Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)

1920-07-15 / 167. szám

2 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1920. julius 15. Ágoston Péter népbiztos kihallgatása lA szerdai tárgyalást_ az elnök kilenc órakor nyitotta meg^Bevezetik Ágoston Péter népbiztost. Elnöknek^ arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát,­Ágoston azt feleli: Nem. Az a vád, ami ellenünk folyik, — úgymond — tulajdonképen helyzet-tragédia, mert hiszen ha még ma is kor­mányon ülnének Kun Béláék, akkor azok, akik most itt vannak a vádlottak között, éppen úgy itt lennének Kun Béláék alatt, mint most. Amit­­ én el fogok mondani, az tulajdonképen história és társadalomtudomány egyszerre. Kijelentem, hogy az ententetal folytatott tárgyalásaimon minden­kor korrekt voltam. Én a közért dolgoztam a múltban, a háború alatt és a forradalom alatt. Tőlem a forradalom alatt nem kérdezték, hogy mik az elveim, tehát feltettem, hogy mindenki tudja­ azt. XXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X Én az elveim mellett maradtam és maradok. Tekintve azonban, hogy állandóan összetévesztik a szo­cializmust a kommunizmussal, a kommunizmust a bolsevizmussal, hosszan fejtegeti, hogy a bolse­vizmus tulajdon­képen hoszúállás, mert mindenki­től, aki munkája által vagyont szerzett, ezt erő­szakkal el akarja venni. A szocializmus álláspontja az, hogy mindenki munkája és képessége szerint honoráltassék. A francia törvénykönyv ezzel­ a mottóval kez­dődik. Mindent megérteni és mindent megbocsá­tani. A mi törvénykönyvünknek nincs ilyen mot­tója. A bolsevizmus alatt a tisztviselőket elűzték hivatalaikból, gyilkoltak, raboltak stb., s hogy mindez megszűnjék, behívták a románokat, akik ugyanezt művelték a magyar tisztviselőkkel. Kér­dés tehát hogy több jogosultsága volt-e a románok bevonulásának, mint bármely más állapotnak. Lehetséges, hogy egyesek rosszul végezték a rájuk bízott dolgokat, lehetséges, hog­y rólam is azt fogja mondani a tekintetes törvényszék, én azonban tudom, hogy senki sem csinálhatta nálam jobban. Ezután idézi Aristotelest és Voltairet és az idé­zetekből azt a következtetést vonja le, hogy ők is fájdalmat akartak megszüntetni. Hogy ez meny­nyiben sikerült, az más kérdés. Ők közelebb álltak a szent atyák kommunizmusához, ők inkább azt akarták megvalósítani, ami a szerzetesrendek kebelén belül tapasztalható. X X X X X XXXXXXXXXX XXXXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X Ő, akiről kormányjelentés megálla­pította, hogy a hábor­ú előtt egyedül fejtett ki pacifista működést, mégis a háború kitörésekor önként jelentkezett katonának itt azt kérdezhetik, hogy micsoda következetlen ember lehetett. Erre azt feleli, amit Bismarck is mondott, hogy kö­vetkezetes csak az ökör lehet. Ezután az elnök Ágoston kérelmére, aki betegségére hivatkozik, szünetet rendel el. Szünet után Ágoston folytatja vallomását. Elmondja még, hogy Nagyváradra kerülvén, ott jogakadémiai tanár volt. Különbféle jótékony egyesületekben tevékeny részt vett. Megalapította Nagyváradon a népirodát, mely az országban akkor a második volt. Alapított napközi otthont is, ahol a gyermekek százai kaptak ellátást. Ekkor meg is választották a szegénybizottság elnökévé. A papság ellenezte ezt, mert ő szocialista volt. Én szocialista mi­voltomból sohasem csináltam titkot. Fizetést ezekért az állásokért nem kapott. A pol­gárságnak a szociáldemokrata pártba való belépé­sét rossz szemmel nézte és a belügyminisztérium tisztviselőinek, mikor megkérdezték, hogy belép­jenek-e a szociáldemokrata pártba, azt felelte, ne tegyék, mert abban az esetben ha a tisztviselőket baj vagy támadás érné, meg fogja védeni őket. A lapok Leninről és Trockijról úgy írtak, mint félistenekről, akiknek egyedül áll mód­jában az entente imperializmusa ellen a szomorú sors elé néző Magyarországot megmenteni. A bolsevizmus működése a „Népszava" elleni támadással robbant ki. Hogyan szervezték azt, nem tudja és később, sem derítette ezt ki semmiféle vizsgálat. Külügyi szervezetünk nagyon gyenge volt és folytonos személyi változásoknak volt kitéve; jellemző erre, hogy ő mint belügyi államtitkár járt el valami szénügyben Vyxnél. Károlyi Mihály gyenge volt és mindenki várta, hogy keményebb, ténylegesebb hatalom vegye át a kormányzatot. Amikor a pro­letárdiktatúra kitört, ő estefelé felment a köz­ponti városházára, ahol Kun Béla beszélt. Hogy­ Kun mit beszélt, arra nem volt kiváncsi, sem figyelmes, mert­ a beszéd nem neki szólt, Kun in­kább lelkesítő beszédet mondott a tömegnek. A Körúton láttam először a statárium-rende­letet, melyen az én nevem is alá volt írva. Én erről a rendeletről így szereztem tudomást. Ennek meg­szerkesztésére semmi befolyást nem gyakoroltam. A diktatúrát egyébként is mint egy átmeneti álla­potot vezették be. Az ország háborúiban volt s más eszköz nem volt a hatalom átvételére, mint a dik­tatúra. XXXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X XXX X X X X X X X Ágoston rátér ezután Kun Bélával való ismeretségére. Az, hogy Kun Béla is összeköttetésben állott Leninnel, téves. Előadja azután, hogy miként lett külügyi népbiztos. Elmondja, hogy Károlyitól hogy vették át a hatalmat. Ez egészen simán ment. Hallo­ték át a hatalmat.Ez egészen simán ment. Hallo­másból tudom, tehát nem tényként állítom, hogy sehol lázadás nem történt. A tisztek, a bíróság, mindenki felesküdött. Bevallom, nekem a szociali­zálás gondolata, hogy az ipari üzemeket szociali­zálják, szimpatikus volt s sohasem volt szimpa­tikus, mint szociáldemokrata embernek, a főpapok, arisztokraták és nagytőkések uralma. A március 22-iki eseményekre vonatkozólag elmondja, hogy Borghese herceggel 22-én délelőtt találkozott elő­ször. Magánbeszélgetés folyt le köztük. Az ő vezérgondolata az volt, hogy Oroszországgal szö­vetséget kell kötni, mert Magyarországot egyedül ez mentheti meg. Lehetséges, hogy hibát követtem el, de az bizonyos, hogy becsületesen akartam el­járni. A forradalmi kormányzótanács összes tag­jait nem ismerte. A régi szociáldemokrata vezére­ket ismerte. A forradalmi kormányzótanács ké­sőbb az egyes rendeletek kiadása miatt két részre oszlott, egy politikai és egy gazdasági bizottságra. Mindegyik bizottságnak volt öt tagja, de lehet, hogy hét tagja. Az igazságügyi népbiztosság adott ki rendeleteket, melyeket előbb ketten-hárman megtárgyaltak. Kun Béla személyes elhatározá­sára is adtak ki rendeleteket. így például Szaba­dosnak népbiztossá való kinevezéseét. A szociali­zálásra­­ vonatkozó rendeletet is így, egymás közt való beszélgetés közben állapították meg. A tár­gyalásokon jegyzőt nem látott és szavazás sem volt. Az elnök ezután a tárgyalás folytatását pén­tek délelőtt kilenc órára tűzte ki. Csütörtökön érkeznek Budapestre a hadifoglyok Az inotai táborba vitt első hadifogoly szállít­mányban még a következő alább felsoroltak ér­keztek haza. Ezzel a névsor közlését befejeztük. Legénység: Deák Gyula e.é.ö., Trautenberger Károly közikat., Madarász József közkat., Bakes János közkat., Márik János közkat., Szűcs István köz­oat., Frank Mór t­z., Schwarz Ödön őrzö., Ke­mény István e. é. ö. szikr., Auslaender Sándor őrm., Polster Ferenc tiz., Tokaji Gábor szkv., Koczkás Sándor honv., Schaitzer József gyal., Petik István, honv., Bruckner Ferenc honv., Meretey Imre honv., Slicker János őrm., Csapó József tiz., Kohn Ignác honv., Stadler Mihály őran., Rosszay Zoltán őrm., Palik Titusz e. é. e. szikr., Szilberweisz Lipót tiz., Gáspár János húsz., Arany Já­nos tiz., Rabcsák Péter őrm., Kasfás István honv., Weiner Rudolf honv., Szalóki Pál gyal., Bolfán István honv., Lusztig Lipót honv., Heller Lázár tiz., Darázs Sán­dor honv., Sipos János honv., Végh István vexnat­kiat., Juhász Péter gyal., Danko Lőrinc gyal. Ko­vács Béni honv., Varga Mihály honv., Bakos Lajos honv., Montvaiszky Ferenc honv., Dankó János honv., Karacs Ferenc hon­v., Kakulcska György honv., Ruszka István honv., Zatykó Pál honv., Novák András népfelk., Orbán István gyűl., Petrzilka Károly e. é. ö. tiz., Szántó Lajos honv., Thury Izidor e. é. ö. orv., Teichert Károly e. é. ö. tiz., Turóczy Lajos e. é. ö. tiz., Vécsi Jenő szikr., Horváth Ferenc tiz., Zimay Zoltán e. é. ö.,, Szűcs Mátyás István népf., Fodor Viktor honv., Tóth Dávid népf., Renner Jenő honv., Reich tár., Augu­szt József fegyvm., Bertók József honv., Torma Sándor gyal. Paska József huszár, Szvetecz János gyla., Klein József gyal., Wechsler János gyal., Kappel József gyal., Rauchbauer Ferenc gyal., Kelemen Lajos gyal., Ulrich József sakv., Bálint Sándor gyal., Barbarik Antal e. é. ö. tiz., Csákány Gyu­la tiz., Cséri József gyal., dr. Erdélyi Imre e. é. ö. őrv., Fischer Edwin e. é. ö. tiz., Geszler József vasutas, Lehoczky Sándor népf., Lumnitzer Károly e. é. ö. tiz., Mayer Lőrinc gyal., Mestyin Ambrus gyal., Mészáros Csordás Mihály őrm., Müller János k­onv., Roth Albert gyal., Simon Mihály gyal., Sebestyén Lajos e. é. ö., Szokol András gyal., Trostler Elemér e. é. ö., Tóth János gyal., Zeiszler Lipót e. é. ö., Fürst Béla e. é. ö., Szilágyi György tiszth., Jeney Ká­roly őrm., Tvády László őrm., Boros Lajos e. é. ö., Balázsi János gyal., Törck Pál, Brodi Sándor, Csókás Kálmán, Domokos Lajos e. é. ö., Dékáni­ László gyal., L. Fekete Zoltán, Greskovits István e. é. ö., Heider János gyal., Horváth Gyula, Jó­nás Imre, Kolliner Ernő, Kamminszky János, dr. Katsányi Zsigmond, Kelesz József, Ladányi­ Béla, Róna Ármin e. é. ö., Walinek János fő­törzsfoglár, Tunyngi Sándor szkv., Biliig Ede tiz., F­rkessy Károly, Báder Ferenc, Roda Miklós, Schlesinger Jenő e. é. ö. tiz., Keressy József orv., Laska István orv., dr. Csillag Dezső e. é. ö­, Adler Albert, __ Baunovszky Miksa, Lax Miksát gyal., Mayer Á. György gyógysz., Novák István« Schwartz Géza, Spiegel Sámuel, Teimel István« Weisz Péter, Hoffmann Károly gyal., Eperjessyi Ferenc tűz. A Kelet-Szibériából tengeren visszatért első hadifogolyszállitmány az inotai leszerelőtá­borból­ folyó hó 15-én délután 3 óra 30 perckor érkezik meg a keleti pályaudvarra a 31. számú kórház­vonaton. Hetvenháromtagú ellenzék a városházán —­ A községi választások ered­ménye — A beérkezett jelentések szerint a községi lasztások eredménye a következő: Az I-ső, IX. és X. kerületekben nem volt vá­lasztás, mert ott csak keresztény párti jelölt volt. A II. kerület keresztény nemzeti egyesülés pártja részéről 7 rendes és 2 póttag, a keresztény községi párt részéről 11 rendes és 3 póttag, a füg­getlenségi községi párt részéről 6 rendes és 1 pót­tag nyert mandátumot. A III. kerületben: Az egye­sült községi párt részéről 8 rendes és 2 pótos, a kereszténypárt részéről 16 rendes és 4 póttag ke­rült be. A IV. kerületben: A keresztény nemzeti vá­rosi párt részéről 16 rendes és 4 póttagot, a polgári nemzeti párt részéről 8 rendes és 2 póttagot válasz­tottak meg. Az V. kerületben: A kereszténypárt ré­széről 14 rendes és 3 póttag, a demokraták részéről 10 r­edes és 3 póttag lett városatya. A V­. kerületben: A demokrata párt részéről 16 rendes és 3 póttag, a nemzeti egyesülés pártja részéről 8 rendes és 3 pót­tag lett tagja a törvényhatóságnak. A VII. kerü­let­­ben: A Friedrich-párt részéről 10 rendes és 2 pótta­got, az egyesült községi párt részéről 14 rendes és 4 pótagot választottak meg. A VIII. kerületben: A de­mokrata párt részéről 10 rendes és 2 póttag, a ke­r­­eszténypárt részéről 13 rendes és 4 póttag, a kö­zéppárt részéről 1 rendes tag került a közgyűlésbe,­ összefoglalva az eredményeket, meg kell álla­pítani, hogy a keresztény pártok arattak győzelmet a községi választásokon és tisztán a Keresztény, Nemzeti Egyesülés Pártja 79 rendes, 21 póttag, a demokrata párt 36 rendes és 9 póttaggal kérett be, a többi tagság pedig megoszlik a keresztény pártok és liberális pártok között. A Friedrich-párt csupán 10 rendes és 2 póttaggal került be. A keresztény pártok szempontjából tekintve, a következő arányszámmal kerültek be mind a tiz ke­rületben a többi ellenzékbe kerülő párttal szemben: I. 24:0, II. 18:6, III. 16:8, IV. 16:8, V. 14:10, VI. 8:16, VII. 10:14, VIII. 13:11, IX. 24:0, X. 24:0. Végeredményben a szavazatok aránya a keresz­­­ténypárt és a többi ellenzéki pártra vonatkozóan 167:73. VI­II »Ul­» ' A három hercegnő — házassága Magyar urak regénye a szovjetföldön (Saját tudósítónktól.) A haja leaszőke, a szem­ kék, a hófehér bőre enyh­én rózsaszín, fiatal és har­matos; ilyen a hercognő. A csóti hadifogolytábor kedves sz,enzációija ő, s miatta irigyelik a párját az ifjú önkéntest, aki a hadifogságból kedves emlé­kül hazahozta. A hercegnő megszólításra akkor is illetékes volna, ha egyáltalában semmi köze sem­ lenne a sokágú koronához, de a tábor szépe min­den tréfán kívü­l orosz hercegnő, akit az önkéntes egyelőre á la szovjet feleségül vett és ezen az ala­pon el is hozhatta Oroszországból. Hogy a sok szép­ség mellé a hercegnő egy csomó családi ékszert és rubelt is tudott átmenteni ez igazán duplája a sze­rencsének. Itt a regényt az összehangolt szívek csinálták, de van a most hazatért hadifoglyok tarsolyában egy másfajta regény is, egy kettős házasság, ame­lyet egészen más okból, szívességből kötöttek meg. Két Galiczin hercegnő és két magyar hadifogoly: S. J. hadnagy és K. R. zászlós a szereplői a törté­netnek. A hercegnők, akik nővérek, a híres, de ma már szétszórt Galiczin család tagjai és magukra ha­gyatva, nyomasztó sorsban éltek Péterváron. Na­gyon szerettek volna elmenekülni Oroszországból, de csupán idegen honosok feleségének van megen­gedve a kiutazás. A véletlen összehozta a hölgye­ket a magyar lisztekkel, akik sok kaland árán Pé­tervárra szöktek, hogy onnan hazautazhassanak. A magyar transzport akkor nem volt készen és­ hosz­szú ideig kellett vesztegelniök, várva a szabadulást. A két tisztnél csak az idő volt kérdéses, a her­cegnőknek azonban nem volt reményük az eluta­zásra, ha csak férjhez nem mennek. Két férfi és két hölgy elvégre segíthet ezen az akadályon. És segí­tett is. A magyar tisztek és a hercegnők szovjet­házasságot kötöttek. Csak formailag és csak a cél érdekében, aztán, amikor az idő elérkezett, mind a négyen elutazhattak. Esztlandon keresztül történt ez a különös nászutazás, amelyben a hercegnők egy­mást gardírozták, s amint túlvoltak a szovjetszagú­világon, nyomban elváltak egymástól A Galiczin­hercegnők most ismét lányok, mert a szovjet­házasságot az orosz határon túl nem veszik komo­lyan és bizonyára meghatva gondolnak a lovagias magyarokra, akik nem minden rizikó nélkül csinál­ták meg ezt a szívességet. Szinte kár, hogy egészen komolyan és véglegesen vége a furcsa igénynek.

Next