Pesti Napló, 1920. január (71. évfolyam, 1–27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egy hóra_ 80 kor. - flIL Negyedévre 66 « — « Fél évre... 110 « — Egyez évre 220 « — « Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 80 fillér. K500 / 71-ik évfolyam. száréi ^ ^da, január 14. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ HIVATALI Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON :József 63-30, 62—61, 62—32, 62-88, 62-34 Nyomda: 51-39. Felelős szerkesztő: József 62—86. Igazgatóság: József 62—35. Lo komra elfojtottan akarták kiírtani Vép és harca felülben mai utcai harcok játszódtak le a kommunisták és a kormánycsapatok között. A kommunisták és a független szocialisták puccsot akartak rendezni, szét akarták kergetni a nemzetgyűlést, hogy azután kikiáltsák a tanácsköztársaságot. Lapjaikban napok óta sztrájkra és szabotázsra uszították a munkásokat, mia délre pedig a nemzetgyűlés épülete előtt gyülekeztették őket, azzal a bevallott szándékkal, hogy forradalmi puccsal magukhoz ragadják a hatalmat. Noske birodalmi hadügyminiszter nagy csapatokat vont össze Berlinbe. A nemzetgyűlés épülete előtt összetűzésre került a sor, a lázadók áttörték a csapatkordont és már-már úgy látszott, mintha a parlament, alul a nemzetgyűlés ülésezett, a kommunisták kezébe kerülne, de e válságos pillanatban újabb csapatok érkeztek, amelyek Noske utasításai szerint kíméletlenül a rendbontók közé lőttek és helyreállították a rendet. • A nemzetgyűlés tanácskozása - Berlin, január 13. Ma délután három órára volt kitűzve a nemzetgyűlés ülése. A tüntető munkások menete mársokkal korábban a birodalmi gyűlés épülete elé vonult a független szocialisták felszólítására. Az épület bejáratát erős rendőri készenlét őrzi. Az épületbe csak a belépőjegyek szigorú ellenőrzésével lehet bejutni. A parlament feljáróin géppuskákat állítottak fel. Minden eshetőségre számítva a rendőrség teljes készenlétben áll. Negyed három órakor a villamos vasúti alkalmazottak megszüntették a munkát és így a forgalom szünetel. A parlament elé erős rendőrcsapat vonul fel. Röviddel három óra után a nemzetgyűlés megkezdi tanácskozását. Napirend előtt Geyer független szocialista képviselő kifogást emel a Ház megszállása miatt és kijelenti, hogy méltatlan a parlamenthez, hogy ilyen körülmények között tárgyaljon, mert ez a katonai uralom visszaállítását jelenti. Fehrenbach elnök azt válaszolta, hogy sem joga, sem oka nincs arra, hogy útjába álljon azoknak a közbiztonsági intézkedéseknek, amelyeket a kormány szükségesnek tart. A ház ezután áttér a napirendre, az üzemi tanácsokra vonatkozó törvényjavaslat második olvasására. A kommunisták áttörik a rendőrkordont Mialatt Schneider képviselő megteszi az előadói jelentést, az óriási néptömeg, amely a birodalmi gyűlés épülete körül egybegyűlt, különösen a Königsplatzon és a Simsonstrasse felőli bejáratnál mindig közelebb nyomult az épületnek a rendőrség részéről elzárt bejárataihoz. A rendezők minden fáradozása, hogy a tömeget visszaszorítsák, hiábavalónak bizonyult. Mikor a rendőrség már mintegy negyedórája hiába igyekezett visszatartani az előnyomuló tömeget, az embertömeg a feljáró mindkét oldalán átszakította az őrség láncát. Az ott levő rendőröket közrefogták és kiragadták kezükből a fegyvert. A fegyvereket összetörték és azokat a rendőröket, akik önként nem adták meg magukat, megverték. Rettenetes zajban tódult fel a tömeg a széles lépcsőzeten. A rendőrök t második kordonját szin stappecs Berlinben a tanácsköztársaságot parlamentért tén közrefogták és ugyanúgy bántak velük, mint az előbbiekkel. A tömeg ezután kétfelé oszlott. Egy része a főbejáraton igyekszik behatolni a birodalmi gyűlés épületébe, a másik áradat pedig a Simsonstrasse felől segítségre érkező rendőrcsapat felé vonul Gépfegyvertűzzel szétkergetik a tüntetőket Ebben a válságos pillanatban a Simsonstrasse felől előbb egy-egy, később sok lövés dördül el. A főbejáratnál géppuskatűz hangzik fel A tömeg vad futásban igyekezik menekülni. Sok halott és súlyosan sebesült marad a helyszínen. A könnyen sebesülteket a menekülők magukkal hurcolják. A birodalmi gyűlés épülete előtti tér, főleg pedig a Simsomstrassei bejáratnál lévő füves park-részlet tele van összetört fegyverekkel, vörös zászlókkal, meg, ruhadarabokkal. A birodalmi gyűlés épületében elhelyezettvöröskeresztes osztag a sebesültekhez siet, akiketnemsokára mentőkocsikon szállítanak el A halottak és sebesültek száma eddig ismeretlen. Amikor azülésteremben meghallották a ház előtt lefolyt lövöldözést, a független szocialisták és a karzatlátogatók zajos kiáltásokkal követelik az ülés berekesztését. Fehredhaeh elnök, minthogy a lárma miatt lehetetlen a tanácskozást folytatni, 3 óra 50 perckor kimegy a teremből. Sok képviselő ben marad azonban a teremben. Élénken vitatkozva tárgyalják az eseményeket 4 óra 10 perckor az elnök újból megnyitja az ülést és azt mondja, óvakodik attól, hogy ítéletet mondjon kellő információk hiányában arról, hogy lesz terhes felelősség az eseményekért. Azt hiszi azonban, hogy az egész Ház érzelmeit fejezi ki, amidőn az áldozatokra való tekintettel a Ház mély részvétét és sajnálkozását juttatja kifejezésre. Egyébként úgy véli, hogy a birodalomra, mint a külföldre való tekintettel szükség van arra, hogy mindenki megőrizze nyugalmát. A legjobb hatást keltené bizonyára az, ha a Ház nyugodtan folytatná tanácskozását. Kéri tehát, teljesítsék felhívását és folytassuk a tárgyalásokat. Kéri továbbá azokat, akik esetleges szavazás során kisebbségben maradnának, hogy vonják le abból a konzekvenciákat és ne bántsák meg a Ház tekintélyét. Hencke független szocialista azt indítványozza, hogy a Ház napolja el ülését. Botrányt rendeznek a függetlenek Fehrenbach elnök kijelenti, hogy a demokrácia lényegéhez tartozik, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. Felveti a bizalmi kérdést. Kitűnik, hogy csak a függetlenek támogatják az elnapolásra vonatkozó indítványokat. (Zajos felkiáltások a függetlenek soraiban és a karzaton.) Az elnök figyelmezteti a rendbontókat, hogy adott esetben ellenük a rendőrséget veszi igénybe. Emelt hangon fordul a függetlenekhez. Ezzel becsülik meg a halottakat? (Viharos tetszés a többség körében és a karzatokon. A függetlenek ismételten az ülés bezárását követelik.) Geyer fügetlen képviselőt az elnök többször rendre inti és azután utal arra, hogy a házszabály értelmében a rendzavarókat ki is vezettetheti a teremből. (Felkiáltásost: Gépfegyvereket!) Közben az előadó folytatja jelentését, amelyből azonban egy szó sem érthető. Minthogy a zavargás egyre tart, az elnök felfüggeszti az ülést. Tíz halott Negyedhat órakor az ülést újra megnyitották. Geyer, Duwal és Leukant képviselők, akiket az ülésről kizártak, a helyükön maradtak. Az ülés megnyitásakor az elnök kijelentette, hogy az előbb, amikor a sajnálatos eseményekről beszélt, csak annyit tudott, hogy emberek megsebesültek. (A kormány és a ház tagjai felállónak.) Közben a zavargás megszűnt és az áldozatok számát is meg lehetett állapítani. Azzal az igen elszomorító ténnyel kell számolnunk, hogy iíz haláleset történt. Tekintettel arra, hogy a halottakat az utcáról a nemzetgyűlés épületébe hozták, az elnök nem hiszi, hogy a Ház nyugodtan folytathatná tanácskozását és ezért azt ajánlja, hogy a mai ülést szakítsák félbe. Nem akar annak a kérdésnek vizsgálatába bocsátkozni, kit terhel a felelősség, de azt a tényt valamennyi jelenlévő hozzájárulásával megállapíthatja, hogy a Ház e szerencsétlen események áldozatai iránt a legnagyobb sajnálkozással van és hozzátartozóiknak kifejezi a nemzetgyűlés legmélyebb részvétét. (Helyeslés.) Az elnök ezután az ülést berekeszti és a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órára, a mai napirenddel tűzi ki. .Részletek az utcai harcokról .,. Saját tudósítónktól «Jiéca,' jamtarl3. A scotmantrnista és az független szexunista' lapok mára általános sztrájkot hirdettek és felhívták a munkásokat, hogy déli tizenkét óra-,kol hagyják abba a munkát és jelenjenek meg tömegesen a nemzetgyűlés épülete előtt. A kommunista munkások fel is vonultak a parlament elé, de ott nagy rendőr- és katonacsapat fogadta őket. A többségi szocialisták lapjaikban felhívást tesznek közzé, amelyben felhívják a munkásokat, hogy ne üljenek fel a spartacusok őrületének, akik azzal az ürüggyel, hogy az üzemi tanácsokra vonatkozó törvény ellen akarnak tüntetni, a munkásokat meggondolatlan lépésre akarják csábítani. A kommunista agitáció kiterjed más német városokra is. Az eddigi jelentések szerint a legtöbb helyen kudarcot vallott a kommunisták kísérlete. Így Lipcsében, ahol a kommunistáknak eddig sok híve volt, a munkások nem léptek sztrájkba. A kormány arra utasította a csapatokat, hogy rendzavarás esetén minden előzetes figyelmeztetés nélkül azonnal lőjjenek, mégpedig mindjárt a rendzavarók ellen, anélkül, hogy előbb riasztó lövéseket adnának le a levegőbe. Mikor bent az ülésteremben megkezdték a tanácskozást, a tüntető munkások támadást intéztek a karhatalom ellen és áttörték az őrség gyűrűjét. Rohamlépésben jött azonban segítség, a katonaság sortüzet adott a tüntetőkre és szétkergette őket. Az összetűzésnek sok halottja és sebesültje van. Berlin, január 13. A birodalmi gyűlés épülete körül nagyszámban táborozó tömeg közt a németországi kommunista párt lázító röpiratokat terjesztett s ez a különböző agitátorok izgató beszédei kapcsán végre arra bírta a tömeget, hogy a rendőrtisztviselőket lefegyverezze és a maga fegyvereivel rájuk lőjjön és késeikkel is megtámadja. Egy tisztet megállítottak és letépték róla a vállszalagot. A helyzet oly fenyegető volt, hogy a többi tisztviselőnek fegyverét kellett használnia. A tömeg szétrebbent s eközben ,a közúti gyaut egyik.