Pesti Napló, 1920. szeptember (71. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
Szerda neki. Deme százados, a vasmegyei exponens kivételével, akit kizártak a MOVE-ból, mert katonatanácsszerű működést akart ottkifejteni. Soós tábornokot nem tartotta a hadügyminiszteri székbe alkalmasnak, az ő célja a tisztek egységes megértését megteremteni és ennek a célnak a kifejezője a MOVE. Elismeri, hogy a MOVE-ban tartanak fegyelmet, de erre minden egyesületben szűk is van. Szilágyi nem épít, hanem romlol, tendenciózusan állítja be a lényeket és amikor ilyen beszédeket tart, akkor is a rombolás célja vezeti. A Ház a fionvartalmi miniszter válaszát tudomásul vette?. kVWWWVSAiVWVW/WVAAn/wwwwvy (Itt a cenzúra egy cikkünket törölte.) Megszavazták a botbilt (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés keddi ülésén Rakolitzky István elnök jelentie^, hogy Emich Gusztáv (Hódmezővásárhely) Warmer Károly (Kemecse) mandátumaikról lemondottak. Kenéz Béla, az első bíráló bizttság elnök közöle, hogy a bizottság Schlachta Margitnak panasszal megtámadott mandátumát igazolta. A bolbüntetés vitáját Somogyi Iván előadó replikája fejezte be. A beszéd után az elnöklő Bottlik József elrendelte a név szerinti szavazást, amelynek eredménye az volt, hogy a Ház 60 szavazattal a szavazattal szemben, tehát 26 szótöbbséggel általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. A borküitetés mellett szavaztak többek között: nagyatádi és sokorópátkai Szabó István, gróf Széchenyi Viktor, Jivorcsák Győző, Staller István, Horthy Jenő, Kenéz Béla, Lieskó Zola, Prohászka Ottokár, Rubrick Gyula, Tomcsányi Vilmos, Ferdinándy Gyula, Szijj Bálint. Ellene: gróf Apponyi Albert, báró Szterényi József, Lugron Gábor, Giessweir Sándor, Irincz Károly, Huszár Károly, Milotay István, Rubincz István, Rupert Rezső, Szilágyi Lajos, Bárczy István, Grieger Miklós és mások. Feltűnést keltett, hogy Andrássy Gyula, noha az ülésteremben volt, tartózkodott a szavazástól. A részletes vita során az igazságügyminiszter bejelentette azokat a módosításokat, amelyeket a hétfő esti pártértekezletről közölt tudósításunkban jeleztünk már. A részletes vitát szerdán folytatják. Ezután Széler honvédelmi miniszter válaszolt Szilágyi Lajosnak a múltkoriban a MOV ügyében elmondott interpellációjára.. Erről lapunk más helyén adunk tudósítást. „Nem ismerek felekezeti különbs . A kormányzó körútja Horthy Miklós kormányzó tiszasfali körútja befejezéséhez közeledik. Amerre csak jár, mint terahol lelkesen ünneplő közönség fogadta és díszesen felvirágozott, fellobogózott házak várták. Ma Orosházát és Békéscsabát látogatta meg. Mindkéthelyen egyetértésre és munkára buzdított. A széthúzásnak, mely a magyar nemzet legnagyobb, legrégibb bűne, el kell, timni — mondotta. Nem ismerek felekezeti különbségei, épp úgy nem ismerek pártkülönbséget sem, csak egy pártot ismerek: a magyar pártot. Ha ezen követ mindenki, úgy Magyarország boldogabb és gazdabb lesz, mint valaha volt. Orosházán Popovich Viktor, az orosházi járás főszolgabírója, mondott rövid, lelkes üdvözlő beszédet. A kormányzó igen melegen viszonozta Popovich üdvözlését, mert a román származású főszolgabírónak a románok a megszállás alatt fényes pozíciókat ajánlottak fel, de ő ezt mindenkor elutasította és magyar hűségében egy pillanatra sem tántorodott meg. Orosházáról félórás tartózkodás után délelőtt fél 10 órakor Békéscsabára ért azudvari vonal. A lombokkal és virágokkal dúsan feldíszített állomáson díszszázad fogadta a legfőbb hadurat. A Szent István-téren megszemlélte a kormányzó a kakiruhába öltözött helyőrséget, a volt vitéz 101. Gyalogezred legénységét.A szemle után a kormányzó a városházán az egyházak, hatóságok, intézetek és társadalmi egyesületek küldöttségeit fogadta, akikhez beszédet intézett: — Mindenekelőtt szívemből köszönöm azokat az üdvözlő szavakat, — mondotta — amelyekből megláttam, hogyan gondolkoznak el. Először vagyok életemben Csabán és azokban a városokban, amelyeket tegnap érintettem, mert szinte egész életemet távol töltöttem hazámtól és ha hazajöttem pár napra, családom körében időztem. Talán azért szeretem annyira hazámat, mert az ember messziről inkább csak a szépet és jót látja. Most, hogy a sors és az ország bizalma erre a nehéz helyre helyezett, beleláttam mindenbe. Sok van, amin változtatni kell, ha az új Magyarország alapköveit úgy akarjuk lerakni, hogy egy új ezredévet építhessünk rá. Nem azért jöttem el erre az utrr, hogy ígérjek, hanem, hogy követeljek. Ezután a kormányzó magánkihordásokat adott. Majd részt vett a Vigadóban a tevre rendezett díszebéden. Itt is, épp úgy, mint Swuieson és Vásárhelyen, a város magyar ruhába öltözött hölgyei szolgáltak fel az ebéden. A kormányzó őszintén örült ennek a figyelemnek és buzdította a hölgyeket, hogy ápolják PESTI NAPLÓ 1920. szeptember 1. 3 a festői magyar öltözetet, mert nincs az a pórtts divat, amelyi ennél szebb lenne. A díszebéd alatt Zilghi-Kiss Jerő főispán-kormánybiztos pohárköszöntőt mondott a kormányzóra, melyben Horthy Miklóst, mint az ország második Hunyadiját és Rákócziját köszöntötte. "A főméltóság már válaszában összetartásra buzdított. Kedvenc eszméjének a vitézi telkeknek a megvalósítására hívta fel Békéscsabi közönségét, mondván: A vitézi telkekkel azokat akarom jutalmazni, a akik úgy a háborúban, mint a forradalom idején a leghősiesebben és legmagyarabban viselkedtek. A vitézekkel a magyar fajt akarom megnemesíteni, az ország határait, valamint az ország belső rendjét örök időkre biztosítani. Békéscsabáról délután két órakor indult tovább a Túrán Pusztapóra, ahol kormányzó rokonainál, Almássy gróféknál délután teára voolt hivatalos. Az udvari vonat este tíz órakor érkezett Hatvaniba, ahol a főméltóságú asszony kocsiját kapcsolták a vonathoz. Ugyancsak Hatvanba szálltak be Sréier István tábornok, honvédelmi miniszter, szárnysegédével Debreczeniji vezérkarialezredessel, Kerzeviczy alábornasiy vezérkari főnök, szárnysegédével anzenberger vej kari századossal és Zaáravecz tábori püspök, hogy az egri zászlószentelésen részt vegyenek. Egy karzatlátóga a nemzetgyűlési. Mi, akik karzatról és nem páholyból figyeljük a nagy politikát, sokkal erősebben álunk szónoki fordulatok hatása alatt, mint maguk a politikusok, akiknek megfigyelő képessége eltompul a pártkulisszák zavaró közelségében. K is mondtatom, erős impressziót keltett bennünk Somogyi Istvánnak, a hol javaslat előadójának mai zárószava a hol szükségességénél. Színes és szokása szerint széles ecsetelésben sorolta fel a hol áldásait, a lelki megkönnyebbülést, mely nyomában jár, akulturális szükségletet, melyet nyújt, a provilenciális jelleget, mely fogalmának tartalmat ad. Irigykedve, gondoltunk azokra a bűnösökre, akik nemsokára lélekben megjavulva fogják a deres után leülni az azonfelül járó fogházbüntetést, ha ugyan méig lehet ülni azután. Szomszédom, aki mint érdekelt árdrágító jelent meg a sláz karzatán, eleinte aggodalommal hallgatta a beszédet és nem győzte a megilletődés verejtékét törölgetni homlokán. De amikor az előadó Anglia, Dámia és Svédország példájára hivatkozott, kulturális megnyugvásban derült fel arca és csak az a körülmény rontott a megulatán, hogy a kisgazdapárti jobboddal támadó közbeszólásokkal zavarta meg a szónokot. Annál nagyobbl lett az örizmie, amikor szavazás után kiderült, hogy a többség S bot mellett van. Egy szőke, galamb tekintetű hölgy megkérdi: — Ki az a MAIDIAS TIT, aki olyan magosan KIÁK, tette oda a nemet? — Apponyi Albert. Szelíd galabíbszemét köny fátyla vonta be. — Istenem! — mondta. — Ilyen nagy államférfi, a magyar békedelegáció elnöke és mégsem szavazza meg a botot! Szivtelenség. És csakugyan szi-telenség nemmel szavazni az előadó meggyőző és megható érvelései után. A kisgazdák és a középen ülő régi liberálisok és demokratáik nem állnak a helyzet magasztalán, amikor nem óhajtják követni Anglia és Dánia példáját. — Mondja kérem, hát az a szép ember ott a baloldalon, az a csinos fekete, akinek pakompartja van, az kicsoda? — kérdi tőlem ismét a galambszelid hölgy, aki nyilván először van ma itt és nem ismeri a nemzetgyűlés tagjait. — Budaváry László egyikle a legerősebb koponyáknak— Gondolkozó embernek látszik. — Az is. Mint minden tudós, aki a maga szakmájának azzal az alapossággal szenteli magát, amely a gondolatokat csakis az illető tárgy felé koncentrálja, ő a zsidókérdés tudományos mivelője. Tehát minden társaadalmi jelenséget ebből a nézőszögletből figyel és bírál meg. Na csak a közbeszólásait hallgatja meg, mindjárt rájön arra, mennyire igazam van. Az egyik szónok, — azt hiszem Brexly Ernő volt — épp e pillanatban fejtette ki a nemzetgyűlésnek, hogy Franciaországban nem törné meg a nép a bolbivikicsist. — Mert zsidók! — süvöltötte közbe Budavárt. vényben iktatták évszázadokkal ezelőtt a bolbitütetést, — már rég nem alkalmazzák. — Mert zsidóik! — lövette feléje Budaváry. Bróiy folytatta: — És Cromwell . .. — Zsidó volt, — szakítottás félbe Budaváry. A szónok szavai ezután a baloldal zajas tiltakozásába fulladnak bele. b. m. VVWVWWVWA/WAVWWWVWAVWW (Itt a cenzúra egy cikkünket törölte.) Krumoris istelent esélyes !(Saját tudósítónktól.) A nagy közönség idáig csak a menekültekről s ezek viszontagságairól hallott, arrólazonban, hogy „visszavándorlók" vannak, akiket a sors ismét hazasodor a megszállott területekre, s akiknek kálváriájuk semmivel sem kisebb amazokénál, nagyon kevesen tudnak. Pedig sokan vannak, akik annak idején elmenekültek a végekről az invázió elől, de itt nem tudván révbe jutni, most visszatörekszenek szülőhelyükre; másokat, mérnököket, igazgatókat ismét régi vállalataik hívnak vissza, úgy hogy lassú, de állandó is kiszivárgás, mely Kis-Magyarországból a megszállt részeík felé tart. Gazdaság szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a kiszivárgást, mert a kivándorlás ürügye alatt jelentékeny károsodás érheti a nemzeti vagyont. Épp ezért a pénzügyi kormányzat a műkincsek, képek, szőnyegek, sőt eredetileg a butorok kivitelét is kiviteli engedélyhez kötötte. A kiviteli engedélyt a pénzügyminisztériumtól kell kérni, mely képeknél a szépművészeti, műtárgyaknál és szőnyegeknél pedig az iparművészeti múzeum véleményét, illetve becslését kéri ki. Ennek alapján Magyarországból csak olyan műkincset lehet kivinni, melynek nincs speciális magyar vonatkozása s amelynek kivitele ellen nemzetgazdasági szempontból a múzeumokszaktisztviselői nem emelnek kifogást. — Kivételt alkot a szőnyegkivitel, — mondotta az egyik múzeum szaktisztviselője — mert a szőnyegekre, cstk úgy ad az állami kiviteli engedélyt, ha az illető az érték húsz százalékát lefizeti. Erre a rendelkezésre a szőnyegkereskedők miatt volt szükség. A perzsa szőnyegek ára hihetetlenül felment: ujabb szállítmányok keletről nem érkeznek s a magyarországi készleteknek ezáltal külföldön is emelkedett az értékük. A kereskedők tehát természetszerűleg külföldön iparkodnak a perzsákat értékesíteni, miért is jogos, ha az állam ezt a törekvést megadóztatja. Sajnos, a kicsempészett szőnyegekre ezt az adót nem lehet kivetni... — Ettől eltekintve, — folytatta informátorunk, — nem sok műkincset akarnak kivinni az országból, legalább is nem sokra kérnek kiviteli engedélyt. Ellenkezőleg, sokan voltak, akik a megszállt területeikről hozták ide családi műkincseiket, hogy azok ne kerüljenek idegen kézre. A legtöbb kiviteli engedélyt szegény tisztviselők kérik, akik családjaikkal akarnak visszattérni Erdélybe vagy a tót földre. Ezeknek is csak akkor van szükségük engedélyre, ha a rendes használati tárgyaknál, bútoroknál stb. értékesebb darabokról van szól. Ilyen esetben azonban jól teszik az illetők, ha idejekorán látnak hozzá azengedély kikéréséhez, mert sokszor előfordul, hogy az elutazók már mindent becsomagolnnak s csak akkor tudják meg, hogy kiviteli engedélyre is szükség van. Ez pedig a legjobb esetben is eltart pár napig s azalatt lejár a vízumuk, s egyéb kellemetlen meglepetések érik a vissza*vándorlókat wvwwvwvvvwwwv\AA/wwwwvywí X X ; _ X X X X X X X X X X X X : i X " X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X' X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 'x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X % X X % X X 'X X X X X X X X X X X X