Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
2 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1920. julius 15. Ágoston Péter népbiztos kihallgatása lA szerdai tárgyalást_ az elnök kilenc órakor nyitotta meg^Bevezetik Ágoston Péter népbiztost. Elnöknek^ arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát,Ágoston azt feleli: Nem. Az a vád, ami ellenünk folyik, — úgymond — tulajdonképen helyzet-tragédia, mert hiszen ha még ma is kormányon ülnének Kun Béláék, akkor azok, akik most itt vannak a vádlottak között, éppen úgy itt lennének Kun Béláék alatt, mint most. Amit én el fogok mondani, az tulajdonképen história és társadalomtudomány egyszerre. Kijelentem, hogy az ententetal folytatott tárgyalásaimon mindenkor korrekt voltam. Én a közért dolgoztam a múltban, a háború alatt és a forradalom alatt. Tőlem a forradalom alatt nem kérdezték, hogy mik az elveim, tehát feltettem, hogy mindenki tudja azt. XXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X Én az elveim mellett maradtam és maradok. Tekintve azonban, hogy állandóan összetévesztik a szocializmust a kommunizmussal, a kommunizmust a bolsevizmussal, hosszan fejtegeti, hogy a bolsevizmus tulajdonképen hoszúállás, mert mindenkitől, aki munkája által vagyont szerzett, ezt erőszakkal el akarja venni. A szocializmus álláspontja az, hogy mindenki munkája és képessége szerint honoráltassék. A francia törvénykönyv ezzel a mottóval kezdődik. Mindent megérteni és mindent megbocsátani. A mi törvénykönyvünknek nincs ilyen mottója. A bolsevizmus alatt a tisztviselőket elűzték hivatalaikból, gyilkoltak, raboltak stb., s hogy mindez megszűnjék, behívták a románokat, akik ugyanezt művelték a magyar tisztviselőkkel. Kérdés tehát hogy több jogosultsága volt-e a románok bevonulásának, mint bármely más állapotnak. Lehetséges, hogy egyesek rosszul végezték a rájuk bízott dolgokat, lehetséges, hogy rólam is azt fogja mondani a tekintetes törvényszék, én azonban tudom, hogy senki sem csinálhatta nálam jobban. Ezután idézi Aristotelest és Voltairet és az idézetekből azt a következtetést vonja le, hogy ők is fájdalmat akartak megszüntetni. Hogy ez menynyiben sikerült, az más kérdés. Ők közelebb álltak a szent atyák kommunizmusához, ők inkább azt akarták megvalósítani, ami a szerzetesrendek kebelén belül tapasztalható. X X X X X XXXXXXXXXX XXXXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X Ő, akiről kormányjelentés megállapította, hogy a háború előtt egyedül fejtett ki pacifista működést, mégis a háború kitörésekor önként jelentkezett katonának itt azt kérdezhetik, hogy micsoda következetlen ember lehetett. Erre azt feleli, amit Bismarck is mondott, hogy következetes csak az ökör lehet. Ezután az elnök Ágoston kérelmére, aki betegségére hivatkozik, szünetet rendel el. Szünet után Ágoston folytatja vallomását. Elmondja még, hogy Nagyváradra kerülvén, ott jogakadémiai tanár volt. Különbféle jótékony egyesületekben tevékeny részt vett. Megalapította Nagyváradon a népirodát, mely az országban akkor a második volt. Alapított napközi otthont is, ahol a gyermekek százai kaptak ellátást. Ekkor meg is választották a szegénybizottság elnökévé. A papság ellenezte ezt, mert ő szocialista volt. Én szocialista mivoltomból sohasem csináltam titkot. Fizetést ezekért az állásokért nem kapott. A polgárságnak a szociáldemokrata pártba való belépését rossz szemmel nézte és a belügyminisztérium tisztviselőinek, mikor megkérdezték, hogy belépjenek-e a szociáldemokrata pártba, azt felelte, ne tegyék, mert abban az esetben ha a tisztviselőket baj vagy támadás érné, meg fogja védeni őket. A lapok Leninről és Trockijról úgy írtak, mint félistenekről, akiknek egyedül áll módjában az entente imperializmusa ellen a szomorú sors elé néző Magyarországot megmenteni. A bolsevizmus működése a „Népszava" elleni támadással robbant ki. Hogyan szervezték azt, nem tudja és később, sem derítette ezt ki semmiféle vizsgálat. Külügyi szervezetünk nagyon gyenge volt és folytonos személyi változásoknak volt kitéve; jellemző erre, hogy ő mint belügyi államtitkár járt el valami szénügyben Vyxnél. Károlyi Mihály gyenge volt és mindenki várta, hogy keményebb, ténylegesebb hatalom vegye át a kormányzatot. Amikor a proletárdiktatúra kitört, ő estefelé felment a központi városházára, ahol Kun Béla beszélt. Hogy Kun mit beszélt, arra nem volt kiváncsi, sem figyelmes, mert a beszéd nem neki szólt, Kun inkább lelkesítő beszédet mondott a tömegnek. A Körúton láttam először a statárium-rendeletet, melyen az én nevem is alá volt írva. Én erről a rendeletről így szereztem tudomást. Ennek megszerkesztésére semmi befolyást nem gyakoroltam. A diktatúrát egyébként is mint egy átmeneti állapotot vezették be. Az ország háborúiban volt s más eszköz nem volt a hatalom átvételére, mint a diktatúra. XXXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X XXX X X X X X X X Ágoston rátér ezután Kun Bélával való ismeretségére. Az, hogy Kun Béla is összeköttetésben állott Leninnel, téves. Előadja azután, hogy miként lett külügyi népbiztos. Elmondja, hogy Károlyitól hogy vették át a hatalmat. Ez egészen simán ment. Halloték át a hatalmat.Ez egészen simán ment. Hallomásból tudom, tehát nem tényként állítom, hogy sehol lázadás nem történt. A tisztek, a bíróság, mindenki felesküdött. Bevallom, nekem a szocializálás gondolata, hogy az ipari üzemeket szocializálják, szimpatikus volt s sohasem volt szimpatikus, mint szociáldemokrata embernek, a főpapok, arisztokraták és nagytőkések uralma. A március 22-iki eseményekre vonatkozólag elmondja, hogy Borghese herceggel 22-én délelőtt találkozott először. Magánbeszélgetés folyt le köztük. Az ő vezérgondolata az volt, hogy Oroszországgal szövetséget kell kötni, mert Magyarországot egyedül ez mentheti meg. Lehetséges, hogy hibát követtem el, de az bizonyos, hogy becsületesen akartam eljárni. A forradalmi kormányzótanács összes tagjait nem ismerte. A régi szociáldemokrata vezéreket ismerte. A forradalmi kormányzótanács később az egyes rendeletek kiadása miatt két részre oszlott, egy politikai és egy gazdasági bizottságra. Mindegyik bizottságnak volt öt tagja, de lehet, hogy hét tagja. Az igazságügyi népbiztosság adott ki rendeleteket, melyeket előbb ketten-hárman megtárgyaltak. Kun Béla személyes elhatározására is adtak ki rendeleteket. így például Szabadosnak népbiztossá való kinevezéseét. A szocializálásra vonatkozó rendeletet is így, egymás közt való beszélgetés közben állapították meg. A tárgyalásokon jegyzőt nem látott és szavazás sem volt. Az elnök ezután a tárgyalás folytatását péntek délelőtt kilenc órára tűzte ki. Csütörtökön érkeznek Budapestre a hadifoglyok Az inotai táborba vitt első hadifogoly szállítmányban még a következő alább felsoroltak érkeztek haza. Ezzel a névsor közlését befejeztük. Legénység: Deák Gyula e.é.ö., Trautenberger Károly közikat., Madarász József közkat., Bakes János közkat., Márik János közkat., Szűcs István közoat., Frank Mór tz., Schwarz Ödön őrzö., Kemény István e. é. ö. szikr., Auslaender Sándor őrm., Polster Ferenc tiz., Tokaji Gábor szkv., Koczkás Sándor honv., Schaitzer József gyal., Petik István, honv., Bruckner Ferenc honv., Meretey Imre honv., Slicker János őrm., Csapó József tiz., Kohn Ignác honv., Stadler Mihály őran., Rosszay Zoltán őrm., Palik Titusz e. é. e. szikr., Szilberweisz Lipót tiz., Gáspár János húsz., Arany János tiz., Rabcsák Péter őrm., Kasfás István honv., Weiner Rudolf honv., Szalóki Pál gyal., Bolfán István honv., Lusztig Lipót honv., Heller Lázár tiz., Darázs Sándor honv., Sipos János honv., Végh István vexnatkiat., Juhász Péter gyal., Danko Lőrinc gyal. Kovács Béni honv., Varga Mihály honv., Bakos Lajos honv., Montvaiszky Ferenc honv., Dankó János honv., Karacs Ferenc honv., Kakulcska György honv., Ruszka István honv., Zatykó Pál honv., Novák András népfelk., Orbán István gyűl., Petrzilka Károly e. é. ö. tiz., Szántó Lajos honv., Thury Izidor e. é. ö. orv., Teichert Károly e. é. ö. tiz., Turóczy Lajos e. é. ö. tiz., Vécsi Jenő szikr., Horváth Ferenc tiz., Zimay Zoltán e. é. ö.,, Szűcs Mátyás István népf., Fodor Viktor honv., Tóth Dávid népf., Renner Jenő honv., Reich tár., Auguszt József fegyvm., Bertók József honv., Torma Sándor gyal. Paska József huszár, Szvetecz János gyla., Klein József gyal., Wechsler János gyal., Kappel József gyal., Rauchbauer Ferenc gyal., Kelemen Lajos gyal., Ulrich József sakv., Bálint Sándor gyal., Barbarik Antal e. é. ö. tiz., Csákány Gyula tiz., Cséri József gyal., dr. Erdélyi Imre e. é. ö. őrv., Fischer Edwin e. é. ö. tiz., Geszler József vasutas, Lehoczky Sándor népf., Lumnitzer Károly e. é. ö. tiz., Mayer Lőrinc gyal., Mestyin Ambrus gyal., Mészáros Csordás Mihály őrm., Müller János konv., Roth Albert gyal., Simon Mihály gyal., Sebestyén Lajos e. é. ö., Szokol András gyal., Trostler Elemér e. é. ö., Tóth János gyal., Zeiszler Lipót e. é. ö., Fürst Béla e. é. ö., Szilágyi György tiszth., Jeney Károly őrm., Tvády László őrm., Boros Lajos e. é. ö., Balázsi János gyal., Törck Pál, Brodi Sándor, Csókás Kálmán, Domokos Lajos e. é. ö., Dékáni László gyal., L. Fekete Zoltán, Greskovits István e. é. ö., Heider János gyal., Horváth Gyula, Jónás Imre, Kolliner Ernő, Kamminszky János, dr. Katsányi Zsigmond, Kelesz József, Ladányi Béla, Róna Ármin e. é. ö., Walinek János főtörzsfoglár, Tunyngi Sándor szkv., Biliig Ede tiz., Frkessy Károly, Báder Ferenc, Roda Miklós, Schlesinger Jenő e. é. ö. tiz., Keressy József orv., Laska István orv., dr. Csillag Dezső e. é. ö, Adler Albert, __ Baunovszky Miksa, Lax Miksát gyal., Mayer Á. György gyógysz., Novák István« Schwartz Géza, Spiegel Sámuel, Teimel István« Weisz Péter, Hoffmann Károly gyal., Eperjessyi Ferenc tűz. A Kelet-Szibériából tengeren visszatért első hadifogolyszállitmány az inotai leszerelőtáborból folyó hó 15-én délután 3 óra 30 perckor érkezik meg a keleti pályaudvarra a 31. számú kórházvonaton. Hetvenháromtagú ellenzék a városházán — A községi választások eredménye — A beérkezett jelentések szerint a községi lasztások eredménye a következő: Az I-ső, IX. és X. kerületekben nem volt választás, mert ott csak keresztény párti jelölt volt. A II. kerület keresztény nemzeti egyesülés pártja részéről 7 rendes és 2 póttag, a keresztény községi párt részéről 11 rendes és 3 póttag, a függetlenségi községi párt részéről 6 rendes és 1 póttag nyert mandátumot. A III. kerületben: Az egyesült községi párt részéről 8 rendes és 2 pótos, a kereszténypárt részéről 16 rendes és 4 póttag került be. A IV. kerületben: A keresztény nemzeti városi párt részéről 16 rendes és 4 póttagot, a polgári nemzeti párt részéről 8 rendes és 2 póttagot választottak meg. Az V. kerületben: A kereszténypárt részéről 14 rendes és 3 póttag, a demokraták részéről 10 redes és 3 póttag lett városatya. A V. kerületben: A demokrata párt részéről 16 rendes és 3 póttag, a nemzeti egyesülés pártja részéről 8 rendes és 3 póttag lett tagja a törvényhatóságnak. A VII. kerületben: A Friedrich-párt részéről 10 rendes és 2 póttagot, az egyesült községi párt részéről 14 rendes és 4 pótagot választottak meg. A VIII. kerületben: A demokrata párt részéről 10 rendes és 2 póttag, a kereszténypárt részéről 13 rendes és 4 póttag, a középpárt részéről 1 rendes tag került a közgyűlésbe, összefoglalva az eredményeket, meg kell állapítani, hogy a keresztény pártok arattak győzelmet a községi választásokon és tisztán a Keresztény, Nemzeti Egyesülés Pártja 79 rendes, 21 póttag, a demokrata párt 36 rendes és 9 póttaggal kérett be, a többi tagság pedig megoszlik a keresztény pártok és liberális pártok között. A Friedrich-párt csupán 10 rendes és 2 póttaggal került be. A keresztény pártok szempontjából tekintve, a következő arányszámmal kerültek be mind a tiz kerületben a többi ellenzékbe kerülő párttal szemben: I. 24:0, II. 18:6, III. 16:8, IV. 16:8, V. 14:10, VI. 8:16, VII. 10:14, VIII. 13:11, IX. 24:0, X. 24:0. Végeredményben a szavazatok aránya a kereszténypárt és a többi ellenzéki pártra vonatkozóan 167:73. VIII »Ul» ' A három hercegnő — házassága Magyar urak regénye a szovjetföldön (Saját tudósítónktól.) A haja leaszőke, a szem kék, a hófehér bőre enyhén rózsaszín, fiatal és harmatos; ilyen a hercognő. A csóti hadifogolytábor kedves sz,enzációija ő, s miatta irigyelik a párját az ifjú önkéntest, aki a hadifogságból kedves emlékül hazahozta. A hercegnő megszólításra akkor is illetékes volna, ha egyáltalában semmi köze sem lenne a sokágú koronához, de a tábor szépe minden tréfán kívül orosz hercegnő, akit az önkéntes egyelőre á la szovjet feleségül vett és ezen az alapon el is hozhatta Oroszországból. Hogy a sok szépség mellé a hercegnő egy csomó családi ékszert és rubelt is tudott átmenteni ez igazán duplája a szerencsének. Itt a regényt az összehangolt szívek csinálták, de van a most hazatért hadifoglyok tarsolyában egy másfajta regény is, egy kettős házasság, amelyet egészen más okból, szívességből kötöttek meg. Két Galiczin hercegnő és két magyar hadifogoly: S. J. hadnagy és K. R. zászlós a szereplői a történetnek. A hercegnők, akik nővérek, a híres, de ma már szétszórt Galiczin család tagjai és magukra hagyatva, nyomasztó sorsban éltek Péterváron. Nagyon szerettek volna elmenekülni Oroszországból, de csupán idegen honosok feleségének van megengedve a kiutazás. A véletlen összehozta a hölgyeket a magyar lisztekkel, akik sok kaland árán Pétervárra szöktek, hogy onnan hazautazhassanak. A magyar transzport akkor nem volt készen és hoszszú ideig kellett vesztegelniök, várva a szabadulást. A két tisztnél csak az idő volt kérdéses, a hercegnőknek azonban nem volt reményük az elutazásra, ha csak férjhez nem mennek. Két férfi és két hölgy elvégre segíthet ezen az akadályon. És segített is. A magyar tisztek és a hercegnők szovjetházasságot kötöttek. Csak formailag és csak a cél érdekében, aztán, amikor az idő elérkezett, mind a négyen elutazhattak. Esztlandon keresztül történt ez a különös nászutazás, amelyben a hercegnők egymást gardírozták, s amint túlvoltak a szovjetszagúvilágon, nyomban elváltak egymástól A Galiczinhercegnők most ismét lányok, mert a szovjetházasságot az orosz határon túl nem veszik komolyan és bizonyára meghatva gondolnak a lovagias magyarokra, akik nem minden rizikó nélkül csinálták meg ezt a szívességet. Szinte kár, hogy egészen komolyan és véglegesen vége a furcsa igénynek.