Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

2 Péntet*" •J U 3» ^ÍÍSTI NAPLÓ abba, hogy a pénzügyi javaslatok minden más javaslat mellőzésével, egymásután letárgyaltassa­nak, hanem követeli, hogy egy-egy pénzügyi ja­vaslat letárgyalása után vegye elő a nemzetgyű­lés azokat a nem pénzügyi természetű reformokat, amelyek a párt tárgyi garanciái között foglalnak helyet, elsősorban a közigazgatási reformot. Kimondotta az intéző­bizottság,­ hogy a párt ama tagjai, akik a most kezdődő kihallgatások fo­lyamán meghívást kapna­k a kormányzóhoz, tar­toznak erről a párt vezetőségét értesíteni és csak a párt hivatalos álláspontját képviselhetik illeté­kes helyen. Az intézőbizottság ülése után Bubinek Gyula közölte a párttagokkal, hogy a kisgazdapárti mi­niszterek jelentése szerint nemcsak ők mondottak le, hanem az egész kormány. A pártban híte járt annak, hogy illetékes helyen nem tartják kívána­tosnak, hogy az ország a jelenlegi helyzetben akár egy pillanatig is kormány nélkül maradjon és a pénzügyminiszter javaslatainak sürgős természeté­vel indokolják, hogy a nemzetgyűlést sem lehet szüneteltetni a válság miatt. Éppen ezért az a terv, hogy a Ház­ már a legközelebbi napokban újra felveszi munkáját, közben pedig folynak a tárgyalások a kibontako­zás feltételeiről és a kormány csak akkor mond le hivatalosan, amikor már megtalálták az új kormány megalakulásának összes tárgyi és személyi előfeltételeit. Megállapítható, hogy a kisgazdapártban ezt­­ a plattformot nem fogadják rokonszenvesen és a hangulat az, hogy ha erre sor kerül, úgy a Te­leki-kormánynak bizalmatlanságot szavaznak a nemzetgyűlésen. . A házfeloszlatás gondolatát is felvetették egyesek a pártban. Erre vonatkozólag Gaál Gasz­ton így nyilatkozott munkatársunk előtt: — Pontosan körvonalaztuk azokat a felté­teleket, amelyek mellett a kisgazdapárt a kor­mányzásban való részvételre vállalkozik. Ezeket a feltételeket vagy elfogadja a másik párt vagy nem. .­. utóbbi esetben szerintem nem marad más hátra, mint a házfeloszlatás. A kereszténypártban csak részleges kor­mányválságról tudnak \ keresztény __ nemzeti egyesülés pártjának klubhelyiségében csütörtökön este sem­ jártak: gróf A­ndrássy Gyula­ herceg Windischgrad­­ Lajos, Hu­szár Károly, Haller István és a párt sok­ tagja. Általános volt a megállapítás..­ -hogy e­sak­­részleges kormányválságról van szó, mert a miniszterelnök állásáról nem mondott le és tárcájának a kor­mányzó rendelkezésére való bocsátása csak for­maság. Itt is arról a plu­tformról beszéltek, amely szerint a válság megoldásáig is­­a Ház zavarta kí­nül végezze a munkáját és a kormány is­ marad­jon helyén. Úgy tudják, hogy gróf Teleki Páil miniszterelnök már pénteken ilyen értelmű fel­szólítást fog a pártok vezetőihez intézni. Arra az esetre, ha Telekinek a kisgazdapárt állásfoglalása miatt mégis távoznia kellene helyéről, miniszter­elnöknek gróf Bethlen Istvánt kombinálják. A legitimisták koalíciója Politikai körökben csütörtökön este sok szó esett arról a kombinációról, amely szerint már a legközelebbi időben koalícióra lépnek azok a pár­tok, amelyek a szabad kválisválasztókkal szemben a legitimista álláspontot képviselik. Az új koalíció tagjai volnának ezek szerint a következők: a ke­resztény nemzeti egyesülés pártja, a disszidensek, a Friedrich-párt, a demokraták és a legitimista párto­ emiliek. * Kihallgatások a kormányzónál Csütörtökön este hét órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a kor­mányzónál és jelentést tett a politikai helyzetről, egyúttal pedig előterjesztést tett azoknak a poli­tikusoknak a kihallgatására vonatkozólag, akik­nek felfogását illetékes helyen megismerni óhajt­ják. Pénteken délelőtt tíz órára nagyatádi Szabó István fölt­n­velésügyi miniszter kapott meghívást kihallgatásra. Valószínű, hogy a pénteki nap fo­lyamán még másokat is kihallgat a kormányzó. A liberális blokk nagygyűlése A Polgárok és Munkások Szövetsége­­ április 17-én délelőtt tizenegy órakor a Tattersall helyi­ségében programmjának ismertetésére nagygyű­lést tart. A nagygyűlésen Bárczy István elnöki megnyitót mond, gróf Batthyány Tivadar a sajtószabadságról beszél, Farkas István a gyüle­kezési és egyesülési jogról, P. Ábrahám Dezső a politikai üldöztetések megszüntetéséről, Giess­wein Sándor a magyar külpolitikáról és Baltazár Dezső a liberalizmusról és demokráciáról. \ZWVWVW \VW 'VN," »'."AA.A ̋%A/VW³ Gratz Gusztáv itttervezeit a mozirendelet revíziója ér­ekében A belügyminiszter átdolgozza. & Rendeletet Rendkívüli választmányi ülést jár egybe az­gyvédi Kamara !Saját tudósítónktól.)" A moziengedélyek re­víziója ügyében — amely már hetek óta foglal­koztatja a közvéleményt — mára fordulat történt. Az Est értesü­lé­se szerint ugyanis a különböző ér­dekeltségek felszólalása után és arra való tekintet­tel, hogy magában a kormány kebelében sem egységes a felfogás a mozirevizió kérdésében­,— amennyiben a kormány tagjai közül is többen a magántulajdon elvének szigorult'' értelmezését ki­vánju­ik — a belügyminiszter arra az elhatározásra jutott, hogy a rendeletet átdolgozza és különösen revízió alá fog­ja venni a rendeletnek ama pont­jait, amelyek a magántulajdon szempont­jából félremagyarázásokra adhatnak alkalmat vagy pe­dig alkalmazásukkal jogos érdeket, vagy szerzett jogokat sérthetnének meg. • A belügyminiszter elhatározására befolyással volt a külföld intervenciója is. A Pesti Napló megírta, hogy nemcsak a német tőke, de maga a német kormány is érdekelve van a magyar film­piacom amennyiben részvényese az Union Film Aktien-Gesellschaft nevű német filmcégnek, amely­nek viszont Budapesten van érdekeltsége egy nagy filmvállalatnál. A német kormány ezért még a többi külföldi államoknál is erélyesebben tiltako­zott a rendelet végrehajtása ellen s a német kö­vetség legutóbb is eljárt Gratz Gusztáv külügymi­niszternél és nyomatékosan követelte a német ér­dekek megvédését. A német kormány lépéséről a külügyminiszter haladéktalanul értesítette Tom­csányi Vilmos Pál belügyminisztert, közölte vele a németek álláspontját és a maga részéről is figyelmébe ajánlotta a belügyminiszternek, hogy a rendelet sérelmes intézkedéseit feltétlenül repa­rálni kell. Ez a repa­ráció most már rövidesen meg is fog történni, hacsak a kormányválság megoldása egyszerűen le nem veszi a napirendről ezt a koc­kázatos következményekkel fenyegető rendeletet. A sérelmes mozirendelet élénken foglalkoz­tatja a jogászi köröket is és — mint a Pesti Napló előre jelezte — az... Ügyvédi Kamara ma, délután tartott választmányi ülésén napirendre került a rendelet ügye. A választmányi ülésen felolvasták s­za, meggyilkolásáról Szeged, április 7. (A Pesti­ Napló tudósitójától.)­rroristák bűnpörének mai tárgyalásán /'mizután kihallgatták Szávics Miklós alezredest, aki avarékkal együtt mint túsz a halálvonaton volt. A haláltól egy volt altisztje mentette meg. Tanúvallomásában elmondta Szá­vits, hogy 1919 április végén Szentesen egy Hölzer nevű po­litikai megbízott utasítására letartóztatták és a túszok kocsijába tették. Ott volt Návay Iván is, aki nyugodtan szivarozott. Később két terrorista jött a kocsiba és Szávics alezredest a töltés felé vitte. Útközben azonban Kiss Géza terroristavezér, aki régi katonája volt az alezredesnek, közbelépett és ezt mondta Szávics kísérőinek: — Ezt az embert nem szabad bántani. Erre a terroristák visszavitték az alezredest a túszok kocsijába. Kiss Géza később azt ajánlotta neki, hogy szökjön meg. Amikor a halálvonat Félegyházára ért, a tanú a Puli­m­an-kocsi folyo­sóján sétálva látta, hogyan vezették el dr. Kiss Bélát és a két Návayt. Később visszajöttek a ter­roristáik és a Návayak ruháit mutogatták. Ceglé­den egy terrorista azt mondta a másiknak, hogy ő az egyik túszra kétszer rálőtt, aztán még a kést is beleszúrta. Cegléden a tanú látta a terro­risták kocsiját, olyan volt, mint egy mészárszék, mindenütt vérfoltok. Az elnö­k kérdésére a tan­ú kijelenti, hogy Eng­­i volt az a terrorista, aki azt mondta, hogy kétszer rálőtt a túszra és még bele is szúrta a kést. Engi ezt tagadja, a szembesítésnél azonban igen bizonytalan hangon beszél. Az elnök kérdésére felmondja még a tárni, hogy Kritzler detektív főfelügyelő és a három bu­dapesti detektív a halálvonalon épp olyan nehéz helyzetben volt, mint a túszok..Állandóan­ fisz­tel­ték őket a terroristák, sőt a fülkéjükől az egész úton ki sem mozdulhattak. A tanút megeskették.. Az elnök kihirdeti a bíróság határozatát, hogy a bíróság Kritzler detektív­ főfelügyelő és a három budapesti detektív szerepét most­, már tisztán látja és a vizsgálat eredményeképpen elrendeli a ráju­ként kihallgatott Kritzler­­ dete­ktívfőfel dr.ijf Zö­ri és Kiss Zoltán detektív megesketését. A tárgyalást pénteken folytatják.­­ dr. Lehel Antal és dr. Farkas Gyula ügyvédek be­adványát, amely rámutat a mozirendelet jogsértő intézkedéseire és arra kéri az Ügyvédi Kamarát, hogy rendkívüli közgyűlésen foglaljon állást a rendelet gyökeres revíziója mellett. Az ügyvédek beadványa pontról-pontra rá­mutat a magántulajdon elvét és a fennálló jog­szabályokat sértő rendelkezésekre és utal arra, hogy az Ügyvédi Kamarának, mint a jog ápolá­sára és védelemre hivatott testületnek, köteles­sége teljes eréllyel állást foglalni­­­ mozivállala­tok indokolatlan kisajátítása ellen. A választmányi ülés többek felszólalása után egyhangúlag elhatározta, hogy a beadvány tár­gyalása és a moziren­delet kérdésében való állás­foglalás céljából legközelebb rendkü­lüli választ­mányi ülést a­d össze az esetijén, ha a rendelet revíziója, amelynek tervbevételéről már hírek ke­rültek forgalomba, nem kü­szöböli ki a sérelme­ket és a jogelvek negligáljon. 1921 április 8. A nemzetgyűlés? elnapoltál! Nagyatád? és J­omcsányi lemondása — Alud­junk rá egyet! — Folyosó és ülésterem / (Saját Wesitónktól. ..N­a minisztert buktatni sze­rencse, e­jfe-erre vonatkozó' adatokért az álmoskönyv­höz kellene 'fordulni — akkor a kisgazdák valóban párjfi ritkító szerencsével dicsekedhetnek. Az este el­határozták egy miniszter megbuktatását, ma reggel három lett belőle és délben már kétségessé vált, nem valamennyi miniszter távozásának lehetőségével kell-e számolni Tegnap este ugyanis míg csupán Gráts Gusztáv külügyminiszter beszédével kellett számolniok a kis­gazdáknak és ezt a feladatot meg is oldották olykép­pen, hogy Gratznak­ bizalmatlanságot szavaztak. Ma reggelre azonban váratlanul új helyzet elé kerültek a szabad királyválasztók és pedig a király levelének megjelenésével. A­ kisgazdák azt­ állítják, hogy a levél megjelenéséről nem volt előzetes tudomásuk, sőt hogy ez megállapodás ellenére történt, különösen pedig arról volt megállapodás nagyatádi Szabó és Teleki között, hogy a l­evelét nem a kormány fogja közreadni. A kisgazdák ugyanis a levelet a­ király egyszerű magán­tényének akarják tekinteni, tartalma pedig, szerintük, ellentétben áll azokkal a törvényes­­alapokkal, amelye­ken a nem­zzetgyűl­és léte ilyugszik. Ezeknek az észrevételeknek a zaja verte föl már kora reggel a Ház folyosóját és a jelek arra vallottak, h­ogy az egyébként habozó kisgazdapárt ma tovább megy a fegyvercsörlelésnél. Nagyatádi Szabó István reagá­lv lett az újságírókhoz és kijelentette, hogy le­mond. Mikor az­ újságírók ezt gróf Andrássy Gyulával közölték, Andrássy egykedvist'­is vállal vont és­­azt fittaj­ta, ez a helyzet már ugy sem volt tartható. Ezzel körülbelül máris adva­ volt­­a helyzet képe.Egyik olda­lon tüzes izgalomban a kisgazdák, a másikon hideg, talán számító ,egykedvűségben a­ másik oldal, amely kevés igyekeze-tet mutat, arra, hogy a testvérpártot, ma­radásra bírja. A kisgazdák intézóbiz­ottsági ülésén aztán be is jelentette nagyatádi Szabó, hogy lemond, ugyan­ilyen ígéretet váltott­ ki a helyzet a másik kisgazda­miniszterből, Tomcsányi Vilmosból és Mayer János ál­lamtitkárból. Mikor­ idáig jutottak, bekérették az értekezletre sír­ól Teleki Pál miniszter­e­l­pököt, aki Ipponyi és And­rássy társaságában jelent meg. Miután eredménytelenül kapacitálta a kisgazdákat,*' ' Teleki valami kijelentést tett, aminek helyes értelme. Úgy látszik, örökre tisztá­zatlan marad. Az értekezlet résztvevői szerint ugyanis Teleki azt mondta, hogy még ma beadja az egész ka­binet lemondását. Maga Teleki azonban sem a Ház ü­lé­jén, sem a folyosón- erről nem tett említést. Abban mindenesetre megállapodtak, hogy az ülést elnapolják, t­l.- meg"is -történt. Az ülésen felállott a miniszter­elnök is fölmerült eseményekre és differenciákra hi­vatkozva kifizetie, hogy m­ég a mai nap folyamán je­lentést óhajt tenni a kormányzónak. Ezért kéri, hogy a Ház napolja el üléseit. A nemzetgyűlés,­ Ereki Károly ellenzése után, elfo­gadta­­a miniszterelnök­­iuditvániját, a kereszténypárt a királyt, a kisgazdák a kormányzót éltették és ezzel az ülés véget ért. Pedig ez az ölés, ha a válság ki nem robban, nem mindennapi érdekességeket igért. A mi­niszterelnök tegnapi beszédéhez Ugyanis ma­­akart fel­szólalni And­rássy és Apponyi és mint Ilkre jár, védel­mükbe akarták venni Grátz Gusztáv tegnapi beszédjét. A jelek tehát azt mutatták, ah­ogy a Házban izgalmas mérkőzés után fog cs­a­k elválni az, kik vannak többen,­­ akik meg akarják buktatni,­­vagy akik nem engedik a külügyminisztert. Ülés után egy eleven zsibongás a folyosó. Min­denki nyilatkozik és mindenkinek, a hivatott ,és hívat­lan véleményeknek és jóslatoknak a tömegéből meg­maradásra azonban csupán gróf Teleki Pál miniszter­elnöké számíthat. A nagy hűtőkészülék,­­ ahogyan tegnap elnevezték, ma felülmúlhatatlanul működik. Vagy negyedóra hosszat beszél az újságíróknak és igy kezdi ebben az izgalmakban túlfűtött levegőben: — Die Geschichte ist nicht so gefährlich­­ . . Azt mondja, ezekre a bonyodalmakra komoly ok nem volt, semmi alkotmány­szegé­s nem történt és arra sem lát is­kot, hogy a válságot ne lehetne a helyzet felbontása nélkül megoldani. Végzi pedig a miniszterelnök azzal, hogy­­­aludni kell rá egyet ... „ . . . Aki a politikusok természetrajzát ismeri, kréttségbe vonja, hogy éppen ez a mai a nyugodt­ szen­dergés és édes álmok éjszakája volna ...

Next