Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

.W CSafESrtSE t­t­f ' .VN tM ry* PESTI NAPLO 1921 május 5. Hétfőn kerülnek forgalomba az új bankók Egyelőre csak a régi tízezres és ezres bankjegyeket cserélik be Május 9-étől 25-éig levonás nélkül történik a becserélés — Milyen lesz az új tízezres, ezres, ötszázas és százas (Saját tudósítónktól,­ Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter ismét pontosan szállít. Májusra je­lezte a pénz kicserélését, az új bankjegyek forga­lomba hozatalát és csakugyan a hivatalos lap csütörtöki száma már közli is mindazokat az intéz­kedéseket, melyek e nagyjelentőségű aktust meg­alapozzák, nevezetesen a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. törvénycik­ket, továbbá a kormány rendeletét, amely szerint a törvény az 1. szakasz kivételével május 5-én lép életbe. Az 1. szakasz a következőképp szól: „Pénz­jegyek kibocsátását a törvényhozás további intéz­kedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn''. E szakasz életbelépésének napját külön ren­delet fogja megállapítani. De már közli a hivatalos lap azt is, hogy az e törvény fn­apján felállított magyar királyi állam­jegyintézet elnökévé a kormányzó Popovics Sán­dor r. b.­­ t, ny. pénzügyminisztert, alelnökévé Papp Elek v. b. L t.-t nevezte ki. Ugyancsak a hivatalos lap közli csütörtökön a pénzügyminiszter rendeletét a 10.000, 5000, 1000,­­500 és 100 koronáról szóló államjegyek forgalom­bahozataláról. A rendelet szerint a m. kir. állami jegyintézet működését később megállapítandó idő­pontban fogja megkezdteni, a pénzforgalom rend­jének biztosítása érdekében azonban a pénzügymi­niszter a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szóló államjegyeket már most kibocsátja. A kibo­csátás kizárólag az Osztrák-Magyar Bank felülbé­lyegzett 10.000 és 1000 koronáról szóló jegyeinek kicserélése végett történik. A kicserélést az Oszt­rák-Magyar Bank budapesti főintézete és magyar­országi fiókintézetei, külföldön és a megszállott te­rületeken pedig a pénzügyminiszter által külön in­tézkedéssel megjelölendő helyek végzik. A bank­jegyeket teljes névértékben, minden levonás nél­kül cserélik ki államjegyekre. A kicserélés határ­ideje május 9-től május 25-ig terjed. A remtelet szerint tehát az Osztrák-Magyar Bank száz-, ötven-, húsz-, tíz-, két- és egykoronás bankjegyei, valamint a postatakarékpénztár húsz-, tíz- és ötkoronás bankjegyei egyelőre nem kerül­nek becserélésre, hanem pusztán az ezresek és tíz­ezresek. Közli végül a hivatalos lap­pal kibocsájtásra ke­rülő új államjegyek leírását. A 10.000 koronás álla­mjegy képe Magyar­ország védasszonyának mellképét ábrázolja, dics­fénytől övezett fején a magyar szent koronával, vállán Szent István palástjával és jobbkezében az ország jogarával; balkarján a dicsfénytől övezett isteni kisdedet tartja, aki jobbkezét áldásra emeli, balkezével pedig az országalmát tartja. Az állam­jegy felírása a következő: Tízezer soorona. Ez az államjegy, amely Magyarország függő adósságának része, a törvény határozataihoz képest mindenki által, valamint minden köz­­­pénztárnál fizetéskép teljes névértékben el­­fogadandó. Budapest, 1920. évi január he­lyén. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Az államjegyek utánzása a törvény szerint bün­­tettetik. Az 5000 koronás államjegy rajza Hungária mellképét ábrázolja, fdején a magyar szent koroná­val és vállán palásttal. Az 1000 koronás államje­gyen Szent István királynak mellszobra látható; a király fején koronát, vállán palástot visel, feje kö­rül dicsfény sugárzik. Az 500 koronás államjegy a honalapító Árpád fejedelem mellképét viseli. A 100 koronás államjegyet Mátyás király mellképe diszíti. Érdekes, hogy az új állam­jegyeken még Ko­rányi volt pénzügyminiszter aliírása szerepel, ami természetes, mert az új, pénzjegyeket annak idején még ő rendeltette meg. Hogy a kisebb bankjegyeken már Hegedűs Lóránt aláírása fog-e szerepelni, az csak később tűnik majd ki. Az új államjegyek forgalombahozatalával Ma­gyarország pénzügyi önállósága formailag is kife­jezésre jut és az Osztrák-Magyar Bank bankjegyei­nek fokozatos bevonásával a régi közösség emléke is idővel elvész. uuwuvuvvvtnfui­u- •rui­mvyyi*'*»*'"'* "»"»•»» * «i^,« -y w/v.-w Tömeges panaszok a jogtalan házbéremelés ellen A Lakók Szövetsége külön irodát nyitott a sérelmek elintézésére (Saját tudósítónktól.) A lakók körében rend­kívül sok a panasz amiatt, hogy egyes háztulajdo­nosok a há­zbéreket jóval magasabb mértékben emelték fel, mint azt a lakásrendelet megengedi. Számos ilyen panasszal foglalkozott már a Lakók Szövetsége is, amely most külön irodát kénytelen felállítani, hogy a szakadatlan tömegben jelentkező sérelmeket elintézhesse. A Szövetség részéről ebben az ügy­ben a következő felvilágosítást adták: — A legtöbb hozzánk érkezett panasz jogos, akad azonban tévedés is, mert a közönség jórésze egyáltalában nincsen tisztában afelől, hogy a ház­bérét milyen alapon emelheti a háztulajdonos. A jogtalan emelések túlnyomó része úgy állott elő, hogy a háziurak a legutóbbi­­házbért vették alapul, másrészről azáltal, hogy a későbbi terminuskor jogos lakbéremelést már most foganatosították.­­ Most, május elsején, a tavaly engedélyezett 30 százalékos béremelés mellett, egyedül a fel­emelt közüzemi pótlék beszedése jogosult. A köz­üzemi pótlék, amely 20 és 32, összesen 52 száza­lék, az 1920. május 1-én fizetett házbér alapul­vétele mellett vethető ki, nem pedig a legújabban fizetett házbérhez arányítva, amint ez sűrűn törté­nik. A közüzemi pótlék félévre visszamenőleg fize­tendő, de többen háromnegyed évre visszamenőleg fizettették meg a lakókkal.­­ A rendelet a tavaly engedélyezett 30 száza­lékon túl az újabban kivethető 60 százalékos bér­emelést az 1917. november elsei házbér alapul­vétele mellett engedi meg, még­pedig a 2000 koro­nánál kisebb bért fizető lakások után augusztus 1-től, az ennél nagyobb bért fizető lakások után november 1-től kezdődő­leg. Több helyen ezt a béremelést már most foganatosították, máshol pe­dig a lakóknak adott értesítésben a legutóbbi meg­növekedett házbér alapulvételével számították fel. Ezek a főtípusok. A panaszoknak azonban még számos változatuk van. A Lakóik Szövetsége a hibásan felszámított lakbérügyek díjtalan elin­tézésére tagjai számára ezután minden hétfőn, szerdá­n és pénteken este 6 órától 7-ig hivatalos órát tart a Nádor­ utca 21. szám alatti irodában. Adóval drágítják a húst, a lisztet Szájgerdl a vásárcsarnok -­Hatvan deka befőzési cukor spjánkint (Saját tudósítónktól.) A fodros közélelmezési bizottsága óta délután fél ötkor Vajna Ede tanács­nok elnöklésével ülést tartott Az elnök megnyitójá­ban közölte, hogy az új közélelmezési miniszter — bár a gabona szabadforgalmának híve — Buda­pestre nézve a legnagyobb óvatossággal óhajt el­járni A lisztellátás körül mutatkozó nehézségekre előadta az elnök, hogy a főváros a lisztet mindig egy-egy napra kapja, így aztán megeshetik, hogy a feerestoodpfc egyes vevőket nem tudnak azonnal ki­szolgálni, mert más ver­onek több napra váltották­­be a lisztjegyeket Nyilatkozott ezután Vajna tanácsnok a kor­mány két új adótervezetéről, az őrlési és az állat­forgalmi adóról. Ezentúl az ös­szes malmok kötele­sek az áHam számára visszatartani a hozzájuk ér­kező gabonamennyiségnek tizenöt százalékát. Ez azi adó a fogy­asz­tóköz­önségnek azt a részét terheli, mely a hatósági lisztellátásból ki van rekesztve. Már a másik tervbevett adó, az állatforgalmi adó az egész vonalon drágítja a húst. Valahányszor ugyanis olyan állat, mely marhalevél-kényszer alá esik, gazdát cserél, háromszázalékos adót kell fizetni utána. Ez azt jelenti, hogy mire a marhából hús lesz, legalább négyszer, de esetleg sokkal több­ször is megdrágul az ára a forgalmi adó révén. Már a legkisebb forgalom is több mint hét koronával drágítja a hús kilogramm­ját. A fővárosinak az a kí­vánsága, hogy ez a fogalmi adó legföl­ább egy szá­zalék legyen és közvetlenül a levágás előtt ne szed­jék be, ha beigazolódik, hogy ezután az állat után már legalább egyszer fizettek forgalmi adót. Lahos pedig egyáltalán ne essék az új adó alá. A bizottság magáévá tette a tanácsnok előterjesztését. Jelentette még az elnök, h­ogy májusra a fő­város közönsége a hatvan dekagrammos fejkvótán felül az „A" szelvényre még hatvan dekagramm cukrot kap befőzési cukor címén. A napirend során hozzájárult a bizottság ahoz, hogy a vásárpénztár a hajtódíjat a kétszeresére emelje. Majd elhatározták, hogy a vásárcsarnoki épületekben a lakások bérét az új lakásrendelet alapján felemelik, a­z ottlévő üzlethelyiségek föl­emelendő bérének megállapítására pedig két albi­zottságot küldtek ki. Végül fölemelték a vásárcsar­noki hordárok díját is. A magyar külpolitika békés céljai A miniszterelnök a többmilliárdos beru­házásról A nemzetgyűlés ma már a költségvetési vitának szabadabb vizeire eve­zett ki gróf Andrássy Gyula be­szédével, amely úgy látszik, csupán bevezető akkordjait ütötte m­eg egy nagyobbszabású manifesztációnak Ma­gyarország békés irányzatú külpolitikai terveiről. Ez a témakör fog uralkodni majd a nemzetgyűlés pénteki ülésén, amikor gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Bán­ff­y Miklós külügyminiszter és gróf Apponyi Albert fogja megmutatni a politikáinak azokat az eszközeit, amelyekkel egy tarthatatlan békével szemben élnünk lehet. A költségvetés második napján már az érdeklődés is elevenebb. Nagy János egri képviselő volt ma az első szónok, aki azzal a kijelentésével keltett feltűnést, hogy minden türellmetlen Habsburg-ágens, szerb, vagy román ágens hazaáruló ma, amikor a nemzetnek az az érdeke, hogy minden izgató kérdést kikapcsoljunk. A másik figyel­met keltő kijelentése az egri képviselőnek az volt, hogy a középkor egyáltalában nem volt sötét, bár azt maga sem ajánlotta, hogy térjünk vissza hozzá. Nagy beszéd keretében gróf Andrássy Gyula fog­lalkozott ezután a hangulatnak és meggyőződésnek az­zal a szemmel látható változásával, amit Anglia közvéle­ménye mutat. Bőven ismerteti az angol alsóház vitáját, mely a magyar béke ratifikálása körül lefolyt és amely­nek keretén belül számos szimpatikus nyilatkozat hang­zott el Magyarországról, nem egy olyan, mely ezt a bé­két igazságtalannak és tarthatatlannak mondja. Ezzel a hangulatváltozással szemben gróf Andrássy Gyula igyekszik meghatározni a mi politikánk felada­tait. A jövőben a magyar külpolitika nem jelentheti a fegyveres hódítást. Ki vagyunk fáradva és békét aka­runk, de azért vannak határozott céljaink. Elsősorban követeljük az elszakított országrészeken élő magyarok védelmét és szabadságát, az általános testvériség nevé­ben követeljük, hogy a nemzeti kisebbségek vihessék panaszaikat a népek ligája elé. Szóbahozták az angol alsóházban a magyarországi fehér terror dolgát is. Az egyik szónok kifejtette, hogy ezt a terrort az ország legerősebb pártja, a kisgazdapárt elítéli. Andrássy a maga részéről ehez azt a megjegyzést fűzi, hogy az ország valamennyi pártja azt akarja, hogy ebben az országban rend legyen és mindegyik párt ellensége a fehér terror minden megnyilatkozásának. Itt Giesswein Sándor közbeszólt: — Tehát mégsem volt oly nagy az a jogrend itt! Gróf Andrássy Gyula folytatja. A fehér terrort a magam részéről is a legmélységesebben elítélem és pár­tom is mindent elkövet, hogy Magyarországot azzal ne lehessen jogosan vádolni. Programmunk további pont­jai, hogy a szabad forgalom az elszakított részekkel helyreálljon, hogy az entente lássa be, hogy Magyar­országtól újabb kártérítést követelni nem lehet és járul­­janak hozzá ahoz, hogy ha egy területre nézve a két érdekelt állam közül az egyik állam­ lemond és a le­mondó megfelel az ottlakó népek akaratának, hogy a­kkor az entente ne követelje a béke nevében a terület átadását. Erősödjék bennünk az elhatározás, hogy ter­hetlen energiával dolgozni fogunk, bár békés úton azon, hogy idővel elszakadt részeink visszakerüljenek. Miután beterjesztették a pénzügyi bizottság jelen­tését az értékpapírok kicsempészéséről és megállapítot­ták, hogy a legközelebbi filés pénteken lesz, amelyen a költségvetésen kívül a vasutasok fizetésrendezését is tárgyaljá­k, áttértek az interpellációkra. Pákozdy András a házhelyekről beszélve elmondta, hogy a veszprémi püs­pökség milyen akadályokat tá­maszt, hogy területéből ne kelljen házhelyeket áten­­gednie, azután Czeglédy Endre fejtette ki azt, hogy az országban még mindig hiányzik az igazi termelőmunka. Czeglédy interpellációjára nyomban válaszolt gróf Bethlen István miniszterelnök és a Ház elé tárta egy meglehetősen nagyvonalú gazdasági Programm kontúr­jait több milliárdos beruházási terv részleteit. Jól hatott a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a kormánny nem akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követni, annál kevésbbé, mert hiszen a ke­resztény ifjúságot is ezekre a pályákra akarja küldeni. A kormány általános elvül tűzi ki a szabadforgalom felé való haladást, továbbá a magyar ipar védelmét és ezért az ipart vámvédelemben fogja részesíteni. Élénk visszhangja volt az ülésen a beszéd ama részének, mely a tervezett vasúti beruházások részleteit ismertette. Eszerint a jövő évi költségvetésben kilencszázmillió koronát irányoztak elő a mozdony- és kocsipark kiegé­szítésére. Egyik-másik vonalon megépítik a második vágányt és erre több mint százmillió koronát fordíta­nak, fizetésrendezésre harminchárom milliót, egyéb felszerelésre hatvanmilliót. Fejlesztik a postát, a táv­írót és a telefont. Budapesten automatikus távbeszélő állomások lesznek és bevezetik a modern drótnélküli távírót, ami egy millá­rdot vesz igénybe. Fog költeni az állam az állami vasgyáraikra, szénbányákra, út- és híd­építésekre, mindez azonban természetesen nem lehet egyetlen esztendő feladata. A Ház tudomásul vette a miniszterelnök válaszát és azután Somogyi István beszélt arról, hogy Hatvan­ban a parcellázást az Altruista Bank végezte olyképen, hogy az üzleten tízmillió koronát keresett, a földet pe­dig odaadta báró Ghillány Imrének, Tuson Ján­os egye­­temi tanárnak, főjegyzőknek, aljegyzőknek, lakkcipős kisgazdáknak, földműveseknek azonban nem adott föl­det, ellenben a lefizetett pénzükből húsz százalékot visszatartott hadinyereségadóra. Interpellált még Pa­czek Géza a hadirokkantak illetményeiről, leetenyey Pál a munkanélküliekről, Vsetty Ferenc a kitüntetett had­iviselő­kről. Erre az utóbbi interpellációra Beli­ska Sándor honvédelmi miniszter nyomban megnyugtató választ adott.

Next