Pesti Napló, 1920. március (71. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-02 / 53. szám

Szard­a PESTI NAPLÓ 1920. március 3. jj / hogy gróf Apponyi Albertre hét szavazat esett, egy szavazólap üres volt és két szavazat megosz­lott Messze hallható hangon deklarálja ezután Rakovszky István, hogy a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta meg. Az elnök e kijelentésére újból felállnak a nemzetgyűlés tagjai, de feláll a karzat közönsége is és percekig éljenezve és tapsolva tüntet a kor­mányzó mellett. Az elnök javaslatára a megválaszt­ott kor­mányzóért bizottságot küldenek ki, amelynek el­nöke Prohászka Ottokár, tagjai Gyömörey György, Patocsi Dénes, Szijj Bálint és Ugron Gábor. A bi­zottság tagjai elvonulnak, hogy felkérjék a főve­zért, jöjjön el a Ház­­szine elé és tegye le a kor­mányzói esküt. Mialatt a küldöttség elvonul, azok­ a képviselők, akik a bírálóbizottsági tagsági esküt még nem tették le, leteszik az esküt. Az elnök ez­után tíz percre felfüggeszti az ülésit. Ebből a tíz­perces szünetből egyórás szünet lett. » Izgalmas várakozás Több angol és amerikai újságíró is eljölt a histó­é­ri­ai nemzetgyűlésre. Név szerint A. X­arges, George H. Leiden, a Chicago Tribüne munkatársa és Mrs. Jones angol hírlapíró, végül Temesvári­ főhad­nagy, a fővezérség sajtóosztályából. Megjelentek az ünnepélyes alkalomra a németországi és osz­­trák sajtó képviselői is. * Szünet alatt a képviselők kijöttek a folyo­sókra és a karzatok közönsége is a folyosókor­ sétált fel és alá. Hu­szár Károly miniszterelnök a Ház elnökével tárgyal a fogadás részletei felől. Ezen a megbeszélésen rajta kívül résztvettek a fő­vezérség megbízottai. Huszár a fővezérség meg­bízot­taina­k kiadja az, utasítást, hogy a parlamenti őrséget azonnal informálják, hogy a fővezér teljes kíséretét szabadon eressék be a Házba. A kormányzóválasztás külsőségei meglátsza­nak a főváros utcáin, a háziakat feldíszítették, a hidakon és az utcán zászlók lengenek. A Gellért­téren nemzetiszínű lobogók sorát lengeti a szél. Nagy sokaság várakozik a Gellért-szálló előtt. Várják Horthy kormányzó elindulását. Tizenegy óra húsz órckor Prohászka püspök­kel a­z élén a nemzetgyűlés küldöttsége jelent meg a fővezérségen és körülbelül félórát időztek itt. A­z őrség fegyverbe lépett, a kürtös a General­marsot fújta, az összegyűlt közönség nagy éljenzése várta a küldöttséget. Ilorsky Miklós dolgozószobájában íróasztalá­nál ül, amikor bejelenti Magasházy százados a küldöttség megérkezését. A kormányzó elébe sicc a küldöttségnek, kezet fog a deputáció mind az öt tagjával, a szőnyeges teremben egy pillanatra csönd lesz. Prohászka Ottokár előlép egy lépéssel a küldöttség elé és a következőket mondja: Föméltóságú, Uram! A magyar szabadság hagyományos hónap­jának első napján, március elsejéin megjelentünk •itt.. .méltóságod előtt, luogh a magyar..«Sfflgaett gyűlésnek és egyben az egész magyar nemzetnek a nevében meghívjuk a nemzetgyűlés termébe. A királyi hatalom megszűnt, míg az ország al­kotmányos élete rend­bejön, ideiglenes kormány­zót kellet­­t választani. Ezt, a választást megejtet­tük ma és az ország anarkiájának megakadályo­zására Főméltóságod személyét találtuk alkal­masnak. Mi eljöttünk Főméltóságodhoz, hogy meghívjuk, hogy jöjjön és mondja ki azt az igent,­­ amelylyel vállalja ezt a kemény megbíza­tást. Nehéz és súlyos ez a megbízatás, de a ma-­ gyar nép megérdemli. Ennek az ünnepnek sze­rény kerete mögött millióik hódolata és hálája él, jöjjön el Főméltóságod és fogadja el Magyar­országtól ezt a hódolatot! Horthy Miklós meghatva hallgatta Prohászka Ottokár szavait és egyszerű, közvetlen hangon a következők­et mond­ta: Kedves Uraim! Nagyon áthat engem ez az óriási megtisz­teltetés, amely engem az Önök megjelenésével az ország bizalmának megnyilvánulásából ért. Pár pillanatnyi türelmet kérek Önöktől és akkor elmegyek Önökkel együtt a nemzet-, gyűlésre. Ezután Horthy Miklós helylyel kínálta meg a küldöttség tagjait, majd visszavonult és pár perc múlva admirálisi uniformisban, összes kitün­tetéseivel jelent­ meg a küldöttség előtt és a sor­híres-két ó­ra már elmúlt és a kormányzó még mindig nem jött ki az elnöki teremből. A közönség és a nemzetgy­űlés tagjai izgatottan várakoznak. X X X V X X X X X X Fél egy tájban X X megjelenik a baloldali folyosón Rakovszky István, a nemzetgyűlés egyik jegyzőjének kíséretében és bemegy az üléstereimbe, hogy elfoglalja az elnöki széket. Megszólalnak a folyosón a csengők, jelezve, hogy újra megkezdő­dik az ülés. Néhány pillanat múlva kitárul az elnöki tereim "..'Ilaja, a katonatisztek vigyázz-állás­ra helyezkednek, áhítatos csend támad a folyosó­kon. Jönnek a kormány tagjai, jön Magasházy László százados s utánuk Huszár Károly miniszter­elnök oldalán lassú léptekkel, ünnepélyes tempó­ban jön Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Horthy tengernagy egyenruhát visel, feltűzte min­den rendjelét, dús arany vállrojtja, kardjának arany díszítése csillog a napsütésben. Egyszerre harsány éljen támad, Horthy derűs arccal, mo­solygó szemekkel néz a tüntetők felé és fejbólin­tással köszöni meg az üdvözlést. A kormányzó és kísérete ezután a testőrség sorfala között bevonul az elnöki emelvénytől balra levő ajtón a terembe.­­ Háromnegyed egy óra van. Rakovszky Ist­ván megrázza a csengőt és igy szól: — Az illési újból megnyitom. A kor­­mányzó úr le fogja tenni az esküt. Horthy a terem közepén áll, a miniszteri székek előtt, szemben az elnökneen. Balkeze kardjának markolatán nyugszik. Látsz­ik rajta, hogy nagyon elfogódott, meg van hatva a fen­séges képtől, az ütynépiességtől, a pillanat nagyszerűségétől. Nagy figyelemmel hallgatja Rakovszkyt, aki a következő szavakat intézi hozzá: — Kormányzó Úr! Magyarország nem­zetgyűlése Magyarország kormányzójává választotta meg. Kérdezem, el méltóztatik-e fogadni Magyarország kormányzói tisztjét. A teremben olyan csend van, h hogy még a leheletet is meg lehet hallani. Feszült érdek­lődéssel figyeli a közönség, mint válaszol a kor­mányzó. A gukscerek feléje szegződnek, min­denki őt nézi, mindenki őt akarja hallgatni.­­ Egy kis­ szünet támláid, d­oáá somszór Horthy­­ falat álló katonák éljenzése közben a küldöttség­gel együtt levonult az autókhoz. Itt az el­ső autóba a fővezér testőrsége szál­lott, majd Mad­yasovszki­ főkapitány Benes al­ezredes térparancsnokkal, utána Horthy Mik­ós Prohászka Ottokárral indult autón a közönség éljenzése,­­kalap-­ és kendőlen­getése közben végig a Dunaparton, a budai Fő­ utcán, a Margithídon, a Lipót­ körúton, a Falk Miksa­ utcán át az Ország­ház­ térre, ahol percekig tartó ünneplés fogadta a kormányzót. Mosolyogva szalutálva köszönte meg Horthy a közönség ünneplését, a parlament előtt meghallgatta a rendőrfőp­artmérnök és katonai különítmény parancsnokának jelentését. Benn az előcsarnokban Lukovich Aladár ház­­nagy fogadta a megválasztott kormányzót ezekkel a szavakkal: — Főméltóságu Uram! Hódolattal van sze­rencsém Főméltóságodat az Országházában fo­gadni és hódolattal kérem, kegyeskedjék kalau­zolásomat elfogadni. A háznagy az előcsarnokból az elnöki szobába vezette Horthy Miklóst.. A lépcsőtől tisztek és a Ház tisztviselői állottak sorfalat és benn az elnöki szobában Rakovszky István, a Ház elnökee fogadta a kormányzót, és elfogódottan, de férfias, messze hallható hangon ezt mondja: — Magyarország kormányzói tisztét elfo­­gadom!! Ismét egy pillanat szünet, majd a képvi­selők lelkes éljenzésbe törnek ki, az egész ülés­terem éljenez és tapsol, az ováció elültével pe­dig megint az elnök szólal meg: — Ez alkalomból a magyar nemzetgyűlés legszívélyesebb üdvözletét tolmácsolom kor­mányzó úrnak és felkérem, hogy eél esküt termi méltóztassék. Mindenki feláll. Szabóky jegyző az emel­vényről olvassa az esküimintát, Horthy bal­kezét szivére teszi, jobbkzezének mutató és kö­zépső ujját esküre emeli és érces hangon mondja: „Én, Horthy Miklós, Magyarország meg­választott kormányzója, esküszöm az élő Is­tenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, tör­vényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, füg­­­etlenségét és területét megvédem, kormány­­zói tisztemet az alkotmány értelmében a nem­zetgyűléssel egyetértésben a felelős minisz­térium útján gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságo­san megtehetek. Isten engem ugy segéljen!" Amikor elhangzott Isten engem úgy se­géljen és Rakovszky István az elnöki székből konstatállt­a, hogy az eskü letétetett, Horthy szólni akart valamit. Meg akarta köszönni, hogy a nemzetgyűlés m­egvá­laszt­otta erre a magas méltóságra, de nem juthatott szóhoz a nagy éljenzéstől és tapstól, amelybe beleve­gyült a magyar nemzet szent imája: Isten áldd meg a magyart! Soha az üléstereimben m­ég nem csendült fel a Himnusz­, amelyet képviselők és minisz­terek egyaránt én­ekeltek, mialatt Horthy ko­molyan állt a helyén. Csak akkor vidult fel arca, amikor a karzatra nézett, ahol felesége, leánya és fiai ültek. A Himnusz eléneklése után Horthy Miklós kormányzó meghajolt az ülésterem előtt és az egész Ház tomboló él­jenzése között kiment a teremből. Az elnök ezután öt percre felfüggesztette az ülést Minisztertanács a kormányzó részvételére! Szünet­etet a karrihet tagjai minisztertanácsá­ra jöttek átosae-, miniszterelnöki nagy tanács­kozóteremben folyt le ez a minisztertanács, ame­lyen megjelent a kormányzó is és a kabinet vala­mennyi tagja. A minisztertanács jegyzőkönyvét bárczyházi Bárczy István miniszteri tanácsos ve­zette. Huszár Károly miniszterelnök melegen üdvö­zölte Horthy Miklóst kormányzóvá v­aló válasz­, tása alkalmából Az egész nemzet nevében köszö­n Én Horthy Miklós esküszöm... le. Szünet alatt ünnepélyes csendben, kimondha­tatlan izgalommal várják a kormányzót. Miniszte­rek sürgcnek-forognak a folyosón­, Lukovich­ ház­nagy, kezescein artifiderrel szaladgál egyik hivatal­ból a másikba, a fotográfusok készítgetik a leme­zeket, egész sereg katonatiszt érkezik. A fővezér közvetlen kísérete, akik sorfalat állnak a folyo­sókon. xxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxx xx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxx xxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxx x xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx X X X X X X X X X X V X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 'x X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Next