Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)

1919-04-02 / 78. szám

Vasárnap der, vigogne, selyem és műselyem és ezek keveré­kéből készült szövetek, kötött és két­ szövöttáruk, ezen nyersanyagokból való fonalak és cérnák, ágy­nem­üek (matrac, szalmazsák, lepedő, dunyha, ta­karó, paplan, vánkos, stb.), asztalnemüek (asztal­terítők, asztalkendők), törülközők, fürdőkabátok kész vagy készítendő cipő és csizma. 6. §. A vevő a kereskedőnek átadott vásárlási engedélyén az áruk átvételét és a vételárat igazolni tartozik. A kereskedő a vásárlási engedélyeket meg­őrizni és azokkal a kiadandó utasítás szerint elszá­molni köteles. 7. §: Az eddig megállapított legmagasabb és tá­jékoztató árak egyelőre érvényben maradnak. Azo­kat a cikkeket, melyek legmagasabb vagy tájékoz­tató ára még megállapítva nincs, olyan áron kell árusítani, mely a beszerzési áron felül csak az üzemköltséget (regie) foglalja magában, beleértve a kereskedő létfentartási költségét, ezenfelül ha­szon felszámítása tilos. 8. §. A bevételekről és kiadásokról és az áru­raktárról könyvet kell vezetni, további intézkedésig bélyegmentes könyvek is használhatók. 9. §. Minden ü­zlet legfeljebb kétezer korona állandó pénztárkészletet tarthat. Az ezen összeget meghaladó pénztárkészletet, amennyiben tízezer koronát elért, az üzlet zárlatát követő napon, egyéb­ként pedig legalább hetenkint egyszer valamely szocializáló bankba, vagy a postatakarékpénztárba a kereskedő saját folyószámlájára kell befizetni Minden kereskedő csak egy banknál, vagy a posta­takarékpénztárnál tarthat folyószámlát. Akinek folyószámlája nincsen, a legközelebbi szocializált banknál, vagy a postatakarékpénztárnál folyószám­lát nyittatni köteles. Egyelőre 500 (ötszáz) koronát meghaladó számla fizetését a kereskedő átutalás útján köteles eszközölni. 10. §. Ezen rendelet határozmányai alól kivéte­leket rendkívüli esetekben csak a szociális termelés népbiztossága engedélyezhet. 11. §. Aki ezen rendeletet megszegi, forradalmi törvényszék elé kerül. 12. §. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Szocializáló termelés népbiztosság«^ A bevásárlások szabályozása Mi a házbizottságok feladata ? 1. A Tanácsköztársaság biztosítani kívánja, hogy az elsőrendű életszükségleti cikkek csekély készlete azoknak a proletároknak jusson, akik ezekre a leg­jobban rászorulnak. Ezért a szociális termelés nép­biztosa elrendelte, hogy bizonyos cikkeket csak azok vásárolhatnak, akiknek a házbizottság tagja vásár­lási engedélyt ad. Ez a rendelkezés nagy felada­tot bíz a házbizottságokra és őket a Tanácsköztár­saság fontos szervévé avatja. A­ forradalmi kor­mány elvárja, hogy feladatuknak öntudatos prole­tárokhoz méltó gondossággal fognak megfelelni. 2. A házbizottsági tagok vásárlási engedélyt csak annak adjanak, akinek a venni kívánt cikkre feltétlenül szüksége van s csak múlhatatlanul szük­séges mennyiségre. Személyesen kell meggyőződniök arról, hogy a szükséglet igazán fennforog-e. Szem előtt kell tartani, hogy a készletek szűkös voltá­nál fogva, igazán rászoruló proletártá­rsaikat foszt­ják meg az emberséges élet elérni feltételeitől, ha olyannak adnak vásárlási engedélyt, akinek szük­séglete nem elodázhatatlan. L. A szociális termelés népbiztosságának­ XX. számú rendelete értelmében ez idő szerint a követ­kező cikkek vásárlásához kell a házbizottság enge­délye : Ruházati cikkek, úgymint férfis női- és gyer­mekruhák és ruhadarabok, felsőkabátok, alsóruhá­zat, fehérnemű, csecsemőkelengye, kötött és szö­vött ruházati cikkek, harisnyák, szveterek, trikók, háztartási fehérneműek, ágynemű (matrac, szalma­zsák, lepedő, dunyha takaró, paplan, vánkos stíb), asztalnemű (asztalterítő, asztalkendő, törülköző, zsebkendő, fürdőkabát, mindezen cikkek előállítá­sára alkalmas gyapjú, pamut, len, kender, vigognó, selyem, műselyem és ezek keverékeiből készült szö­vetek, kötött és kötszövött kelmét, ezen nyers­anyagból való fonalak és cérnák; kész és készítendő cipő és csizma; zománcozott és porcellánedények, evőeszközök; mindennemű bútor, mindezek a cikkek akár új, akár használt állapotában. 4. Nem szükséges vásárlási engedély papír- és félpapírszövetek és ezekből készült ruházati cik­kek, továbbá kalap és sapka, keztyű, gallér, kézelő, nyakkendő, harisnya- és nadrágtartó, csipke, szalag és fátyol vásárlására. A 3. pontban felsorolt cikkeken kívü­l más cikkek vásárlásához további intézkedésig a ház­bizottságok engedélye nem szükséges. Különösen nem terjed ki a házbizottságok hatásköre az élelmi­szerekre, az élelmezési jegyeket, továbbra is azok a hatóságok és közegek azon módon adják ki, ahogy azt eddig­­is végezték. A vásárlási engedé­lyt az e célra szolgáló nyom­tatványárlapokon kell kiállítani, amelyek a liszt­bizottságsok útján a házbizottságoknak már kiosz­tot­tak. A vásárlási engedélyen ki kell tölteni az igénylő fél lakását, nevét, pontosan meg kell je­löl­ni a­­vásárlandó árut és mennyiségét és a ház­bizalmi­ egyén aláírásával kell ellátni. Több áru­cikkre vásárlási engedély ugyanegy űrlapon csak akkor állítható ki, ha valamennyi cikk ugyanannál a kereskedőnél kapható. A házbizottságok nyilván­tartást kötelesek vezetni arról, hogy kinek milyen árura mikor adtak vásárlási engedélyt. Erre a célra szolgálnak a vásárlási törzslapok, ame­lyek nyomtatványait a házbizottságok szintén megkapták. Minden háztartás részére külön vásárlási törzslapot kell kiállítani és erre kell rá­vezetni a családfő és a családtagok és alkalmazot­tak részére adott vásárlási engedélyeket. Külön törzslapot kell vezetni minden albérlő vagy albérlő­háztartás részére. Minden vásárlási törzslapnak sorszámot kell adni. A törzslapokat nem szabad a feleknek kiadni, hanem azokat a házbizottság gon­dosan megőrizni tartozik. A házbizottságok a vásárlási engedély megadá­sakor figyelmeztessék az igénylőt, hogy az enge­dély csak arra ad jogot, hogy ha valamely kereske­dőnél az illető cikk kapható, azt­ megvásárolhassa. A vevő a vásárlási engedélyt átadja a kereskedőnek és a leírásával igazolja, hogy az árut átvette és mi­lyen árat fizetett érte. PESTI NAPLÓ 1919. április 6. 3 Kun Béla elvtárs távirata a németországi kommunista párthoz Kun Béla népbiztos a következő táviratot küldte Frankfurtba a németországi kommunista párt központjának: — Örömmel fogadtuk üdvözleteteket. Az if­jabbik testvérnek sikerült valami, aminek nagy előkészítő munkáját az idősebb testvér végezte el. Ti voltazok az elsők a központi hatalmak pro­letárjai között, akik megkezdték az imperializ­mus ellen a harcot. Mehring, a nagy harcos akkor szállt szembe a soviniszta uszítással, ami­kor a hazafiasság még a legvadabb orgiákat ülte. Felejthetetlen Liebknechtünk volt az első, aki keztyűt dobott az imperialisták arcába. Ez­után alakították meg Luxemburg Rózával, ügyünk legkiválóbb úttörőjével, az Internaciona­let, amely mint világí­tó torony mutatott nekü­nk utat. A magvak, amelyeket elültettek, kikeltek és nálunk dús kalászokat termettek. A burzsoá­társadalom, a munkásosztály rettegett zsarnoka, a porban fekszik. Teljesen lefegyvereztük. Vége a kizsákmányolásnak. Büszke öntudat tölti el a munkásosztály keblét. A kizsákmányoltak sere­gestül sietnek a vörösg­árda zászlója alá, hogy megvédelmezzék a meghódított kenyeret. Az új világ megteremtése nagyszerűen halad. Egyetlen óra sem múlik el anélkül, hogy újabb intézkedé­seket ne hajtanánk végre és máris mutatkoznak annak a jobb világnak a körvonalai, amelyért harcoltunk és szenvedtünk. A lavina legördülőben van és e világnak semmiféle hatalma sem állít­­hatja meg. Kun Béla, népbiztos: Az iszségtalan munkafeltételek veszélyeztetik a világ békéjét" A békekonferencia nemzetközi munkás szervezetet akar létesíteni Ax entente-kapitalisták, akik mindig csak fél megoldásokkal kísérleteznek s azt hiszik, hogy egy-egy kis engedménynyel útját állhatják a ter­mészetes fejlődésnek, most a régi receptjük szerint próbálják megoldani a munkáskérdést is. Az ame­rikai Gomperz elnökletével működő párisi munka­ügyi bizottság ugyanis — hivatalos távirati jelen­tés szerint — elfogadott egy egyezményt, amely nemzetközi munkásszervezetet létesít A 41 szakaszból álló egyezmény értelmében a szerződő felek hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi munkafeltételek igazságtalanok és a nyomor, amely ebből támad, veszélyezteti a világ békéjét és össz­hangját. A burzsoázia békedelegátusai tehát meg­állapítják, hogy „a jelenlegi munkafeltételek igaz­ságtalanok". Csakugyan igazságtalanok, felháborí­tóan igazságtalanok az entente kapitalista államai­ban. De ilyen félmegoldásokkal nem fognak meg­javulni még akkor sem, ha a berni Internacionale álszocialista delegátusai meg is adnák hozzájáru­lásukat a konferencia tervezetéhez. Az egyezmény alapgondolatai egyébként a kö­vetkezők: A napi és heti munkaidő maximumának megállapítása, küzdelem a munkanélküliség ellen, megfelelő bérek megállapítása, a munkások vé­delme betegség és üzemi balesetek ellen, a gyer­mekek, az ifjúmunkások és az asszonyok védelme, eggkori biztosítás, a hazájukon kívül alkalmazott munkások érdekeinek védelme, az egyesülési jog alapelvének elismerése és a technikai kiképzés szer­vezése. Az egyezmény azután rendelkezéseket tar­talmaz a munkaügynek a népszövetség keretén belül való szervezéséről. Tanácsköztársaságot akar már, a német kormány is Ledebourt szabadon bocsátják — Véres utcai harcok Majnafrankfurtban — Statárium a Ruhr-vidéken és Stuttgartban Az entente könyörtelensége egyre nagyobb szen­­vedéseket ró a német népre s a megpróbáltatás e keserű napjaiban egyre jobban terjed az a józan belátás Németország szocialistái között, hogy az entente jövőbeli bármilyen előzékenysége megköze­lítőleg sem lehet aequivalens azzal, amit a bolsevizi­mmus hivatalos befogadása nyújthat. A Frankfurter Zeitung már egy héttel ezelőtt azt írta, hogy a jelenlegi rendszer tovább fönn nem tartható, más nem­ marad hátra, minthogy meg kell szervezni­­a Tanácsköztársaságot, még­pedig oly módon, hogy vér ne folyjon. A ma­gyar minta megmutatta, hogy ez igenis lehetséges és a fejlett német ipar teljesen megérett arra, hog­y kö­zvagyon lehessen. Ma a tényleges hatalom úgyis a munkástanácsok kezében van és ezt kiépíteni éppen a német rend érdeke. Hogy a Frankfurter Zeitung megállapítása mennyire objektív volt, az beigazolódott négy nap­pal később a Deutsche Allgemeine Zeitungnak az­zal a szenzációs jelentésével, hogy a kormány eddigi merev álláspontját nemcsak hogy feladta, hanem egy új alkotmányt szándékozik megállapí­tani, amely már a Tanácsköztársaság alapján ál. E szerint a munkás-, katona- és paraszttanácsok­­at bevonják az alkotmányos testületek közé, hogy ily módon egy hármas kamara-rendszer legyen. Eddig tudvalevőleg nem ismerték el a" tanács­szervezetek politikai jellegét A független szocialis­ták még most is opponálnak és igy a döntés az áp­rilis 18-i berlini tanácskongresszusra vár, ha ugyan addig nem fordul egyet a sors kereke. Mert az elő­feltételek megvannak, a vezérek lázasan dolgoznak s kétségkívül hatalmas segítő társra fognak találni Ledebourban, akit — miután beválasztották Nagy­berlin munkástanácsának végrehajtóbizottságába -­s rövidesen ki fognak engedni börtönéből, ahol a ja­nuár 5-i spartacus-fo­jdalom óta ül. A forrongás a birodalom minden részében egyre jobban észlelhető. Majnafrankfurtban tegnap nagy tüntetések voltak és több ízben összeütközésre került a dolog a tömeg, a rendőrök és katona­csapatok között. Délelőtt tizenegy órakor nagy munkástömeg vonult az élelmezési hivatal elé és pótadagokat követelt. Innen egyes csoportok a rendőrség központi épülete elé vonultak, megostro­molták az épületet s az irodában minden berendez­­ést elpusztítottak, az iratokat az utcára dobálták és ott máglyába rakva felgyújtották. A rendőrség fogháza előtt a tüntető munkások követelték a foglyok szabadonbocsátását és mert­ követelésüket nem teljesítették, erőszakkal nyitották fel a cellá­kat és kiengedték a foglyokat. Mindenütt rendőrség és katonaság lépett fel fegyveresen, többször gép­fegyverekkel és kézigránátokkal támadták meg a tüntetőket és a harcok késő estig tartottak. Essenben a forradalmi bányamunkások mára általános sztrájkot proklamáltak és kijelentették, hogy a munkát mindaddig nem­ kezdik meg, amíg követeléseiket, amelyek több­nyire politikai természetűek, nem teljesítették. A kormány a Ruhr-vidéken kihirdette az ostromáll­apotot s csapatokat küld a Ruhr-vidékre, hogy a munkát sokat és az üzemi telepeket megvédjék a terroriz­mustól. A birodalmi közélelmezési miniszter a szö­vetségesek brüsszeli követelései értelmében a sztrájkterületre egy fontnyi élelmiszert sem enged szállítani. A birodalmi miniszter nem utaltatja ki a sztrájkoló csoportok fizetését, a dolgozó csopor­toknak ellenben nehezebb munkájáért járó pótdíjat fizettet ki. Általános sztrájk Württembergben Stuttgart városára és környékére, Esslingenre és Cannstattra a kormány szintén elrendelte­ az ostromállapotot. Minden nyilvános gyülekezés és felvonulás tilos. A nyilvános helyiségeket, színháza­­kat és mozikat este nyolc órakor be kell zárni. A közúti forgalom este kilenctől szünetel. A posta sztrájkol, a vasútvonalakon ma reggel csak a mun­kás és tejszállító vonatokat indították el Ma délben utcai harcokra került a sor. Tizen­egy órakor a sztrájkolók hosszú menetben fölvonul­tak, hogy a kormányt feltételeik teljesítésére, az ostromállapot megszüntetésére, a letartóztatottak szabadonbocsátására és a munkás- és katonatanács újraválasztásának elrendelésére kényszerítsék. A Cothringer-Strassen gépfegyverekkel és páncél­automobilokkal egy nagyobb kormánycsapat zárta el az utat és felszólította a tüntetőket, hogy oszol­janak szét A tüntetők azooba» neva engedelme»"

Next