Pesti Napló, 1921. március (72. évfolyam, 48–68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

Budapest, 1921 fl frrfMya» szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évra_ _ 440 kor. m­ombat, március és Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 2 kor. SÍT NAPLÓ­­B. Négy kelletlen szünnap után, ho­gy először irunk, máris temet­­nünk ki 11. Antonius szavait irigyeljük, — azét az Antoniusét, ki egy Shakespeare nyelven beszélt — amikor temetnünk (nem d­csérnünk) kell Wilsont, aki ma hagyta M a Fehér hHrazat. Tüneményes ér» dekességlv^alalfe^A Roosevelt—Taft»féle imperializmussal torkig lakott amerikai nép 1913-ban őt ülteti az államfő curullusi székébe, az első demokratapárti elnök a halovány emlékezetű Cleveland óta, aki oly szegényen halt meg, hogy az államfő özvegye a köztársaság kegy­díjából ten­­gette napjait. Az egykori tanár beáll történelemcsi­­nálónak. Pazai nem érdektelenek. Beszé­­det mond Washington sírján. Üzeneteket és kiáltványokat szövegez. Stílusa nem tehetségtelen. Hol a latin klasszikusok tö­­mörségét, hol a protestáns Amerikában vérré és velővé vált zsoltárok tisztaságát plagizálja. A világ ostoba és hamarabb, semmint Wilson is remélte volna, kideríí­tik róla, hogy ő Washington és Lincoln legméltóbb utódja. Washingtoné a függet­­lenségi gondolat, Lincoln törölte el a rab­­szolgaságot, Wilson ad új világraszóló al­­kotmányt a háború utáni demokratikus nemzeteknek. 1918 őszi üzeneteiben ő utasította a középeurópai népeket, hogy —­ ha békét akarnak — űzzék el uralkodóikat és kor­­mányaikat. Tempót diktált a kétségbeesés és a katasztrófa forradalmának, de nem tudott abba egy fensőbb szabadságesz­­ményt oltani. A világ jóltevője mestersé­­gesen tenyésztette a bomlást, egy megfor­­dított dr. Moreauként fenevadat csinált a művelt emberből. A washingtoni Kapi­­toliumból rendezte a polgárháborúkat, ígért önrendelkezést és még egy járási körzet területére sem rendelt el népszava­­zást. A demokrácia neki nem lelki élmény volt, hanem hadifelszerelés. A szürke ta­­nár militarizálta egész Amerikát. Próféta köntösében jártakétt és maséfigura volt egyrészt Lloyd George­ Clémenceau, más­­részt az amerikai hadiszállítók kezében. Magyarország mai térképét ő rajzolta meg, ezt nem feledjük el neki sohasem. Nem találkoztunk egyetlen katonájá­­val sem, mégis állítjuk, Magyarországnak ártóbb ellensége nem volt Wilsonnál. A demokráciát hirdette és a tankokat küldte. Békeszózatokat irt és hadiszekereket fü­­tött. Éppen azért mai nyomorúságunk oka nem a demokrácia, amit Wilson még Am­e­­rikában is tönkretett, hanem az ő kendő­­zött politikája, rosszhiszemű ígéretei, a dolgokba való felelőtlen avatkozása. Az igazi demokrácia Harding, aki jön a béke, a megértés és a szeretet szavával, az anyagi és erkölcsi segítés jézusi eszméi­­vel. Wilson jelentette a régi Magyarország halálát, a washingtoni ünnepély, amely ma köszönti Hardingot, jelenti talán az új Magyarország tavaszát és vele együtt az összes legyőzött és megsanyart népekét. Ideje volna, hogy így legyen. Éppen a leg­­utolsó napok eseményei is bizonyítják, mennyire szükség volna már békére gaz* daságiakban, politikában és szellemiek* ben is. Az utolsó négy nap, nemcsak az utolsó esztendők egész sora az a negativ­­um, amely fennen hirdeti a régi valóság erejét, szépségét és dicsőségét. A legbara­bárabb képromboló volt, aki széthasította a régi világot és benne emberséges, igaz­­­ágos magyar életünket. Emlékére hamut szór az a világ, amit legyőzött és kika* cagja a másik, amelyet ő segített ember* telep győzelemre. SZERK ITS^TIV? tr Of KIADÓHIVATAL, Erzsébet-körút 18 szám TELEFON: József 69-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: Józse: 71-15. Felelős szerkesztő: Józse! 62—36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. Végleges kereskedelmi szerződést kötünk Csehországgal Március végén Budapestre érkezik a cseh kereskedelmi miniszter (A Pesti március 4.­­pró tudósítójától) Dr. Schuster keres figdelemügyi államtitkár a Pesti Napló tudósikíja előtt a következőképpen nyilatkozott a^ 14*Oy­arország és Csehország között folyó gazdasági tárgyalásokról: — Eddig külföldi országokkal csak kom­penzációs szerződéseke kötöttünk és az Ausz­triával és Németországgal létrejött megállapodá­sok sem mennek túl a kompenzációs szerződé­sen. Magyarországgal azonban rendes gazdasági megállapodásra akarunk jutni, amely felöleli a k­ét ország gazd­asági érintkezésének egész kom­plexumát. Szabályozni akarjuk a Magyarország­gal való kereskedelem problémáját, előbb azon­ban tisztázni kell azoknak a kereskedelmi vál­lalatoknak a helyzetét, amelyek a Tótföldön működnek, de még Magyarországon tartják fenn központi irodáikat. — Magyarországgal könnyebben fogunk tudni végleges megállapodást kötni, mint Ausz­triával és Németországgal, mert hiszen Magyar­ország főleg a­grárállam, mi pedig iparállam vagyunk és így nem konkurrálunk egymással, hanem ellenkezően egymásra vagyunk utalva. Mi kész iparcikkeket, félig késő cikkeket és sze­net adhatunk Magyarországnak. Magyarország pedig élelmicikkeket és nyersanyagokat szállít­hat nekünk. Remélem, hogy sikerülni fog a megállapodás. Tahi László prágai magyar követ a követ­kezőképpen informált a gazd­asági helyzetről: — Mint közlik velem, Hotovec kereskedelmi miniszter március második felében előbb Varsóba, aztán Bukarestbe és onnan Budapestre utazik, ahol a külügyminiszterrel és a kereskedelmi mi­niszterrel tárgyalni akar a Magyarországot és Csehországot érdeklő gazd­asági kérdésekről. A mi­niszterek csak a tárgyalás anyagát, helyét és idő­pontját fogják megállapítani és csak azután kerül a sor az érdemleges tárgyalásokra. IU Harding üzenete az amerikai néphez Amerika nem lehet állandó katonai szövetségek részese Washington, március 4. Harding elnök h­ivatalb­alépése alkalmából az amerikai nemzethez üzenetet intézett, amelynek beveztésében rámutat arra, hogy abban a pusztu­lásban, amelyet a nagy háború okozott, az Egye­sült­ Államok sértetlenek és civilizációjuk biztos birtokában maradtak. Nem akarunk a győzelembe belekeveredni, nem­ akarunk egyéb felelősséget vállalni annál, amelyet lelkiismeretünk és ítélő­képességünk minden egyes esetben elénk szab. Figyelmünket nem fogja elkerülni azoknak fe­nyegetése, akik a civilizáció hívószavát meg nem hallják. Amerika, a mi Amerikánk, mely az atyá­inktól lefektetett alapra van felépítve, nem lehet állandó katonai szövetségek részese. Nem mehe­tünk bele olyan politikai kötelességekbe és nem vállalhatunk olyan gazdasági kötelezettségeket, amelyek elhatározásunkat más tekintélynek, mint a sajátunknak, rendelik alá. A magunk részéről hozzá akarunk járulni ah­hoz, hogy a támadó­ háborúk előkészítése oly gyű­löletesnek tűnjék föl, hogy azoknak a népeknek kormányai, amelyek ehhez az eszközhöz nyúlnak, vagy be kell, hogy bizonyítsák ügyük igazságát, vagy pedig mint gonosztevők kerülnek a civilizáció ítélőszéke elé. Készen vagyunk arra, hogy a világ népeivel, a nagyokkal úgy, mint a kicsinyekkel, megb­eszélésekre és tanácskozásokra gyűljünk ösz­sze, hogy a világ igazi véleményét kikutassuk, és megmutassuk azt az utat, amely a leszereléshez vezet és a hadsereg és a flotta készülődéseinek folyton növekedő terhét megkönnyítik. Részt akarunk venni azokon a javaslatokon, amelyek a belátásra, a megnyugvásra és az ügyek választott bírósági elintézésére vezetnének és részt akarnak venni a haladásnak ebben a módjában és arra fogunk törekedni, hogy a nemzetközi vonat­kozások tételeit tisztázzuk és megszilárdítsuk. Azon lesz­ünk, hogy világbíróságot alakítsunk, amely döntsön azokban az igazságos kérdésekben, ame­lyeket a nemzetek terjesztenek eléje. xxxxxxxx X X X X X X X X X X X x az állami és társa­dalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény­javaslat X X­­ X X X X X X X X X x XXX X XX XX x X fölötti hosszabb vitái indult mert az eddig kilenc képviselő jelentkezett felszólalásra a javaslat mellett és ugyanannyi előnn, ugy hogy minden valószínűség szerint a törvényjavaslat tárgyalása a jövő hetet csen igénybe veszi. Dacára annak, hogy a párt­szövetség mindkét pártja magáévá tette a javas­latot, annak sorsa még egyáltalában nem tekint­hető biztosítottnak, mert a kisgazdapártban so­kan vannak, akik a javaslatot fölöslegesnek tart­ják, egyes rendelkezéseit pedig indokolatlanul szi­gorúaknak. Valószínű, hogy a részletes tárgyalás folyamán maga a javaslat előadója, Bernolák Nándor fog több enyhítő módosítást ajánlani. X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X xxxxxxx tagjainak jelen­tékenny része úgy látja, hogy a kisgazdapárt a pártszövet­ség keretén belül és a kormányzatban nem érvé­nyesül abban a mértékben, amelyhez számánál fogva jogos igénye van. Ez a csoport különösen s rekvirálások és a gabonaforgalom fölszabadításá­nak egyre húzódó előmunkálatai miatt elégedetlen, azonkívül a leghatározottabban követeli nemcsak a belügyi tárcát, hanem abban az esetben, ha — amint szó volt róla — Tomcsányi Vilmos Pál vég­legesen belügyminiszter maradna és a­z igazság­ügyi tárcát Bernolák Nándor venné át, úgy a köz­élelmezési tárcát is, amelyre Mayer Jánost óhajtja kineveztetni. Itt említjük­ meg, hogy a­­­isszkiensek újból elhatározták különállásuknak a megőrzését és hozzájuk csatlakoztak báró Korányi Frigyes, Egri-N­agiy János és Jármy József képviselők is. A vagyon­váltságról szóló­­javaslat kodifikálása A pénzügyi és igazságügyi bizottság pénteken délután gróf Klebehbarg, Kuno elnöklésével ülést tartott, amelyen a frígyonváltságról szóló törvény­javaslatot tárgyalta. A tervezetet Iklódi-Szabó Já­nos előadó ismertette és Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszter kísérte magyarázattal. Huszár Károly indítványára külön kodifikáló bizottságot bíztak meg a kérdés előkészítésével és a részletekre nézve meghallg­atják az OMGE, az OMKE, a TÉBE és a GYOSz képviselőit. A kodifikáló bizottság a jövő hét elején kezdi meg működését és munkájának befejeztével fogja a pénzügyi és igazságügyi bizott­ság tovább tárgyalni a javaslatot. . . " •­ ­ X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x x x X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X­ ­ •

Next