Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

4 Kedd PESTI NAPLÓ 1919. á­prilii­­ A Vörös őrség a belső rend megteremtője Vasárnap délelőtt a Gólyavárban rendkívüli közgyűlést tartott a Magyarországi Országos Rend­őrszövetség, amelyen ezrekre menő hallgatóság je­lent meg. Vágó Béla elvtárs, belügyi népbiztoshe­lyettes, nagyszabású beszédet mondott a Vörös Őrségről.­­­ Ne felejtsük el — mondotta a többi kö­zött — hogy amilyen kiuzsorázott? pária volt a gyárakban a munkás és amilyen rabszolga volt a földeken a földmives, éppen olyan rabszolga volt a múltban a rendőr is, akinek kötelességévé tették ,a kiváltságosak megvédelmezését. De ne csodálkozzanak azon, hogy a munkásság mind­azon­­ alakulatokkal szemben, amelyeket ellene felhasználtak, bizalmatlan. Épp ezért a régi for­mákat, a régi kereteket eltörölték, a rendőri kar­hatalom minden formációját megszüntették. A rendőrség helyett megteremtik a Vörös őrséget. (Nagy éljenzés.) A Vörös őrség lesz a proletár­állam, a proletárdiktatúra, a proletárhatalom belső rendjének megteremtője. A Vörös őrség javadalmazásáról Vágó belügyi népbiztoshelyettes kijelentette, hogy április elsején a régi fizetést és pótlékot fizetik ki. Az új fizetési rendszer csak május elsején lép életbe, a fizetése­ket a szakszervezetek közben jött évvel állapítják meg Több felszólalás után elhatározták, hogy tes­tületileg belépnek a Közalkalmazottak Országos Szövetségébe. Mivel a Vörös őrség szükség esetén rendelkezésére áll a Tanácsköztársaság minden irányú védelmének, a tagjai a Vörös Hadseregbe is behívhatók. A Vörös őrség főparancsnoksága a Dunapalota-szállóban lesz. A Vörös Hadsereg szervezése a vidéken A Vörös Hadsereg szervezése vidéken is nagy­szerűen halad előre. A­ proletár elvtársak a legna­gyobb lelkesedéssel csatlakoznak a munkások fel­szabadításának zászlaja alá. A Vörös Hadsereg első debreceni zászlóalja Debrecenből már elment teljes felszereléssel A lel­kes katonákhoz Vági István elvtárs intézett beszé­det, majd Hajdú István elvtárs beszélt — Legyen biztatótok — mondta — az a tudat, hogy Tarnopoltól harminc kilométernyire áll az orosz szovjet­ hadsereg. A magyar határon ők is a román bojár­ uralom ellen harcolnak. A bojár­uralom ellen fogtok harcolni mi is és a győzelem csak a proletárhadsereg diadala lehet. Az ipari üzemek leltározása A szociális termelés népbiztosának rendelete 1. Minden ipari üzem, amely anyagoknak és áruknak előállításával, feldolgozásával, nemesítésé­vel foglalkozik, ak­ár egyéni-, ak­ár társas­ vállalat,­­(szövetkezet, betéti- vagy részvénytársaság, köz­üzem stb.) ha gépi erővel bir, munkásainak szá­mára való tekintet nélkül és abban az esetben is, ha az üzem szünetel; ha pedig gépi erővel nem bir, d­e rendes körülmények között — a tulajdonost vagy vezetőt és hivatalnokokat is beleértve — legalább 20 alkalmazottat foglalkoztat, k­öteles április 1-i­g állapota szerint leltárt bevenni és azt legkésőbb­­ez évi április 7-én a szociális termelés népbiztos­ságának gazdaságstatisztikai osztálya címére (Bu­dapest, Tőzsdepalota) postára adni. 2. A leltárban a következő adatok veendők fel: a) a vállalat­ (üzem) cége vagy tulajdonosá­nak neve, az igazgatóság székhelye, az egyes tele­pek telephelye , mindezek pontos postai címe, esetleges telefonszáma és táviratcíme; b) a vállalat által jelenleg gyártott cikkek pontos megjelölése; c) azoknak a közszükségleti cikkeknek pontos felsorolása, amelyek előállítására a vállalat esetleg csekély átalakítással akalmas; d) a gyártáshoz szükséges nyers-, félkész- és készanyagokból meglévő készletek a szokásos mér­tékegységekben tételenként részletezve; e) tü­­elő-, kenő-, világító- és az üzem fentar­tásához szükséges egyéb üzemi anyagok meglévő készlete részletezve; f) a raktáron lévő kész áruk és gyártás alatt lé­vő félkész áruk, ide­­értve a hadi célokra készült árukat is, tételenként részletezve; 3. Minden üzem (telep, fiókvállalat) közvetle­nül szolgáltatja be adatait, megjelölvén központi igazgatóságának vagy anyavállalatának cégét és székhelyét. Az adatokat csak a papír egyik oldalára sza­bad írni, a hátlap üresen marat­. A leltárt három, telje­sen egyforma példányban kell beküldeni, egy példányt ezek közül a népbiztosság visszaküldi, ezt a vállalat köteles megőrizni. 4. A leltározás céljára a záróra és a vasárnapi munkaszünet felfüggesztetik. A leltározást a ter­melési biztos végzi mindazoknál az üzemeknél, a­melyeknél a termelési biztos a már kineveztetett, röviden más esetben pedig az ellenőrző munkás­tanács a vállalat eddigi felelős vezetőjének bevo­násával. A leltár adatainak helyességéért mindenek fe­lelősek. 5. Aki e rendeletet megszegi, a kijelölt határ­időt indokolatlanul elmulasztja, valótlan adatokat közöl, vagy a rendelet szellemét egyébként meg­szegi, forradalmi bűncselekményt követ el és ezért forradalmi törvényszék elé állíttatik. Budapest, 1919. március 29-én. Böhm Vilmos s. L. , a szociális termelés népbiztosa. Hevesi Gyula s. L, a szociális termelés helyettes népbiztosa. * Felvilágosításokat a kereskedelmi és ipar­kamara helyiségében (Szemere­ utca 6.) a szo­ciális termelési népbiztosság kirendeltsége áp­rilis 1-én és 3-án délelőtt 9 és délután 2 óra kö­zött ad. Lakások felkutatása és rekvirálása A házbér beszedésének új rendje A köztulajdonba vett házak h­ázbérének be­szedéséről Budapesten, illetőleg azon vidéki váro­sokban, amelyekben a házak köztulajdonba vétettek, a pénzügyi népbiztos a kö­vetkező rendeletet adta ki: 1. Április 1-től fogva minden házbér havi elő-zetes részletekben fizetendő, a heti, kétheti és ne­gyedévi bérfizetés a köztulajdonba vett házaiknál megszűnik. 2. A házbért a ház bizalmi férfiai nyugta elle­nében a házfelügyelővel együtt szedik be. 8. A beszedett háziért a bizalmi férfiak a leg­közelebbi postahivatalnál három napon belül köte­lesek befizetni. A befizetés külön erre a célra szol­gáló és a kerületi lisztbizottságoknál rendelkezésre álló posta takarékpénztári befizető lapokon törté­nik, amelyek „állami házbérszámla­" felírással bír­nak. A bizal­mi férfiak kötelesek a befizetési lap üres hátlapjára az utca- és házszámot, amely ház­ból a befizetés történik, pontosan és olvashatóan felírni. Az ellenőrzés módjáról külön rendelkezések következnek. Budapest, 1919. évi március hó 81. Varga, s. k. Székely, s. k. pénzügyi népbiztosok. A Lakásbiztossági Direktórium felhívás« Elvtársak! Proletártestvérek! A régi lakáshivatal berendezkedése és irányí­tása nem felelt meg a proletár-érdekeknek és a pro­letár-szellemnek. Ezért a jelenlegi Lakásbiztossági Direktórium újjászervezi, újjáépíti a lakásszükség megszüntetését célzó lakáshivatalt. Az építésre csak két napot adjatok! E két napra csak azért van szük­ség, hogy ez idő alatt a lakásbiztosság kutatószerve, amely szervezett elvtársakból alakult, felkutassa az elrekvirálható lakásokat és lakásrészeket. Az el­rekvirálható helyiségeket a lakásszükségben szen­vedő proletártestvéreink rövid úton, lehetőleg azon­nal megkapják, illetve kiállítjuk a szükséges „la­kás igazolvány"-t. Épen e rövid időn belüli elintézlés miatt és hogy a lakásbizottság intézkedéseit és végcélját, a proletárnak hozzáillő módom való elhelyezését min­den esetben véghez lehessen vinni: azonnali kilakoltatás és a forradalmi törvényszék elé való állítás terhe mellett tilos lakásigazol­vány nélküli 1., minden néven nevezendő helyi­ség elfoglalása, az összeköltözés még a legszo­rosabb rokoni viszonyban levők között is, 8., bú­torok elvitele és elcserélése, mert mindennemű bútor közvagyon tárgyát képezi, ff., az albérlők és ágyrajárók önkényes elhelyezkedé­se. Albérlők és ágyrajáró elvtársaink maradjanak meg jelenlegi albérlői, illetve ágyrajárói viszo­nyukban. Részükről feltétlenül és a legrövidebb időn belül gondoskodunk. Az eziránti kérelmek időpontját e helyütt közölni fogjuk. A lakásszükség igazolásánál elégséges annak az igazolása, hogy az illető lakástként a dolgozó osz­tályhoz tartozik és a bizalmi férfiak abbeli igazolása, hogy a lakásszükség fennáll. A lakásrendeletben felemlített „családtagok" alatt „felnőtt" családtag értendő. A­zon dolgozó elvtársunk, aki a maga munkája folytán családi házhoz jutott és jelenleg bérlőkés­­­­pen lakik, saját házár­a költözhet, de csakis abban az esetben, ha ezáltal a Budapest területén lévő, elhagyott saját teljes lakását a Lakásbiztosság ren­delkezésére bocsátja. Természetesen a családiházba való költözés esetén sem foglalhat el az illető csau-lád tbb szobát, mint amennyit a rendelet meg­enged (felnőttenként egy szoba, legfeljebb­­három szoba; ez alól csak kivételes esetekben van eltérés). Nyomatékosan figyelmeztetjük a házfelügye­lőket és a házaik bizalmi férfiait, hogy nem jogosultak önkényesen lakásbahely­ezéseket eszközölni. Sőt arra kérjük elvtársainkat, hogy az új ren-­ deletbe ütköző mindennemi szabálytalanságot azon­nal jelentsenek be a Lakásbiztosságnak. Közhasznú intézmények, szakszervezetek és másfajta proletár-egyesülések adják be kérelmü­ket a vezetőségük által láttamozva. Írásban a La­kásbiztossághoz, amely az érdekeltek megjelenésé­ről írásbeli idézéssel gondoskodik. Őra figyelmeztetjük a közönséget, hogy a ren­­­delet szerinti fölös helyiségeiket nyolc nap alatt jelentsék be (ajánlott levélben) a Lakásbiztosság­nak, annál is inkább, mert ellenkező esetben kivétel nélkül a Forradalmi Törvényszék elé ál­lítjuk a mulasztókat, mint olyanokat, akik a proletariátus érdekei ell­en dolgoznak. Lakásrekviráláshoz, lakásszemléhez csakis azok jogosultak, akiknek a Lakásbizottság Direktóriu­mának három tagja által aláírott körbélyegzővel ellátott igazolványa van. Aki ilyennel nem rendel­kezik, az csaló, adják át a legközelebbi karhatalmi közegnek. A Központi Lakásbizottság Direktóriuma* A lakáshivatali munkások figyelmébe! Minden munkás jelentkezzék ma, — április 1-én — délelőtt 9 óráig, hivatali csoportvezetőjénél, mert aki ezt elmulasztja, azt nem tekintjük a la­káshivatal munkájának. A Direktórium. Üzletek leltározása vidéki városokban A szociális termelés népbiztosának rendelete A Budapesten kívüli üzletek és áruraktárak lelt­tározásáról és készlet bejelentéséről a szociális ter­melés népbiztossága a következő rendeletet adta ki: 1. Az alább felsorolt Budapesten kívüli helyeken levő árusító üzletek és nyílt árusítást nem foly­­tató áruraktárak, beleértve a beraktározó vállala­tok, szállítmányozó cégek raktárait, nyilvános áru­raktárakat az alábbi kivételekkel — amennyiben eddig is már be nem zárattak leltározás végett —, azonnal lazítandók és további intézkedésig zárva, tartandók.­­ Kivételt képeznek a gyógyszertárak és élővilág­üzletek, továbbá a könyvek, papír és papíráruk, élelmiszerek, drogéria és egészségügyi cikkek és dohányneműek árusításával foglalkozó üzletek. A rendelet egyelőre a következő helyekre vo­natkozik: Arad, Békéscsaba, Beregszász, Brassó, Budafok, Csepel, Csongrád, Cegléd, Debrecen, Eger, Erzsébetfalva, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kassa, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kispest, Kolozsvár, Komárom, Lugos, Magyaróvár, Makó, Marosvásár­hely, Máramarossziget, Miskolc, Moson, Munkács, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagykőrös, Nyíregyháza, Nyitra, Pápa, Pécs, Pozsony, Rákospalota, Selmec­bánya, Salgótarján, Sátoraljaújhely, Sopron, Sza­­­badka, Szarvas, Szatmárnémeti, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Temesvár, Újpest, Újvidék, Ungvár, Vác és Veszprém. A ren­­delet kiterjeszthető más helyekre is. 2. A lezárt üzletek és raktárak árukészleteiről azok 1919 március hó 31-iki állapota szerint leltár veendő fel. Leltár veendő fel a nyitva tartott papír és pa­píráruk, élelmiszerek, drogéria és egészségügyi cik­kek és dohányneműek árusításával foglalkozó üz­letekben a felsorolt cikkeken kívüli készletekről is. Leltározandó az üzletben lévő mindennemű gépberendezés, zsák és más göngyölet is a beépített berendezési tárgyak (polcok stb.) kivételével, lel­tározandó továbbá az üzlet készpénz és minden-­­nemű értékkészlete is. 3. A leltár alapján az egyes áruk faját a ke­reskedelmi forgalomban szokásos pontos megsieve­zését, a szokásos egység (méter, darab, kilogramm) alkalmazásával feltüntetett mennyiséget, továbbá az áru egységeként való beszerzési árat részletesen kimutató készletbejelentést kell kés­zíteni. A készletbejelentés céljaira hivatalos nyomtat­ványok nem adatnak ki, a bejelentők azonban kö­telesek a kimutatásokat a következő formában el­készíteni: A bejelentő üzlet (raktár) neve (cégek . . . . ...... helye ). A bejelentésben elkülönítve kell felvenni azokat az árukat, melyek az áruüzlet vagy raktár mennyiségi egység (darab, tucat, méter stb.) az áru mennyiségi egység (darab, tucat, méter stb.) meg­nevezése mennyisége • beszerzési ára (korona) ^ mennyiség egységenként

Next