Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
.W CSafESrtSE ttf ' .VN tM ry* PESTI NAPLO 1921 május 5. Hétfőn kerülnek forgalomba az új bankók Egyelőre csak a régi tízezres és ezres bankjegyeket cserélik be Május 9-étől 25-éig levonás nélkül történik a becserélés — Milyen lesz az új tízezres, ezres, ötszázas és százas (Saját tudósítónktól, Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ismét pontosan szállít. Májusra jelezte a pénz kicserélését, az új bankjegyek forgalomba hozatalát és csakugyan a hivatalos lap csütörtöki száma már közli is mindazokat az intézkedéseket, melyek e nagyjelentőségű aktust megalapozzák, nevezetesen a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. törvénycikket, továbbá a kormány rendeletét, amely szerint a törvény az 1. szakasz kivételével május 5-én lép életbe. Az 1. szakasz a következőképp szól: „Pénzjegyek kibocsátását a törvényhozás további intézkedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn''. E szakasz életbelépésének napját külön rendelet fogja megállapítani. De már közli a hivatalos lap azt is, hogy az e törvény fnapján felállított magyar királyi államjegyintézet elnökévé a kormányzó Popovics Sándor r. b. t, ny. pénzügyminisztert, alelnökévé Papp Elek v. b. L t.-t nevezte ki. Ugyancsak a hivatalos lap közli csütörtökön a pénzügyminiszter rendeletét a 10.000, 5000, 1000,500 és 100 koronáról szóló államjegyek forgalombahozataláról. A rendelet szerint a m. kir. állami jegyintézet működését később megállapítandó időpontban fogja megkezdteni, a pénzforgalom rendjének biztosítása érdekében azonban a pénzügyminiszter a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szóló államjegyeket már most kibocsátja. A kibocsátás kizárólag az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett 10.000 és 1000 koronáról szóló jegyeinek kicserélése végett történik. A kicserélést az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete és magyarországi fiókintézetei, külföldön és a megszállott területeken pedig a pénzügyminiszter által külön intézkedéssel megjelölendő helyek végzik. A bankjegyeket teljes névértékben, minden levonás nélkül cserélik ki államjegyekre. A kicserélés határideje május 9-től május 25-ig terjed. A remtelet szerint tehát az Osztrák-Magyar Bank száz-, ötven-, húsz-, tíz-, két- és egykoronás bankjegyei, valamint a postatakarékpénztár húsz-, tíz- és ötkoronás bankjegyei egyelőre nem kerülnek becserélésre, hanem pusztán az ezresek és tízezresek. Közli végül a hivatalos lappal kibocsájtásra kerülő új államjegyek leírását. A 10.000 koronás államjegy képe Magyarország védasszonyának mellképét ábrázolja, dicsfénytől övezett fején a magyar szent koronával, vállán Szent István palástjával és jobbkezében az ország jogarával; balkarján a dicsfénytől övezett isteni kisdedet tartja, aki jobbkezét áldásra emeli, balkezével pedig az országalmát tartja. Az államjegy felírása a következő: Tízezer soorona. Ez az államjegy, amely Magyarország függő adósságának része, a törvény határozataihoz képest mindenki által, valamint minden közpénztárnál fizetéskép teljes névértékben elfogadandó. Budapest, 1920. évi január helyén. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Az államjegyek utánzása a törvény szerint büntettetik. Az 5000 koronás államjegy rajza Hungária mellképét ábrázolja, fdején a magyar szent koronával és vállán palásttal. Az 1000 koronás államjegyen Szent István királynak mellszobra látható; a király fején koronát, vállán palástot visel, feje körül dicsfény sugárzik. Az 500 koronás államjegy a honalapító Árpád fejedelem mellképét viseli. A 100 koronás államjegyet Mátyás király mellképe diszíti. Érdekes, hogy az új államjegyeken még Korányi volt pénzügyminiszter aliírása szerepel, ami természetes, mert az új, pénzjegyeket annak idején még ő rendeltette meg. Hogy a kisebb bankjegyeken már Hegedűs Lóránt aláírása fog-e szerepelni, az csak később tűnik majd ki. Az új államjegyek forgalombahozatalával Magyarország pénzügyi önállósága formailag is kifejezésre jut és az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek fokozatos bevonásával a régi közösség emléke is idővel elvész. uuwuvuvvvtnfuiu- •ruimvyyi*'*»*'"'* "»"»•»» * «i^,« -y w/v.-w Tömeges panaszok a jogtalan házbéremelés ellen A Lakók Szövetsége külön irodát nyitott a sérelmek elintézésére (Saját tudósítónktól.) A lakók körében rendkívül sok a panasz amiatt, hogy egyes háztulajdonosok a házbéreket jóval magasabb mértékben emelték fel, mint azt a lakásrendelet megengedi. Számos ilyen panasszal foglalkozott már a Lakók Szövetsége is, amely most külön irodát kénytelen felállítani, hogy a szakadatlan tömegben jelentkező sérelmeket elintézhesse. A Szövetség részéről ebben az ügyben a következő felvilágosítást adták: — A legtöbb hozzánk érkezett panasz jogos, akad azonban tévedés is, mert a közönség jórésze egyáltalában nincsen tisztában afelől, hogy a házbérét milyen alapon emelheti a háztulajdonos. A jogtalan emelések túlnyomó része úgy állott elő, hogy a háziurak a legutóbbiházbért vették alapul, másrészről azáltal, hogy a későbbi terminuskor jogos lakbéremelést már most foganatosították. Most, május elsején, a tavaly engedélyezett 30 százalékos béremelés mellett, egyedül a felemelt közüzemi pótlék beszedése jogosult. A közüzemi pótlék, amely 20 és 32, összesen 52 százalék, az 1920. május 1-én fizetett házbér alapulvétele mellett vethető ki, nem pedig a legújabban fizetett házbérhez arányítva, amint ez sűrűn történik. A közüzemi pótlék félévre visszamenőleg fizetendő, de többen háromnegyed évre visszamenőleg fizettették meg a lakókkal. A rendelet a tavaly engedélyezett 30 százalékon túl az újabban kivethető 60 százalékos béremelést az 1917. november elsei házbér alapulvétele mellett engedi meg, mégpedig a 2000 koronánál kisebb bért fizető lakások után augusztus 1-től, az ennél nagyobb bért fizető lakások után november 1-től kezdődőleg. Több helyen ezt a béremelést már most foganatosították, máshol pedig a lakóknak adott értesítésben a legutóbbi megnövekedett házbér alapulvételével számították fel. Ezek a főtípusok. A panaszoknak azonban még számos változatuk van. A Lakóik Szövetsége a hibásan felszámított lakbérügyek díjtalan elintézésére tagjai számára ezután minden hétfőn, szerdán és pénteken este 6 órától 7-ig hivatalos órát tart a Nádor utca 21. szám alatti irodában. Adóval drágítják a húst, a lisztet Szájgerdl a vásárcsarnok -Hatvan deka befőzési cukor spjánkint (Saját tudósítónktól.) A fodros közélelmezési bizottsága óta délután fél ötkor Vajna Ede tanácsnok elnöklésével ülést tartott Az elnök megnyitójában közölte, hogy az új közélelmezési miniszter — bár a gabona szabadforgalmának híve — Budapestre nézve a legnagyobb óvatossággal óhajt eljárni A lisztellátás körül mutatkozó nehézségekre előadta az elnök, hogy a főváros a lisztet mindig egy-egy napra kapja, így aztán megeshetik, hogy a feerestoodpfc egyes vevőket nem tudnak azonnal kiszolgálni, mert más veronek több napra váltottákbe a lisztjegyeket Nyilatkozott ezután Vajna tanácsnok a kormány két új adótervezetéről, az őrlési és az állatforgalmi adóról. Ezentúl az összes malmok kötelesek az áHam számára visszatartani a hozzájuk érkező gabonamennyiségnek tizenöt százalékát. Ez azi adó a fogyasztóközönségnek azt a részét terheli, mely a hatósági lisztellátásból ki van rekesztve. Már a másik tervbevett adó, az állatforgalmi adó az egész vonalon drágítja a húst. Valahányszor ugyanis olyan állat, mely marhalevél-kényszer alá esik, gazdát cserél, háromszázalékos adót kell fizetni utána. Ez azt jelenti, hogy mire a marhából hús lesz, legalább négyszer, de esetleg sokkal többször is megdrágul az ára a forgalmi adó révén. Már a legkisebb forgalom is több mint hét koronával drágítja a hús kilogrammját. A fővárosinak az a kívánsága, hogy ez a fogalmi adó legfölább egy százalék legyen és közvetlenül a levágás előtt ne szedjék be, ha beigazolódik, hogy ezután az állat után már legalább egyszer fizettek forgalmi adót. Lahos pedig egyáltalán ne essék az új adó alá. A bizottság magáévá tette a tanácsnok előterjesztését. Jelentette még az elnök, hogy májusra a főváros közönsége a hatvan dekagrammos fejkvótán felül az „A" szelvényre még hatvan dekagramm cukrot kap befőzési cukor címén. A napirend során hozzájárult a bizottság ahoz, hogy a vásárpénztár a hajtódíjat a kétszeresére emelje. Majd elhatározták, hogy a vásárcsarnoki épületekben a lakások bérét az új lakásrendelet alapján felemelik, az ottlévő üzlethelyiségek fölemelendő bérének megállapítására pedig két albizottságot küldtek ki. Végül fölemelték a vásárcsarnoki hordárok díját is. A magyar külpolitika békés céljai A miniszterelnök a többmilliárdos beruházásról A nemzetgyűlés ma már a költségvetési vitának szabadabb vizeire evezett ki gróf Andrássy Gyula beszédével, amely úgy látszik, csupán bevezető akkordjait ütötte meg egy nagyobbszabású manifesztációnak Magyarország békés irányzatú külpolitikai terveiről. Ez a témakör fog uralkodni majd a nemzetgyűlés pénteki ülésén, amikor gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Bánffy Miklós külügyminiszter és gróf Apponyi Albert fogja megmutatni a politikáinak azokat az eszközeit, amelyekkel egy tarthatatlan békével szemben élnünk lehet. A költségvetés második napján már az érdeklődés is elevenebb. Nagy János egri képviselő volt ma az első szónok, aki azzal a kijelentésével keltett feltűnést, hogy minden türellmetlen Habsburg-ágens, szerb, vagy román ágens hazaáruló ma, amikor a nemzetnek az az érdeke, hogy minden izgató kérdést kikapcsoljunk. A másik figyelmet keltő kijelentése az egri képviselőnek az volt, hogy a középkor egyáltalában nem volt sötét, bár azt maga sem ajánlotta, hogy térjünk vissza hozzá. Nagy beszéd keretében gróf Andrássy Gyula foglalkozott ezután a hangulatnak és meggyőződésnek azzal a szemmel látható változásával, amit Anglia közvéleménye mutat. Bőven ismerteti az angol alsóház vitáját, mely a magyar béke ratifikálása körül lefolyt és amelynek keretén belül számos szimpatikus nyilatkozat hangzott el Magyarországról, nem egy olyan, mely ezt a békét igazságtalannak és tarthatatlannak mondja. Ezzel a hangulatváltozással szemben gróf Andrássy Gyula igyekszik meghatározni a mi politikánk feladatait. A jövőben a magyar külpolitika nem jelentheti a fegyveres hódítást. Ki vagyunk fáradva és békét akarunk, de azért vannak határozott céljaink. Elsősorban követeljük az elszakított országrészeken élő magyarok védelmét és szabadságát, az általános testvériség nevében követeljük, hogy a nemzeti kisebbségek vihessék panaszaikat a népek ligája elé. Szóbahozták az angol alsóházban a magyarországi fehér terror dolgát is. Az egyik szónok kifejtette, hogy ezt a terrort az ország legerősebb pártja, a kisgazdapárt elítéli. Andrássy a maga részéről ehez azt a megjegyzést fűzi, hogy az ország valamennyi pártja azt akarja, hogy ebben az országban rend legyen és mindegyik párt ellensége a fehér terror minden megnyilatkozásának. Itt Giesswein Sándor közbeszólt: — Tehát mégsem volt oly nagy az a jogrend itt! Gróf Andrássy Gyula folytatja. A fehér terrort a magam részéről is a legmélységesebben elítélem és pártom is mindent elkövet, hogy Magyarországot azzal ne lehessen jogosan vádolni. Programmunk további pontjai, hogy a szabad forgalom az elszakított részekkel helyreálljon, hogy az entente lássa be, hogy Magyarországtól újabb kártérítést követelni nem lehet és járuljanak hozzá ahoz, hogy ha egy területre nézve a két érdekelt állam közül az egyik állam lemond és a lemondó megfelel az ottlakó népek akaratának, hogy akkor az entente ne követelje a béke nevében a terület átadását. Erősödjék bennünk az elhatározás, hogy terhetlen energiával dolgozni fogunk, bár békés úton azon, hogy idővel elszakadt részeink visszakerüljenek. Miután beterjesztették a pénzügyi bizottság jelentését az értékpapírok kicsempészéséről és megállapították, hogy a legközelebbi filés pénteken lesz, amelyen a költségvetésen kívül a vasutasok fizetésrendezését is tárgyalják, áttértek az interpellációkra. Pákozdy András a házhelyekről beszélve elmondta, hogy a veszprémi püspökség milyen akadályokat támaszt, hogy területéből ne kelljen házhelyeket átengednie, azután Czeglédy Endre fejtette ki azt, hogy az országban még mindig hiányzik az igazi termelőmunka. Czeglédy interpellációjára nyomban válaszolt gróf Bethlen István miniszterelnök és a Ház elé tárta egy meglehetősen nagyvonalú gazdasági Programm kontúrjait több milliárdos beruházási terv részleteit. Jól hatott a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a kormánny nem akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követni, annál kevésbbé, mert hiszen a keresztény ifjúságot is ezekre a pályákra akarja küldeni. A kormány általános elvül tűzi ki a szabadforgalom felé való haladást, továbbá a magyar ipar védelmét és ezért az ipart vámvédelemben fogja részesíteni. Élénk visszhangja volt az ülésen a beszéd ama részének, mely a tervezett vasúti beruházások részleteit ismertette. Eszerint a jövő évi költségvetésben kilencszázmillió koronát irányoztak elő a mozdony- és kocsipark kiegészítésére. Egyik-másik vonalon megépítik a második vágányt és erre több mint százmillió koronát fordítanak, fizetésrendezésre harminchárom milliót, egyéb felszerelésre hatvanmilliót. Fejlesztik a postát, a távírót és a telefont. Budapesten automatikus távbeszélő állomások lesznek és bevezetik a modern drótnélküli távírót, ami egy millárdot vesz igénybe. Fog költeni az állam az állami vasgyáraikra, szénbányákra, út- és hídépítésekre, mindez azonban természetesen nem lehet egyetlen esztendő feladata. A Ház tudomásul vette a miniszterelnök válaszát és azután Somogyi István beszélt arról, hogy Hatvanban a parcellázást az Altruista Bank végezte olyképen, hogy az üzleten tízmillió koronát keresett, a földet pedig odaadta báró Ghillány Imrének, Tuson János egyetemi tanárnak, főjegyzőknek, aljegyzőknek, lakkcipős kisgazdáknak, földműveseknek azonban nem adott földet, ellenben a lefizetett pénzükből húsz százalékot visszatartott hadinyereségadóra. Interpellált még Paczek Géza a hadirokkantak illetményeiről, leetenyey Pál a munkanélküliekről, Vsetty Ferenc a kitüntetett hadiviselőkről. Erre az utóbbi interpellációra Beliska Sándor honvédelmi miniszter nyomban megnyugtató választ adott.