegedi pályaudvart is, akkor szinte teljesen megbénítják és agyolajiyomorítjáik Dél-Magyarország vasúti közlekedését, lehetetlenné teszik az áruforgalmat, élelmiszerszállítást és megdermesztik az ország pénzforgalmát is, mert hiszen tudvalevő, hogy a szerbek onnan, ahol mint megszállók vannak, semmiféle pénzküldeményt Magyarországra feladni nem engednek. A román helyzetben lényeges változás nem állott be. Az erősítésekre váró román csapatok nem haladtak előre, viszont a magyarországi román nemzeti tanács román gárdát akar szervezni és a felállítandó magyar hadsereg hadosztályából két hadosztályt magának követel a román nemzeti tanács. Teszik ezt ugyanakkor, amikor a velük szövetséges szerbek mindenütt megakadályozzák és megtiltják a legfiatalabb öt magyar korosztály bevonulását.V-i* Magyarország nemtarthat védősereget, ellenben a románok szedhetnek Magyarországon katonát és miután azon a vidéken szelnek, amelyre impériumukat ki akarják terjeszteni, egészen bizonyosra vehető, hogy a román gárda magyar fiúkat is be fog soroznn. A horvát delegáción kívül Jászit valószínűleg még egyszer fel fogja keresni Maniu Gyula is, hogy egy utolsó egyezkedési kísérletet próbáljon meg a románok nevében. A románoknak ez az újabb tárgyalási készsége mindenesetre politikai sikere a magyar népkormánynak és hogy ezt elérte, abban nem csekély része van a tótokkal kötött békés és eredményes megállapodásnak. Szerb, cseh és tót csapatokon kívül a mai naptól fogva lengyel légiók is tartózkodnak Magyarország területére, mégpedig Árva megyében. Ez az egyetlen idegen megszálló csapat, amely nem ellenséges szándékkal jött Magyarország földjére, nem azért, hogy területünkből valamit elvegyen, hanem azért, hogy az árvái és szepesi lengyel községeket, úgynevezett goraltelepeket megvédje a cseh-tót aspirációkkal szemben. A lengyelek ez akciójának mi a jövő külpolitikai alakulás szempontjából messzemenő jelentőséget tulajdonítunk. És róluk szólva említjük meg, hogy a lengyelek elfoglalták Breszt Litovszkot, azt a végzetes emlékű helyet, ahol annak idején a német Siegfriedet megkötötték és amelyért még a békekötés előtt annyi magyar katona vére folyt. A bevonuló lengyel csapatok közvetlenBreszt-Litovszk határában összeütköztek Ukrajnából haza induló németek egy kis csapatjával, amelyet elfogtak. A háború utolsó lázkitörései ezek. . Két fontos belpolitikai reformról akarunk szólni. Egyik hollandi Pap tudósítója előtt nyilatkozott Szende pénzügyminiszter az adóreformról. Szende Pál pénzügyminiszter szerint a népkormány akkora vagyonadót fog kivetni, amilyenre sem a magyar, sem a világtörténelemben még nem volt példa.