Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

Négy napon át Szünidei minden teheráru-forgalom és csak fa- és­z£iiszállitó vonatok vágtatnak végig az országon. Megnyugvással köszönti mindenki a kereskedelmi miniszter erőtelj­­es lépését , és várjuk, hogy a négy nap meghozza a fordulópontot a példátlan küz­delemben, melyet e szegény, lesújtott or­szág a tüzért folytat. Küzdelem a tüzért — ide egyszerűsödött mindennapi életünk, a história vad zivatarai után, de hova­tovább ide egyszerűsödött maga a história is. Birodalmak marcangolják egymást a nagy szénmedencékért és a világtörténelem legnagyobb versengései után a helyzetkép aszerint alakul, hogy melyik országban van több fűtött szoba. Négy nap — csodákat nem várhat senki a négy naptól, különösen azután, hogy négy naptól várjuk azt, ami négy hónapon keresztül nem történt, alig történt eredményesen vakmi. Ez a régi Pató Pál-módszer évszázados bűne a ma­gyarnak, amely vérévé vált és egyéniségét­­alkotja. A háború, a forradalmak sem hi­gították volna meg azt a sűrű vért, amely türelmesen lesi a felhők vándorlását, ma­darak vonulását és a ráérés filozófiáját a tökéletességig, a tizenkettedik óra flegma­­tikus betoppanásáig fejlesztette. A tizenkettedik óra végzetes politikája ez, az a politika, ahol a legválságosabb időkben esztendőkön át egy hajszálon múl­­hatott minden, egy nemzet sorsa, jövője, nyugalma, boldogsága. A háborúra béké­ben kell készülni, a télre pedig nyáron. A tél a maga leselkedő veszedelmeivel maga a háború, minden bajnak, bűnnek, átok­nak és szövetségese és az öt háborús esz­tendő legalább arra megtanított minden­­kit, hogy a tél veszedelmeit nem akkor kell immunizálni, amikor a higany a fagypontra száll Fával, szénnel ellátni ma egy nagy­várost és egy országot, gondoskodni arról, hogy a szegény ember tűzhelye ki ne hűl­jön, ez ma a legmagasabb politika, ami a nemzetközi szituáció emelkedésétől és sü­lyedésétől a mindennapi magánéletek hul­­lámzásáig mindennel összefügg. A tűzifa-és szénellátás közigazgatása, nem szimpla közigazgatás, amely lebonyolódhatok a bü­rokratikus apparátus megszokott sablonjai szerint. Nem tudjuk, hogyan történt, de a helyzet ma kétségelenül az, hogy a ke­reskedelmi miniszternek meg kell állítania a vonatokat és négy napra beszüntetni minden áruforgalmat, hogy négy napon ke­­resztül csak szén és fa fusson be a fő­városba. Ha nagyon pontosan körülnéznénk a magyar közélet minden területén, sok ilyen négy napra volna szükség ... a kényszer­helyzetek örökös változása ez és bizony elszomorító, hogy a legfontosabb dolgok­ban egyáltalában támadhatnak kényszerű­helyzetek. Valamikor semmi sem volt na­gyon sürgős és olyan boldog volt az éle­tünk, hogy még az se ártott túlságosan az országnak, ha elkésve történt minden — valamikor olyan hatalmas volt mindennapi életünk talapzata, hogy a legnagyobb ügyetlenség se rendíthette meg ... Ma a legkisebb hiba is súlyosan veszélyeztetheti életünk rendjét — ma épp ezért nincs ma­­gánügye se a polgárnak, se a hivatalnak - ma nincs egyetlen órája, de egyetlen perce sem az országnak, a­k­i tovatűnhet úgy, hogy vnajd jön négy ra­p, amikor mind­szfent kipótolunk.­ ­ Harding győzött az elector-választásért Amerika úl elnökének politikai programmja .* Londonból azt a hírt kapjuk, hogy a Westminster Gazette newyorki távirata szerint az amerikai elector-választások Harding győzelmével végződtek. Har­ding óriási többséget kapott. Hardieg, a reparhiláriánus-pá­rt jelöltje, ötvenöt éves, huszonkilencu­k elnöke lesz az Unióna­k. Ohio állam már többször jelölte őt Amerika elnö­kének. Harding egy­­falusi orvos fia, anyja padig hollarys származásra asszony volt. Nagy anyagi­­Ásztermék közepette végezte el tanulmányait és már márot ftafeal diáik saját szorgalmaiból tartotta fen, magát 1891-ben feles­égüg vette Kling, Floren­cet.­­ Hivatásos ujságiró volt és később lapkiadó lett. Lapja, az Ohio Sto­r mindjobban fejlődött és Ohio legelterjedtebb lapja lett. Jelenleg bank­igazgató és egy nagy gyár felügyelő-bizottsági tag­ja. Politikai pályafutása során Ohio kormányzója lett, majd 1912-ben Ohio Washingtonba küldte a szenátusba, ahol tagja volt a külügyi bizott­ságnak. * Egészen a leguutóbbi időkig nem kötötte ma­gát pozitív politikai­­ programmhoz, most azonban, az elnökválasztá­si kampányban, teljes erejével a republiká­nus­ párt program­mja mellett agitál. A szenátusban Loodgr .szenátorral együtt Wilson népszövetségi programmja ellen küzdött, mint ahogy egy­ál­talán temperamentumán­ál, pályafutá­sánál és politikai fölfogásánál fogva mindig elle­nese volt Wilsonnak. A professzorral szemben ő képviseli a gyakorlati ember fölfogását. Megvá­lasztása tehhát azt bizonyítja, hogy az amerikai nép elfordult­ Wilson háborús politikájától. Har­ding a­ szabad kéz politikáját és Európával szem­ben a tartózkodás elvét hirdeti. Ez gazdaságilag nagy hátrányt jelent Európára nézve, amelynek újjáépítése —­­­mint azt a brüsszeli konferencián is cfj&AguMi m­egálapitották — At Alérika segít­sége nékül igen ne­héz. A szenátusban tanúsított magatartásaihoz híven ellenzi Amerikának a nép­szövetségbe való belépését és sürgeti az amerikai csapatok visszatérését az európai megszállott terü­letekről. Németországgal szemben a háborús álla­pot rövid úton való megszüntetését követeli. Az amerikai választási kampányban nagy sze­repet játsz­ott az ír­ kérdés is. A corki polgármes­ter halála éppen akkor következett be, amikor a választási harc elérte tetőpontját és így Harding megválasztásával Amerika népe megmondta íté­letét az ír-kérdésben is: nem avatkozik az ír ügyekbe. Belpolitikai tekintetben Harding ugyancsak követi főelvét, a szabad kéz politikájának a biz­tosítását. Jellemző a következő adoma, amely közszájon forog Amerikában: — Mr. Harting, hiszi ön, hogy kétszer ket- négy? — Erre csak akkor adhatok választ, ha a mellékkörülményeiket is gondosan fontolóra ve­­szem, mert minden attól függ,­­ hogy miképpen értelmezzük a kétszer kettőt.­­ A választási kampányban a nagy tömeg alig vett részt. A pártok szenvedélyesen korteskedtek, a választók tömegét azonban nem tudták maguk­kal ragadni Az amerikaiak belefáradtak a politi­kába, különösen a háborús politikába — és éppen ennek a körülménynek köszönheti Harding győ­zelmét Az amerikaiak legfőbb vágya, hogy már le­gyen vége a háborúskodásnak és minthogy ez Har­ding programmjának egyik sarkalatos pontja, ő reá szavazott, a lakosság tú­lnyomó többsége, nemi törődve alelnök­jelölt politikai programjának többi részével. A tömeg részvétlensége mellett mindkét párt választási költségei óriási összegeket teszn­e­k ki, sőt, az am­er­ikai és az angol lapok egybehangzó tudósításai szerint eddig választásra sohasem köl­töttek annyit, mint most. jjpg 2 korona 259. szám Szerda, november 3 Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 2 kor. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71-15, J. 62—35. Felelős szerkesztő: József 62—36 A gabonarendelet :közili Szerdán dönt a minisztertanács, csütörtökön a kormányzópárt értekezlete (Saját tudósítónktól.) Hogy az el­lálatlanokat kellő mennyiségű tiszttel láthassa el a kormány, gondoskodnia kell még bizonyos mennyiségű gabo­náról, azon a kvótán felül, amelyet eddig kivétett a termelőkre. A gabona megszerzése az ország­­mai pénzügyi helyzete mellett súlyos nehézségek elé állítja a kabinetet. Arról van szó, hogy a szükség­letet a forgalmi áron szerezzék be, ami azt jelenti, hogy rozsért az eddig megállapított négyszáz ko­rona helyett mintegy nyolcszáz koronát, búzáért ötszáz korona helyett körülbelül ezer koronát fizes­senek. Pénzt nem kifejezve ötszáz millió korona a differencia. Ezt v­agy a fogyasztóknak, vagy az államna­k kell megfizetni Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter az állam tízmiliárdos deficitje mellt ne­­ talál fedezetet erre az újonnan jelent­kező ötszázmillió koronás­­kiadásra, viszont Vaas József közéremezési miniszter semmi szín alatt nem a­kar beleegyezni abba, hogy ezt a fétan­llráT-vot a fogyasztókra hárítsák át. Ez a differencia tette szükségessssé, hogy a két miniszer kedden este tanácskozásra üljön össze. A konferencia délután fél hatkor kezdődött a közélelmezési minisztériumban. A konferencián Korányi és Vass minisztereken kívü­l részt vettek a pénzügyminisztérium szakreferensei, ezen­kívül Tér­ff­y Béla helyettes­ álamtitkár, továbbá Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter. A kon­ferencia végeztével beszéltünk Rubinek Gyula miniszterrel, aki ezt mondta munkatársunknak: — ötszázmillió koronás differenciáról van szó. Az a kérdés, hol találunk erre fedezetet? Az máris bizonyosnak látszik, hogy az ország­ban nem találjuk meg a fedezetet. Most valami módos vivercet keresünk, amelynek segítségével előkerítheti­­­ a hatalmas summát. Én bí­zom benne, a­ a­z ideák,, amelyek felszínre kerültek, nagyon egészségesek és megesz az öt­százmillió anélkül, hogy ismét megterhelnék az államot és anélkül, hogy a fogyasztóközönségre hárítanánk át ezt a jelentékeny terhet. Az ügy­ben egyébként szerdán minisztertanács tárgyal, csütörtökön pedig a kormányzópárt értekezlete. Ezzel szemben a kormány egy másik tagja azt fejtegette munkatársunk előtt, hogy a meg­oldást egyáltalán nem látja ilyen optimisztikusan és azt hangoztatta, hogy a fölvetett ötletek közül egy sem látszik célravezetőnek ilyen nagy összeg ki­verekedésére. Az illető miniszter szerint az a prognózis, hogy ebben a kérdésben változatlanul komoly a helyzet,­ de nem reménytelen. A nemzetgyűlés szerdai ülésén indítányok megokolása és interpelláció elmondása szerepel. Előzetesen Rakovszky István tesz elnöki enun­ciációt az Ereki—Korányi-affér dolgában s hír szerint ki fogja jelenteni, hogy mivel Ereki nem bizonyította be azonnal Korányival szemben a panama vádját, őt nemcsak feltételesen, hanem utólíí­sesen is rendreutasítja. Az ügyben egyéb­ként a házszabályok magyarázata címén több felszólalás lesz.

Next