Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

4 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1920. augusztus 1. amely a vendéglő specialitása lehetett és bizo­nyára azt jelentett­e, hogy a helyiségben a millen­­niumkor divatos olasz énekesek verték a gitárt -S mindezzel együtt a szelet 90 fillér volt. Hát ne legyen az ember meghatva a m­últ em­lélkei­t? Itt egy másik. Részlet egy hajdani rossz ren.ju lajxból, amely a tankönyv.pana­m­ába döf bele. Teszi est­ tréfásan egy ötfelvonásos drámában, amely Tanváradon játraódli­k és azzal végződik, hogy a pedagógus és a kiad­ó egymás keblére bo­rulnak és kiadják a kilencedik javított bővített ki­adást. Mi­lyen jó volna már egy kis tankönyv-pana­mát leleplezni, csak volna egyáltalában papiros könyvre. És milyen nagysaemű­ dolog lenne közmun­kákon rágódni, mint akkor, amikor a zacskóvá lett versenytárgyalást hirdet­mény­t kiadták ötszáz föld­szinten ház kőműves, kőfaragó, ács, bádogos stb. munkáinak biztositására. Istenem, ötszáz ház! És erről vwk akikor a papiron ben­éztek, amibe ne­gyedkiló szilva belefér. Cilinderben.­, hóna a­latt esernyővel mosolyig rám egy régi ismerő®, Alborák, aki a Kak­as Már­rtonnal együtt, meghalt. Még a zacskón sem tagadja­­meg magát, hanem punxpol. „Kolozsváron pérasem ,elfogyott — táviratozza — mindenemet m Bűiké­nek adományoztam. Kérek útiköltséget post­trestante." A válasz csak ennyi: ..Tolor­col­tassa j magát haza." Boldog idők, amikor még Kolozsvár­b­ól hazatoloncoják az embert.. Hol van most Ko­­lozsvár és hol van a hires Emire? M­ilyen régiek ezek a papirosok, pedig váló-Lábán nem is olyan öregek, mert akkor szétcfosz­panának­ és nem­ állanák a csomagolásit. De váltó-'­s arcul van­nak azután örökérvényű zacakóolvasmá­­nyok is. Itt egy darab a hivatalos lapból, am­elyben 11 "korona 17 fillérért árverést vezettet az állam­ikincstár valaki ellen. Mennyi akta, mennyi munka­­és tentapezarlás ez­ért a formaságért. De ne tessék gondolni, hogy ma, a­mikor század résznnyit ér az 1 korona 17 fillér, nincs eféle a hivatalos lapban. "Minden nap van benne. És hasonl­óképpen örök héna az az iskolai bol­t, amely egyik felső keresked­elmi iskola pol­c­airól kiült a kofához. Az arbitrage-ü­zistről van­ szó, amelyben a D­éli Vasút papírja 90 koronával szerepel és a budapesti és bécsi árkülönbözet, lévén ad hasznot, kellett a diáknak kiszámítani. Ami eredmény nagyon m­eglepő, mert a tanár úr mérges, vörös tentával ezt­ irta oda: „Ez nem alanyi költészet, Holstein! Hol járt megint az esze, Holstein­?" Vájjon mi lett a szerelmes diákból: lí­rai költő, vagy" valutakereskedő'? Végre egy eg­észen aktuális olvasmány. Báró 'Bodmaniczky Frigyesnek egy kis nyári verse ,amely arról s­zól, hogy ő neim megy nyaralni se-trova, mert Budapest a legszebb. ..A ve drága Buda­­pest'" — így végződlik a vers, amelyből most so-Iran meríthetik a vigaszt a szigeti strandot.1. S ezen a merész irton már megtörtént az első BSpée. A radioaktív anyagok önmaguktól bomla­nak szért s ezt­ a folyamatot semmiféle módon nem stroenSrk­ befolyásolni. Vannak köztük anyagok, amelyeik percekier, mások, amelyek 2000 évig 1919-ben azonban sikerült mesterségesen raétibomlani egy nem kimondottan radioaktiv anya­gért,:­ai nitrogént. Rutherfordé ez az óriási érdem. Ő bebizonyitotta, hogy a nitrogénmag is n így eze­r fibb rearcekből van felépitve és pedig báróim hélium­es két niitrogénmnyagból. Entruerford tehát megmu­tatta a® utat, hogyan kell beavatkoznunk az a­tommiagvak életébe. H­a ennek e­ kezdetnek foly­tatása lesz, ha az atomok szétesését, módjunkban lesz gyorsítani és lassítani, akkor az elméleti eredmé­nyeken kivül, amelyek megadják egy új egységes világszemlélete­t az elektro­nosság világképének «—. alapjait, a legerősebb képzeletet, feltiianló gyakorlati sikerek előtt fogunk állni. A rádium­­miat már e­ddig is sikerült, egy közvetett perpet­uum­ imou­kiso-t, egy „mágiától örököiké mongó" gépet sz­er­f­eszteni. Az atomok sziéitbomlásakor óriási ener­­giáik­­arab indulnak fel: az u. n. interaatomisztikus jenen-pualk (belső atomenergia). Ezeknek sikeres k­ihhasználása korlátlan lehetőséget ad az embe­rris­g kezébe. Gondoljuk el, hogy ma az összes tár­sadalmi válságok és államok közti összeütközések a­opp eredm­ényben anyagi kérdéseken, a földnek nem trdatyosan fölös mennyiségiben kibányászott kán­termékein múlnak. Ha bőviben lesz a ke­lta korlátlanná lehet tenni a föld termelés­ét, tehetségessé válik az atomenergiák felhasználá­sával.. Ez atommagvak befoly­állásával az anyagok í­talaku­lása és teremtése, egyszeriben megszíineek az­.összes mai azocfifilis kérdések s az emberiség e&arr. edxHgi történelme u­tán pontot lehet tenni. R e­ gy uj* ThKr».fette lapot kaptunk a kezünkbe, ame­lyeit inaét­ teleírhatunk... a mai emb­eri természet ismerete alapján ... társadalmi, faji, felekezeti, nemzeti éss egyéb­­­ háborúikkal, vérrel, kinnal és istenvedéssel. Mert, arról nincs szé a kieér­eteteben, hogy az empe­ri agy .imiagosit­ás ffel tudnak robban­tai­­i és fái-' t.w.l-n éiírt alaki­t»n­i a-speptség és jértág; agy­* "Ém ' H " _• NAPI HÍREK !- Megtámadott képviselő. Csütörtök­ö n est,! #iz ór­a­­ felé, a Deák V. Ferenc utca és Bécsi­ utca sar­kán egy férfi e főretartott revolverrel rátámadt a felesége kiseretében kocsin jövő Huszár Elemér nemzetgyűlési képviselőre és pénzét követelte. A kocsis a lovak közé csapott és a merénylő Ston­illó leesett. A kocsi elrobogott, a tettest keresik.­­ Visszakapta a volt bolgár király angliai bir­tokait­ Londonból jelenti a Reuter-ügynökség. For­th­krfrid bolgár király m­egfelebbezte az 1919. jú­lius 30-án és augusztus 13-án hozott ítéletet, amely szerint Angliában lévő, min­tegy négyszázezer font sterlingre becsü­lt jószágai a bolgár állam tulajdo­nának tekintendők, tehát a háború kezdetén 17, Angliában található bolgár államtulajdonra elren­delt lefoglalás alá esnek. A felebbviteli törvény­szék kimondotta, hogy ezek a jószágok magántu­lajdonnak tek­intendők, vagyis lefoglalásuk ér­vénytelen. — „Te, sötétben bujkáló, rém­hírterjesztö ellen forardilmár — reszkess!" Dehogy is reszketett a ,.bifk­asuj", nem ijed­t meg a nagy plakáthőjstöl, hanem vígan ,ijesztette tovább a ,,rém,birokol."­Volt is rpitre terjesz­teni. Jöttek a frontról a tisz­tek, a Wifet a jó ellenforradalmár orvosok beteg­sza­badságra küldtek, mesélték, hogy kint minden fölfordult, a parancsnokok szabotálnak, a vörös csürhe fut. Bécsből pedig hozták a lapokat, ame­lyek hosszú cikkeket írtak a vörös uralom végnap­jairól. Egyre terjedt az ellenforradalmi hangulat. Július 30-án azután, este, elterjedt a hír: A Szov­jetházba ki csomagolnak, nagy autóikra rakják a koffereket! Futnak a gazemberek, érzik a hulla­szagot — saját hulláiknak szagát! És július 31-én reggel mégis tele voltak a kü­nböző Vörös Újsá­gok győzelmi hírekkel. Pedig tud­ta mindenki, hogy a vörös front már fölbomlott, Kun­isela csü­r­kéje futott eszeveszetten. Erre az utolsó papír­győzelemre azonba­­ szükségük volt a Szovjet­ ház lakóinak, hogy fedezzék visszavonulásukat, illetve szikesüket. E­zt az utolsó fron­tje­lentést Alpári külügyi népbiztos csinálta, szovjetházbeli szobájá­ban, így történt az eset: Este 9-k­or jött Gödöllőről a vörös vezérkar hadijelentése, amely óvatosan be­vallotta a nagy vereséget, és­­beismerte, hogy tö­bb, a Tiszán innen fekvő falunál a vörös hadsereg „elkeseredett harciban áll az ellenséggel." Ezt a jelentést, már megkapták a lapok is, amikor Al­pári tudomást­ szerzett Tóla. Alpári te­lefonon letiltotta a jelentést és, mást dik­tált­ be helyette. ,,A vörös hadsereg átkelt a Ti­szán és üldözi a rendetlenül visszavonuló ellensé­get" stb. . . . E­­rel a hazug hírrel még néhány érám életet, akart tartani a félrevezetett tömegben, hogy Kun Béb­iék szökését leplezze. Még néhány óráig rémhírne­k deklarálták a front összeomlását és a Kossuth Lajos­ utcában egy vörös őr letartóz­tatott néhány polgárt, aki hangosan merte ki­mondani, h­ogy a vörös rém megkapta a kegyelem­döfést. Augusztus elseje, éppen ma egy éve, aztán megszürul az ellenforradalmár reszketése. 1. Elitre köszön a konflis. Az idegen, ha hosszabb távollét után, véletlenül ma érkezett Pestre, míg csak neníts-Meffiteti, hogy mi történt. Mert valami­nek történnie kellett A konflis ugyanis, a zord, mogorva, voh­ase­m mosolygó, szigorulab­cú kon­flis, aki mint koronára­ sem uralkod­ó trónokt ed­dig bak­­ón és nagy szakértelemmel szarozta végig­ast, aki kocsijába vágyódott, hirtelen — máról hol­napra, vagy jobbam mondiva tegnapelőtt­ről n­apra — udvarias, kedves urieinbarrtj vot lett, — alig hittünk shomniraknék, de igy van — előre köszön az embereknek. Hogy ez íjprondetes válto­zásnak mi 87. oka, azt klumyen ottalálhatják. A hifizszoros takszi ugyanis, mint cett előre jn­jósoljuk a közönség rész­fot­ője.i pf.­Hzanta­titá­sba­n részesü­lt. Két nap óta a bérkocs*­álomáshelyeiken tétlenül állnak a kocsik, alig akad fuvar és a kocsisok már­is'­­Zúgolódnak a felemelt takszi ellen. Akár szép az idő, akár e­sik, a közönség inkább gyalog megy, v­agy vi­llamozott. Alkalmu­nk volt ma délben ké­t órakor egy előre köszönő fon­fliskocsissal beszélgethetni, aki a következő inter­jút adta munkatársunkna­k: — Amitől féltünk, az bekövetkezett Az az­ 1M bizony két nap óta nagyon rosszul megy. Más­kor ilyenkor megivott a kétszáz korrona lózung, ma összesen hatvan K-t kerestem. A felemelt takszi nem kell az embereknek, pedig a különbség úgy­szólván csak a rövid utaknál mutatkozik, mert a hosszabb­ útnál a­zelőtt egyre több borroutatót­­­ap­i­­tunk. Most pedig nem­ kell a kocái az ennyéretének; se hosszabb, se rövidebb útra, Rá egészre mi­nfi®e­tünk rá. Ezeket volt tízives a -Bozília kínyilatátaetanui, fei-ecomomian tovább­bjaik tátott rovával. Tiívozás előtt mégegyszer előre köszönt. Hifazezorofian ud­variasabb volt, mint három nappa­l ezelőtt. — Kan Béla elutazott Oroszországba. Berlini távirat hírt ad arról, hogy Kan Bélát és Jarszu­t a németek szabadon bocsátották. A komram­istik már fak Oroszországira. A német után legkésőbben hét napra meg kellett váltut kapnia a kiadatásra vonatkozó magyar okmányokat, de ez nem történt meg. Ezzel szemben azonban m­­eg kell állapítani, hogy a magyar kormány még Kun Bélá­nak Schnemü­ndében történt feltartóztatása előtt táv­iratilag utasította berlini képviselőjét aziránt, hogy Kun Bélának a német kormány által való letartóz­tatását kérte. .július 22-én a magyar királyi kormány táviratilag­ utasította ismét berlini képviselőjét, hogy a német kormánytól Kun Bélának és társainak fog­vatartását kérje, mindaddig, amíg a kiadatásához szükséges iratok Berlinbe további tiritek lesznek. Az okmányokkal július hó 23-án tutár indult el Buda­­pestről. A futár eddig ismeretlen ,okokból két napi késéssel érkezett Berlinbe és megérkezésével körül­belül egyidejűleg történt a német kormány intézke­dése. A német kormánynak ez az intézkedése annál szokatlanabb, mert a német birodalmi kormány és a magyar kormány között mostanáig fennállott és ál­landóan tiszteletben tartott viszonossági gyakorlat és a jogszokás alapján a kiadatási megkeresés átvétele után az alakszerű kiadatási megkeresés átadásáig legalább húsz napi határidő állandóan betartatott, sőt a magyar kormány német részről érkező ily megke­resésekre többnyire hat heti határidőt engedélyezett s ugyanezt az elbánást a magyar kormány megkere­sésekkel szemben a német kormány is rendszeresen alkalmazta. A német kormány eljárása tehát teljesen meglepő és szokatlan s az általa haszált írd­okolás csak ürügynek tekinthető. — Az ügyészség vádirata a Tisza gyilkosság ü­gyében­ A budapesti királyi ügyészség m­a készü­lt el vádiratával gróf Tisza István meggyilkolása ügyében. A katonai biróság hétfőn kezdi meg a per katonai vádlottjainak tárgyalását.. Az ügyészség a polgári tettesek ellen gyilkosság és gyilkosságra való felbujtás miatt emelt vádat, így Kéri Pál, Magyar Lajoó, a szökésben levő Pogány József, Horváth-Lan­orich János, Láng és Lengyel zászló­sok és Fényes László ellen a felmerült terhelő bi­zonyítékok alapján vádat emel az ü­gyészség, d­e miután többen a vádlottak közül szökésben vannak, ezek ellen körözclevél kibocsátásait indítványozza. A főltárgyalást a polgári vádlottak ügyében valószí­nűleg szeptember végén tarthatják csaik meg. — Elbocsátott rendőrtisztviselők. Az 1920- évi XI­­.-c. negyedik szakasz felhatalmazza a minis­­­tert, hogy a tényleges szolgálati kötelékéből elbo­csáthatja azokat az állami tisztviselőket és egyéb­ alkalmazottakat, akik az 1918 október 311-től jeleit törvény hatálybalépéséig terjedő időben igazafic­ban, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző rai­gatartást tanúsítottak. A budapesti főkapitány elő­terje­sztésére a budapesti magyar királyi államrend­őrség kötelékéből a mai nappal elbocsátották a vetkezőket: Novák Nándor,­­Kaszás Ernő, dr. Kis­teleky Imre rendőrtanácsosokat; dr. Mantz­ Ernő, dr. Szmóling Béla, Buchberger István, dr. Környesi Zoltán, dr. Wagaszt József, dr. Krompas­sky László, dr. Virág Sándor, dr. Zellei Géza rendőrkapitál­yai kat: dr. Chambre Lajos, dr. Melléki Kornél, dr. Sze­les Pál, dr Strnsai Albin és Sebes­ -Sándor rendőr­fogalmazókat; Majos Jenő, dr. Pekorics Attins rendőrsegédfogalmazókat; Simon Géza, Almássy Kálmán rendőrfőszámtanác­so­sokat; Frank Lajos, Pohl István, Temesvári János rendőrivataliiszte­ket; Kaszás Dezső rendőrhivataltfiszte, Kab­ra Béla rendőrhivatal-segédesztet és Rózsa Jócika rendőrkezelőnőt, Pettersen János, Garai János rendőrfőfelü­gy­előket. Koósa Tibor rendőrfelügyeli a­ Ferenczi Zoltán védőr alezredest, Gyurtsy Lipsich védőr őrnagyot, Nánássy László Burkrvits Mariát, Kovatsevits Wilos, Chabada Jenő­­és Xoch Jenő de­tektívfőfelügyelőket. Varga Mihály, Harkinyi PJH, Katona Oszkár, Ujházi Soma, Csern István­, Sziraxek­­János, Possert János, Puskás Sándor detekt.Tfel­i e­ gyelöket, Benedek Sándor, Nagy János, Hadlinger István és Paksi­­ János detektiveket, Lakatos Lajos és Kis Bálint rendőrkézbesítőket. Fent levezettejf ellen a szabályszerű fegyelmi eljárást Btonban to­váb­b is folytatják,,s amennyiben a­ fegyelmi ezykrje során jogerős határozattal hivatalvesztésre Tffitétel ug­y a törvény e szakasza alapján s részekre meg­áT­,ipítandó nyugdíjigényüktől is elesnek. — A vasutasok helyzetének Javítása. A Magyar Táwimtá Iroda jelentii A nehéz, meeé Sietesi wrazo­nytík által Ikfilöd­öSen wíjtott.­­vwrutT aHtatiuaMyClafe­nak, az árWhiwwritnk igpeBabMápa előterj­eBJsbé BéTQ ml­ekaaranít kedvezanénies ellátás értéké­bésvpémz­ben fog kifizettetni. Tetemesen emelte a kormány a vasutasok harm­­drágiasági aegSyét is & goodles­kodott, hogy a vaisuffi alkalmazott Ták­arat­ás csa­lád­juk ruha-, cipő- és fehérnemü szükségletét jutá­nyos áron beszerezhessék. "Végre az alkalmazottaik,­néh­a az 1920—25 évre a­­Krezafaátemelés folytán várható üzleti felesleg után­ járó jutalékra előlegek fognak f­oly­ósít­tatni, am­elyere krét részletben, szep­temberben és decemberben kerü­lnek telkvetésre. Ily előlegek oly­aHOBimazotefcfnalk iss utalványozfcatniak­, nftikrtdr srrtian­'SkVa igényük eddig nem rótt. j ,— Kejcyehnet kapott halálraítélt »hadnagy. Cdros CSiadna így az a­­da­tlanaia budlása után feteég. árolás és k&csendháboritás­­ffln­ette miad.t nyokcs •firf «ilyos JSBrtSnre ítélte el * hadoBK Sályhirűség. Jttlius 20-5xi ökrÖB Aübwdmagy eogwlédyt kapott arra, hogy magánügyeinek reodbeaélap cédáiból egy bortimőr k­jséret fixsi- -«, fOf^láz. «pailetjét elhagyja és­lakására távozzék. A fi^híKJoagyi otthirm tekintette ügy­eit is Brr. Gr •Eek^oEtS^&na: a lakást effihagyni készült, azonban mifccor ex. eaeBcwbitmt értek, hir­w jaHeE­b*

Next