Pesti Napló, 1920. március (71. évfolyam, 53–78. szám)
1920-03-02 / 53. szám
- I PESTI NAPLÓ 1320. március 2. LMorszfig vfsznntasitja Oroszország békeajánlottit Megszakadtak a tárgyalások Olaszország és Szerbia között — Európa Ínsége A franica sajtót nagyot^«nyugtalanitja az enenienak OroszországgaL^íciniben követett politikája és egyértelmüj&'támadja Angliát. Pertinax ezt iga, az Edit de Paris-ban, Lloyd George meg lehet elégedve, hiszen egy esztendő óta fáradozott azon, hogy a szövetségesekre ráerőszakolja ezt a politikát. Most mindazok az orosz elemek, amelyek még ellenálltak 31 szovjeturalomnak, Németországhoz fognak húzódni. Gauvain ezt írja a Journal des Deixits-ban A rémuralom megteremtőit nem távolít ják el, csak a kezüket kell megmosniuk, mert Llyod George nagyon sokat ad a tiszteságra. A fegyverekkel való nyilt hadiállapotot fölimították földalatti aknaharcok. Franciaországnak meg kell erősítenie belső frontját a bolsevikok manőverével szemben. A Temps azt írja, hogy Lloyd George nem magyarázta meg politikájának indító okait, valószínűleg egyáltalán nincs magyarázni valója. A szövetségesek politikájának sohasem volt horizontja. Londoni jelentés szerint a népszövetség bizottságának, amelyet a legfelsőbb tanács nemrégen nevezett ki és amelynek az oroszországi helyzetet kell megvizsgálnia, ötven tagja lesz. A bizottságba munkásokat, munkaadókat, továbbá pénzügyi, politikai és gazdasági szakembereket választanak be. - l u- *»l. ' Tegnap a lengyel parlament tanácskozott a Szovjet-Oroszországgal való béketárgyalás irányvonalairól. Az ülésről szóló tudósítás ezt mondja: Lengyelország visszautasítja a békeajánlatot, követeli a végrehajtótt fölosztás érvénytelenítését és fix elette elkövetett történelmi igazságtalanság jóvátételét. Követeli továbbá, hogy biztosítékot adjanak Oroszország és Lengyelország békés baráti viszonyára nézve. A lengyel köztársaság népszavazást követel a lengyel közigazgatási területen túl eső vidékeken, amelyek 1772. előtt Lengyelországhoz tartoztak. Azt új államok érdekében követeli Lengyelország, hogy a Lengyelország és a tanács, kormány között esetleg megállapítandó föltételeket tez egész orosz nép képviselői erősítsék meg. Lengyelország tehát nem ül föl a szovjet kormány ajánlatának, hanem kézzelfogható garanciákat követel, mielőtt tárgyalásokba bocsátkozik. Hogy mennyire indokolt a lengyelek bizalmatlansága, azt — eltekintve ezt, eddigi tapasztalatoktól — egy Ma érkezett amsterdaim hkr is mutatja, amely szerint a bolsevisták újabbi offenzívára készülnek. Különösen a nyugati frontot erősítik a meg és a liíván és a fehérorosz frontra is nagy csapatokat vittek. Ezekre a harctereikre a legutóbbi napokban tizenhét vörös hadosztály érkezett Wilson jegyzése következtében az adriai l Srbís abba a stádiumba került vissza, amelyben a párisi értekezlet kezdetén volt több mint egy esztendő előtt. Mint az olasz lapok hangsúlyozzák, előreláthatóan Wilson magatartására való, tekintettel Olaszország és a délszláv állam között minden közvetlen tárgyalás hiábavaló lesz , ezért nem is érdemes megkezdeni ezt a tárgyalást Az entente-tanács napirendjén most a gazdasági és pénzügyi kérdések állanak. A tanács két osztálya, a gazdasági és a politikai osztály, szombaton két külön ülést és egy együttes ülést tartott. A gazdasági osztály folytatta a helyzet megvizsgálását, hogy megállapítsa az árdrágulásból eredő európai gazdasági deficitet és a drágaság orvoslásának módjait. Megállapították, hogy különösen a németek tápláléka"kevesebb kalóriát tartalmaz, mint amennyi a legfelsőbb tanács gazdasági osztálya szerint az ember szükségletéhez megkívántatnak. A szövetséges államokban uralkodó viszonyokra vonatkozóan megállapították, hogy a nagyban való eladás árai a háború előtti idővel szemben Franciaországban és Olaszországban 300, Angliában 170, Japánban 160, Amerikában pedig 120 százalkkal emelkedtek.Ausztria, Magyarország és Lengyelország helyzetét behatóan vizsgálták. A segítő intézkedésekről folytatott tanácskozásnak még nincs erediménye, mert lehetetlennek tartják, hogy Amerika segítsége nélkül megoldhassák az európai élelmezés válságát . A legfelsőbb tanács politikai osztálya folytatta a török békeszerződés határozmányainak megvitatását és több határozatot hozott. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Cilieiában újabb örmény mészárlás volt , Lloyd George kérte, hogy ez± a kérdést nyomban vegyék tárgyalás alá. Lloyd George kéréséhez képest együttes ülést hívtak össze, amelyen megbeszélték, minő intézkedéseket kell tenni a további mészárlások megakadályozására. Lehetséges, hogy ebben a kérdésben külön demarcheot fognak intézni a szultánhoz. A francia szocialisták az erőszak békéje ellen Longuet sem akar Leninhez csatlakozni Mint egy nouilLyf*szt4 ci atáviratjelenti, a visz- . sea hóchitott Stjiaiburgban kongresszusra gyűltek egy ftfra Sagt TEaország szocialista frakciói, s ezen a kongresszuson két jelentős nyilatkozat hangzott el Az egyik nyilatkozatot Longuet, a baloldali szocialisták egyik vezére tette, aki határozottan kijelentette, hogy az ő pártja is távol áll a moszkvai szélsőséges programmtól, a másik nyilatkozat a francia szocialisták egyetemének a nyilatkozata, amelylyel tiltakoznak a versaillesi erőszakos béke ellen s a Versaillesben megkötött szerződések haladéktalan érvénytelenítését követelik. A kongresszus tegnapi ülésén Longuet felolvasta a krisztiániai bolsevista irodának egy sürgönyét, amely Leninnek egy újságcikkét tartalmazta. Az orosz bolsevisták vezetője ebben a cikkében természetesen a proletárdiktatúra mellett tör lándzsát. A sürgöny fölolvasása a kongresszuson kínos hatást keltett. Weill György, aki a német Reichstagban Metz városát képviselte szocialista programmal, de a háború alatt a francia hadseregben küzdött, kijelentette, hogy ha a franciák elfogadták volna Lenin elveit a breszii-litovszki béke idején, akkor Vilmos császár ma Reimsban Franciaország királyává koronáztatta volna magát és a francia szocialisták aligha ülhetnének Strassburgban. A délutáni ülésen Longuet expozét tartott, amelyben beszámolt aról, hogy az ő pártja sem akar csatlakozni a III. Internacionáléhoz. Sem az angol szocialisták, sem az osztrákok, sem a svédek, sem a hollandok nem fogadják el Lenin elveit. Kivel akarnának tehát internacionálét csinálni? A kongresszus a tanácskozás során határozati javaslatot fogadott el a versaillesi erőszakos béke ellen, amely újabb csíráját rejti magában a világ, háborúnak és örökössé teszi a gyűlöletet. A francia delegátusok többsége a versaillesi és a stá germaini békeszerződések azonnali érvénytelenítése és a népek internacionáléjának összehívása mellett foglalt állást A strassburgi kongresszus alkalmából a francia baloldali szocialisták lapja, a Populaire megállapítja, hogy Poincarénak, a jóvátételi bizottság elnökévé történt kinevezése csak fokozza a nemzetközi feszültséget. A kp kifejti, hogy Poncaré, Millerand, Barrés, Barthou, a rojalisták, a háborús párt és a Rajnai balipárt annexiójának hívei ezzel valósággal újabb offenzívába kezdtek. Franciaország szocialista pártja meg kell, hogy mutassa, hogy ezen az útontovábbhaladni nem lehet. A párt erélyesen állást fog fog kennia nacionalizmus és imperializmus ellen. Mint egy genfi távirat hírfel adja, a berni francia követség megtagadta a láttamozást Graben nemzeti tanácsos, szociáldemokrata képviselőnek, aki a Strassburgi szocialista konferenciára akart utazni. A Paix értesülése szerint a francia határrendőrség Boulogneban feltartóztatta a strassburgi konferenciára utazó angol delegátusokat és irataikat is elvették tőlük. Millerand letöri a vasutassztrájkot A vasutasok sztrájkja — minit Páriából táviratozzák — a pénteki nap folyamán stagnált. Az orlénsi, a keleti és az északi hálózaton a forgalom csaknem teljesen normális. Millerand miniszterelnök a képviselőházban ismertette azt a határozott álláspontot, amelyet a kormány a sztrájkkal szemben elfoglalt. — A kormány — mondotta a miniszterelnök — nem riad vissza semmiféle rendszabálytól sem, amely a törvények értelmében rendelkezésért áll, hogy a sztrájkot letörje. A képviselőház lelkesen megtapsolta a miniszterelnök beszédét és nagy többséggel elfogadta az automobilok rekvirálására vonatkozóan beterjesztett törvényjavaslatot. Szombaton délben a vasutasok megkísérelték az általános sztrájk proklamálását. Hála a kormány erélyes intézkedéseinek és a közönség önkéntes, lelkes támogatásainak, a vasutasok kísértete meddő maradt A sztrájk közvetlen oka az volt, hogy a páris—ilyen—földközi-tengeri vasúttársaság megbüntetett egy katonamunkást, aki szindikalista jogokat akart gyakorolni. A kormány praktikus ezemendi szabályokkal sikeresen vette föl a harcot a sztrájk ellen. Páris és Lyon között automobilok közleked* nek. Páris ételfmszerkészletei elégségesek. A légi* szolgálatot Páris és London között megkettőz* tették. •A Petit Párisiér jeterrői, hogy a szombat minisztertanácson közölte, hogy az ügyészség EST akcióba lépettés számos letartóztatási parancsolt adott ki. Letartóztatták a szindikalisták egyesületének helyettes főtitkárát, Micholist, mert ő volt az, aki a sztrájkmozgalmat kezdeményezte. Az eljárást izgatás címén indították meg ellene. Katonai diktafon Romániában A Vajda-kormány kudarca — Nincs határkiigazítás, nincs entente-hitel Romániában örvendetesen hamar kezdjenel bemutatkozni a pyrizonsi „győzelem" következményei. A „felszabalítított" területek népe lázong, az ország az úslági összeomlás előtt áll, a parlamentben egymást követik azok a jól ismert jelenetek, amelyek a bécsi Reichsratban a monarchia bukását megelőzték s mindezeken felil keleten és nyugatim, északon és délen ellenségek veszik körül... A román sajtó az utóbbi időben már hangot is adott az aggodalomnak: mi vár a büszke „Romania Mare"-ra, meddig tart a pünkösdi királyság? A Dimineaca nyíltan megírja, hogy Vajda-Vojvodát kudarc érte a londoni konferencián. Vajda tudvalevően azért utazott Londonba, hogy jobb határokat eszközöljön ki Magyarország és Szerbia felé s nagyobb entente-kölcsönt "szerezzen Romániának. De a párisi jelentések s azok a levelek is, amelyeket a miniszterelnök dr. Maniu Gyulához küldött, csupán bizonytalan hangú ígéreteket tartalmaznak. A valóság az, hogy a magyar-román határ még nincs véglegesen megállapítva. Vajdai Vojvoda mégis azt az üzenetet küldte haza, hogy reméli: Magyarország felé sikerülni fog Gyulánál határkiigazítást elérnie. Ezzel szemben a jelek arra mutatnak, hogy sem a Maros torkolatánál, sem Szerbia felé nem lehet határkijavítást remélni. Az entemite kölcsönügye is kilátástalan s — mint az Adeverul írja — Vidd Aurél volt pénzügyminiszter, máris kijelentette a tervezett külföldi kölcsönre vonatkozóan, hogy a kölcsön sikerének kevés kilátása van, mert a kormány erősen elhatározta, hogy a követett gazdasági engedmények közül egyet sem ad meg, még akkor sem, ha ezzel a román valuta további esését idézi elő. Az elégedetlenség, amely egyre növekszik nitocsak a megszállt területeken, de magában az anyaországban is, a parlament ülésein is kifejezésre jut, gyakran súlyos botrányokban is, így legutóbb a besszarábiai román rémuralom miatt voltak botrányos jelenetek a kamarában. A vihart Stroescu Vasile besszarábiai képviselő beszéde idézte elő, aki felemlítette azt a rablógazdálkodást, ami Besszarábiában a románok uralma alatt folyik. Stroescu a román parlament egyik legtekintélyesebb képviselője, aki az elnökválasztásig a parlament egyhangú óhajára az elnöki teendőket végezte és aki a háború előtt milliókat juttatott tekintélyes vagyonából román nemzeti célokra. Stroescu kifejtette, hogy Besszarábiában a helyzet kétségbeejtő. A helyi hatóságok rettenetes pressziót gyakorolnak a lakosságra, az igazság, szolgáltatás csődöt mondott, a miniszterek maguk is szemet hunynak az erőszakoskodások felett, úgy hogy Besszarábiában a szabadság fogalma kezd teljesen ismeretlenné válni. — Fájdalommal, kell megállapítanom, — mondotta — hogy Besszarábiában a viszonyok a régi orosz uralom alatt sokkal tűrhetőbbek voltak. E szavaknál nagy vihar támadt az ülésteremben és Jorga, az elnök végül is megvonta a szót Stroescutól. A Humanité február 24-iki száma is borzalmas adatokat közöl a román reakció garázdálkodásáról. A lap szerint a politikai elítéltek száma meghaladja a százezret. A haditörvényszékek ezer. . számra ítélnek el ártatlan embereket. Nemrégen nyolc gyermeket ítéltek el összesen 8 esztendei fogházbüntetésre. Aki nincs megelégedve a román okkupációval, egyszerűen beledobják a Dnyeszterbe. Inculet és Cingareanu miniszterek kijelentették a parlamentben, hogy büszkék ezekre azeseményekre. A magyar foglyok ezerszánva pusztulnak el a hóban és fagyban. A kormányt rövid idő múlva katonai diktatúra váltja föl Averescu tábornok elnöklésével. Felsőbb körökben forradalom kitörésétől tartanak.