Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

2 Péntek Védelmezés az ipari és kereskedelmi válság ellen az A kereskedelemügyi­­ minisztériumai és érdekképviseletek tanácslyffizásai iHaja( tudósítónké).) A magyar ipar és ke­reskedelem legaktuálisabb -"m­ioslémáju­": az "Ipar­cikkek árának­ esése és a korona javulása kapcsán előálló termelési és­­ "kereskedelmi válság közgaz­dasági" életünket­ komoly vé­rkező imunkába­­ állí­tották. A legközelebbi napokban az ankétek egész Sorozatán fogják ezt a nagy kérdést megvitatni. Vprille 2-ik/fji. szombarini. Kereskedeljwi .Csar-­ nok tart ebben a tárgyban ülést, amelyen Vágó József igazgatósági tag­­lesz az előadó. A jövo­llét­­folyamaik­a­ni­yári pótisokig­rszágos­ Szövetsége ta­n­ácskozik. Április 9-ikén a kereskedjű tespülyi tui­listériu­mban lesz az összes érdekképviseletek be­vonásával nagyszabású ankét,­­ amelyen Hegyes­halmii Lajos kereskedelemü­gyi miniszter elnököl."­Ezután a Vas- és Fémipari Kis- és Középgyárosok Szövetsége gyűlésezik Szüry János elnöklésével az Országos Iparegyesületben. A­ kereskíjsipre­m, és az ipar termelés, és ezzel kapcsolatban a munka biz­tosít­ásiáról lesz "ezeken a "'tanácskozásokon szó — mondták ítzetettel"-helyett a­z édekbirésst az eddig­­in*fotkult vélemények- 4»í• a- valuta valamilyen formában vagy stabilisákásában látják. A behozatal korlátozásá­k ,ötlete­k felmerült» de ezt s­okfelöl veszedelmes próbálkozásnak tartják. 40 millió év a Gizella-t­el­énél lék pusztai malom ég és Beomlással fenyegdK áteéntett gabona­raktár fala — Holttestet tíláljak a ro­'í áléé testet t ala\t f \1 l '(Saját tudósítónktól.)'.­ Sp^siítörtökre virradó hajnalon, négy fráskor „tigpul&Jl » Soroksári-uton lévő Gizella-malom "gabon­arak­tára i­s rövid­ idő m­úlva" a négyemeletes épület "lángokban állott. A raktárban foglalatoskodó munkások a tűz kitöré­sek­or a vízcsapokhoz ro­hantak, azonban az első pillanatokban víz helyett­ csak a beszorult levegő tért­lt ki a csönkből, mire a m­unkások abban a hitten, hogy a vízcsapok nem működnek, rémül­­ten menekültek­­és az egész ga­bona­raktár megbe­csülhetetlen értékű tartalmával a lángok marta­léka lett. A tűzoltóság hamarosan megjelent, azon­ban az oltási munkálatok csak a szomszédos épü­letek megmentésére", irányulhattak mar­d és déli tizenkét óráig sikerült is a tüzet lokalizálni. A tűznek, természetesen rengeteg nézője akadt, a­kik órákig kitartottak a füsttel s az égő gabona kesernyés, fojtó szagával telített levegőben. A ma­lom Ysskapti-utepi oldalán füstölgő romhalmaz látszik: emeletmagasságb­an tornyosul a me­györ­köldött, hasznavehetetlenné vált kukorica. A több emelet magasságú törmelékeken tűzoltók állanak, fáradt, gyenge sugárban ömlik­­a víz a füstölgő romokná. Ezen­­az i­ldal­ón már a kora délutáni órákban beomlott a tűzfal s az Egyesült Gép- és Fémárugyár szemközt lévt ..e^emeletes gyárésgü­letére zuhant, amely m­aga is bedőlt, s maga alá temette Ku­zsán Ger­ggly tizt^royolperes tanon^pt. Összeroncsolt ajtókon, üvegcsereizek és faltöm­elék között bujkálva ,juthatunk síti, h­oljuhfe/. A homály­ba,»—a. törmelékeid? Jkfizüt efjt gnil­eri ,kar­pyunk ki, meggörbült ujjai -a levegőt markoljak- -Krizsán (tengely kar­ja....A.Jiolttestüi csak­ holnap fogják kiszabadítani a romok közül. ...» . A titalomépület Ipar-utcai oldalán négy emelet magas -falál­ csonkán. Az­­emeletek treno­ottak, csupán az épület homlokfala maradt meg, körül­belül egy méternyire hajol ki az utca szintje felé és minden­ pillanatban beomlással fenyeget. Az ügyeletes rendőrtiszt már délelőtt megker­este a IX. kerületi­ elöljáróságot, hogy sürgősen intézked­jék a tréfat­ lebontása dolgában, mert a szemben lévő Ipar-utca 11­. számú házat is vetély-tempíteti Azonban a késő esti órákig semmi intézkedés nem történt s az Ipar-utca 11. számú ház lakói a laká­sok udvar felé eső részében húzódtak meg. A malom irodájában Virágh József művezető ad felvilágosítást a tűzeset okáról. Hajnali négy órakor üzemzavar történt az elevátor egyik felvo­nójánál szijjszakadás következtében. Mialatt a fel­vonót javították, egy másik felvonó is megállt, azonban a szijj továbbforgott s a heves dörzsölés következtében keresztülégett a heveder, s lezu­hanva lángra lobbantotta az elevátorban évtizedek óta fölhalmozódott Ihzport, ugit hogy néhány másodperc alatt a földszinttől a tetőig lángban állott a gabonaraktár. A raktárban 354­ vagon tengeri, 95 vagon búza, S­emjon tárpa volt felhal­mozva. A kárt pontosan még nem lehet megáll­a­lítani, de körülbelül negyven-neg­yvenöt millióra becsülik. . .írjok ! Az Ébredők intézőbizottságának döntő értekezlete Szmrecsányi Gyö­rgy eltávozott az Ülésről (Saját tudósító menyei kapcsain az Iapki Alaetőssgín és­ elnök között illeríté­kezményeképpen az levélben szólították: kiöl.) Az, utóbbi napok else-Ébredő Magyarok Egyesülete­, Juruasci'cí" giaáb'e­lv­ek támadtak, amelyek követ­intézőbizottság tagjai kedden Szmrecsányi *Györgyö­t, hogy az eik­öliséi­ről mondjon le. Ezt még kedden este tudattak­kal is, akik a legnagyobbb fék ki az Ébredők állá nyitásyörgy azonban a­orozatot v­árt tagjai­fedésüket fejéz­felett. Szmrecsá­velben foglalt követelé­seknek nem­­ volt hajlandó eleget tenni. Kijelen­tette, hogy sfr. elnökségről etté Gmában sincs lem­en­ikin at Ellenben »a «»siteft»-- -Ébredő Magyarok Egyesületének intézőbizottságát. Öt órakor kezdődött m­eg az intézőbizottág ülése,"amely "a felfelévoTT szerint az ^ySinet jovö élésére elt^i­fcW) fontosságú 'döntést fog hozni. A gyűlésep, k^ve'ze'esí^ majdnem teljes számmal me&jeifT'i' ereiiírté^^it­ és^határozatait a legnagyobb titokban Sffjják, ae összes jelenvoltak szigoru ti­toktartást fogadjak. Azonban­­ kiílsőiségek­ is sokat elárulu^Ji, Szmre­eltávozott az... ülésről és az wnoktest ekkor lléjjas Iván vette át. Iléjjas félnyolc .lajtem távozott' a Sörház­ utcai, helyiségből. A gymús ezúton'is tar­tott, de már csak apróbbb folyóügyeket' tárgyaltak. lagy 'tudj­uk, h­ogy az. m­int'ez abizottsági' ülés Szmmre­csányi György ügyében végleges (Töntest nek­i' Ko­jtolt, -rt. egyrészt az­irt nem történt meg, mert sze­rep« utófeb). n«s ok ínég. nincs teljesen, tisztázna, másrészt ő' áw^.országos egyesü­let, elnöke, ügyp.bpn _tehat.^sati az országos választ­mány dönthet,, a budapesti szervezetek intézőbizott­sága döntést nem hozhat/ Szmrtcsányi György kü­lönben munkatársunk, elölt megcáfolta lemondásá­nak h­írát és kijelentette, hogy őt az elnökségről való lemondásra senki­­nem­­kényszerítheti. PESTI NAPLÓ 1921 április 1. A repülőgép e­gy magyar gasd­ i Be kell kapcsolódnunk a nemzetközi repülő­­filózatba (Saját tudósu­smairól).. világromlasztó há­borúnak egyetlen nagy eredménye­,a repülőgépek biztalmas fejlődése egyre jobban érezteti hatását a 'gazdasági életben. "Nyugat államai. . . bábom cél­jait "izllítás(rVSpS'tegép-1­iaff, a százszám­róa épí­tett katonai gépeket most a személy-közlekedés" és a kereskedelmi szállítás békés céljaira igyekeznek felhasználni. Állandósultak a rep­ülő/áramlök N Páris és London, a Brüsszel­i Lei Páris között, a teherfor­­galom lebonyolítását pedig a nyugati államo­­kin százszámra segítik elő a gazdasági^cé­l.ofera ára iyi­tott­ háborús repülőgépek. A magyar gazdasági élet vezetői kissé elkésve, de "m­i­r am­íg" elég jókor felismerték a repülő­gépek nagy khatását és a lehetőség szerint meg­tes­z­ik­ az intézkedés­ét arra, ,hogy Senyos­ akadá­lya se legyen-a nemzetközi repülő­hálózatba való bekapcsolódásunknak.. A...brulapE»ti.,kereskedelmi -és iparkwma^t- m­a délután ü­lésb tartoU djb­üi a » nagyfonto Magu -kesdésben«.v.^ j . Tolnay Kornéli á-*4láv. **elsétigazgatója elnö­költ a»f#scn­ié». WMgnyit^besz^aKin rámutatott a repülőgép-ipar felleídésének zdasági jelentősé­gére. Ezután, Úízkelety Imre, a kereskedelmi an­­­­nisztérium légi forgalmi o­­sztályának vezető­je tar­­tott a repülőgép-ipar-­ fejlődésből és rendeltetésé­ről előadást. A hatalmas technikai fejlődést, ame­lyet a repülés terén elértünk, m­ost gazd­asági cé­lokra kell­ felhasználni... Sajnos, a háborús repülő­­­gépek nem a precíz takarékosítág elve­­ alap­ján készültek,­ ugy hogy a hadigépekkel egy" órai repü­­­lés ma 20.250 koronába, késül, vágjdí egy Vméttfr­vpázsa súlyt egy kilométerre. f10 koronáért" "lehet elszállítani. Egy budapesti tsépsi út 23.000 koro­nába kerül­­-áem­ kénytelenek a francia és angol r­epülő­ vállalatok állami szubvenciós segélyével dol­gozni. Azonban ,m­egindu­lt­ már­ a tudományos és technikai munka a békecéloknak megfelelő gépek építésére és ez a m­nft­ka oly intenzíven folyik, hogy rövid időn belül minden országnak létérdeke lesz, hogy bele tudjon kapcsolódni a nemzetközi légi közlekedés­­hálózatába. Az. .előadó rámutatott arra, hogy Magyarországnak a tranzito-forgalom szempontjá­ból milyen hatalmas nagy érdeke, hogy ebből a versenyből k­i. maradjon ki. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Pet­rőczy Béla, a légi forgalmi iroda igazgatója ismer­tette röviden a m­agyar repülőipar jelenlegi hely­zetét: " ' f­ ap és a ági élet - A preletérakadémiától (4 filmszaktanácsig Orbán Dezső itt — Új Ébt Dezső ott / (Saját kidöntötttfilm­ Azt a bizonyos mozi­rendeletet, SqjeJjfr^r magántulajdon szentségének' egyszerű, de^ egyébként egészén . h­ ingos rtte^k­erü­lésével égéssé* csomó mozitulajdonosi kenyere el­vesztésre ítélt, egyelőre, ugy^JjuUjuk, felfüggesztik. Ettől, teljesen­ fü­ggetlenül mi itt csupán a mozi­rendelet egyik főf­ivolizálójának." Orbán Dezső volt filmgyári diszletmesternek személyével aka­runk foglalkozni, miért az ifj „mozirendeletnek" ez az Orbán volt az egyik kezdeményezője és él­tető, lelke. O­rbán úr ma ••) filmszaktanácsnak f5-tránzsitó embere,-a ki néhány--h­ónap előtt wz^dek szavának megfelelje»-igen «delwsf«» -nyiltetkozó, az Ébredő Magyarország- ciprti . lap­ .'hasábjain. Nem kommentálunk. Semmit, csupán egjonásután iktatjuk ..id­e azt, aitiit orbán i.r 1919. decjiiiberé­ben irt és azt, amit 1919 májusában^» koxajöni napjaiban vallott. íme néhány szemelvény az 1919 decemberi cikkből: ' " w '­­' • ...'hányszor jutott már eszedbe" mi­közben hazamentél "előadás utáni'' aflakfiV láttál csillogó íz*5b" szíminii, hogyha­ ez»" "a sefrttmnit a fi­rrfipar ilyen szépen tudja nyújtani, miért ne nyújthatna' é­ppen ilyen szépen a semmi helyett valamit? A valamivel azonban -'-már baj van. Mert ha az a valami a «klónak tetszik^ felhúz­nák­­az orraikat a keresztények és nem veszik ki­­." zsebből a jegyért- járó"­tíz koronákat, fis megto rdü*ft: h­a a kereszténynek tetszik, nem­ tetszik a midónak. A­ dilemma mégb. ugy oldó­­­dik meg, hogy inkább tessék a zsidónak, mert a.keresztény­ség úgyis könnyebben kiadja a pénzt és ennek következtében­ soha­­sem láttuk a moziban azt,­­hogy a piszok árdrágítót lehúz­tak volna a deresre, sohasem láttuk, azt, hogy a bankár, miután fellúzta a­lbúta keresztényről '•-'a bőrt, /elteszi-'a -trilemét é*-«lkezd-i iimádkozni. Sohasem láttuk azt sem, hogy V»-zsidó-képviselö - fekális'ihogyan vesztegeti-m^-a-zsidó minisz­* tert és hiogyan zsarolja meg-a^ álbirlapb­á, a ke­­­resztény kereskedőt. Pedig..ezek...ig enszd­lóságok és. i­latképes epizódok iöttek .Yolna„atj m­agyar közéletből. Ezekben lett volna v$anp/ valami .. kellemetlen. Az a kellemetlen gondola­t, hogy .. ki a zsidókkal'Magyarországból. " t­s ..ez a fájt a cikk igy fejeződik "bej­­es IM!-juk magyar észjárással, magyarul kerülgetni i­ zsidó faunúrat és keresni a rést, ahol az o­strom sikerrel­ kecsegtetne. íme 1919 decemberéjjeit így irt Orbán úr, tetőtől-talpig" magyar érzéstől lán­golt, holott még néhány hónappal előbb „a termel­­ési biztos elmákhoz"' t-fttítéssel « Prfíletdiakddé• in­a hevében jóváhagyást és meglelást kért a többi közt a következőkre: - •- -. ' ... a tagok nagyobb része gyakorlott álatí' , ember. Mind kivétel nélkül bebteonyitcsttan te­­hetségei és 02 uj világtétid ideológiájával 'itul­let fis óta ismerős. A mi munkáinknak kell az új világ el­ső filmjeinek lenni, " m­ert Sz­­ai úit il múltból ittmaradt szakemberek !Kezdenek gyár­tani nem frás, m­int a régi- burzifon-klettófiim­i folytatása, kényszeredett, verejtékes, idejét múlt produkció.­­A f kladvány, an­ely egy"bkTMt "Orbán Dezsíl kinevezését kéri a Proletárakadémia élére, folyta­­tál&g ^zeket ly^tn­dja: A rendezők m^ér^emlík,­­hogy dolgozó és tehetséges . konkurenciát kapjanak , a nyakukba. És a rendezők &1 vesztették az étikffl- alapot, hogy ez ellen tiltakoz^atiTik, mert amikor vri szfihibett' volt a­­forradalom, min/f ijtjáván,míg' lapultak és­ ha most egyéb bajuk nem esik, minthogy a forradalom bent a szakmáéi belül fogja meg, őket és hívja versenybe, eZt a­z igaz' • " Ságszolgáltaltást a megérdeml­i. Nem­ véletlen az, hogy megakadt a filiptermelés és a rendezők és dramaturgok nehéz verejtékkel izzadják bele a tu­ttU forma, hyalujbe. az­.- aj világ"^fly^enciáit., így készülnek a kommunistává" átálakitott burzsoá-drámrik. Olyanok is azok,­­mint ahogy készülnek. Egyik sem Ifitta, hogy mit kell csi­­­­nálnia és piniul érzi, hogy a régi világp­ak T-M amelyikben érvényesülni Indiák — alkonyodik, - ste érdekes beadvány azután igy fejeződi:!.. l»e! Kérjük a termelési biztos elvtársat, hogy­ ebben az uj forradalomban engedje La Proletár­akadémiát a d élre. Hecsületiül meg fogja állni a­­helyét. A Proletára­kad­émiet /nevében: Orbán Dezső, Nagy Zoltán, /'in-Arthur. Látnivaló tehát, hogy Orbán úr már a kom­­munizmus napjaiban is foglalkozott a filmszínhá­zak­­kommunizálásával, a kommunita világrend pedig annyira nem volt új neki, hogy ő maga is egy proletárfilmet irt és adott át Siklós a mozi­rendezőnek. Hogy megbukott a di­ktr.mnih és jött a rend és tisztesség korszaka. Orbánnak most molt ez sem volt uj. Az ilyen Orbánoknak­­ egyáltalán semmi nem lehet uj. i /•

Next