Pesti Napló, 1920. március (71. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-04 / 55. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1920. március 4. Le ez a magyar művészet a veneziai XII-ik nemzet­közi kiállításon is. Színházak hires (?) Csiky és Tóth Kálmán a Vígszínház cím. A Vígszínházban közelebb a „Cifra nyomoru­ság"-ot, Csiky Gergely hires­ vígjátékát adják. Góthné , Kertész Ella, Makay Margit, Harasztihy Sermin, Hegedűs, Fenyvesy, Tarnay, Szerémy, Lukács, Kertész Balassa játsszák a főszerepeket. A népszerű klasszikus előadások második darabja ,— a „Csalódások" után — „A király házasodik", Tóth Kálmár­ vígjátéka lesz. CD Nagyszerű előadás, gyönyörű muzsika, mulatságos szöveg, szenzációt keltő díszletek és kosztümök a tényezői a „Pünkösdi rózsa" című­ operett rendkívüli sikerének. Péchy Erzsit, Ita­letta Ferencet, Magaziner Erzsit és Tompa Bélát, valamint a többi szereplőiket esténként hatalmas ünneplésben részesíti a Revü-színház közönsége. (*) A Vígszínházban holnap, csütörtökön ,„A zsábá"-t ismétlik meg Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Varsányi Irént­­e Haraszthy Hermin fel­léptével a főszerepeikben. Pénteken a színház leg­frissebb nagy sikere, „A nagyvilági nő" kerül szinre Gombaszögi Fridával a címszerepben. (*) Vastaps a Magyar Színházban. Drámai színházakban ritkán hallható olyan zajos tap.*, amilyen Kardos Andor „Éva és a férfiak" című­­Cinjátékát esténként kíséri. Különösen a bravú­ros második felvonás után tör ki a taps olyan elementáris erővel, hogy a szereplők kénytelenek még a vasajtó előtt is megjelenni. A darab, csü­törtöki, pénteki és vasárnapi előadására is töme­gesen v­­rro k­iá­k a jegyeket. (*) Ceilész Lajos a „Patiká"-ban találta r­eg azt a szerepet, amely a nagy színészek pályáján döntő jelentőségű szokott tenni. Petheő Attila is fellép­hnét a. ,,Patiká"-ban és pompás magyar nótákat­­énekel Varjas Antalnak és zenekarának­­kísérete­­mellett. Szép Ernő állan­dóan táblás hasia­kat vonzó gyönyörű darabjának kiváló főszereplői Simonyi Mária, Bánócziné, Marosi Adél­, továbbá Bérezsy, JkCatiny, Zilc.hy és Bánóczi. (*) Mindennap tábla az Andrássy­ uti Színház,­bén, ezzel jondarezhetjük leginkább az Andrásssy­uti Színház pompás műsorának páratlan sikerét, amelyben döntő része van Kökény Ilona, Rajna Alice,­Borcos, Bársony, Bánóczi és Abonyi mű­vészi játékának. Filmszínház­aik (*) Mozgókép-otthon. P. Menicheli páratlan művészetét csodálja a közönség Dumas Sanda világhírű regényé­ben, amelynek címe „Claudius mester felesége". Az előadások fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Hangversenyeit (*) A Sztojanovits-rercett bemutatkozó ének­faangvarsénye iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg­. Nemcsak az a tény, hogy a Sztojanovits ne­vegek nagynevű atyjuk dalkultuszát akar­já­k­ foly­tatni, érdemel különösebb figyelmet, hanem az a­­ körülmény is, hogy ez az első hazai tercett. Az estélyre, amely vasárnap d­élután négy órakor lesz a Zeneakadémiában, jegyek 4—22 koronáig kap­htatók a Szent István­ Társulat könyvkereskedésé­ben (Kecskeméti­ utca) és Toldi Lajosnál (II., Fő­ utca 1).. (*) Filharmónia. A Filharmonikusok X. hang­versenye március 8-án este hat órakor lesz a Zene­akadémiában. Vezényel: Kerner István, közre­működik Barr Emil. Műsor: Berlioz: Symphonie fantastique, Csajkovszky: Hegedűverseny, Svend­sen: Párisi karnevál. Jegyek Rózsavölgyinél. (*) Rózsavölgyi hangversenyei S. Gervsy Erzsi és Schmahl Reynoldné duettestélye ma este fél hétkor­ — Friedenthal István hangversenye holnap, március 5-én.­­— Dohnányi Ernő és Széll György kétzongorás hangversenye március 6-án. — Anthes György matinéja nukcius 14-én. — Dohnányi Ernő utolsó zongoraestélye március 18-án. — Antalffy-Zsiross Dezső orgona-matinéja Lukács Sári énekesnő közreműködésével március 21-én. (Képszerű helyárak.) — A Mell Theresa szavalóestélye március 21-én. — Bach : Máté-passio április 1-én. (*) Méry Béla hangversenyei. A március 15-iki mű­­vészest­él­y a Vigadóban öt órakor kezdődik. Gazdag műsorából kiemeljük: Huber, Saint Saens, Erkel, Heritte-Viaxdat, Goumad, Thomas, Rubin­stein­ és Popper műveit, amelyek előadásában résztvesznek: egy kitűnő férfi- és fiú-énekkar, Adler Adelina, Grünwald S. tenorista, Bürger Erzsi, Buttula László és a Bürger zongoranégyes mint­ szólisták. — Csillag, József­né március 18-iki tém­a-estélyére a jerryek nagyobb része már elkelt. A kitűnő koloratúréne­kesnő csupa brilliáns ének­gzámokat vett fel műsorába Mozart, Rossini, Erkel, Verdi és Donizetti operáiból, befejezésül pedig Strauss Del­rien-k­er­in­gőjét énekli el. — Wehner­­Géza március 20-i fai magan érde­kes műsort játszik Reger, Guilmant, Lernens,­­ Franck és Widor műveiből, amelyeknek nálunk ez lesz a bemutatójuk. Közreműködő Csuka Béla gordonkaművész. — Corodini Margit, akinek a m­ult évben nagyon meleg sikere volt, zongoráé®­­e­lyét március 23-án tartja,a Zeneakadémiában na­gyon érdekes műsorral.* (*) A holland-magyar Wilhelm­us—robban­művészpár kétzongorás hang­versenye szerdán, már­cius 10-én, este fél hat órakor lesz. A hangverseny iránt igen nagy érdeklődés ft mutatkozik. Jegyek Rózsavölgyinél. WHW«—.1M­ .„„.I, • l • I.MNI. » • I KÖZGAZDASÁG Postapénz (A Pesti Napló postájából) bankokkal összeköttetésben álló közönség panaszkodik, hogy a bankok pénztárai csak posta­­zzel fizetnek és ami külön kellemetlenség: alig a­djak mást, mint ötkoronásokat. Ha pedig a kö­zötség tiltakozik ellene, az a stereotip válasz, hogy az­ Osztrák-Magyar Bank is csak ebben a pénz­nemsé­g fi­ rt­­­jjg?" nnp-brunk­ csakugyan egymillió koronát" Lappit ,, ötkoronásokban. Hogy ez mit je­­lent, arról a bankpénztárnokok tudnának hajme­resztő dolgokat mesélni. A pesti bankoknál tudvalévőleg, a postapénz a fő fizető eszköz. Mégis érthetetlen, hogy bankjaink eddig semm­i lépést nem tettek a postapénzből ere­dő anomáliák kiküszöbölésére. Mert az nyilván­való, hogy a pénzjegyek át­nyomása magasabb cím­letekre a postatakarékpénztár szempontjából nem egyéb pénzkérdésnél. Az átnyomás kétségkívül költ­ségekkel járna és ez lehet csak a­z akadálya azn­­ak, hogy a postatakarékpénztár nem cseréli fel ezeket a kis összegről szóló jegyeket 1000.es, 5000-es vagy 10.000.es jegyekre. Ha azonban, az érdekelt körök és itt elsősorban a pénzintézetekre, tőzsdei érde­keltségre, s­.b. gondolunk, hajlandók lennének ezek­nek a semmiesetre sem túl magas költségeknek­ a viselésére, nézetünk szerint mi sem állana útjában annak, hogy a postatakarékpénztár megfelelő ösz­szegű ötkoronások bevonása ellen 1000-es, 5000-es, vagy tízezres jegyeket hozzon f­orgalomba, ami pedig igen nagy könnyebbséget jelentet« úgy a bankok­ra, mint pedig a nagyközönségre nézve. A magasabb címletek­,­­forgalomba helyezése még egy másik jótékony hatással is lehetne finan-­­­ciális épületünk eme mostohagyermekére: piaca" találhatna mint valuta az ujabb nemzeti államok tőzsdéin és ezzel értékében emelkedhetnék és pari árfolyamra juthatna a kékpénzzel szemben, míg jelenlegi állapotában, nagy volumenjénél fogva, teljességgel szállíthatatlan és így a külföldi piaco­kon meg sem jelenhetik. Müller Vilmos: A házü£ietés akadályai. "A magyar házépítés akadályai meglehetősen izánereiesek. Talán nem ennyire tudott dolog arc, hogy Angliában szintén küzködnek ezzel a kérdéssel. Ott sincs elegendő laká­s. Az illetékes körök minden oldalról meg­vitatták ezt a kérdést, mert végtelen nagy fontos­ságot tuladonítan­ak neki. „Az állam biztonságának egyik legmegbízhatóbb alapja — mondot­ta Lloijd George miniszterelnök egy ankéten — a családi élet Ház nélkül pedig nincs család­i élet. Mit csi­náljon most az a sok család, amelynek elhelyezé­sére majdnem egymillió házra lenne szükségA tanácskozás az építkezés akadályait ké­t pontba összegezte. Az egyik a munkáshiány, a másik a tőkehiány. Építőmunkás kevés van s a magas bé­reket féltékenyen őrző Trade Uniónak nem­ hal­­­an­dók újabb "munkásokait soraik közé ereszteni, nohra hétszázötvenezer leszerelt ka­tona szívesen vállalna építőmunkát. Minthogy nem szervezett munkások,­­egyelőre nem dolgozhatnak. A tőke­hiány oka az, hogy a munkásházak építése nem rentábilis. A bérösszeg oly alacsony, az építés meg oly drága, hogy nem érdemes tőkét belefektetni­ Egy angol kőmives ma egy nap feleannyi téglát, épít be, mint a háború előtt, de rr még egyszer annyi bért kap, mint a háború előtt. Magyar hadikölcsönök Berlinben, Berlinből jelentik. Az itteni piacon az utóbbi időben ma­gyar értékek, főleg pedig magyar hadikölcsön iránt igen nagy érdeklődés nyilatkozott meg. En­nek következtében magyar hadikölcsönben erős javulás észlelhető. Hadikölcsön, amely még a­ múlt héten 10-re állott, tegnap 47-re, ma pedig 48-ra emelkedett. A Fantó-részvények többségét megveszik a franciák. Bécsből jelentik, hogy Siegherdt párisi tárgyalásai során az Államvasúttársaság ügyein kívül a Fantó-féle petróleumvállalat részvény, többségének eladásáról is végleges döntés történik Az utóbbi vállalatra már régebb idő óta reflektál egy francia tőkéscsoport, de a Bodenkreditanstalt szeinte teescie sétá­ltjani. azóta m­egjavították.. ."a propozicióikat és ezek" alapján most valószínűleg az ő kezükbe kerü­­l a Fan­ta-részvények többisége. A . .francia­ éreskereség három tagot fog deregálni a vállalat igazgatósá­­gáb­a. i­. • A megjutalmazott viiliszaí­lés. liQ"y a íjjfcm­zet­közi­­pénzpiac mily k­iákságokat, szi'^ mont,arcban, ták. Szabadlábra csak abban az esetb­e vc-V.r.k.. hajlandók ő,t helyíteni, ha ötezer frank biztosíté.. kot tész lei A berlini kereskedő — aki akkori va-­ luta árfolyama emellett — hétezerötszáz márkáért megvásárolva az ötezer svéjei.. frankot,­letette biz­tositékul s a­zu­tán szépen hazament a német fő-* Városba. Vefer Uygp­cknál fogva azt ü­gyet nem tárgyalta le rögtön, 'á biróság, • elhúzódott, mosta­náig. A kereskedőt­ most­ háromezr frank pénz­büntetés­re ítélték,­­ezenfelül h­árom­száz f­ra­nknyi költséget is neki kellett­­megfizetni. A tef.eit"bizto­sítókból megmaradt 1700 . frankot természetesen visszakapta, amit ő most' huszonnégyezer" márkára váltott be. Ez az üzlet tehát.­uettto tizenhétezeröt­száz márkát eredményezett a Csempésznek. A berlini tőzsdén ma is ,ní­gy hajlandóság mu­tatkozott­­ realizálásokra, a kurzusok iránym­lásaa azonban s­em volt nagy­ arányú. A nagyobb tu­c­at, csak egyes gyarmati részvények szenvedtek. A ha­jósvállalatok és bányák részvén­yei em­elkeznek és a zárlat felé ,általában megszilárdult az üzlet iránya. Az iparosok segélyezése. A kisipari hitelakció helyi bizottsága a háború következtében, vagy a proleterdiktia­túra és ellenségess megszállás folytán Vagyonukat vesztett vagy vagyonukban megkáro­­sított iparosok­ segélyezéséig" ma délelőrt mintegy harminc kisiparosnak, egyenkint 5—10.000 koro­náig,t­erjeplő hitelöíszenet­ szavazott meg. Zürichi valutaárak. Devizák:­Berljin (5.1­0, Bécs 2.45, Prág­a 6.30, Amsterdam .225.25, Washington­­6.15. London 21.10. Páris 4­3.25, Brüsszel 45.21/Ko­penhága 92.50,­ Stockholm 115 Krisetiania 100, Madrid 100.75, Buenos-­Aires 238, Zágráb 4.40, Ivrakó 2.60, Budapest 2.30, Korona bankje 2?v bé­lyegzett 2.45, nem bélyegzett 2.75. K­ TUDOMÁNY ÉS IRODALOM (A Kisfaludy-Társaság ülése.) Szerdán dél­után tartotta a Kisfaludy-Tá­rsiatság rendes havi filibiu­iiei­­'niva­r "r'i Zsolt, elnöklete alatt. Szász Károly titkár bejelentette, hogy Huszár Károly miniszterelnök kimentette tév­éd­a­­t­át, Horthy­ Miklós kormányzó pedig­ levaiba mon­­dt a TársaS­ágnak köszönetet a nemzeti hadi ja­vára rendezett matinékért. A TÁrsa • . •!",(m­irt Jakab Ödön rendes tagot, akit a Pet-'jJ-'i r .• •* nagydijával tüntettek ki. Gróf Zichy G. , a d­­ik­tatúra alattffr élményeiről tartott felolv. 3t, majd Szávay Gyula olvasta fel „A képmutog cim­mel Arany János emlékünnepére irt költ . "í­v.., melyben a szalontai nótárius-költő életét rájzolíti meg. Utána Rákosi Jenő . müvészi • felolva?. n Rákosi Viktor elbeszélése, i^A föld cselfekszik"' került sorra, végül Kozma Andor olvasta fel m-ly tetszés mellett Bárd Miklós hazafias verseit.­­ A felolvasóülést zárt ülés követte," amelyen'a ki­­­mondott másodfőitkár helyébe Kéky Lajcot vál­asz­tották meg. A múlt ülésen megválasztott Hegedűs Lórántot gróf Tisza István helyére,­­Papp Ferenc-t pedig Thewrew­c Emil helyére sorolták be,­ ak­ik székfoglalójaik alkalmával elődeikről fognak meg­emlékezni. Elhatározták továbbá, hogy a novem­beri rendes ülést gróf Tisza István emlékének szentelik, amelyen Beöthy Zsolt,­­Angyal Dávid és Kozma Andor, valamint Jakab Ödön fogják Tisza emlékét méltatni. Szilády Áron és Rákosi Jenő ötvenéves, tagsági jubileumának megünneplését valamelyik tavaszi ülésre tűzték ki. Szilády iro­dalmi munkásságáról Négyessy László fog meg­emlékezni, Rákosi Jenőt pedig Berzeviczy Albert fogja üd­vözölnii, ma­jd Rákosi válasza után Beöthy Zsolt fogja ismertetni Rákosi fellépése korának irodalmát.­­ Elhatározták végül, hogy az iro­dalmi matinék bevezető előadásait, melyeket Beöthy Zsolt, Herczegh Ferenc, Kozm­a Andor és Négyessy Lász­ló tartottak, „Magyar klasszikusok" címmel kiadják, valamint kiadják a Társaság „év­lapjait" is és mint pártolói illetményt Radó Antal „A magyar né­p története" és Bárd Mi­klós „Vezek­lés" című­­ versei ,'Regényét bocsát­ják 'közre. A Tár­saság már mai ülésén folga­lkozott Petőfi születé­sének százé­ves évfordulója méltó megünneplésével, esetleg a többi irodalmi társaságok­ bevonásával. aimit nmnmMMfr.arguaa FELELŐS SZERKESZTŐ • MESTER SÁNTKMR KIAIDÓTULAJDONOS .

Next