Pesti Napló, 1919. október (70. évfolyam, 116–142. szám)

1919-10-17 / 130. szám

Péntek ' ' PESTI NAPLÓ 1919. október 17. | KÖZGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés biztosítása A földmivelésügyi miniszter leirata Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosi­­tása érdekében leiratot intézett az ország törvény­hatóságaihoz. A miniszter leiratában hangsúlyozza, hogy az egyetlen kivezető út a mai súlyos helyzet­ből a legfokozottabb, minden erő megfeszü­lésével­­tartóa­n folytatott munka. A leiratból kiemeljük a következőket: Magyarországnak a mezőgazdaság az alapja. A mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosí­tása, az ország újraépítésében a legsürgősebb fel­adat, jövő boldogulásunk legfontosabb feltétele. Sú­lyos feladatok előtt áll a nemzeti erőkifejtés min­den tényezője, elsősorban pedig a magyar mező­gazdaság. Mindazonáltal nem szabad tért enged­nünk hazafiúi aggodalmakk­al eltelt lelkünkben a kishitűségnek, a reményvesztettségnek és lemondás­nak, hanem átérezve a mostani sorsdöntő korszak jelentőségét, a nemzet jövőjébe vetett hittel, erős akarattal hozzá kell látnunk az elénk tornyosuló feladatok megoldásához. Mint a nemzet történetében annyiszor, most is főképpen a gazdatársadalomra vár a nemzet meg­mentéséért folytatott építő munka oroszlánrésze és a világháborúban is, az azt követő sötét korszakban is kipróbált hazafiságában bízva, meg vagyok győ­ződve arról, hogy a reá háruló feladatoknak most is meg fog felelni. Különösen felhívom figyelmét­­arra, hogy a mezőgazdaságot ért pusztulások foly­tán bekövetkezett mostani nehéz viszonyok között előfordulhatnak olyan esetek, hogy egyes gazdasá­gok igaerő, gazdasági eszközök híjján, vagy egyéb ok folytán a legjobb akarat mellett is képtelenek a földjeiket, vagy azok egy részét saját erejükből megművelni. Ily esetekben kell, hogy gondoskodás történjék arról, hogy felszerelés hijján a gazdaság­nak saját erejéből meg nem művelhető földjeinek megművelése feles művelésbe vagy bérbeadás útján biztosíttassék. A birtokosok hazafias kötelességérzetéből tehát elvárom, hogy a gazdaságuk ilyen módon való hasznosítása érdekében minden lehetőt el fognak követni, de feladata lesz a hatóságoknak is, hogy az e téren esetleg hatósági támogatásra szorulók­nak minden rendelkezésükre álló eszközzel és lel­kes ügybuzgalommal segítségre siessenek. Meg va­­gyok győződve róla, hogy úgy címed, mint a tör­vényhatóság, a járások és községiek minden egyes tisztviselője és alkalmazottja ma jobban, mint va­laha átérzi és átérzi a megpróbáltatások idejének követelményeit. Mert e pillanatban, a gazdasági élet újra való megalapozásának idejében a közigazga­tási hatóságoknak, a földművelésügyi igazgatás hi­vatott munkásainak és a gazdatársadalom vezetői­nek nem lehet annál fontosabb feladata, minthogy okos intézkedésekk­el, körültekintő szervezéssel, ha kell parancsoló szóval és erélyes kézzel sorompóba állítson mindenkit és mindent az országot egyedül megmenthető gazdasági munkák felvétele érdeké­ben, hogy a nemzet megélhetése biztosíttassék. Nem kétséges előttem, hogy ebben a fontos munkában a földmivelésügyi igazgatás szerveze­téhez tartozó tisztviselők épp­úgy, mint közép-és nagybirtokos osztályunknak a hazafias köte­lesség teljesítésében mindig elöljáró tagjai, vala­mint a gazdatársadalom szervezetei is, a nagy idők nagy követelményeit átértve fognak a köz­igazgatási hatóságoknak a kívánatos cél elérésé­ben segédkezni. Biztosítani óhajtom — mondja végül a leirat — a hatóságokat és a magyar gazdatársa­­dalmat, hogy további rendkívüli erőkifejtésénél kormányzatom részéről sem fog hiányozni semmi támogatás, ami a mostani körülmény­ek között kormányzati részről megadható. Német-osztrák élelmiszer-import. Bécsből je­lentik: A „Neue Freie Presse" írja: Hollandiában tárgyalás folyik jelenleg élelmiszervásárláshoz szükséges újabb kölcsön dolgában. Dr. Regendanz, az Osztrák Hitelintézet helyettes igazgatója, hetek óta Amsterdamban van és ő vezeti a tárgyalást A kölcsön összege 20 millió holland forint, amivel a Hollandiában felvett köcsönök összege h­atvan millió forintra emelkedik. A kölcsön biztosítékaira nézve még nem találták meg az alapot, valószínű azonban, hogy az eladásra szánt osztrák műkin­csekkel teremtik meg az alapot Svájci bankkörök a korona elértéktelenedése ellen. Az osztrák koronának négy centimre zuha­nása a zürichi bankkör­ökben nagy megdöbbenést keltett, mivel különösen a legutóbbi félévben sok százmillió értékű osztrák bankjegy került svájci bankárok kezére. Általában energikus kérdést akar-nak intézni a kormányhoz, hogy Ausztria svájci hi­telezőinek megvédése érdekében minő intézkedése­­ket szándékozik tenni. Német-osztrák akció a koronakurzus megjaví­tására. A német-osztrák pénzügyi bizottság teg­napi ülésén Schumpeter hosszabb beszédet tartott, amelyben a korona értéke megvédésének szükségét hangsúlyozta és egyebek között ki­jelenítette, hogy a pénzügyminisztérium már megkereste a külügymi­nisztériumot a szükséges intézkedések megtételére. Az államtitkár bejelentette, hogy Zürichben valu­ta­javító-akciót kezdenek. A téli legnagyobb szükség idején műtárgyak eladásával fog Ausztria segíteni magán. Az államtitkár végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a viszonyok későbben javulni fognak, különösen, ha a vagyonadóról szóló tör­vénybe felveszik azt a rendelkezést, hogy önkéntes becslés alapján előzetesen be lehet fizetni az adót. A kereskedelmi miniszter a budapesti kamara elnlökéhez. A budapesti lapok pár nap előtt közöl­ték, hogy Lánczy Leó a kamarai tago­k, és az egész kereskedelmi érdekeltség egyhangú kívánságára hajlandó a kereskedelmi- és iparkamaránál 25 éven át viselt elnöki lisztet, nemrégiben történt lemondása ellenére is, az új kamarai választáso­kig betölteni. Amint értesülünk Lánczy Leó ezt Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter felkérésére teszi, aki hozzá, mint a kamara elnö­kéhez intézett leiratában annak a reményének adott kifejezést, hogy Lánczy Leó a kereskedelem és ipar e nagyfontosságú szervétől nem fogja megvonni értékes közreműködését. Bécs szénkatasztrófa előtt, Bécsből jelentik: Kloss miniszteri tanácsos, aki Bécs szénellátásának kérdésében Prágában tárgyal, visszatért és újság­írók előtt kijelentette, hogy a szénkérdés nehézsé­gei elsősorban szállítási nehézségekből állanak. Mindazonáltal lépések történtek ennek a nagy aka­dálynak kiküszöbölésére és ezeknek eredményétől függ, várjon Bécset a legszükségesebb szénmennyi­séggel el lehet-e majd látni a télen. A ka­tasztrófa nemcsak Bécset éri, hanem az egész államot Ha kellő mennyiségű vagyont nem bocsátanak rendel­kezésre, emberileg megoldhatatlan helyzet állana elő. A katasztrófa egyre nagyobb kiterjedéssel fe­nyeget és a szénkérdés olyan talány elé állította a hatóságokat, melynek megoldását még nem talál­ták meg. A Fabank vállalatai székhelyüket Erdélybe teszik át A Fabank érdekeltségéhez tartozó válla­latok közül a Feleki Fatermelő R.-T­, a Magyar Fakereskedelmi R.-T., az Élesdi Erdőipar, a Ratosnyai Erdőipar Kolozsvárra költözik, a Déda­ bisztrai Marosvásárhelyre, a Bánffy telepi Erd­ő­ipar Besztercére és a Béltelki Uradalom Erdő­ipari Részvénytá­rsaság Nagykárolyba helyezi át székhelyét. A cs­eh-szlovák vasutakon felemelték a kül­földi szantaristákat. A cseh-szlovák államvasutak valamint a két legjelentékenyebb cseh magán­vasutnak, a Rustyehradi és Aussig-teplitzi vas­utaknak külföldre irányuló széntarifáit folyó évi október tizenötödükével felemelték. Ez a tarifa­emelés a magyar érdekeket is közelről érinti, mi­vel máris megdrágul a még meg nem indult maehrisch-ostraui szénforgalom fuvardija. A ta­rifadrágulás az utóbbi származású szénre nézve tíztonnás kocsinként mintegy 84—86 cseh-szlovák koronát tesz ki. A Budapestre a jövőben érkező gázszén tehát — középszámmal véve — további 35 fillérrel drágul métermázsánként. Bizonyos, hogy a fővárosi gázművek vezetősége sietni fog ezt az újabb terhet is a közönségre áthárítani. A frankfurti áruvásár. A Frankfurtban nem­rég megnyílt áruvásár, mint értesülünk, rendkí­vüli látogatottságnak örvend. A vásáron egész Né­metország ipara és kereskedelme, valamint számos külföldi cég is részt vesz. Különösen képviselve van a textilipar, konfekcióipar, műipar­, vegyi­ipar. Bécs és Frankfurt között a vásár látogatói részére külön gyorsvonat járatot rendszeresítettek. Francia kereskedelmi vonatok a ne­mzeti álla­mokban. A francia kormány Franciaország és a volt monarkiából alakult nemzeti áll­am­ok közötti kereskedelmi összeköttetés fejlesztése érdekében naponta külön kereskedelmi vonatokat fog indítani Lengyelországba, Cseh-Szlovákiába, Romániába és Jugoszláviába. Szaba­dkereskedelem Jugoszláviában. A dél­szláv sajtóiroda jelentése szerint néhány napon belül szabályozni fogják a kivitel kérdését. Illetékes helyen azt hiszik, hogy a vámszerződés 300 m­illió dinárt fog jövedelmezni. Rövidesen megvalósítják a szabad kereskedelmet és a kiviteli engedélyek ki­adását beszüntetik. Kereskedelmi összeköttetés Bulgária és Cseh­szlovákia között. A „Prager Tagblatt" közlése szerint Bulgária már több ízben megkísérelte a cseh-szlovák köztársasággal való kereskedelmi forgalom felvételét. E próbálkozások, melyek fő­képp dohányszállításokra irányultak, a szállítási mizériák és a politikai helyzet bizonytalansága következtében eredménytelenek maradtak. A leg­újabb tárgyalások azonban kedvező kilátással folynak. Bulgária főleg mezőgazdasági gépeket vasárukat, üveg- és parcellán-, bőr-, cipő-, papír­árukat és cukrot kért. A csehek szerint Bulgária a cseh ipar érdekszférájába tartozik s a cseh­ államnak mindent meg kell tennie, hogy a cseh­ ipar az olaszokkal a versenyt eredményesen meg­­állja. A borpiac. A mustüzlet vontatottan indult meg. A német-ausztriai vevők idejében nem tudtak üres hordókkal a helyszínen megjelenni és így az árak nyomottabbak, semhogy a termelők szívesen, válnának meg mustjuktól. Épp ezért az­t lehet mon­dani, hogy többnyire csak kényszer­eladások történ­nek oly gazdáknál, akiknek az új szüretre megfe­­­lelő befogadó edényük nincs. A vasúti szállítás ne­hézségei még mindig jelentékenyek s igy a régeb­ben lekötött bortételeket a vevők nem voltak ké­­pesek idejében elszállítani s a termelők hordóit ki­üríteni. Nagyobb borforgalom csakis a Dunántúl van, ahol nap-napután uszályhajó rakományok in­dulnak a Dunán Német-Ausztriába. Egyébként a ki­látások a bor eladására nézve kedvezők egyrészt azért mert az osztrák szüreti eredmények sem mennyiségre, sem minőségre nem kielégít­őek, más­részt pedig azért, mert a magyar és az osztrák borárak között 400—500 korona diferencia van. . Posztógyár Varasdon. A zágrábi kereskedelmi kamara közlése szerint Varasdon cseh-szlovák, rész­­ben horvát tőkével posztógyárat létesítenek, amely egyelőre 150 munkást fog alkalmazni. Bécsi tőzsde. Október 16. A devizáknak foly­tonos rosszabbodása a befektetési piacon ismét vételekre indított, különösen járadékokban, ame­lyek köz­ül egyesek az erős kereslet hatása alatt ugrásszerűen emelkedtek, így az osztrák értékek közül az áprilisi járadék 86.50-ig (-(-8.75), má­jusi járadék 83.50-ig (-f- 2.50), februári járadék 85-ig (+8), aranyjáradék 163-ig (+5), korona­járadék 82-ig (-f- 2), magyar értékek közül az aranyjáradék 188-ig (+ 3) emelkedett. Egyébként a berlini piacon is fokozódó érdeklődés mutatko­zott az itteni állami értékek iránt.­­ Zárlat­jegyzések : Osztrák hitel 835, Anglobank 524, Uniofbank 630, Bankverein 577, Laenderbank 752, Osztrák-Magyar Bank 1590, Államvasút 1514, Lombardok 257­50, Gőzhajó 3670, Alpesi 1470, Poldi-kohó 1625, török sorsjegy 895, Magyar hitel 1075, Kassa-oderbergi 900, Rima 1599, Adria 3200, Magyar általános szfén 3450, Felsőmagyar­országi kohó 2260, Zivno 1530, Salgó 1600, Osz­trák aranyjáradék 163, Osztrák koronajáradék 8­8, Magyar aranyjáradék 18­8, Magyar koronajáradék 97, májusi járadék 83,50, februári járadék 85.­­ A devizák további jelentékeny drágulása ma is vásárlókat hozott az értékpiacra, akik válogatás nélkül vásárolták a papírokat és a követelt maga­sabb árakat minden további nélkül megadták, annál is inkább, mert az osztrák valuta­kölcsön ügyében külföldön folyó tárgyalásokról szóló újság­hírek kezdeményezőleg hatottak. A fő érdeklődés a k­ulisszisan magyar és cseh papírok felé irányult, ellenben, déli vasúti értékek újabb árcsökkenést szenvedtek. A korlátértékek­­ közül egyesek neve­zetes áremelkedést tanúsítottak, melyekkel szem­ben elvétve más értékek árcsökkenése következett be. A befektetési piacon ismét élénk vásárló kedv mutatkozott. Járadékok 20 százalékkal, osz­trák koronajáradék 7 százalékkal emelkedtek. A prágai tőzsdeforgalom beszüntetése. A „Neues Wiener Tagblatt" jelenti. A tőzsde őrjön­gése Prágában épp oly méreteket öltött, mint Bécsben és az állami hatóságok beavatkozására vezetett. Az itteni pénzügyi körökhöz érkező ma­gánjelentések szerint tegnap már az a hír terjedt el, hogy a prágai tőzsdeforgalmat beszüntették. Tényleg azonban a kormányzóság közegeinek ke­mény fellépése következtében tegnap csak a prágai tőzsde ne­mhavatalos forgalma szűnt meg A ké­sőbb megnyitott korlátkereskedelem a legszűkebb keretek közt maradt és csupán a bécsi tőzsdén is árusított cseh bank- és iparértékeket nemkülön­ben befektetési értékeket vásároltak. Devizapiac. A külföldi devizák állandó drág­­gulásának egyik jelensége, hogy a márka árfolya­mát ma hivatalosan 4 koronával jegyezték. Az emelkedés a tegnapi árfolyammal szemben 100 márkánál 20 korona. Amsterdami jelentés szerint a devizaárfolyamokban ujabb szomorú rekordot ér el a korona elértéktelenedése. Hollandia 2,5 hol­landus forintot ad 100 koronáért az előző napi 2,8 forinttal szemben. 100 hollandus forint ér­téke pontosan 4000 korona. Ez az ármozgalom természetesen a bécsi devizaközpontot is arra indí­totta, hogy ismét emelje a külföldi fizetőeszközök árfolyamát. Az amsterdami kifizetés Bécsben­ 3650 korona, száz hollandus forintért 300 koroná­val több, mint az előző napon. A paritás 400 ko­ronára emelkedett. A zürichi kifizetés 17­5 korona, 100 frankonkint 150 koronával több. Száz lej ár­folyama 480 korona,­­20 koronával több az előző napi árfolyamnál. A roolár leva 280 korona, emelkedése 10 korona, a francia frank 1885, emelkedése 100 korona, a líra 1030, emel­kedése 100 korona, egy font sterling­­ ár­folyama a devizaközpontban 110 korona, emel-

Next