Pesti Napló, 1920. április (71. évfolyam, 79–104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egy hóra.1­20 kor. — full Negyedévre 66 « — « Fél évre... 110 « — « Egész évre 320 « — « Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 80 fillér. 71-ik évfolyam. 79. szám 11.r­e­­t. Csütörtök, április 1 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL. Budapest, Rákóczi út 18. TELEFON: József 62—30, 62—81, 62—32, 62-33, 62—34. Nyomda: 51—39. felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—35.­ 1 / / Ultimátumok szédtárgyat ad, hogy külső országok eseményei pult. Hanem azok a férfiak, akiknek az ok­en­nem képesek többé az idegeket mozgásba hozni, zálódás a hivatásuk, ezek jól beállított szem-A közönségtől n­em vesszük ezt rossz néven, miel figyelik-e a körü­löttünk tusakodó világo­.Ezt a szegény közönséget annyi gyötrelem hat? E sokat szenvedett nemzet érdekében hinni marja, nem csoda, ha felfogó képessége eltömi- akarjuk, hogy — igen. Apponyi tárgyal a politikusokkal Készülődés a tiszántuli választásokra — k­ekkék fogadkoznak: kivonulnak a keresztény-pártból gyűlés feloszlatása, K­ubinek Gyula azt állotja, ?­ségüknél fogva jutnak hatalomra. A magyar gaz. . ' , , ,, ..,, , , , „ ,M. 2 da,társadalom színe-java tömörült a Kisgazda és hogy húsvét után okvetlent helyre kell állni- s­emmivespárt zászl­ó­aljj­a,)A és ebbe, a óborból­­tani a szövetség egységét, a­mib­e a kisgazda­­ senkinek sem szabad hiányoznia. A küzdelem és földműves párt a m­laga megban,thatastilan­­ elett most újból és utoljára hordozzuk végig a táborával készen ál. A földművelői ml- j ^^^ XAe^A­iszter azt várja, hogy m­ost miár a keresztény , ezekben a súlyos pillanatokban nem sorakozik a pártban kell bekövetkeznie a guvernementáls­­ zászló alá. elemek csoportosulásának és ,a kormányzatra í áM H Friedrich és Erekjj. WUlobbi időben eay-t képtelen elemek kiválásának. Sokat várnak a politikai helyzet tisztulása­­ általán nemj­apk"'*feT a kereszté­ny pártkörbe. szempontjából gróf Apponyi Alberttől is. A­­ MUtólag-^T"jövő hétre tervezik a pak­lói rasi békedelegáció vezetője csütörtökön este érkezik a kivonulást és arra számítanak, hogy Fangler meg Budapestre és bizonyára hallant fog ke- r­óla, Dömötör Mih­ily, Zákány Gyn a Weix b 1 , . , ... , Konrád, Reichsl Rieha­rd, Onek­er Miklós, Hor­­leim arra, hogy ne csak a kormányzat és a­­ ,­Ajánszky Zoltán és mások is velük menne.. ."Azt hiszik­, hogy a vezérletük alatt megalakí­tandó intranzigens csoport legalább ti­zenöt tagot fog számlálni. Erről ter­mészetesen szó sincs, hír szerint leg­feljebb fi­z kilépésről lehet szó. Friedrichék részt akarnak venni a tiszántúli választáso­kon, ahol a keresztényszocialista jelöltekkel szemben ellenjelölteket állítanak. (Saját tudósítónktól.) A politikában látha Az/ hittük, vég£. van a nagy háborúnak. Még a legsötéteb­bben látóiknak is az volt a né­zetük, hogy legalább egy-két évtizedig csend lesz, legi­labb addig, amíg a népek kipihenik a világharc fáradalmait. Ez az egy-két évtized békességben és nyugalomban fog eltelni. Nem­ így van. A háborúnak nincsen vége, még csak­ igazi fegyverszünet sincsen­. Az, persze, hogy nem az entente és a középponti hatalmak sel­regei iretnak most egymássá* szemtben széles^ van, a képviselő urak hetekig sorokban, hanem más „átcsoportosításban el- •tart&^'^dés & egymás szennyesért kite­desik egymást az emberek, a valóságon sem­mit sem változtat. Ha kinyitjuk az újságot, ultimátumokról, mozgósítás­okról, ütközetekről olvasnak benne, híreket, sürgönyöket és sajnas 'relrársokat. A mostani harci mozdulások és a hat esztendő előttiek között legfeljebb az a különbség, hogy most nem idegen nemzeteik dobják oda egy­másnak a keztyűt, hanem­ az egyes nemzeteken belül — az édes testvérek. "A német kormány ultimátumm­ot küldött a Ruhr-vidéken felállított­ m­lanka seregekhez, ezek viszont ultimátummal válaszoltak, a szak­szervezetek szintén­ ultimátumot bocsátottak ki — s valamennyien azzal fenyegetőznek, ha követelésüket nem teljesítik,­­ megnyitják az ágyuk tűjét, vagy az általános sztrá­jk gránát­esőjét,.­ De a fenyegetőzés­ és­­az ultimátum­lüddözgetés közben itt-ott összecsapnak, elke­seredetten­­verekeszműek, s egy-egy ilyen össze­csapásnak van annyi áldozata, mint két vagy három­ évvel­ ezelőtt­ az igaza harctéri össze­koccanásoknak volt. Nyilvánvaló, Németorszá­got a b­lke mélyéig megragadta a nyugtalan­ság, a szám­ításáról és józanságáról híres nép elveszítette ítélőképességét Ugyanakkor, amikor a németek lábai alatt a föld látszik megnyílni, ugyanakkor Dáraiá­jban is ultimátumokat küldözgetnek egymás­hoz király és munkásság, a katonaság fegyver­ben van, még nem tudja, kinek a pártjára fog állani, az általános sztrájk rettenetes gép­puskáját pedig­ már beállították. Belgium és Hollandia fölött felhők gomolyognak, ki­pikkázik-e belőlük a villám, a jó isteni a m­eg­mondható­ja. Frcsniciaiorszá­g, tea­nyészetesen, nem nézheti nyugodtan ezeket a zajlásaikat, — mozgósított! Mit fog mozgósított hadseregével tenni? Valóban csak a Ruhr-vidék megnyugta­tására szólította fegyverbe fiait,­­ vagy más céljai is vannak? NMli miniszterelnök az olasz kamarában azt m­ondotta, hogy Oroszország­ban miéig mindig másfél millió ember van fegy­verben. Ezt a nagy haderőt alkalmasint nem azért tartják készenléti­en, hogy a vörös zászló előtt parádézzék, hanem hogy foglalkoztassák. Milyen módon? Rejtelem. Az entente kegyel­méből megnagyobbított állam­ok fenek-formák, mesterkélt életüket az im­periailizmus legk­ét­ségbeesettebb eszközeivel igyekszenek m­eghosz­szabbítani. Nyilvánvaló tehát, hogy Páris nem­ tudott békét adni a világnak. Továbbra is hárbér után élünk, a népek erőszakkal és fegyverrel vágnak maguknak kivezető utat a tűrhetetlen hely­­ze­tből. Ebben a füstölgő kavarodásban a mi kis országunk békés, andalító, kies liget,­­ ha a külső szín után ítélünk. Parlamentáris testü­­lete m­egeléged­etten tölti húsvéti szünidejét, s erőt gyűjt a legközelebbi pikantériákkal tele­tűzdelt tanácskozásaira. Az emberek feje sem­ fáj a világ bajától; a kenyér, a ruha, a cipő, ami nincs, és a drágaság, ami van, aranyi­de­­gesedett viszonyra, miniszterelnököt, hanem a pártok vezetőit is tájékoztassa arról, micsoda messzemenő érdeke, fűződik Magyarországnak ahhoz, hogy erőt, egységet, munkát és konszolidációt m­utasson. Bíznak benne, hogy Apponyi fellépése nagyon gyógyítólag fog hatni a pártok közötti ólasér­tegetése után hazamentek a jól megérdemelt­­húsvéti vakációra. De csak­ látszólag van nyu­galom a politikai életben, a pártvezérek­­és azok a tényezők, akik komolyan törekszenek arra, hogy végre m­unkaképessé tegyék a par­lamentben dulakodó honatyákat, keményen dolgoznak a konszolidáció érdekében. Húsvét után, amikor nagy horderejű pénzügyi és poli­tikai javaslatok kerülnek a nemzetgyűlés elé, félreérthetetlenül ki fog cserülni, munkaképes-e a képviselőház, vagy elérkezett az ideje annak, hogy a kormányzó üzenetet küldjön a nemzet­gyűlésnek: állítsa helyre munkaképességét. A munkaképtelenség egyik oka az, hogy a ke­resztény blokkban két, számra nézve egyenlő erejű párt áll egymással szemben. Az ilyen koalíciós alapon való kormányzást állandóan megkavarja, gyakran lehetetlenné teszi a két párt hatalmi tusája, amelyek­ben a törvényja­vaslatok tárgyalása, vagy azoknak sorrendje körül támadnak, hol a miniszteri, álla­m­tittkári, kormánybiztosi méltóságok kiosztásánál. A kor­mányelnöknek tojástáncot kell járnia, mert nem tudja, melyik kijelentésével, melyik in­tézkedésével bontja meg a blokk egyik vagy másik pártjának érzékenységét, hataim­ aspi­rációit A politika vezetői remélik, hogy a húsvéti szünetben sikerül m­ajd azokk­al a képviselők­kel, akik a virtuskodást, sze­mélyeskedést, vá­daskodást előbbrevalóna­k tartják az ország dol­gánál, ha nem térnek észre, magatartásuknak nem lehet más következménye, mint a nem­zet­ A külügyi- és belügyi miniszterség betöltése A tiszántúli választásokat május végén, de legkésőbben június elején megtartják. A belügymi­niszter elrendelte a választók összeírását és e hó­nap közepén kiírj­a a kormány a választásokat. Ma már e kérdésben sem a kormány tagjai, sem pe­dig a pártok között nincsen eltérés. A Tiszántúlon végbement eseményekkel egyébként foglalkoztak a kormány tagjai. Többen szóvá tettek bizonyos sé­relmeket. Soós Károly honvédelmi miniszter meg is ígérte panaszolt esetekre a szigorú vizsgálatot. Aktuális kérdések közé tartozik a külü­gyminisz­terség betöltése. A miniszterelnök nem adta fel a reményt, hogy sikerülni fog gróf Teleki Pált erre az állásra megnyerni. Telekivel a miniszterelnök tárgyalni fog. A belügyminiszteri tárcát az ünne­pek után mindezt bizony­nyal betöltik. Mihelyt meg lesz az új belügyminiszter, a kormány kinevezi a kormánybiztosokat is. Az államtitkárságok betöl­tése az indemnitási javaslat tárgyalása utáni időre marad, amikor egyes minisztériumok állam­titkári hivatalait a költségvetési javaslatba intéz­ményesen­ felveszik. A kisgazdapárt a Tiszántúl gazdáihoz A Kerestántal Keresz­tyéni­ Kisgazda és Föld­ig­­yespárt a Tiszántúl magyar gazdaközönségéhez az alábbi szózatot intézte: — A magyar gazdatársadSaleronek és a nwv­­gyar föl­d­mi­velőnépnek ezen az alkotmányoz. n­emzetgyű­lésen méltó helyet kell elfoglalnia és oly­an számarányban kell képviselve lennie, amely tényleg megfelel az ország lakossága fo­gl­a­lkozás szerinti s­zá­mazá­nyainak. Hazánk lakosságának túlnyomó része földmiveléssel foglalkozik. Ezt a tábort a nemzetgyűlési választásokra egyesíteni kell és a magyar földm­­ivelő nép képviselőit mint egy megdönthetetlen diadalmas sereget kell beve­zetni a nemzetgyűlésre. Ez a célja a Keresztény (Keresztyén) Kisgazda és Földandiics-pártnak, amelynek vezetőségében helyet foglalnak a ma­gyar agráreszme kipróbált vezérei. Lehetetlenné kell tenni a jövőben azt, hogy olyan osztály elé jus­­sanna­k vezető szerephez, amelyek hazánk lakosság­fiának elenyésző részét teszik s csupán szervezett- Erekyik a jövő héten vonultak ki

Next